Új hozzászólás Aktív témák
-
lajafix
addikt
válasz daninet #1422 üzenetére
mert az utolsó lépésben a 6os konstanst a nevezőből nem kell deriválnod.
lépésenként:
I. (1- cosX)/3xˇ2
II -sinX/6X
III CosX / 6 = 1/6nekem ez így kijön, de bevallom nem emléxem hogy a cosx derivltja -sinx, vagy sinx deriváltja a - cosX.
Úgy emléxem hogy minden lépésben meg kell vizsgálni hogy 0/0 vagy oo/oo alakú-e a tört.
cocka: hiába no, friss agynak nem kell gugliznia.
[ Szerkesztve ]
Rock'n Roll
-
veterán
válasz daninet #1748 üzenetére
üdv!
egyszerű parciális deriválás. van két változód, jelen esetben x és y. ha x szerint deriválod, akkor y-t konstansnak tekinted.
részletezve:2x^3-->6x^2
5(x^2)y-->10xy
3xy^2--->3y^2
8y^2-->0
7xy-->7y
6x-->6y szerint deriválva x-et tekintenéd konstansnak. remélem érthető volt.
"a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"
-
cocka
veterán
válasz daninet #1854 üzenetére
Hát ám az sqr és az sqrt egész mást jelent.
De mivel én a magam részéről maple-t és saját tudást használok, nem is volt egyértelmű, hogy a programodban az sqr mit jelent.
Aztán elkezdtem gondolkodni rajta, hogy mit is tudunk a polinomfüggvények multiplicitásáról?
(x-a)^k-nak egyszeres a multiplicitása ha k=1
(x-a)^k-nak kétszeres vagy páros, ha k=2,4,6....
(x-a)^k-nak háromszoros vagy (1 kivételével páratlan), ha k=3,5,7....
Első eset jelentése: a függvény grafikonja átmetszi az x tengelyt
Másodiké: a függvény grafikonja érinti az x tengelyt
Harmadiké: a grafikon rásimul az x tengelyre, hogy merről az megint más kérdés.Itt két érintést láthatunk az x=0-ban és x=2-ben. Akkor valami olyasmi lehet az általad vázolt függvény képlete, hogy x^2*(x-2)^2=(x*(x-2))^2 Csak neeem? És itt mivel a szorzat a négyzeten van teljesen mindegy, hogy x*(x-2) vagy x*(2-x)
Tehát ott van elcseszve, hogy négyzetgyök helyett négyzetent írtál. Az eredeti függvény grafikonja pontosan egy félkörív.
-
dash17291
tag
válasz daninet #1967 üzenetére
1-nél metszi egymást a két függvény grafikonja.
A gyök x fvny grafikonja és az x tengely közötti területet határozott integrállal (az intervallum tehát a [0;1]) kiszámolod.
Aztán ebből ki kell vonni az x négyzet fgvny grafikonja és az x tengely által közrefogott területet ugyanezen az intervallumon. Ezzel kidobtuk az először kiszámolt területből azt ami nem kell.Tehát a megoldás a következő integrál értéke:
(((integrál 0-tól 1-ig) gyök x)) MÍNUSZ (((integrál 0-tól 1-ig) x négyzet))
[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
válasz daninet #2188 üzenetére
Hát sajnos csak idáig jutottam:
A helyzet az, hogy az e ad y^3 integrálása bonyolultabb, mint hittem. Hiába írom át parciális integrálással akkor meg az y^3*e^(y^3)-t kell kiszámolni, tehát ugyanúgy benne marad.
Helyettesítéses integrálással sem lehet megszabadulni tőle. Bár az is lehet hogy rosszul választom meg a helyettesítést. De talán kézenfekvőnek tűnhet, hogy y^3=t.
-
Jester01
veterán
válasz daninet #4609 üzenetére
Mégis hogyan lenne? Miből találja ki? Ha megmondom neked a területet meg a kerületet, abból sehogy nem következik a téglalap orientációja. Másképp fogalmazva, a fekvő és az álló téglalapnak ugyanaz a kerülete és a területe ezért abból a két információból nem lehet visszakövetkeztetni.
Jester