Aktív témák

  • divot

    veterán

    Gigamegabiznisz, vagy még annál is jobb üzlet a gyermekruhakereskedelem.
    Ezt abból gyanítom, hogy Kicsi Bacsó három hetes korára kinőtte az egyébként három hónapos gyerkőcöknek cimkézett ruhadarabokat, ráadásul voltak olyan újszülötteknek szánt kezdő rucik, amelyeket esetleg magzatkorában lehetett volna ráadni, egy komolyabb műtéti beavatkozás keretében.
    Csak hát nehéz ellenálni a fogyasztói társadalom kísértésének, amikor az ember ott ácsorog a kirakat előtt, és egy édespofa, huszonvalahanyas méretű Nike cipellőcske vigyorog rá a polcról, olyan tízezerért.

    Mindenesetre mi, és gondolom mások is jópáran, megúsztuk a nagy és fölösleges beruházásokat, mivel a rokonság elhalomozott minket a rokon gyerkőcök által kinőtt szerókkal. Aminek az a varázslatos következménye van, hogy Kicsi Bacsó hétfőn még az idei divat szerint készült, modern, spanyol rugdalózóban feszít, kedden viszont egészen úgy néz ki, mint ha a hetvenes évek elejéről szalajtották volna. Fő a változatosság.

    Egyébként meg a gyereknek tényleg tök mindegy, hogy miként néz ki a rugiban, a külsőségek csak a szülőknek fontosak. A gyerek annak örül, ha olyan ruhát adnak rá, amelyiktől pár másodperc alatt meg lehet szabadítani, fürdetés, befosás vagy hasonló okokból (és pisi) kifolyólag.

    A kedvenc cucoom egy végtelenül egyszerű, fehér, amolyan munkás (vagy más szóval: TEFU-póló) trikó szerűség. Abban úgy néz ki a gyerek, mint ha éppen autót szerelni indulna. Sőt, ahogy elnézem a körme alatti tartomány: lehet, hogy nem csak indulna, hanem volt is megbütykölni valamit, máskülönben nem lehet ennyire kicsi köröm ennyire koszos. :DDD
    Úgy látom, jobban oda kell figyelnem, hogy mit csinál a gyerek alvás közben.
    De még előtte elhelyezek a bicepszén egy virtuális ''Ica'' tetkót. ;)

Aktív témák