Új hozzászólás Aktív témák
-
#942
Mr.Csizmás
félisten
Muerte68
#940
-
zsiga_667
tag
válasz
Muerte68
#1615
üzenetére
"Az biztos hogy a filmes géppel fotózás megtanítja embert hogy ne csináljon fölösleges képeket, legalább emiatt mindenkinek ki kellene próbálni"
Mért kell ezt a sznob hülyeséget terjeszteni? A digitális fotózás legnagyobb előnye a filmessel szemben, hogy 36 képet pontosan ugyanannyi pénzért tudsz csinálni, mint 360-at, vagy 3600-at. És amikor a géped határait feszegeted, mert pl. este vagy sötét beltérben akarsz fotózni kézből (mert nincs állványod, vagy nem lehet használni, stb.), és vagy az egekbe tolod az ISO-t, vagy próbálsz kitartani valami stabival is necces záridőt, akkor nagyon nem mindegy hogy egy képet tudsz csinálni, vagy akármennyit.
De ugyanez van a sorozatfelvételekkel (buta CaNikon mért rakott 30 éve is 8fps-t a filmes csúcsgépeikbe, a sok sportfotós meg madarász meg riporter biztos nem tudta hogy egy expóból kell meglőni azt a pillanatot); vagy ha a megfelelő mélységélességet akarod elkapni, sokkal egyszerűbb csinálni több képet több különböző rekesszel, és otthon a nagy monitoron eldönteni hogy melyik a legjobb, nem a hangyafasznyi keresőben, ami ráadásul olyan sötét lesz mint az éjszaka amint behúzod az obit f11-re. Vagy ha neked pl. az adott kép jobban tetszik portré-állásban, de az ügyfél, vagy a haverok instán meg inkább fekvőben szeretnék, nem mindegy hogy van-e ugyanarról a témáról 10 képed különböző kivágásokkal lőve, vagy spórolásból csak egy van, aztán vagy tudsz olyat cropolni amire igény van, vagy így jártál.Az egy legenda, hogy majd filmre lőve jobban odafigyelsz és jobbak lesznek a képeid. A világ legjobb filmes fotósai ugyanazzal az 1% körüli jókép-aránnyal dolgoznak, mint mindenki más. Persze nyilván mindenki a saját szintjéhez képest, egy Cartier-Bresson által a kukába dobott negatív valószínűleg nekem életem fotója lenne.
-
Neck
veterán
válasz
Muerte68
#1617
üzenetére
Szerintem az elején érdemes jó sok képet csinálni, sokat lehet tanulni belőle.
Ha az elmúlt években 4 adag filmnyi képet lőttem volna, még mindig ugyanolyan lennék, mint amikor indultam. Most sem tartom magam jó fotósnak, de azért néhány dologra már rájöttem, köszönhetően annak a pár ezer exponak, amit beletapostam az a6400-ba.
Szóval szerintem is sznob dolog azt mondani, hogy "régenmindenjobbvolt", mer' akkor még mindenki meggondolta, mennyit lőtt.An α beta user... "A pokol szerintem egy végtelen IKEA áruház, az örökkévalóságig bolyonganak a kárhozott lelkek a Boysenbar alátétek és az Almaröd tükrök közt"
-
zsiga_667
tag
válasz
Muerte68
#1617
üzenetére
Abban teljesen egyetértek, hogy a fotózás szellemi munka, végig kell gondolni hogy mit és miért csinálsz ha jól akarod csinálni. Nem is ezzel van a bajom. Hanem azzal, hogy mostanában mekkora divat lett filmre fotózni. A jelenlegi digitális gépek már bőven ott tartanak, hogy egészen pontosan nulla előnye van a filmnek. Ja, de egy van, középformátumot értelmes áron csak filmesben lehet kapni. Ez meg ugye azért erősen rétegigény.
De zajban, dinamikában, kényelemben egy mai gép agyonveri a filmet. Árban meg főleg. 10 tekercs film + előhívás + szkennelés árából kapsz egy belépő milc-et.
Sokan nosztalgiával tekintenek a filmre, mert kiskorukban megszokták a hibáit, meg a régi objektívek képét is, amik meg torzítanak, élességet nyomokban tartalmaznak a képszéleken, stb. Kis utómunkával simán le lehet rontani egy digitális képet pont ugyanolyanra mint egy filmest...
Nem a szemfókusz meg a wifi fog segíteni hogy jobb képeket készíts, hanem pl. az hogy a szar kis egypálcás Olympusom jobb képet csinál akár iso 3200-on, mint amit húsz éve lőttem 800-as filmre, 1600-ra pusholva meg pláne. Meg egy Panasonic kitobi (12-32 talán?) szebben rajzol mint akármelyik ősrégi, filmre tervezett fix.A másik látásmódos résszel sem igazán értek egyet. Ha te annyira jó vagy, hogy belefér hogy feleslegesen korlátozd magad pl. azzal hogy csak x darab képet csinálhatsz, jó neked; én vagyok annyira alázatos és belátom a saját korlátaimat hogy elfogadjak minden kis segítséget amivel technikailag jobb képeket tudok csinálni. A témában meg kompozícióban jó képekhez meg egy út vezet, a gyakorlás. Ha egy kezdő beveszi azt amit írtok sokan erről az egész filmesdiről, fog csinálni évente 300 képet, és semmit nem fog fejlődni a látásmódja. A hibákból (jelen esetben a "digitális hulladékból") ugyanis sokkal jobban tanul az ember, mint a sikerekből. A jó fotós úgy készül, hogy a szar fotós fogja magát, csinál tízezer szar képet, és végiggondolja hogy melyik miért nem jó, és mit kell majd legközelebb csinálnia ahhoz hogy jó legyen.
Azt viszont tényleg nem értem, hogy mért baj rábízni a technikára azt, amit jobban tud mint mi? Akár az autofókuszt például. A fotós dolga az, hogy eldöntse mi legyen éles, a gép dolga meg az hogy ezt végrehajtsa. Az úgy gondolom vitán felül áll, hogy kézzel-szemmel sose fogsz olyan pontosan élességet állítani, mint egy jó AF-rendszer. Egy átlag filmes gép AF-pontjai a kereső igen kis százalékát fedik le, míg egy mai modern digitális gépnél 90% körüli értékek vannak. Vagyis sokkal pontosabban ki tudod választani azt a pontot, amit szeretnél élesre állíttatni a géppel.
De ott a fénymérés is. Ha szerencséd van, jól működik a filmes géped fénymérője, vagy már ellőttél vele párszáz tekercset, és tudod fejből hogy mikor mennyit kell rajta korrigálnod. A milceddel meg nem érdekel ha esetleg kicsit pontatlan, mert látod a keresőben real-time, és egy mozdulat betekerni egy kis korrekciót. Óriási előny, hogy nem kell tippelgetni minden második képnél, hogy na akkor ezen most sok a fehér, 2/3-ot vagy egy egészet expózd túl, esetleg kettőt. (Persze lehet mindig spot-mérni szürke lapra, kivéve ha dinamikusan változik a témád, vagy a fény napfelkelténél, vagy gyorsan szalad a gyerek a fa alatt a napról az árnyékba és vissza.)Na, ez jó hosszú lett, elnézést mindenkitől hogy raboltam az idejét a hülyeségeimmel.
(#1618) 80hun : Filmessel kezdtem, mint kb. mindenki 30 év felett. Smena, olcsó automata kompakt, majd belépő Nikon SLR, az első digitális gépem egy 300D volt egyetemista koromban. Jelenleg nem fotózok filmre.
[ Szerkesztve ]
-
zsiga_667
tag
válasz
Muerte68
#1622
üzenetére
Nem feltétlenül neked szól amit írtam, azt látom hogy egymást nem fogjuk meggyőzni. Viszont kezdők is olvassák ezt a topicot gondolom, jó ha látják mindkét oldal érveit, és majd ők eldöntik hogy kinek a tanácsát fogadják el. Ha csak az egyik oldal véleménye szerepel itt, mindenféle vita nélkül, abból azt szűrhetik le, hogy valamiféle fotós alapigazság, amit mindenképp érdemes a magukévá tenni.
Pont erről szól a fórum, hozzáértő emberek értelmes hangnemben elmondják a véleményüket, a nem hozzáértők meg tanulnak belőle. -
#1981
Stauffenberg
Topikgazda
Muerte68
#1977
Stauffenberg
Topikgazda
válasz
Muerte68
#1977
üzenetére
"Sok mindenben jobb a Sony,de a Fuji az egy életérzés"
Jajj de gyűlölöm ezt a kifejezést, mert rengeteg sznobizmus társul hozzá (vagy éppen negatív sztereotípiák a kívülállók szemében), de közben meg pontosan tudom miről van szó, Fujiztam én is (és fogok is még újra).
Régen még bőven az X-rendszer kezdetén egyszerűen nem értettem mit jelent a tesztekben állandóan visszaköszönő "joy to use" kifejezés, azt gondoltam csak egy újabb marketing bullshit, akkor már volt a kezemben X-Pro 1 makett és nagyon nem értettem, hogy mi lehet ebben "joy", persze ismerős érzés volt az analóg gépek után amiket anno használtam.
Aztán élőben is sikerült kipróbálnom (nem az X-Pro 1-et, hanem X-E1 volt) és ledobtam a gépszíjat.
7-8 éve akkor már nem nagyon vagy alig fotóztam analóggal, csak digitálissal (főként DSLR) és a Fujinak kellett felidéznie, hogy az ergonómiában túl tökéletes DSLR-ek mennyire unalmassá tudták tenni a fotózást (nem elvitatva ennek az előnyös oldalát). Aztán vettem is beugrónak egy X-A1-et és még az a tyúkszaros kis gép is olyan élményt adott, hogy na. Aztán X-E2 jött, de onnan már nem upgradeltem tovább, hanem kiszálltam, talán ha előbb toppan be az X-T30 akkor most az lenne, de jobb is ez így, mert így a jó IBIS-t nagyon tudom értékelni, ezzel még adós nekem a Fuji ebben az ársávban (1000 USD körüli gépekről beszélek).
A mostani Panasonic G80-am teljesen személytelen, miközben igazából nem akarok rá panaszkodni, mert teszi tisztességesen a dolgát, jó a markolat, minden gomb nagyjából a helyén van, mindent szarrá lehet programozni rajta, iszonyú mennyiségű beállítást tud, masszívan összerakták, időjárásálló (szemben a Fuji hasonló árú gépeivel), de közben meg semmilyen érzelmet nem vált ki a használata. Pont olyan, mint anno a DSLR-ek, amiket használtam.
[ Szerkesztve ]
-
#2682
Stauffenberg
Topikgazda
Muerte68
#2681
Stauffenberg
Topikgazda
válasz
Muerte68
#2681
üzenetére
Az X100-ból az új drága (nagyon), a régin pedig még a régi objektív van (annak minden előnyével és hátrányával). Meg az utóbbi időben az ekv. 50mm jobban bejön mint az ekv. 35mm.
Na meg van egy XC 16-50mm-em is tartalékban (csak ezt az üveget tartottam meg a néhai Fuji felszerelésemből), egy teljesen vállalható minőségű (és pillekönnyű) objektív nyaralós dokumentáláshoz. Az XC 35mm f/2 meg inkább a mindennapi utcai fotós igényt elégítené ki, munka után szeretek sétálni egy nagyot a városban. Persze mikor éppen nincs világjárvány.
-
p_adam
addikt
válasz
Muerte68
#3106
üzenetére
Azért az vicces, amikor az ember rákeres a PanaLeica 25/1.4 szabadalmára, és a Sigma jön ki, mint bejegyzett forráscég
(ez még a régi tükrös 43 rendszerhez gyártott D Summilux nevű verzió, nem az m43)
De az Olympus 75/1.8 is Sigma eredetű, vagy a Zeiss Batis 85/1.8 is egy Tamron szabadalom, stb.
(ez még a régi tükrös 43 rendszerhez gyártott D Summilux nevű verzió, nem az m43)Új hozzászólás Aktív témák
Stauffenberg- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Diablo 3
- LG 34GS95QE-B: OLED paneles, ívelt gamer monitor
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Google Home/Nest
- PlayStation 5
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Politika
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- További aktív témák...
