Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • gyuszos

    tag

    válasz kardkovacsi #18637 üzenetére

    Természetesen kell a biztosíték, csak nagyon nem mindegy, hogy milyen. Tízből kilenc telepítő nem foglalkozik vele, mert nem is tudja mekkora különbségek vannak olvadó és olvadó között...
    Lényeg, hogy beleférjen a foglalatba, nagyjából stimmeljen az áramérték és kész.
    Pedig az egyik legfontosabb dolog, és kolléga szakértésével ellentétben egy megfelelő karakterisztikájú, félvezető védelemre készített ultragyors biztosíték igen is(!) szelektív, és képes megvédeni az utána következő eszlözöket.

    Nyilván totális és közvetlen villámcsapásra nem igazán létezik 100%-os védelem, de a villámcsapások okozta kár 98%-a másodlagos eredetű, amit azért lehet jól kezelni, főleg dc oldalon
    Na persze aki az egypólus/16amper/legyen-C-mert-azt-később-veri-le időszakban szocializálódott azt nehezen beszéled rá hogy van már jobb megoldás is.....

  • Reggie0

    félisten

    válasz kardkovacsi #18637 üzenetére

    Az olvadobiztositekot korberohogi a villam, azok T1 vedelemre nem alkalmasak. T2 es masodlagos hatasokra esetleg.

    T2 vedelemnel az elettartam attol is fugg, hogy milyen tipusu eszkozt hasznalnak. MOV peldaul oregszik idovel es a kisebb energiaju levezetesek is oregitik, igy elobb utobb tonkremegy, celszeru idonkent cserelni.

    A napelemnel es inverternel a biztositas egy dolog, de nagyon nem leszel boldog, ha az eszkozben keletkezo tuz miatt az egesz hazat es az osszes bennego cuccodat kell kifizettetni a biztositoval. Persze ezeknek az esemenyeknek a valoszinusege joval kisebb, mint egy kozepes vagy enyhe masodlagos hatasunak.

    Itthon viszonylag laza a lakossagi es alacsony, tehat kis kockazatu epuletek villamvedelme, sok epuletnel nincs is megkovetelve, hogy legyen kiepitve levezeto.

    OBO azert gyart T1+T2-es kombinal levezetot napelemhez a DC oldalra, en megfontolnam, es nem azon a 80ezren sporolnek, mert ha fizet is a biztosito, tuti, hogy nem 80k lesz a buko, hanem joval tobb. Raadasul OBO-nal akar a DC oldalrol van szo, akar az AC oldalrol, mindegyik SPD-bol kaphato olyan verzio, ami nem csak optikai uton, hanem egy egyaramkoros, ketpolusu relevel is atjelzi, ha elmukodott, igy nem kell a szekrenyben nezegetni, bekotheted barmilyen atjelzo rendszerbe, raspire, stb. amit szeretnel.

    [ Szerkesztve ]

  • #39851264

    törölt tag

    válasz kardkovacsi #18637 üzenetére

    2+1 eset van villámvédelem szempontjából.

    Tájkép szinten,

    1.
    VAN villámvédelmi felfogó+levezető rendszer (villámhárító népiesen) kiépítve.
    ÉS!!! az ÚGY VAN kiépítve, hogy
    amikor éppen működik (találat éri)
    akkor a villám árama elvben sehol nem tud bejutni
    direktben a védett vezetékbe-eszközbe.
    (csak kerülő utakon és a másodlagos hatás indukált impulzusa útján)

    Mert a szép vastag levezetőkről NEM TUD ÁTÜTNI a védett részbe!!!
    Ezt úgy mondják, hogy: a védőtávolság be van tartva, aminek a neve "s"
    Ezért a villámáram CSAK a jó vastag levezetőkön át távozik az anya Föld-be.
    (laposvas, köracél, épület fémváza, stb. stb. a konkrét kiépítéstől függően)

    2.
    VAN villámvédelmi felfogó+levezető rendszer (villámhárító népiesen) kiépítve.
    DE!!! az ÚGY VAN kiépítve, hogy
    a védőtávolság NINCS betartva, aminek a neve "s"
    Ezért a villámáram VÁRHATÓAN NEM CSAK
    a jó vastag levezetőkön át távozik az anya Föld-be.
    (laposvas, köracél, épület fémváza, stb. stb. a kiípétástl függően)
    Hanem JUT(HAT) belőle a védett vezetőknek is.

    +1
    NINCS villámvédelmi felfogó+levezető rendszer (villámhárító népiesen) kiépítve.
    Villám áram alapban NEM folyik a vezetőkben.
    Ha mégis az telitalálat volt >> nagy pech :-(

    ----
    Biztosítás!!!!
    nem árt ha van, bármi is a villámvédelmi szint.
    Akkor legalább van esély a mégis fellépő anyagi kár mérséklésére.
    ----


    A 3 esetre nyilván más szabályok vonatkoznak.
    - a földelésre is és a minimum zöldsárga vastagságra is
    - túlfeszültség védelem szintjére, elhelyezésére, vezetékelésére

    Éredemes tudni azt is, hogy

    A túlfeszültség-védelmi rendszerek mindig hátulról előre működnek.
    Azaz a legkisebb szintű indul be elsőnek...

    ----------
    Túlfeszültség fellépése esetén, bármi is az oka.
    Először a legkisebb (T3) védelmi szintű védelmi eszközökön
    kezd el levezetési áram folyni a föld felé.
    Ez a készülékben, konnektorban lévő T3 védelem tipikusan.

    Mivel T3 eszköznek a védett eszköz KÖZELÉBEN/BENNE KELL lennie.

    --
    Ha a túlfeszültség energiája akkora, hogy
    a legkisebb védelmi szint (T3) működése ellenére
    is tovább nő a túlfeszültség értéke.


    Akkor a közepes védelmi szint (T2) is működni kezd.
    Azon át is levezetési áram kezd el folyni a föld felé.
    A T2 szint hatókörére ~10 méter vezetékhosszt szoktak mondani.

    Ennek tudatában kell tervezni a helyét.

    --
    Ha a túlfeszültség energiája akkora, hogy
    a közepes (T2) védelmi szint eszközeinek működése ellenére
    is tovább nő a túlfeszültség értéke

    Akkor a magas védelmi szint (T1) is működni kezd.
    Azon át is levezetési áram kezd el folyni a föld felé.


    Mindez rendkívül gyorsan (ezred másodpercek alatt) és
    összehangoltan zajlik a helyesen kiépített rendszer esetén.

    ----------

    Nos, ezért van az, hogy
    nincs gyakorlati értelme a T2 szint duplázásának az inverter közelében,
    ha van az inverterben is T2 szintű védelem.

    Az érdeklődök számára irodalom pl.
    https://docplayer.hu/47813899-Kruppa-attila-villamvedelem-a-gyakorlatban.html



Új hozzászólás Aktív témák