Aktív témák
-
divot
veterán
Elég sok benne a szóismétlés, és túl gyakran használod az egy szót, amitől döcögős. Próbáld kerülni.
A fantasy műfaját egyáltalán nem ismerem, de nekem túlságosan gyors, hogy semmit sem tudunk a szereplőkről, és már le is mészárolták a fél várost. Továbbá nagyon hiányzik a helyszín leírása, színek, szagok, hangulatok, szóval, hogy megteljen élettel a regény. -
divot
veterán
Tisztelem, becsülöm, aki írásra adja a fejét, de meglehetősen vicces, hogy csak mert a PH!-ra föltesz valaki valamit, egyből tapsoló szmájlival és gratuláció hegyekkel halmozzák el.
A srác kétségtelenül jobban fogalmaz az átagosnál, de rettentő sok hibát halmozott föl már ilyen rövid szövegben is. Ha ezt odaadná egy kiadónak, akkor kb. a második ''Ott álltak''-nál köszönnék meg szépen, és adnák vissza a kéziratot.
Szóval ha ő komolyan gondolta, hogy fejlődni akar, mi pedig valóban segíteni akarunk neki, akkor az ilyen Profi , meg Tökéletes , és a többi véleménynél picit mélyebben kell az írását elemezni. -
divot
veterán
Bár nem szokásom, de előhúztam egy öt évvel ezelőtti irományomat. És kb. huszonöt dolgot javítanék benne, ha most kellene kiadni a kezemből. Szóval jó dolog a lelkesedés, de még jobb, ha valódi segítőkre lel az ember.
Na itt van, találomra választottam:
''Riadtan menekül a fácán, amint felé száll a halál. Az erdőbe igyekszik, hiszen csak az ágak rejthetik el végzete elől. Már-már beér a védelmet adó lombok közé, amikor gerince harsány roppanással kettétörik. A madár teste élettelenül hullik az avarba, véres szárnya még zsigerből verdes néhányat, a fákat azonban csak a törzstől elváló fej éri el. A sólyom lecsapott.
Öt pointer vizslatja Nagyszénás határát. Odébb a sasosok kutyái űzik a vadat, a nagymadaraknak meg se kottyan a nyúl s az egyébb apróbb termetű emlős, sőt némelyik az őzre is rárepül. A sólymok kisebb zsákmánnyal is beérik, gazdáik leginkább fácánra, kacsára indítják a ragadozó madarakat. Amint az ebek állják a vadat – mozdulatlanul mutatják, hogy az aljnövény rejt valamit –, a sólymászok szabadon engedik szárnyasukat. Egyszerre csak egy madár lehet a levegőben, de, mert a vadászok a reptetés sorrendjében már jó előre megegyeztek, a csoport vezetőjének csak a megállapodás betartására kell ügyelnie. Csakhogy a fácánok – mintha tudnának az égi veszedelemről – a földön maradva iszkolnak négylábú üldözőik elől.
Lábhoz! – harsan a füttyjel, mert a kutyák, érezve némi szabadságot, a vadászat szabályainak teljes mellőzésével rohannak fel s alá. A kedélyek csak akkor nyugszanak meg, amikor a szertelen magatartásáért a Szabó Laci Boszszúja becenevet kapott kutya hirtelen zsákmányt jelezve megmerevedik.
Elsőként Nills röppen a levegőbe. Gazdája lassan lépdel a feltételezett vad felé, s kesztyűjét lengetve mutatja az egyre feljebb és feljebb törő madarának az irányt. Amint a sólyom eléri a támadási magasságot, a vadászok – kutyáik haragos ugatásától kísérve – hangos rikoltással riasztják fel a fácánt, amely másfél méteres magasságban próbál egérutat nyerni. A sólyom zuhanni kezd, s fékezés nélkül csapódik áldozatára. – A jó sólyom azonnal dögre rúgja a zsákmányt – magyarázza Nills tulajdonosa, miközben madara elveszíti a fácánt. Nills ugyanis még fiatal, tart a fácánkakas sarkantyújától, így nem ad bele mindent egy-egy támadásba. – Volt itt tavaly egy német sólyom, az a zuhanás végén akkorát rúgott, hogy leszakította áldozata fejét.
Nills produkcióját azonban nem tekintik kudarcnak, a mozdulat szép volt, s jövőre talán már halálossá is válik. Nem marad el a jutalom sem, Nills a tarisznyában utazó nyers galambcombot kapja ebédre. A madarat motiválni kell, így jó, ha megtanulja, hogy a vadászat általában zsákmánnyal is jár.
Luca a következő. Az öreg sólyom megfontolt szárnycsapásokkal növeli repülési magasságát, s még akkor is a felhők között köröz, amikor lent már kiderült, hogy a kutyák csak egy meglőtt kacsát találtak. A sérült madár egy apró pocsolya sáros vizében pihenné a söréttel történt találkozást, de, mert a sólyom már észrevette, a vadászok felröptetik. Luca tudja, mi a dolga, bár a sebesült kacsa nem jelent számára igazi feladatot. – Sajnos Luca kiszúrta a verdeső tást. Azt pedig nem akartam, hogy belezuhanjon a vízbe – adja meg az öreg sólyom tulajdonosa a némileg sportszerűtlen magatartás okát. A kacsa mindenesetre tarisznyába kerül, hiszen sültként, az esti teríték díszeként már úgysem emlékszik majd senki pusztulásának körülményeire.
A fácánok egyre kisebb területre szorulnak, amint a társaság az erdő felé halad. Sorra szállnak a sólymok, megannyi biztató kísérlet, de a tarisznyában még órák múltán is csupán Luca félholt kacsája lapul. Nillsújra repül, hihetetlen bravúrral, alulról ragad rá áldozatára, lerántani azonban nem tudja. Luca távoli nyárfák felé veszi az irányt, jól megnézi az ágakat, majd az egyiket kiválasztva pihenni tér. Kaszvatt – aki szárnyának két furán nőtt tolláról kapta nevét – követi társa példáját, de, mert a lombok közé repülést túlontúl fárasztónak találja, inkább egy homokbuckára ül. Kispocok el sem indul.
Dél van, a hajnal óta kaptató vadászok a fűre hanyatlanak...''
... és így tovább, de nem akarlak fárasztani titeket.
[Szerkesztve] -
divot
veterán
-
divot
veterán
Ez most sokkal rosszabb, mint az első, amit olvashattunk tőled. Nagyon akadozva fogalmaztál, semmi finomság nincs a mondatokban. Mint ha elfelejtetted volna a jelzőket
Ez a mondat: ''Ezt a bosszúhadjáratot az amundok istene, a paktumot megszegő Amhe-Ramun vezeti, és nem tud a seregeinek senki ellenállni.'' pedig kifejezetten magyartalan. De látom, hogy másoknak is szemet szúr. Szóval továbbra is az a baj, hogy túl sok információt akarsz közölni, túl gyorsan, amitől igencsak rágóssá, no meg érdessé válik a szöveg. -
divot
veterán
Tényleg próbálok segíteni neked, ha elfogadod. Tudom, hogy nagyon nehéz elviselni, amikor kívülről beleugatnak az alkotásodba. Mert az írás alkotás, márpedig minden egyes papírra vetett gondolattal úgy van az ember, hogy még a kicsit hibásakat is szereti. De ettől a hiba, hiba marad. Néhány konkrét példa.
Először is, amit már az első résznél is írtam, az egy szó mértéktelen használata erősen döcögőssé tesz minden szöveget. Nehéz kiküszöbölni, de törekedni kell rá.
Aztán itt az írásodból néhány példa:
''Egyszer majd az Amundok népe visszatér, hogy revánsot vegyen az őket ért sérelmekért.''
Az egyszer szóval indítod ez a részt, ami határozatlansága miatt gyengíti a mondatot. Sokkal jobb, erősebb hatású, ha azt írod: Amundok népe egyszer majd visszatér... Aztán a revánsot vegyen is kicsit kényszeredett, főleg a revánsot vegyen az őket ért sérelmekért összetételben. Egyszerűen túl van fogalmazva. Nem hatásosabb így? Amundok népe egyszer majd visszatér, hogy bosszút álljon a sérelmekért. Vagy ha már ragaszkodsz a ''revánshoz'', akkor: Amundok népe egyszer majd visszatér, hogy elégtételt vegyen a sérelmekért.
A következő mondatod így szól: ''Ezt a bosszúhadjáratot az amundok istene, a paktumot megszegő Amhe-Ramun vezeti, és nem tud a seregeinek senki ellenállni.'' A második fele szörnyen nyakatekert. Megint csak a megértést segíteni, ha egyszerűsítenéd a mondatot. Pld.: Ezt a bosszúhadjáratot az amundok istene, a paktumot megszegő Amhe-Ramun vezeti ellenállhatatlan seregei élén.
A következő mondta pedig a fölösleges egy szóra jó példa. Ezt írod: ''Ez az isten ejt majd egy túszt, egy Kölyköt, akit az aquirokkal kötött megnemtámadási szerződése miatt fog el, hisz ez a Kölyök képes elbánni a hírhedt aquir vezetőkkel, a Kráni Tizenhármakkal.'' A mondat az egy túszt, egy Kölyköt résznél nagyot döccen. Helyesebb, ha azt írnád: Ez az isten túszt ejt, egy Kölyköt... Ugye, hogy nem hiányzik a túsz elől az egy? Szintén az érthetőség rovására megy, hogy a mondatba túl sok informáicót zsúfolsz bele. Inkább válaszd több részre a szöveget. Tehát: Ez az isten túszt ejt, egy Kölyköt. Mert csak ez a Kölyök képes elbánni a hírhedt aquir vezetőkkel, a Kránti Tizenhármakkal. Vagy még hatásosabb talán így: Ez az isten túszt ejt, egy Kölyköt. Azt a Kölyköt, aki egyedüliként képes elbánni a hírhedt aquir vezetőkkel, a Kránti Tizenhármakkal.
A folytatásban ezt írod: ''Az aquirok meg is jelölték maguknak ezt a Kölyköt, de ez lett a vesztük, mert így nemcsak hogy ellenállóvá tették a hatalomszavaik ellen, hanem a tudásuk nagy részét is átadták neki. Ez egy tetoválás képében mutatkozik meg.''
Nekem megint csak akadozik a fogalmazás, ráadásul nem derül ki, hogy mi mutatkozik meg egy (már megint az a fránya egy) tetoválás képében. Az, hogy a tudásuk nagy részét is átadták, vagy az, hogy ellenállóvá tették a hatalomszavaik ellen?
És így tovább...
Tudom, hogy most nagyképű majomnak tartasz, aki beleugat mások dolgába, de hát a kritika már csak ilyen, sajna még ha jó szándékkal fogalmazzák, akkor is vág, mint a borotvapenge.
[Szerkesztve] -
divot
veterán
Kövezz meg, de mindjárt az első mondatnál föladtam. Így szól: ''A kis csapat végre ott állt a Dzsad homokkő palota és a hozzá tartozó birtok előtt, s arra vártak, hogy végre megkezdhessék a Küldetést.''
Nem tudom hányszor olvastad el, miután leírtad, de a végre szó egy mondatban kétszer... -
divot
veterán
Szia Bencom! Látom nem adod föl, márpedig a kitartást értékelni kell.
Először is a cím helyesen: Anerson és a fény legendája
És akkor így kutyafuttában egy picit belepiszkálok az első bekezdésbe:
…Hatalmas robbanások rázták meg a földet: a két bomba valahol Párizs közelében csapódott be. A város kihalt utcáin teremtő lélek sem mozdult, csak a folyó felől támadó szél hajtotta maga előtt az épp pihenő katonák által szétszórt szemetet.
Az egyik homokzsákokból emelt fedezék mögött várakozott Renée hat fős csapatával. Mindannyian német egyenruhát viseltek. A távolban egy Vollmer recsegése hallatszott, mire Renée magához szorította saját fegyverét.
Itt például nem derül ki, hogy mi a szösz az a Vollmer, én fegyverre tippeltem, azért írtam azt. Szóval továbbra is azt tudom mondani, amit már a legelején, hogy recseg-ropog az építmény, mivel hiányzik az alap. (Stílus... )
[Szerkesztve] -
divot
veterán
Bencom, az a baj, hogy fantáziád tényleg van, de stílusod meg nincs. Hiába vannak ott a fejedben érdekes gondolatok, helyzetek, történetek, szereplők, meg a többi, ha nem tudod a közönség felé közvetíteni, akkor hiába minden.
Ha van kedved, meg időd, akkor tegyünk egy próbát. Találjunk ki egy szituációt, és írjunk róla öt (5) mondatot. Aztán vessük össze a végeredményt. -
divot
veterán
-
divot
veterán
''Budapesten, a kései alkony beálló homályába burkolózva ült egy faragott padon három öreg. Mindhárman a város ''vénjei'' voltak, s bölcsebbnek érezték magukat mindenkinél: legyen az politikus, vagy bármiféle feltaláló.
Ennek ellenére most éppen perlekedtek, a tudás mivoltán: középen ült a legvénebb, s osztotta a nagyotmondó szavait a háborus tetteiről, de a másik kettőt nem tudta átejteni, s azonmód belekötöttek a beszédbe.''
Túlírod a dolgokat. Az alkony, az alkony, akkor van, amikor van, szóval nem lehet kései. A beálló sem szerencsés, egyszerűbb lenne csak az alkony homályába burkolózniuk az öregeknek. Az egy faragott padon szerkezetben pedig teljesen felesleges az egy, sajnos mostanában mindenki hajlamos az egyet agyra-főre alkalmazni, pedig csak megakasztja a szöveget. A bölcsebbnek érezték magukat mindenkinél után pontot tennék, ha egyszer mindenkinél, akkor fölösleges felsorolni a politikusokat, meg a feltalálókat. A nagyotmondó szavak osztása szerkezet pedig a képzavar kategóriáját súrolja... Szóval tömörebben.
Szerk: Megjegyzem, ez jobb, mint amiket a fantazi stílusban szoktál összehozni.
[Szerkesztve] -
divot
veterán
-
divot
veterán
Ha van pénzed, akkor mi sem egyszerűbb, kiadod magadnak. Gondolom téged nem ez a változat érdekel.
Nehéz ügy. Ha újoncként nem valóságshow-sztár vagy, és nem önéletrajzi kötetet jelentetsz meg, akkor tényleg valami nagyon kimagasló minőséget kell letenned az asztalra, hogy olyan 1000 darabban megnyomják. És azt is úgy, hogy valószínűleg egy árva kanyit sem kapsz belőle, csak ha van utánnyomás, akkor a második szériából minimális részesedést. Ebből nagyon kevesen élnek meg, Nemere például úgy, hogy vagy öt álnéven ír mindenféle vackot párhuzamosan a normális köteteivel (bár mostanában nem tudom, miket ad ki). Havas, meg ezek a majmok akasztanak nagy pénzeket, meg az Eszterházy kategóriájú alkotók, a többinek marad az elkurvulás (romantikus füzetek, ilyesmi), vagy az éhhalál. A legtöbb író, költő, ugyanúgy, mint a XX. század elején, most is különféle újságok szerkesztőségében tengődik. -
divot
veterán
válasz gregorik #254 üzenetére
Moldova ezer éve ír, bejáratott, eladható nagy név, bár nekem az Akit a mozdony füstje megcsapott kötete után már egyre gyengébbnek tűnik, a legújabbak meg kifejezetten rosszak.
Terézanyu meg egyszerűen a Bridzsitdzsonsz szinglidivat-hullámot lovagolta meg.
Kundera pedig mióta magyar újonc? -
divot
veterán
válasz gregorik #258 üzenetére
Nem értem ezt a pszeudovitát
Arról volt szó, hogy egy magyar, fiatal szűz író mire számíthat. Tapasztalatom szerint nem sok jóra. Erre jössz Kunderával, Moldovával, szóval tényleg nem értem.
Megnézem a blogod, hátha ott összeszedettebb vagy.
Megnéztem: én orosz-, a feleségem német tagozatos volt.
[Szerkesztve] -
divot
veterán
Egész jó lett az első mondat, én persze másként fogalmaznék, de hát azért szép a világ, mert ahányan vagyunk, annyifelé...
Szóval továbbra is azt ajánlom, hogy olvass, olvass, olvass, mert akkor fogsz rájönni, hogy mi a különbség egy mesterien kimunkált mondat, és egy tucatgondolat között. De, hogy valami konkértumot is írjak, például azt ''mondod'', hogy ''Bölcsebbnek és okosabbnak gondolták magukat mindenkinél, ennek ellenre most éppen pörlekedtek''. Szerintem sokkal simább, fogyaszthatóbb a mondat, ha azt írod: Bölcsebbnek és okosabbnak gondolták magukat mindenkinél, most mégis pörlekedtek. -
divot
veterán
Pedig a #40-ben már egyszer idéztem önmagam. De a kedvedért mégeccer
''Riadtan menekül a fácán, amint felé száll a halál. Az erdőbe igyekszik, hiszen csak az ágak rejthetik el végzete elől. Már-már beér a védelmet adó lombok közé, amikor gerince harsány roppanással kettétörik. A madár teste élettelenül hullik az avarba, véres szárnya még zsigerből verdes néhányat, a fákat azonban csak a törzstől elváló fej éri el. A sólyom lecsapott.
Öt pointer vizslatja Nagyszénás határát. Odébb a sasosok kutyái űzik a vadat, a nagymadaraknak meg se kottyan a nyúl s az egyébb apróbb termetű emlős, sőt némelyik az őzre is rárepül. A sólymok kisebb zsákmánnyal is beérik, gazdáik leginkább fácánra, kacsára indítják a ragadozó madarakat. Amint az ebek állják a vadat – mozdulatlanul mutatják, hogy az aljnövény rejt valamit –, a sólymászok szabadon engedik szárnyasukat. Egyszerre csak egy madár lehet a levegőben, de, mert a vadászok a reptetés sorrendjében már jó előre megegyeztek, a csoport vezetőjének csak a megállapodás betartására kell ügyelnie. Csakhogy a fácánok – mintha tudnának az égi veszedelemről – a földön maradva iszkolnak négylábú üldözőik elől.
Lábhoz! – harsan a füttyjel, mert a kutyák, érezve némi szabadságot, a vadászat szabályainak teljes mellőzésével rohannak fel s alá. A kedélyek csak akkor nyugszanak meg, amikor a szertelen magatartásáért a Szabó Laci Boszszúja becenevet kapott kutya hirtelen zsákmányt jelezve megmerevedik.
Elsőként Nills röppen a levegőbe. Gazdája lassan lépdel a feltételezett vad felé, s kesztyűjét lengetve mutatja az egyre feljebb és feljebb törő madarának az irányt. Amint a sólyom eléri a támadási magasságot, a vadászok – kutyáik haragos ugatásától kísérve – hangos rikoltással riasztják fel a fácánt, amely másfél méteres magasságban próbál egérutat nyerni. A sólyom zuhanni kezd, s fékezés nélkül csapódik áldozatára. – A jó sólyom azonnal dögre rúgja a zsákmányt – magyarázza Nills tulajdonosa, miközben madara elveszíti a fácánt. Nills ugyanis még fiatal, tart a fácánkakas sarkantyújától, így nem ad bele mindent egy-egy támadásba. – Volt itt tavaly egy német sólyom, az a zuhanás végén akkorát rúgott, hogy leszakította áldozata fejét.
Nills produkcióját azonban nem tekintik kudarcnak, a mozdulat szép volt, s jövőre talán már halálossá is válik. Nem marad el a jutalom sem, Nills a tarisznyában utazó nyers galambcombot kapja ebédre. A madarat motiválni kell, így jó, ha megtanulja, hogy a vadászat általában zsákmánnyal is jár.
Luca a következő. Az öreg sólyom megfontolt szárnycsapásokkal növeli repülési magasságát, s még akkor is a felhők között köröz, amikor lent már kiderült, hogy a kutyák csak egy meglőtt kacsát találtak. A sérült madár egy apró pocsolya sáros vizében pihenné a söréttel történt találkozást, de, mert a sólyom már észrevette, a vadászok felröptetik. Luca tudja, mi a dolga, bár a sebesült kacsa nem jelent számára igazi feladatot. – Sajnos Luca kiszúrta a verdeső tást. Azt pedig nem akartam, hogy belezuhanjon a vízbe – adja meg az öreg sólyom tulajdonosa a némileg sportszerűtlen magatartás okát. A kacsa mindenesetre tarisznyába kerül, hiszen sültként, az esti teríték díszeként már úgysem emlékszik majd senki pusztulásának körülményeire.
A fácánok egyre kisebb területre szorulnak, amint a társaság az erdő felé halad. Sorra szállnak a sólymok, megannyi biztató kísérlet, de a tarisznyában még órák múltán is csupán Luca félholt kacsája lapul. Nills újra repül, hihetetlen bravúrral, alulról ragad rá áldozatára, lerántani azonban nem tudja. Luca távoli nyárfák felé veszi az irányt, jól megnézi az ágakat, majd az egyiket kiválasztva pihenni tér. Kaszvatt – aki szárnyának két furán nőtt tolláról kapta nevét – követi társa példáját, de, mert a lombok közé repülést túlontúl fárasztónak találja, inkább egy homokbuckára ül. Kispocok el sem indul.
Dél van, a hajnal óta kaptató vadászok a fűre hanyatlanak...'' -
divot
veterán
Nem igazán fogunk közös nevezőt találni.
Nem az a lényeg, hogy Béla bácsi navigátor egy csillaghajón, és bevetésre indul, vagy Béla bácsi Bükkábrányban kapálja a kis krumpliját, hanem, hogy miként láttatod mindezt az olvasóval.
Legjobb lesz, ha olyan tíz év, és pár száz kötet múlva térünk vissza a témára. -
divot
veterán
Nekem ez nagyon statikus.
Például ilyet írsz: ''A kísérleti terem közepén üvegszoba és körülötte sok terminál sorakozik, de most már sok tudós is. Egyik intelligensebbnek néz ki mint a másik. Öltözködésben is eltérőek: valakin sima pulóver, valakin pedig a fehér köpeny díszeleg. Hát igen ez jellemző a tudósokra egy kicsit elvontak és zárkózottak az emberek felé.''
Ez mindaz a sztereotípia, ami az emberek fejében amúgy is ott van. Tehát tök felesleges ilyen szájbarágósan megmagyarázni. Ráadásul az alkalmazott nyelvi eszközök is inkább az általános iskolai fogalmazást, mint sem egy novellát idézik. Például ha arról akarsz írni, hogy a tudósok egy részén sima pulóver a többin meg fehár köpeny van, akkor nem az a módszer, hogy ezt így leírod. Hanem mondjuk azt írod, hogy az egyik tudós várakozás közben az elnyúlt pulóverének alján tátongó lyukkal játszadozott, míg a másik a frissen keményített fehér köpenyén simított végig tucatszor, mert láthatóan élvezte, hogy tökéletes ívben hajlik a ruhadarab.
Éljenek már azk a fránya szereplők, és éljenek a helyszínek is, mozduljon meg a képzeletbeli világ, különben semmit sem ér az írás.
[Szerkesztve] -
divot
veterán
Nem a mondanivalóval, vagy a cselekménnyel van bajom, hanem továbbra is a stílussal. Ha vásárolnék egy könyvet, amiben olyan mondatok vannak, mint az előbb említett tudósos rész (egyik értelmesebbnek tűnik, minta másik, vagy mi...), minimum kidobnám a kukába, de inkább visszavinném a könyvesboltba, és közösen égetnénk el a kereskedővel, örömtáncot lejtve a lángok fölött.
Rólam: A vadászos iromány 1998-ban született, azóta rengeteget változott a stílusom, és változik most is. Akkoriban - emlékszem - épp Móricz-mániás voltam, bizonyosan ide datálható a helyenként barokkosan búrjáznó mondatszerkesztés. De azért ezt másoltam be ide, mert arra viszont már akkor is erősen törekedtem, hogy a szóismétlést, meg a bugyután egyszerű mondatokat elkerüljem. Gondoltam, hát ha valamelyik ifjú titánnak esetleg föltűnik, hogy bizony sokat kell szöszmötölni egy-egy gondolaton, mire mások számára is fogyaszthatóvá válik. Persze naív feltételezés volt ez részemről.
Végül: sokszor gondolkodtam azon, hogy ideje valami komolyabbat írni. Tíz éve foglalkozom ezzel, mégsem mertem nekiállni a saját ''műnek''. Egyszerűen még nem érzem magam alkalmasnak a feladatra. (Későn érő típus... ) Talán ha mások is jobban tisztelnék az írás hivatását, akkor itt a topicban is jobb produkciókat láthatnánk.
Aktív témák
- Apple notebookok
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Elkészült Oroszország első litográfiai berendezése
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Hobby elektronika
- Ukrajnai háború
- Gaming notebook topik
- Xbox tulajok OFF topicja
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- További aktív témák...
- Fujitsu Lifebook E546 , 14" Kijelző, I3-6100U, 8GB DDR4, 128GB SSD, WIN 10, Számla, garancia
- Fujitsu Lifebook E544 , 14" Kijelző, I7-4712QM, 16GB DDR3, 128GB SSD, WIN 10, Számla, garancia
- Dell Latitude E6430, 14" HD+ Kijelző, I7-3720QM, 8GB DDR3, 320GB HDD, Nvidia 1GB, WIN 10, Számla,
- Dell Latitude E5540, 15,6" Kijelző, I7-4600U, 16GB DDR3, 500GB HDD, Nvidia 2GB, WIN 10, Számla, gar
- Dell Latitude E5540, 15,6" Kijelző, I5-4310U, 8GB DDR3, 500GB HDD, WIN 10, Számla, garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs