Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Gergello #992 üzenetére
Te magad is leírtad . Ha a mikrofon csatlakozóját is előre szeretnéd hozni, ahhoz megfelel a monó - 2 pólusú - jackdugó ill. aljzat is, és csak 1 eres árnyékolt kábel kell a hosszabbításhoz. Az előlapra rögzítendő szerelhető jack-aljzatoknál arra kell ügyelni, hogy a menetes részük elég hosszú legyen. Ha ez túl rövid, ill. az előlap (amihez rögzíted) túl vastag, a rögzítő anya szemből nem fog rákapni a csatlakozó menetére. Tehát: vonalbemenethez 1db. 3,5mm-es sztereó dugó és 1db. hasonló méretű sztereó beépíthető - azaz nem lengő kivitelű, mert olyan is létezik - aljzat, köztük 2 eres árnyékolt vezeték (az árnyékolás a jack dugó ''legbelső'' pólusára, GND-re kötve). Vonalkimenethez ugyanez kell. Mikrofon esetén annyi a különbség, hogy a csatlakozók monó kivitelűek - csak két pólusuk van -, ennek megfelelően összekötőkábelből is csak 1 eres árnyékolt fajta kell.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Gergello #994 üzenetére
A csatlakozóház nem igényel plusz árnyékolást, a kábel meg legyen árnyékolt. A 0V-ra - GND-re, ami egyben a ''jelföld''-vezeték is - rákötöd az árnyékolást (Bővebben: link), azzal nincs más dolgod. A csatlakozókból egy pár jobb helyen 150 HUF, ha fémházas dugót veszel, akkor egy kicsit több is lehet. Az árnyékolt kábelnek meg métere < 100 HUF.
-
And
veterán
válasz Gergello #998 üzenetére
''nekem csak 2 eres kábelem van''
Két eres, de árnyékolt, nem? Ha nem, az baj.. Különben az árnyék a 3. ''vezeték''.
Az aljzatnak azért van 5 kivezetése, mert leválasztó érintkezők vannak benne. Ez annyit tesz, hogy ha nincs benne a dugó, akkor 2-2 pólus - 1-1 jobb ill. bal csatorna - össze van zárva, az ötödikből (GND) meg csak egy van, az mindig közös. Ha az aljzatba berakod a jackdugót, akkor az eddig összezárt pólusok közül az egyik bal ill. jobb csatornához tartozó pólus áramkörileg leválasztódik, nem megy sehová (ezt azért találták ki, hogy pl. egy audió lejátszónál fejhallgató csatlakoztatásakor a belső hangszórók - külön átkapcsolás nélkül - elnémuljanak, de erre Neked most nincs szükséged). A GND valszeg az a pólus, amelyik a hüvelyhez a legközelebb esik, a másik kettőt (L, R) meg a legegyszerűbb egy multiméterrel rövidzárvizsgálat-állásban kimérni úgy, hogy az aljzatba bedugod a egyik dugót. Ha a dugó házát letekered, össze tudod mérni az ajzat megfelelő kivezetéseivel (amelyekből nyilván csak 3 darab lesz bekötve, a két leválasztott pólus szabadon marad). -
-
And
veterán
válasz Gergello #1004 üzenetére
Ja, akkor olyan kábelre gondolt, amit szét lehet húzni, nem? Két ér megy külön-külön, és mind a kettőnek külön van az árnyékolása (pl. fejhallgatókhoz vagy 1 pár rca-dugóhoz ez nagyon jó, mert nem kell leágazást csinálni a két jel közös - árnyék - vezetékéhez). Ez gyakorlatilag 2 darab 1ér+árnyékolt kábel, lazán összefogva és egymás mellett vezetve (középen gyengítve a külső szigetelés, hogy kézzel szétszedhető legyen). Ilyet kaptál?
-
And
veterán
válasz Gergello #1006 üzenetére
Persze hogy megoldható: a két árnyékolást összekötöd a csatlakozóknál, és kész. Mechanikailag ugyan nem tökéletes, mert ezt a nem körkeresztmetszetű - ha együtt nézzük - kábelt kicsit nehezen lehet beletuszkolni a jack dugó házába. Ha az műanyagból van, akkor főleg nehéz, mert még rá is kell tekerni a végén ezt a burkolatot a helyére, a műanyagház kábeltörést akadályozó vége meg nagyon szűk szokott lenni. Úgyhogy ehhez a kábelhez jobb a fémházas jackdugó, még ha kicsivel drágább is (szvsz. amúgy is tartósabb kivitelű).
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz Gergello #1014 üzenetére
Ha az elemeket sorbakötöd és nem kék v. ''fehér'' ledeket akarsz meghajtani, akkor jó sokat megtáplálhatsz 2db. AA-elemről, persze az üzemidő rovására. Azonos fajtájú ledeknél is inkább rakj kisértékű soros ellenállásokat (egyenként) a ledek elé, hogy hosszútávon se múljanak ki. Ez egyben segíti az egyenletes árameloszlást is a ledek között.
-
And
veterán
válasz Gergello #1016 üzenetére
Ha vegyes színű ledeket használnál 3V körüli közös tápfeszültségről, akkor a ledek eltérő nyitófeszültsége miatt mindenképp kellenének ellenállások. Ezek ráadásul led-típusonként különböző értékűek, ha minden leden azonos áramot szeretnél. Egyébként meg azért is ajánlott a használatuk, mert az árameloszlás ellenállások nélkül nem feltétlenül lesz egyenletes még tök egyforma fajtájú ledeken sem. E topik első néhány x10 hozzászólásában kitárgyaltuk már egyszer a témát. Nincs olyan, hogy ''3V-os'' led, csak olyan, amelyen a megengedett üzemi áram környezetében sacc per kb. 3V fog esni (-> áramgenerátoros táplálás!). Mellesleg ekkora nyitófeszek tipikusan nem a zöld, (infra)vörös, narancs és sárga színűeknél fordulnak elő, inkább a kék és ''fehér'' ledek közelítik/haladják meg. Ez a bizonyos feszültség, amely az üzemi áram mellett esik a leden, nem állandó, ha stabil áramot tételezünk fel. Márpedig a led fényereje a nyitóáramával áll egyenes arányban, nem a nyitófeszültségével. Stabil áram esetén a nyitófesz csak ''beáll valahová'', egy olyan értékre, amely nagyban függ a led színétől (a félvezető réteg + szennyezés anyagától) és a félvezető réteg hőmérsékletétől, de - meredek U/I karakterisztika esetén - csak kevéssé függ a ledet működtető áramtól. Ez visszafelé azt jelenti, hogy stabil feszültséggel táplálva a ledet (feszültséggenerátoros üzemmódban) a nyitóáram igen erősen hő- és színfüggő lehet, áramkorlát nélkül rövidebb-hosszabb idő után pedig a túláram kinyírhatja a ledeket. A helyzeten az elemek saját belső ellenállása némileg javít, de pont a friss elemeknél ez még elég kicsi érték.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Gergello #1037 üzenetére
No, még mindig a ledek.. Szerintem csak cseréld ki, és kész . A házba szerelt ledek táplálása már kellőképp áramgenerátoros, egyszerűbben szólva valszeg. vannak előttük áramkorlátozó ellenállatok. Mivel az eredeti darabok (vörös és zöld (?) ) nyitófeszültsége amúgy is a legkisebbek közül való, nem lesz nagy galiba belőle, ha azokat más színűekre cseréled. A trendi kék ledeknél pl. a nagyobb nyitófesz.-igény azt eredményezi, hogy az új ledek árama még kisebb is lesz, mint az eredetieké.
-
And
veterán
válasz LucifeI2 #1057 üzenetére
Ne hagyd, hogy összezavarjanak, 470 Ohm és kész . 12V-ra egy ekkora ellenállással kötve a ledet az árama a legkülönfélébb ledekkel sem fog eltérni nagyon 20mA-től. Persze nem árt, ha ennyi áramot legalább elbír (extrém kivételektől eltekintve szinte mindegyik led bírja). A legszélsőségesebb esetekre - legnagyobb ill. legkisebb nyitófeszültségű ledeknél - az áram 17 ill. 22mA lesz.
-
And
veterán
Kivitelezhető, de nincs univerzális megoldás. A potméter értéke (vagyis a maximális ellenállása) különböző típusú vagy darabszámú ventilátorhoz mindig más lesz, ha pontosan 5V-ig szeretnéd állítani a rá eső minimális feszültséget. A potméter nem fesz. stabilizátor, így előfordulhat, hogy az egyik fajta venti feszültségét csak pl. 8V-ig, míg egy másikét meg 3,5V-ig tudod levinni vele. Ez pedig a venti alapjáraton - 12V-on mérhető - áramfelvételétől (vagyis teljesítményétől) függ.
-
And
veterán
válasz zLegolas #1096 üzenetére
Miért ne lehetne egy darab sima soros potméterrel elintézni? Az ellenállásuk 0 és a potméter névleges értéke között változik, így a ventire eső feszültség 12V és egy minimumérték között változtatható. A 12V mindig annyi marad, hisz a potméter teljesen ''eltűnik'' a körből, ha rövidzárba tekered. A minimumértéket viszont a poti maximumértéke és a venti együtt határozza meg:
Uv= 12V* (Rv/ (Rv+Rp)), ahol
Uv: a ventilátoron eső feszültség, ezt akarjuk 5...12V közt állítani,
Rp: a potméter aktuális ellenállása, 0...a névleges értékig változhat,
Rv: a venti ''ellenállása'' (nem feltétlen stabil érték (!) - a ventifeszültséggel változhat - de számítási alapnak jó).
Rv (12V-on)= 12V / Iv, ahol Iv: a venti névleges árama, másképp
Rv= U^2 / Pv= 144 / Pv [Ohm], ahol Pv: a venti teljesítménye 12V-on [Watt]. -
And
veterán
Ez is egy módszer, de az ''eredő potméter'' erősen nemlineáris lesz. Ha pl. egy 3W-os ventihez használod azt a párhuzamos potméter-ellenállás kapcsolást, a potmétert a 0-ellenállású állapotból (teljes fordulatszám, 12V-os ventifesz.) kb. 1/5 fordulattal eltekerve már el is érted az 5V-os ventifeszültséget. Így a potméter skálája nem lesz kihasználva, 8V-ot például úgy tudnál vele beállítani, hogy a potmétert 3%-kal (!) tekered csak el - vagyis szinte éppen csak hozzáérsz - a teljes fordulathoz tartozó végállapotból. Az előbbi ventilátornál maradva egy 68 Ohmos potival - párhuzamos ellenállás nélkül - mindezt sokkal hatékonyabban, lineárisabban oldhatnád meg (poti skálájának eleje 5V, közepe 7V, vége: 12V).
-
-
And
veterán
Nem mindegy. Soros kapcsolásnál (ellenállás + led1 + led2) az alkatrészeken ugyanakkora, közös áram folyik át, míg párhuzamosnál (ellenállás + led1 II led2) a ledeken ugyanakkora feszültség esik. Már többször leírtuk, hogy a második eset (ledek közvetlen párhuzamos kapcsolása) kerülendő, mert nincs biztosítva a ledek egyenletes árameloszlása.
Az első esetnél - egy ellenállással 2 led sorosan - az ellenállásra csak ''egy lednyi'' áramot kell számítani, mivel a két led árama közös: R= [12V- (2*Uf)] / If, ahol Uf=~ kb. 1,8V (vörös led), If= 20mA (5mm-es lednél simán megengedhető a 20mA-es nyitóáram), így R= 420Ω -ra jön ki, egy 470Ω -os mindenképp megfelelő lesz.
A második megoldásnál - ami nem túl jó ötlet - az áram (a soros ellenállás árama) a ledeken kétfelé oszlik, ezért az ellenállás értéke: R= (12V-Uf) / 2*If, az előbbi értékekkel R= 255Ω. Ha most is az 1. esetre számított ellenállást alkalmaznád, az tényleg nem jelentene végzetes hibát: a ledek árama kevesebb volna az ideálisnál, ezért halványabban (és nem biztos, hogy egyforma fényerővel) világítanának. Fordítva viszont - sorosan kapcsolt ledek - a kisebb ellenállással a ledeken túláram (kb. 33mA) folyna, ami a ledeket hamar tönkretenné. -
And
veterán
Hogy kötötted be azt a ledet? Mert ez teljesen normális viselkedés a részéről, ha pl. sikerült a fordulatszám-szabályozó potméterrel párhuzamosan beraknod (az pedig a 0 ellenállás - vagyis a maximum fordulatszám - felé haladva szépen kisöntöli a ledet). Ja, és ellenállás nélkül ne kössünk ledet sehová, mer' azt nem szokta megköszönni..
-
And
veterán
Hát, ebből csak nagyjából tudom kivenni a bekötést . Balról (?) jön a delej, ''P'' a potméter (de miért van 4 vezetéke?), alul mi van? A venti? Ha a led csak a bekapcsolt állapotot indikálná, akkor a katódját a bejövő 0V-os (GND, fekete) ágra, az anódját pedig a kapcsolt tápfeszültségre - ami a te rajzodon valszeg a kapcsoló ''közepén'' van - kell kötni, de mindenképp soros ellenálláson keresztül (470Ω javasolt).
-
And
veterán
válasz Gergello #1288 üzenetére
Ha már a másik topikban megkértél rá, válaszolok. De nem csináltam még ilyen plexi-gravírozós mókát . Szerintem extra magasfényű ledeket szerezz, léteznek többezer (akár 10e feletti) mcd-s fényerejűek is, sajnos elég drágán. Ezek általában belül tükrözőfelülettel vannak ellátva, ezért viszonylag kicsi lehet a sugárzási szögük, ennek megfelelően kellene kitalálni a szükséges darabszámot. A fény plexibe vezetéséhez a megfelelő módszerről (polírozás, esetleg zsákfurat a ledeknek + valami tiszta ragasztóanyag, stb.) valamelyik plexis topikban kellene megtudakolnod. Létezik olyan smd-kivitelű led is, amelynek sík a felülete, azt talán könnyebb a plexihez illeszteni, de azzal sincs gyakorlati tapasztalatom.
-
And
veterán
''A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?''
Először is: mire szeretnéd használni? Erősítőbe kell? Mert léteznek olyan trafók is, amelyeket csak spec. körülmények között használnak: a hálózati frekvencián pl. nem nagyon jön szóba valamilyen ferritmagos (''fazék-'', ill. kisebb keresztmetszetű porvasmagos) vagy légmagos trafó, pedig ilyenek is léteznek. Az 50Hz-en használatos trafó-típusokat magad is említetted. Talán még a hipersil trafók (-> szintén lemezes, de feltekercselt, ''szalagos'' vasmagjuk van, amelyet rendszerint kettévágott felekből állítanak össze) érdemelnek említést. Ha tényleg erősítőbe kell, javaslom még DDL erősítős topikját is tanulmányozásra: Bővebben: link.
Főbb jellemzők (nagyjából, és szerintem ), adott teljesítményre méretezve:
- lemezelt (E-I) magos: valszeg. a legnehezebb, és a viszonylag legnagyobb veszteséggel (pl. örvényáramú veszteség, szórt mágneses tér) rendelkezik;
- hipersil-vasmagos: relatív nagy indukció, jobb hatásfok (kisebb réz- és vasveszteség), külön csévére könnyen tekercselhető primer / szekunder tekercsek, kisebb tömeg;
- toroid: a relatív legkönnyebb, jó hatásfokú, örvényáramú veszteség minimális (a mag elektromosan gyakorlatilag szigetelő), és igen alacsony a szórt mágneses tere.
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége. Ez igaz mind egy-, mind kétutas (pl. Graetz-hidas) egyenirányításra is, de utóbbi esetben az egyenirányító kimenetén mérhető - az egyenirányított DC-feszültségre szuperponálódó -, terhelésfüggő hullámosság kisebb lesz, ill. a frekvenciája is 100Hz-re duplázódik. Pl. 12V-os váltakozófeszültséget kétutasan egyenirányítva a közel terheletlen, szűrt kimenő egyenfesz. értéke kb. 15,5V körül alakul. A feszültség terhelés hatására csökken. Hogy mennyivel, azt nagyjából az alkalmazott trafó paraméterei (veszteségei) határozzák meg.
Az ''alapterhelés'' sima soros stabilizátornál, pl. 7805-nél nem szükséges, hacsak a stabilizátor néhány mA-es nagyságrendű alapáramát nem tekintjük annak. Kapcs. üzemű stabilizátornál néha előírhatnak ilyet, hogy a szabályozás megfelelően működjön.
Mit értesz ideális (minimum) vezetékvastagság (keresztmetszet) alatt? Ha jó hatásfokot - alacsony rézveszteséget - akarsz, inkább a nagyobb keresztmetszetű tekercshuzal alkalmazása javallott, természetesen a várható melegedés / szellőzés figyelembevételével. Vagy ezt a kérdést nem is a trafók vonatkozásában tetted fel?
Mod: ezt szeretem LukE-ban, hogy feleekkora hozzászólással is képes elmondani a lényeget, ráadásul jól elindít az önálló keresés felé. Ha korábban észreveszem a #1313-at, nem írok ennyit ..
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Calogero #1335 üzenetére
A terhelés csatornánként kb. 15W lehet, ha a két venti teljesítményének összege ennél kisebb, rákötheted azokat egy közös ágra. Szinte biztos, hogy ekkora teljesítmény kiszolgálásához valamilyen félvezetős vezérléssel működtetik a fan-kontrollert, így a potméterek terhelhetősége itt nem számít.
-
And
veterán
válasz Csaba_20_ #1342 üzenetére
Miután leírtad, hogy mi is a problémád azzal a bizonyos összefüggéssel, elismerem, hogy tényleg pongyolán fogalmaztam, amikor dióda / diódák nyitófeszültségéről írtam. Természetesen igaz, hogy diódahidas egyenirányítónál két dióda nyitófeszültségét kell levonni a kimenet feszültségből. Az is igaz, hogy a nyitófesz. anyagfüggő, de azért a normál (nem kapcs. üzemű) tápokban mégis jórészt szilíciumdiódákat használnak egyenirányításra.
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog? Nyilván nincsen veszteség nélküli trafó, a veszteség egyik részét pedig (különösen kis teljesítményű, kis keresztmetszetű huzalból, sok menettel tekercselt trafóknál) a rézveszteség, azaz a belső ellenállás teszi ki. De szerintem ezzel sem mondtam sok újat , a kolléga pedig valszeg. erre gondolt.
Az összefüggés meg biztos nem tökéletes - elvégre semmi sem az -, mégis elég jól használható, U(f)=2* 0.75V nyitófeszültséggel számolva. Szimulátorban felépítve például elég jól közelítette a kimenőfeszültség a #1314-es hozzászólásban becsült értéket (Bővebben: link). Ok, nem 15.5, csak 15.26V lett a közel terhelés nélküli, pufferelt egyenfeszültség (Usz= 12Veff, Cpuffer=10000uF, Rload= 100 MΩ, Graetz-híd: 4x1N4002). Ugyanezzel a kapcsolással közel 0.5A-es terhelésre a kimenő egyenfesz. középértéke kb. 14.6V -ra csökkent (pedig most ideális, veszteség nélküli trafóról beszélünk), 1Ω-os szekunder-ellenállást is beiktatva pedig 12.7V-ra esett.
A gyakorlatban az egyenirányító kimenetén terhelés mellett mérhető feszültséget - vagyis a csökkenés mértékét a terheletlen esethez képest - úgyis leginkább a veszteségek határozzák meg, főleg kis méretű és teljesítményű (általában is rosszabb hatásfokú) trafók esetén, ezek pedig előre nehezen becsülhetőek. A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak. -
And
veterán
válasz Csaba_20_ #1348 üzenetére
Bevallom, kezdem elveszteni a fonalat.. Cserébe néhány gyakorlati adat, olyan friss mérések, hogy még ropogósak . Hozzávalók: hálózati trafó (feliratai szerint: primer 230V / 50Hz, szekunder 9V / 6VA / 666mA, mért Rszek= 1,1Ω), valamint többwattos terhelőellenállások. Mért értékek:
- terhelés nélkül: Usec= 10,45V eff (I= 0),
- 46Ω -mal terhelve: Usec= 9,94V eff (I= 216mA eff),
- 16,7Ω -mal terhelve: Usec= 9,22V eff (I= 552mA eff).
Tehát a névleg 9V-os trafó üresjárásban ennél 16%-kal nagyobb feszültséget ad le, a névleges értéket kb. a maximális terhelésénél - ezt pedig tudnia kell - fogja elérni. A mérések elég jól egybevágnak a szimulált adatokkal (a szekunder tekercs ellenállásán felül még néhány %-os veszteség jön a képbe). -
And
veterán
válasz Csaba_20_ #1351 üzenetére
Primer tekercs -> hálózat, szekunder tekercs -> DMM (nem a tesco gazdaságos fajtából), terhelő ellenállások -> szekunder tekercsre.
Ha azt is beleszámítjuk, hogy a hálózati feszültség méréskor alatta volt a névleges értéknek (221V -ot mértem), az még jobban rontja az összképet. 230V-os primer feszültséggel a szekunder terhelés nélküli feszültsége kb. 10,85V -ra (+20,5%) adódott volna. -
And
veterán
válasz Csaba_20_ #1353 üzenetére
No, amit az előbb nem vettünk figyelembe - merthogy nem említettem -, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
A terhelés hatására bekövetkező szekunder feszültségcsökkenés tehát nem a tekercselés ''korrektségétől'' függ. Korábban is feltételeztem - valamint a gyakorlat is azt mutatja -, hogy a kisebb teljesítményű, csupán néhány VA-es (pl. nyák-) trafók feszültségesése lehet jelentős, akár 15..20% -os is a kisebb vasmag-keresztmetszet -> nagyobb voltonkénti menetszám -> kicsiny huzalátmérő okán, a specifikált működési tartományon belül. Lemértem egy sok éve általam tekercselt nagyobb teljesítményű hálózati trafó (EI-vas, 17 cm^2, min. 200VA, N= 2,95 menet/V, Uszek(0)= 17,95V) feszültségesését is. Ennek a szekunder-tekercse 2,25 mm^2 keresztmetszetű huzalból készült. A szekunder feszültsége 5,6A-es terhelésre 16,75V-ra (6,7 %-kal) esett vissza. -
And
veterán
válasz toth_janika #1391 üzenetére
1. Sokfajta erősfényű led létezik, 20mA nyitóáram mellett már 10 candela felettieket is találni.
2. Ha pesti vagy, nézz szét a C*nradban, hogy mi a választék, majd próbálj hasonló diódákat szerezni máshol feleannyiért .
3. Ellenállás, kapcsoló nem árt, más nem szükséges.
Arra számíts, hogy egy darab 1.5V -os elem nem hajt meg egy ledet sem, magasfényű kék v. fehér ledeket pedig még a két sorbakötött elem sem biztosan tud megtáplálni.
Mod. #1392: ehh, a lassúság..
[Szerkesztve] -
And
veterán
Én a közvetlen összekötés előtt mindkét csatorna kimenőjelével sorbakötnék 1-1 ellenállást is (pl. két egyforma 1..2,2kΩ körüli értékűt), biztos ami biztos. Így tuti nem lesz baja a lapodnak. De mi a célod vele? Legtöbbször azzal is megelégednek, hogy szimplán az egyik csatorna jelét viszik tovább.
-
And
veterán
''Kérdés: az alaplapon hol lehet lemérni a +5V-ot? Tehát nem a belemenő +5V-ot, hanem az alaplap belsejében jelenlévő +5V-ot.''
A +5V -os ágak a tápegységben mindenképpen közösek (a Standby 5V kivételével), ezért elvileg mindegy, hogy hol méred. Ha az alaplap üzemel, bármelyik molexen méred is az 5V-ot ugyanazt az értéket fogod mérni, mint amit az ''alaplap belsejében'' kapnál. (Az alaplap felé menő tápkábel(ek)nek van egy csekély ellenállása, ezért ott egy kicsivel kevesebb lehet a tápfesz értéke, de a különbség nem lehet jelentős egy terheletlen molex-ághoz képest). -
And
veterán
válasz ZeUS2140 #1450 üzenetére
Ha már ilyen sok topikba beírtad : nem volna egyszerűbb a fólia helyett a kis nyomtatott áramköri panel érintkezői mentén forrasztgatni? Persze úgy, hogy a fólia ''vezetékeihez'' az érintkező felületek tisztán maradjanak. Ehhez először is ki kéne deríteni, hogy az adott billentyű lenyomásához az x-y vezetékmátrix mely pontjai tartoznak (ellenállásmérővel, Mod: illetve a vezetősávok végigkövetésével ). Ezután a vezetéksávról - jófajta pákával - elhozhatóak a kellő kontaktusok.
''Nincs valami trükk, hogy milyen ellenállás a PS/2-es bizonyos dróton pl a ''num-enter''?''
Ezt meg nem igazán értem. Milyen ellenállásra gondolsz?
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz zLegolas #1453 üzenetére
Régebben voltak hall-szenzoros billentyűzetek, de hogy ma mennyire gyakoriak, azt nem tudom. Én tegnap csak egy átlátszó, két rétegű fóliát láttam az enyémben, gombonként 1-1 gumi v. műanyagharanggal. Tehát ha nem is teljes rövidzárral, de valami viszonylag alacsony átmeneti ellenállással összezáródik a két fólián lévő vezetőréteg, ha megnyomják a gombot felettük.
-
And
veterán
Létezik olyan fajta kompakt fénycső is, amely azonnal, késleltetés nélkül kapcsol be. Az utóbbi időben sajnos nem nagyon látom ezt a típust, pedig Tungsram gyártmány, a dobozán - többek között - egy áthúzott óra formájú ikonnal. A fényerőszabályozós kapcsolókat viszont általában nem szeretik a kompakt fénycsövek.
-
And
veterán
válasz hummerdikk #1546 üzenetére
A helipot (azon kívül, hogy egy venti mellé totál felesleges ) nem túl jó ötlet, mert normális árban csak kis teljesítményű, trimmer példányokat kapsz. Egy több W-os, huzal-helipot ára Ft-ban bőven négyjegyű kategória.
-
And
veterán
Tessék: [link]
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #1578 üzenetére
Szerintem sajnos nem sok értelme lenne. A táp és az alaplap valszeg. úgyis tartalmaz ilyen szűrőkondikat. Azok meg csak akkor igazán hatásosak, ha a kívánt áramkör tápvezetékének közvetlen közelében ''hidegítenek''. Egy RF-zajjal terhelt pc-ház belsejében ez különösen igaz. (Különben a szabadon lógó vezetékek és nyákon vezetett tápfesz. sávok szinte antennaként fogják ismét összeszedni a zajt.)
-
And
veterán
válasz Stekpanel #1603 üzenetére
Egy PC-ben használt tipikus (brushless) ventilátorra azért nem mondanám, hogy kis tápfesznél közel rövidzár lesz. Mivel a működését belső elektronika vezérli, azt alacsony feszültségről járatva egyszerűen nem működik (pl. fetek nem nyitnak), így áram is alig folyik rajta. Rögtönzött kísérletek egy 8cm / 3W-os Coolink ventivel: 3.8V-on még éppen elindul, a névleges (12V-on felvett) áramának kb. 15%-a folyik rajta. 2.8V-os tápfesszel ugyanez a venti már nem indul, és csak minimális, 1.6mA-es áramot vesz fel, ami teljesen veszélytelen a ventire nézve.
-
And
veterán
válasz -ThOMas- #1656 üzenetére
A Cora-ban vettem kb. 10 napja akciósan valami noname cuccot. Hordtáskában, 18V / 1A -es külső táppal (ehhez képest 40W-ot írtak a gépre ), sprirális vezetékkel, egy csomó tartozékkal: vágó- és kefetárcsák, 6 db. fúró 0,8..1,8mm -ig, kúpos, hengeres és gömbmarók, fűrésztárcsa, polírozó, mindez 3 kHUF-ért. Állítható a fordulatszáma, max. 22000/min. Volt egy hálózatról működő típus is, párezerrel drágábban.
#1658: ''Nem vágom mért mindenki dremelnek hívja. A Dremel az egy márka.''
Ahogy a Hilti (hogy témánál maradjunk), az RCA, a Xerox, meg a többi is, amit nem csak márkanévként használnak. A nyelv már csak ilyen.. -
And
veterán
válasz zLegolas #1667 üzenetére
Azaz (bár inkább két hüvelykujjnyi vastag ). Ennyi pénzért mindenképp megérte, én főleg nyákfúrásra szeretném használni. Az előző, HQ-Nedis -ből szerzett csoda ugyanis sok évvel ezelőtt többe került, mint most ez, pedig az ennél is sokkal gagyibb. Már a fúrószárak önmagukban is elég drágák mostanában, ehhez meg. 4 db. különböző méretű tokmányt is adtak, végre nem kell küzdenem az 1mm-nél kisebb átmérőjű fúrókkal sem. Jól (rövidre) befogva a fúrót nem is üt, ellentétben az előzővel.
-
And
veterán
válasz Gergo_pet #1872 üzenetére
Kicsit utánanéztem.. Te valszeg olyan ccfl-csőről beszélsz, amelyen egy külső műanyag védőréteg van. A belső, kisebb átmérőjű ''világító szál'' az maga a fénycső . Az oldalán futó vékony fémszál pedig az egyik katód vezetéke, amelyen üzem közben meglehetősen magas feszültség mérhető, és nem árt szigetelten hagyni (megérintve egy kicsit csíphet, de az inverter alacsony teljesítménye miatt valszeg nem képes veszélyes nagyságú áramot áthajtani az emberen).
-
-
And
veterán
válasz Frenky89 #1992 üzenetére
Ja, hogy te kapcsolós potira gondolsz. Olyat éppen használhatsz.
''Az jó, hogy néhány volt alatt megáll, de akkor még mindig folyik rajta áram és nem tom, hogy ez jó vagy sem!?''
Ha a túl alacsony tápfesz. miatt áll le egy ilyen pc-venti, alig folyik rajta áram (elektronika van benne), az biztos nem káros. Egy 250mA-es Coolink-típuson 1..2mA -t mértem, azon a feszültségen, amelyen épp leállt. Persze ha működés közben fogod le, az más kérdés . -
And
veterán
Komolyan 25mW -os lézer kell neked? Megkérdezhetem, hogy mire?
Egy ekkora teljesítményű valódi lézermodul ára szerintem legalább sokszoros lenne ahhoz képest, amit a #2014-ben említettél, de inkább egy (vagy két ) nullát is írhatsz a végére (kék esetén különösen).
#2019: az a ''laserled'' csak a nevében lézer, egyébként sima nagyfényű led, nem? -
And
veterán
Az mondjuk szerencse, hogy zöldből nem kell 25mW ahhoz, hogy ''csíkot húzzon'' a levegőben, akár pára v. köd nélkül is. A szem ugyanis kábé arra a hullámhosszra a legérzékenyebb, ezért egy zöld 1mW-os lézer sokkal fényesebbnek látszódik, mint egy ugyanakkora teljesítményű, de pl. 650nm-es piros lézerdióda / modul fénye.
A legolcsóbb 1mW-os zöld modult 130 Euró áron látni az előbbi listában, kéket meg 1000 alatt egyáltalán nem.
LukE: kösz! Pedig meg voltam győződve arról, hogy ez csak marketing . E topikban linkeltek már régebben ilyen LaserLed -nek nevezett csodát, és azok a fotók alapján tükrüs, magasfényű ledek voltak. De legalább a Kontha nem parasztvakít . -
And
veterán
Nem tudom, ezt ki kell próbálni. Sötét helyiségben lehet, de piros és piros között is lényeges különbségek lehetnek: 630 és 685nm -es hullámhosszú, vörös színű modulok látható fényessége között is jelentős különbség lehet, a szem érzékenységi ''karakterisztikájának'' köszönhetően.
Új hozzászólás Aktív témák
- DIGI kábel TV
- Arena Breakout: Infinite
- Politika
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Okos Otthon / Smart Home
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- Diablo IV
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen