Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Chris0321
addikt
válasz Dorian #11147 üzenetére
A magas fű az gond lehet, főleg ha nincs locsolva a fa. A szomszéd ugyanakkor ültette a fáit mint mi. Az ő fái a sokszor vágatlan jó fél méteres gazban állnak és nem locsolja egyáltalán, az enyémek karbantartott gyepen vannak és locsolgatom is. A mi fáink már rég teremnek és sokkal magasabbak is mint az övéi. A kisfáknál nincs most magas fű, arra vigyázok.
-
shteer
félisten
válasz Dorian #11147 üzenetére
Nem értek egyet. Saját tapasztalat alapján sem. Persze itt nagyon gyenge a talaj.
gardnroll videója a témáról..szerintem jónak tűnik
-
totron
addikt
válasz Dorian #11187 üzenetére
Sarkított párhuzammal: az ember sem élhet antibiotikumon. Ha mégis van ilyenre törekvés, hát az az élet nem lesz hosszú, illetve abszolút életszerűtlen, szélsőséges módokon tud csak létezni, de azt is nehéz életnek nevezni. Nincs ez a természetben sem másképp, rohamtempóban meríti ki a talajt a műtrágya. Ha biokémiai levezetés kell, olyan is van, de elég száraz és keményen kémia. 1-1 injektálás adott esetben nem kötelezően ördögtől való, de mint fővonulatot, mint termelési filozófiát választani egyértelműen botorság. Ma már több tanulmány is kimondja, hogy a hosszú időn át beváltnak hitt szántásos-műtrágyázós vonulat éhségbe fog akár már minket is taszítani, de leszármazottainkat egészen biztosan, mert egyre több műtrágya kell ugyanabba az egyre inkább kizsigerelt talajba és ez nem ezotéria vagy világvége-károgás. Permakultúra, biodiverzitás, mélymulcs keresőszavakkal tudsz előbbre jutni a témában - ezek mellé fog már ajánlani a jutub is alternatív talajművelést tárgyaló, helyszíni előadásos videókat. Fészbukon is vannak parasztos-újhullámos csoportok, az ezósokon (pl. Anasztázia, az tényleg halál egy racionális szemnek és elmének) kívül értem. Persze sokszor férjuruk pénzén bohókásan elkertészkedő feleségek hintik az igét, szóval nem egyszerű, de némi földművelésben/kertészkedésben és visszakérdezésben szerzett rutin után kiszűrhető a hülyeség, van érdemi tudás is, csak türelem is legyen összegereblyézni/elviselni a téma szereplőit.
Nincs mindent természeti törvényt felrúgó szupermegoldókulcs, mint hogy egyre többen vagyunk, több belünknek egyre több élelmiszer is kell, de ha belemélyedsz világosan ki fog rajzolódni, hogy a műtrágya bizony egy kényszerpálya, hogy az elcsépelt szóval illessem: nem fenntartható eljárás. -
Rive
veterán
válasz Dorian #11195 üzenetére
Az érdekel, hogy attól, h extra tápanyagokat kap a talaj, az miért merítené ki.
Nem így működik és ilyenkor nem a műtrágyázás maga meríti ki a talajt.
A hagyományos művelés lényege, hogy a pusztuló talajélet (ásás, kapálás, levegőztetés, úgy általában: művelés => pusztuló talajélet, lebomló szervesanyag-tartalom) felszabadítja a haszonnövény számára a tápanyagokat. Ez a folyamat ugyanakkor súlyosan csökkenti a talaj tápanyag-megkötő és visszaforgató képességét.
A talaj csökkenő szervesanyag-tartalmányak pótlására szolgál a szervestrágya. Ez ideiglenesen helyreállítja a talaj tápanyagtartalmát és elég elég lassan bomlik le, hogy tartson egy darabig: ugyanakkor ez még mindig nem állítja helyre a művelés okozta károkat, csak mérsékli őket és fenntartja a talaj termőképességét.
A műtrágyázás viszont lényegében úgy használja a talajt, mint (kis túlzással, de a lényeg stimmel) hidrokultúrás vázanyag => végképp nem tesz hozzá semmit a talaj szervesanyagtartalmához, regenerációjához, semmihez. Pusztán elérhető tápanyagot kínál (abból is legtöbbször csak néhány fajtát: a többit továbbra is a talaj biztosítja - ha tudja), semmi mást.
Nomost, ha műtrágyázás válik szükségessé, az alapvetően azt jelenti, hogy valami olyat akarsz termelni amit az adott talaj nem bír el (akár azért mert már le van használva, akár azért, mert természetes állapotában se bírta volna el).
Az, hogy túl nagy falat a termelni kívánt növény és az, hogy műtrágya mellett nincs szervesanyag pótlás (van viszont tápanyag-kivétel) együtt öli a talajt: sokkal gyorsabban, mint a rendes trágyázás mellett.
Pláne, hogy a műtrágyázás jellemzően csak egy gyors patch, hogy legyen nagy termés.
Szóval, ha van rendes talajélet-fenntartás, akkor egy-egy adag műtrágya nem gond és nem árt. De ha rendszeres műtrágyázás van mert ez a termőképesség fenntartásának elsődleges módja, akkor ott valami nagy gond van a hozzáállással és gyökeres változtatás nélkül a talaj tönkre fog menni.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
User_2
tag
válasz Dorian #11195 üzenetére
szerintem biológiai sivataggá válik, azaz kevesebb a gomba és a baktérium
gyepben a műtrágya ősalternatívája lenne a birkabogyó, -nyilván, hiszen angolpázsit vagy mi, ahol barikákat használnak a fűnyírásra is. ami nem akkora hüjeség, mint elsőre.
az úradalmak pázsitja köves kerítéssel volt körbekerítve, hogy a barikák ne menjenek be a házba, így nem volt annyira nehéz egyneletesen szépen nyírt és ápolt gyepet-pázsitot tartani. egész addig amíg az első fém fűnyírók meg nem jelentek, amikor is tömegesen visszaépítették a kőkerítéseket.
-
totron
addikt
válasz Dorian #11195 üzenetére
ugyanakkor ez még mindig nem állítja helyre a művelés okozta károkat, csak mérsékli őket és fenntartja a talaj termőképességét.
Miként zajlik ez a mérséklés? Úgy érted pillanatnyilag, látszólag, az aktuális ügyet (terményt) előtérbe helyezve? Ahogy írod is, patch, tényleges mérséklést én nem látok. Vannak elővetemény-fajták, amik ténylegesen adnak a talajba a szezonjuk után és/vagy talaj alatt lévő inváziós átkokat mérséklik - ez egy tényleges javítás nem csodaszer azért, így ez a következő évi célon (terményen) is meglátszik. Nem belekötni akarok, csak érteni. Jó kérdés, hogy hány év pihentetésre, pontosabban előveteménnyel való táplálásos évre juthatna 1 év termelés úgy igazán. Lásd még vetésforgó: megvan, hogy mi minek tud ideális előveteménye lenni, ez persze csak részeredmény egy tényleges pihentetéshez képest. Árnyalja a képet, hogy ami papíron ideális elő, van, hogy pont az hagy olyan betegséget vagy természetes működéséből fakadó, számára hasznos gyökérgombát a talajban, amire az utód aztán szenzitív lehet.
Művelés nélkül nem megy, nem lehet mindenhol televény/mélymulcs.Ez a folyamat ugyanakkor súlyosan csökkenti a talaj tápanyag-megkötő és visszaforgató képességét.
Egy kis levegőztető kapálás nem sátántól való, sőt, a fordítás (kézzel, ásóval) már erősebb, a szántás meg tényleg démoni. A tárcsázás tűnik egyébként a legfenntarthatóbb, reális középútnak.Szóval, ha van rendes talajélet-fenntartás
Na ezt hogyan?Nomost, ha műtrágyázás válik szükségessé, az alapvetően azt jelenti, hogy valami olyat akarsz termelni amit az adott talaj nem bír el (akár azért mert már le van használva, akár azért, mert természetes állapotában se bírta volna el).
So true. Ezért viszek trágya nélküli kertet - természetesen rendszeresen néznek hülyének, sebaj. Amiben én látom a megoldást az vagy a mentesen működő/természetessel dúsított, ha van, ha indokolt, azt is tárcsázással bevíve vagy a mélymulcs, illetve magaságyásban megidézett mélymulcs.(#11195) Dorian, Vajon tisztán ez ki tudja váltani a gyep adott időszak igényei szerinti műtrágyázását? Pl. tavasszal magas nitrogéntartalmút igényel, nyári hőségben és téli felkészítéskor pedig magas káliumtartamút.
Ki tudja, sőt, a műtrágyával például a foltosodás-kiégés felé visszük a történetet, volt is ilyen kérdés itt, és igazából látszik is az eredményeken, hogy szemfényvesztést generálunk saját magunknak, pluszban magam köré eszembe nem jutna vegyszert tenni, ha van kisgyerek, ha nincs, ha kinyújtott nyelvvel előre végez rajta a család gilisztamozgásos edzést, ha nem.
Pontos megoldásokért keresse fel labordisztributorát, nem 1-1, kiragadott tápanyagpótlás kell, hanem ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor a lejátszószoftvernek meg tudod mondani, hogy a virtuális EQ potméterek tapadjanak egymáshoz: +-t vagy -t adva egyik-másik frekvenciának megy vele a többi is, ívek keletkeznek, sehol nincs kiugrás, követik egymást. Ugyanígy a rendszer egészében kell gondolkodni tápanyag-ügyben is.Hajlamosak az emberek adott csodaszerre kihegyezni a történeteket, pótlások esetén preferálni azt, aminek keletkezett menet közben már népi neve, jobban beilleszthető a tudatba, a rendszerben gondolkodás meg jellemzően fúj és túl komplex a sikerélményhez, márpedig a valóság összetett. A gazda sokéves tapasztalata általában valid és érzésre tudja saját földjét ismerve miből lehet/van hiány, de egy egzakt, kivizsgált állapothoz képest kvázi az ő tudása is csak találgatás, még ha évek megalapozottságán alapuló is. Soha nem 1-2 csodaszer van. Ha azt mondja valaki, hogy de hát nekem elég ennyit tudnom, azt hosszú távon ritkán, de inkább soha nem látod dicsekedni a neten. Mélykémia később, az nagyobb lélegzetvétel.
(#11198) Csabroncka, kétségtelen, de meddig űzhető?
[ Szerkesztve ]
-
inf3rno
nagyúr
válasz Dorian #11195 üzenetére
Nem ismert a talaj pontos összetétele vagy keletkezési módja, annyira komplex az egész. A vezető elmélet úgy tudom, hogy az, hogy elhalt baktériumok sejtváza, sejttörmeléke alkotja nagyobb részt. A műtrágyákban ez nincs benne, de jobban nem folytam bele. A huminsav jó lehet ennek a pótlására, mert valami ilyesmi, kíváncsi vagyok, hogy mennyire válik be. Én műtrágyával kombinálva használnám, és figyelnék, hogy ne toljam túl a szikesedést okozó ásványi anyagokat. Pl. ammónium sókat használva lehet csökkenteni a pozitív ionok, pl. nátrium-ion bevitelét, nitrát vagy foszfát sókat használva a negatív ionok, pl. klorid-ion bevitelét. Pontosat úgy lehet mondani, ha megvizsgálják a talajt, hogy milyen ásványi anyag hiányok vannak benne.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
Rive
veterán
válasz Dorian #11230 üzenetére
Én nem tartom jó ötletnek az ecetes szódabikarbonás mosogatószert.
Hát, az ecet és a szódabikarbóna kicsit üti egymást, de a szódabikarbóna és mosogatószer külön-külön és együtt is teljesen OK (házi) permetszer
Nem annyira ütős, mint valami 'rendes' cucc, viszont sokkal kevesebb megkötés van rá, rendszeresen lehet nyomni.#11233 footy A kertben mar tobb a lohere mint a fu
A lóhere elég agresszív, viszont egész jó 'gyep' alkotó növény - biztos, hogy nem jó, ahogy van? Kevesebb macera van vele, mint a pázsittal...[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Dorian #11244 üzenetére
A víz meg eldurrantja a sejteket
Az adott töménységben a növénynek maximum futó kellemetlenség, de a levéltetveknek eléggé fáj, illetve az számít igazán, hogy lemossa a klf. tetvek védekező és csalogató cuccait. Pl. azt a mézgás izét is, amit a levéltetvek kiválasztanak.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Stylewars_kp
senior tag
válasz Dorian #11245 üzenetére
100%-ban én sem. Nálam és ismerősömnél is megoldotta a problémát, bár én nem azért szórtam. Feleztük a zsákot... Gazdaboltban kaptam az infót. Esetleg hátha van itt "gyöpmester" aki jobban ért hozzá.
A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa. Kosztolányi D.
-
Rive
veterán
válasz Dorian #11275 üzenetére
.. azt hittem majd kapok fikát ez előtérben lévő gaz miatt...
Ami azt illeti, elég sok dísznövény 'csak' eredeti környezetéből kiragadott, feltuningolt 'gaz'.
Ui.: mi egy rakat vadon kelt ökörfarkkórót hagytunk meg a kert egyik részében ahol kellett valami jó és szép talajtakaró. A besorolás meg le van sz@rva
[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Thocy a ZAGY
tag
válasz Dorian #11426 üzenetére
1. Megvárod, amig felzabál minden pajort és gilisztát. Ha nincs már mit ennie, odébbáll. Ez hónapokig tarthat, utána holdbeli táj marad, más nem nagyon. A fákat azért meghagyja. Cserébe bio módszerrel kapsz talajlazítást.
2. Kipróbálsz mindenféle tudományos/népi trükköt, beleértve az elemes és napelemes riasztokat, de valójában egyik sem használ, viszont égeti a pénzt (tapasztalat).
3. Először a teljes területet amíg el nem megy, majd utána két-három havonta a szélső kb. 3 méteres teleksávot beszórod ricinus tartalmú Defenders riasztó porral, ami nagyjából az egyetlen, ami tényleg működik (az elején azért kell 3-4 hónap, mire rendesen bemosódik az alsóbb talajrétegekbe is), viszont rohadt drága és folyamatos költség (szintén tapasztalat).
4. Ásó, kapa, nagyharang, esetleg vakondcsapda. Megölni csúnya dolog, így ilyet nem írok, de ha élve fogod el, ki is lehet telepíteni jó messzire, ahol nem zavar senkit... vagyis téged.
5. Levonod a tanulságot, és a következő füvesítésnél vakondhálóval kezdesz. Amikor 5 éve beköltöztünk az utcánkba, a környéken nem volt vakond. A sok bio trágya és talajjavító megtette a hatását, tobzódik a talajélet, ami mindennek jó. A vakondnak is. Nekem sincs hálóm az udvaron (a ház előtti részt újraterveztem tavaly, ott már van, de az csak kb. 100m2 volt, hátul meg 600+, szóval az túl nagy munka lenne).
Nagyjából ennyi.
[ Szerkesztve ]
A legtöbb ember nem jut el a ''Miért pont Én?''-től a ''Miért ne?''-ig.
-
-
Gabesz87
veterán
-
veterán
válasz Dorian #11523 üzenetére
De a tulajdon az tulajdon. A tulajdon nem attól tulajdon, hogy használhatod.
A tulajdon attól tulajdon, hogy a világon MINDENKINEK még magának a pápának vagy putyinnak is megtilthatod, hogy akár a körme hegyét átdugja a kerítésen (és joggal vágod le neki metszőollóval ha mégis megteszi)
Szerintem pont az lenne a lényeg, hogy senki ne csináljon olyat ami mást zavar.
Pl az állattartás szabályozásával olyan szinten egyetértek, hogy lehet büdös, lehet hangos, azért a csirkéknél meghúznám a határt, azt sehol senkinek nem tiltanám.
De hogy én gyepet csinálok vagy zöldséget termesztek vagy gyümölcsfám van, netán parkosítok díszfákkal meg kertitóval, az hadd legyen már az ember saját döntése.
A telibe viacolorozással sem értek egyet, de tiltani nem kellene.
De hogy megszabják hogy nekem hány és milyen fám legyen, ha több van fizessek a kivágatásért, fizessek illetéket utána, ha kevesebb van fizessek az ültetésért illetéket stb, ez kiveri a biztosítékot. Meg hogy a telken belül hova tegyem. Pl az előbbi példa, hogy hagyott valaki egy nagyobb üres füves területet focizni a gyerekekkel, erre kötelezően ültessen a közepére egy fát.
Ami viszont felháborító itt helyben:
- Rendszeres bulizások zajongások amit nem szankcionálnak
- Rendszeres autóversenyzés amivel nem foglalkoznak
- Rendszeres haszonszerzési célú szemétégetés közterületen, mi meg fulladunk meg.
Tehát alapvetően zavar, ha mások által keltett hang, vagy okozott füst átlépi a kerítésemet.[ Szerkesztve ]
https://tinyurl.com/rasoapro
-
hiperFizikus
aktív tag
válasz Dorian #11537 üzenetére
=> hogy ne legyek off megint:
1. rádió hullámok
2. telefon vezetékek
3. digitális elektromos vezetékek
4. digitális üvegszálas fényvezetékek
5. újabban Indiában digitális szabad-lézerrel próbálják kiváltani az üvegszálat .0. amikor gyerek voltam, akkor 2 db flakondobozzal és 1 db vastagabb horgászhúrral "telefonáltunk" egymásnak olyan 10 méterről .
A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
ncc1701
veterán
-
G@ben
addikt
válasz Dorian #11673 üzenetére
Gaz, parlagfű, minden van. Ezeket nem hagyom békén. És nem mező kell, combig érő növényekkel, hanem valami alacsony, mert több helyen át kell menni rajta és a kullancsoknak kevés esély hagynék.
Meg nem tudom, hogy a mező-stílus árnyékos helyen mennyire alakulna ki.[ Szerkesztve ]
Amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra!
-
User_2
tag
válasz Dorian #11713 üzenetére
olyan nekem is volt ami kibírt 5 vagy 8 évet már nem tudom, de lehet, hogy már 10 éve is megvolt, amikor elhalt. pedig olajoztam, összel lekentem, hogy ne rozsdáljon össze tavaszig.
de egy idő után törvényszerű, hogy a műanyag alkatrész elvásik és akkor kuka az egész, mert javíthatatlanná válik.
ha pedig egy olló nem javítható, akkor az már a tervrajzon is hulladék minőségű.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen