-
GAMEPOD.hu
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
DDL
őstag
Egy-két idézet a HFM-ből, akik nagy hívei voltak az AB teszteknek. Eleinte...
HFM11 (HFM1/QUAD405 a referencia)
" Lehet, hogy túlságosan drámaian adjuk elő a dolgot - a szeánszon
valójában ellenszavazatok is elhangzottak. De egészen biztos, hogy a
Naim a Quadhoz képest semleges, és megfordítva, hogy a Quad a Naimhez
képest mindenféle szennyeződést hord fel a hangképre: valami szőrös,
sziszegő kolorációt, alul pedig egy túlságosan meleg felső basszust.
Ezzel együtt sávhatároltnak tűnik alul-fölül egyaránt. Persze, a NAP
250-ért négyszerte többet kell fizetni, tehát más erősítők számára is
van hely a NAP alatt - dehát ez csak magyarázat, nem mentség. Nincs
kizárva, hogy igazat állítottak, akik szerint kontrollberendezésünkben
a Quad a korlátozó tényező. (Hátha még azt is megmondták volna, mit
használjunk helyette, olyat, ami közismert és nem túl drága.)"HFM 1990/1
" Csalódottak vagyunk, azt hittük, hogy az AGI/Naim ellenében az ARC
csupán "nyerni" tud, vagyis ő lesz a jobb, ennyi vagy annyi
százalékkal, dekagrammal vagy centiméterrel. Nem voltunk rá
felkészülve, hogy ez a két csöves monstrum egy másik zenei világba
kalauzol bennünket. Az egész hangkép gyönyörű, ami pedig 500 és
különösen 100Hz alatt történik, az szavakkal leírhatatlan. Ha ehhez
még hozzávesszük, hogy 1. a szaksajtóban inkább a félvezetős erősítők
basszusátvitelét dicsérik, továbbá 2. a Naim NAP250 kifejezetten
"meleg", "csöves" hangkarakterű erősítő hírében áll - akkor
elképzelhetjük, mit művelhetnek azok a készülékek, amelyek "igazi
félvezetős hangúak".Lehet találgatni, hogy melyiken jönnek elő jobban a különbségek.
Vajon melyik elő/végfok párral lenne korrekt egy AB dupla/tripla/akárhányszoros vakteszt?
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
HFM 20
" (Zene és modellje.) Egyszer egy külföldi audiofillel beszélgettem.
Elmondtam, miképp szoktuk megítélni, melyik készülék "hogyan szól".
Csak csóválta a fejét, és ilyesmit mondott: "nem az a fontos, hogyan
szól, hanem hogy hogyan lehet vele zenét hallgatni". Azt hiszem, nem
egészen értettem, mire gondol; hát ez a kettő nem egy és ugyanaz? Úgy
látszik, némely dolgokat nem lehet megérteni csak átélni. Azóta már én
is átéltem, nem is egyszer. Gyakran tapasztalom, hogy az a bizonyos
"jól szólás" önmagában mennyire nem elegendő. Sajtószemlénkben egy
karikatúra fogja ezt elmondani, nálam ékesszólóbban.
Tesztmódszerünk, mint bizonyára mindenki tudja, kezdettől fogva az
úgynevezett A-B vakteszt. Előnyeit-hátrányait egyaránt ismerjük (vö.:
Szeánszológia, HFM 4.). Előnye, mindenekelőtt, hogy objektív. De ez az
objektivitásra való törekvés egy kissé alibikeresésnek hat: "Nem
csalás, nem ámítás, becsületes vagyok, mert vakon, tehát
elfogulatlanul ítéltem - ami pedig az eredményt illeti, mosom
kezeimet." De hátha tévedünk?! Mi ér többet: az elfogulatlan ítélet,
amely esetleg téves - vagy a teljes mértékben szubjektív kritika,
amely viszont nagyobb valószínűséggel helytálló?! Nehéz kérdés. Egy
biztos: a zenehallgatáshoz vagy nagy nyugalom kell, az A-B vakteszt
viszont aggasztó mértékű stresszel jár együtt. A "szeánsz" sok
mindenre jó, csak egyre nem: nem modellezheti a hétköznapi
zenehallgatást.
Aki tud olvasni a sorok között, alatt, fölött és mögött, bizonyára
észrevette, hogy mi újabban megadjuk az istennek, ami az istené, és a
császárnak, ami a császáré. Az A-B vaktesztet, amikor csak tehetjük,
kiegészítjük a másik féle teszttel, amely voltaképpen nem is teszt,
hanem "közönséges" zenehallgatás. Eddigi tapasztalataink szerint a
kettőnek az eredménye többnyire egybeesik; eszerint túl sokat nem
tévedhettünk. Néha azonban nyugtalanító dolgok derülnek ki (a 14.
oldalon ilyesmikről is szó lesz), és ezeket bizony érdemes figyelembe
venni. Egy módszer - nem módszer. Vagy a legjobb esetben is csak
annyit ér, mint az egyszeri káderjellemzés: "Mondd, milyen ember az a
Kovács? Százszázalékos?" "Feltétlenül! De hogy ezer ezrelékes-e - no,
arra már nem mernék megesküdni."Annyi a hiba, hogy nem a HFM4-ben henem a 3. számban van a hivatkozott cikk.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
". A tapasztalataim ezek voltak: Igen kevés kivételtől eltekintve nem hallottam különbséget (normálisabb) félvezetős erősítők között. Soha, egyszer sem hallottam különbséget audio kábelek között. Nem egyszer fordult elő, hogy körülöttem majdhogynem ájuldoztak egy nagyon jónak mondott eszköz hangjától az elvileg hozzáértők, én pedig - ciki, de - semmit nem hallottam, pedig nagyon próbáltam hallani. És így tovább, lehetne folytatni..."
"A fenti saját tapasztalataim után kezdtem el jobban utánaolvasni a dolognak, és azt találtam, hogy majdnem mindenről, amit én egyáltalán nem hallok, egy rakás fizikus és egyéb szakember azt állítja, hogy azokat kb. senki nem hallja, ehelyett csupán képzeli (ld. pl. nemrég belinkelt pdf). Ez nagyon furcsa egybeesés, és nekem volt a legnagyobb meglepetés."
Ezek alapján ki mered jelenteni, hogy pl. kábelek között nincs hangzáskülönbség? Mert te nem hallod és mert néhány "fizikus" ls egyéb "szakember" szerint nem hallható (nem véletlen az idézőjel)? Holott ezt pl. nincs az a szakember aki tagadná. Mint ahogy azt sem, hogy két elektronika között is van hangzásbeli különbség.
Ja és nem utánolvasgatni kellene a dolgoknak, hanem a több százezer/milliók egybehangzó állításai alapján egyértelmű tapasztalatot igazolni saját füllel? Ez pont olyan, mint annó a Föld alakjáról állítottak: a Föld lapos, mert úgy tanították, hiába tapasztaltak mást a hajósok. Aztán nézze meg az ember ma hol tartunk...Ha van kedved lefordítani és ide beírni annak a pdf-nek a részleteit akkor rávilágíthatunk közös erővel, hogy mekkora sületlenségek és áltudományos okoskodások vannak benne. Főleg a csöves kontra félvezetős és a digit kontra analóg fejezetekben. Az figyelemre méltó, hogy az ilyen jellegű látszólag műszaki tartalmú irományokban nincs semmilyen mérési eredmény. Csupán a müszaki ismeretek részleges és felületes összehordása.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
"Az is figyelemre méltó, hogy a profi hangtechnikában használt kábelek viszonylag olcsók és egyszerűek, és nincs belőlük ötezer fajta."
A szimmetrikus meghajtásnak meg vannak az előnyei. De azért ott is hallatszik ám a jobb kábel hangja."Ez jól kapcsolódik az előzőhöz: Feltűnt valakinek, hogy a profi hangtechnikában igen ritka a csöves (nem gitár) erősítő, továbbá rengeteg a digitális eszköz?"
És az feltünik vkinek, hogy egyre több helyen hozzák vissza a csöves cuccokat a jobb stúdiókban? Mert bezony jön vissza szépen. Az sem feltünő, hogy megjelentek újra a hibrid felépítésű 24,48 sávos magnók."Sokáig nem mertem ezzel előállni (nem csak itt, máshol sem), de ma már úgy gondolom, hogy gyűjtöttem annyi tapasztalatot, és meggyőződtem arról, hogy nem vagyok teljesen süket, hogy kijelenthessem: Legalábbis az én fülemnek, a király bizony meztelen. Ez van, ezzel együtt nem zártam le a témát magamban, hanem vizsgálódok tovább."
Ezzel így semmi gond. Ha nem akartad volna bizonygatni, hogy a vitatott különbégek nem hallhatóak - mindenféle hivatkozásokkal - csupán annyit írsz, hogy Te nem hallod akkor nem kukacuskodnék. De ugye azért mert Te (vagy sokan mások sem) nem hallod akkor attól még létezhet nem?"Egyébként azt sem állítom, hogy pl. semmi különbség egy (nem túl magas) szint fölött a (nem hibás, elegendő teljesítményű) félvezetős erősítők hangja között. Ezt olvastam ugyan, de saját tapasztalatom alapján csak ennyit mondhatok: ha esetleg van is különbség (akár nagyságrendileg (!) eltérő árú eszközök esetén), az árnyalatnyi (én már nem hallom), és eltörpül mondjuk a hangfalak közötti óriási különbség mellett. Pl. CD lejátszók dettó."
A nagyságrenden lehet vitatkozni. De ez nagyon szubjektív. Azon viszont nem, hogy van különbésg.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
"Kevés dolog torzít jobban (termel több felharmonikust) egy audió láncban, mint egy csöves erősítő végén általában megtalálható illesztőtranszformátor."
Háááát azért én ezt így nem merném kijelenteni.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
""Számomra elég nyilvánvaló, hogy az rlc paraméterek függenek az ártól."
Egy bizonyos határig feltétlenül. Ebből viszont nem következik, hogy mondjuk több ezer dolláros ár alatt ne lehetne maximális teljesítményt kihozni belőlük. Audiofrekvenciáknál nem szükséges az RLC paraméterek minden határon túli finomhangolása."Attól, hogy drága még lehet gagyi. Az ártól nem függenek a paraméterek. Felhasznált anyagoktól és technológiától annál inkább.
Ja, mit is nevezünk "audiófrekvenciának"? Ez érdekelne.
Meg kell nézni, hogy egy digit szűrő nélküli DAC kimenetén milyen a jelalak. A frekitől függően egyre inkább nészögek egymásra épülése (mintavétel). Egészen pontosan a burkológörbe milyen. Na most azt tudjuk, hogy minél kisebb a négyszög felfutási ideje annál több felharmónikust tartalmaz. Ideális négyszög végtelenszámút. Ebből adódik a kérdés, hogy akkor most termel felharmónikust a digit technika vagy sem? És adódik a másik is, hogy miért szólnak jobban a digit szűrő nélküli DAC-ok ennek ellenére (márha az analóg részt korrektül megcsinálják)? Ékes példa erre az Audio Note DAC5
Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Na kérem szépen itt a tévedés. Ugyanis a 16Hz÷20kHz az az átlagos emberi hallástartomány. Az audiófrekvencia tartomány az ennél lényegesen szélesebb. Egyes vonós és fúvós hangszerek jelentős felharmónikus tartalommal bírnak 70-90kHz környékén is.
100Hz-nek, 1kHz-nek pl. hogy állnak a harmónikusai?
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
"És mi értelme olyan frekvenciákat tárolni vagy reprodukálni, amelyeket nem hallunk (70-90 kHz)?"
Hmmm. Miért is miért is... Nézzünk egy példát. Vegyük az "A" hangot mondjuk egy zongorán és egy csellón. Ugye nem ugyanúgy szól. Holott az "A" hang alapfrekije ha jól emlékszem akkor 440Hz mindkét esetben. Akkor miért is szól másképpen? Jórészt az alapfreki felharmónikus tartalmának eltérése miatt. Csökkentsd mondjuk a harmadik harmónikus tartalmát és meg fog változni a hang. Hát ezért lényeges. Lehet, hogy nem hallod, de a hiányát annál inkább.
A 100Hz-nek és az 1kHz-nek az alacsonszámú felharmónikusai bővel a hallástartományon belül van.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Van értékelhető különbség. Csak az a baj, hogy a jelenlegi felvételrögzítési szokások eleve kizárják ennek demonstrálását. Hacsak vki nem csinál jó analóg szalagos magnóval saját felvételeket. Ugyanis a digit technika eleve egy néhányszor 10kHz-es szűrővel kezdődik az AD bemenetén. Régebbi DECCA, PHILIPS, POLYGRAM LP-ken ez demostrálható, mert sok mesterszalagot vett annó ezektől a HUNGAROTON és kinyomták ők is. Éppen csak megvágták. Jobb esetben csak a magasakat, de relőfordult, hogy a dinamikát is. Sajnos.
Egyébként nem elsősorban a frekvencia a fontos, hanem a felharmónikusok aránya.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hallás nem csak közvetlenül a fülben alakuk ki, hanem az egész szervezetünkkel hallunk. Az agyunk önmagában egy nagyon jó kis "hallószerv", de lehet, hogy csak közérzetben, vagy hangulat váltásokban jelenik meg. Pl alacsony frekis hang hatására pánikhangulat uralkodhat el rajtunk, holott ezt nem a fülünkkel érzékeljük. De pl. nagy amplitúdójú, vagy hosszan tartó ultrahanggal (egyénenként változó) fejfájást idézhetünk elő. Ami fokzható, ha ráadásul torz is. És ezt sem a fülünkkel halljuk.Szóval a hallás egy "kicsit" bonyolúltabb, mint 20Hz-20kHz.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Másra gondoltam és még sem. A mintavétel miatt minden freki torzul. A 100Hz és az 1kHz felharmónikusai is. Az egész meg onnan indult ki, hogy a digit technika termel-e felharmónikus torzítást vagy sem.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
válasz dabadab #2713 üzenetére
Nem. Az utolsó törésponti freki után folyamatosan eső karakterisztikájú a görbe aminek a 20kHz-es pontja -20dB-en van 1kHz-hez képes. Egyébként a RIAA 100kHz-ig adta meg a görbét. Ami szükséges is volt a quadró lemezek miatt. Ugyanis ezek a lemezek 70-80kHz-en még tartalmaznak adatot.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
"Tehát ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk: van-e szerepe az elvileg a hallás felső határa feletti összetevőknek?"
Ezen már túl kellene esni végre. Van szerepe.
"Ha 'matematikus szemmel' nézzük, akkor ebben talán rosszabb a CD, hiszen sávkorlátozott a rendszer (az más kérdés, hogy az LP is az, és jel/zaj viszonyban, nyávogásban, lejátszhatósági élettartamban, reprodukálhatóságban, csatorna-elválasztásban jobb a CD, az elérhető dinamikáról meg érdekes vitákat folytatnak)."
Az LP elvileg nem sávkorlátozott míg a digit már elvében is az. Az LP gyakorlatilag a mai napig túlszárnyalja sávszélességében a CD-t, sőt a DVD-A-t is. Az analóg technika dinamika tartománya elvileg korlátlan. Az, hogy ebből mennyit valósítanak meg csak szándék és mani kérdése. Amíg a CD technika pont a kvantálási zaj miatt elég gyatra dinamikát produkál elvileg is.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
válasz dabadab #2740 üzenetére
"Ja, tenyleg, vegulis csak egy olyan allitasrol van szo, ami az eddigi tudomanyos eredmenyeknek ellentmond, a fenenek kell ezen ennyit rugozni"
Milyen tudományos eredményekről beszélsz? Folyamatosan a digit technika korlátai körül forog az agyatok. Azért, mert a CD nem tudja rögzíteni/visszajátszani már nincs is rá szükség???? Vagy ebből következően? Vagy mert az átlagos emberi fül által hallható frekitartomány 16Hz-20kHz? Arról már ne is beszéljünk, hogy 30Hz alatt is már inkább a testünkkel érzékeljük a hangot és nem a fülünkkel. Vagy mely tudományos közlemény jeleni ki azt, hogy 20kHz feletti hangokra nincs szükség??? Amikor a mezei triangulum alapfrekije 10kHz felett van?? Csak zárójelben tenném fel a kérdést, hogy mi a ráknak kínlódtak/nak az SACD és a DVD-A tecnika nagyobb sávszélességével? Nyílván mert felesleges.
"A boltban viszont nem lehet elvi LP-t kapni. Amit meg kapni lehet, az veges turesu gyartasi eljarassal keszult, vegesen kicsi molekulaju anyagokbol, stb."
Olyat viszont lehet amelyen 100kHz rögzítve van. Igaz nem áltlagos boltban. De egy jó nyomású LP-n bőven van 20kHz fölötti anyag is. Feltéve ha nem digitális technikával készült, sávhatárolt anyag van rajta. Egyébként ezzel mi a fenét akartál mondani? Van vkinek itt rajtam kívül quadró LP-vel tapasztalata? Vagy látott már ilyet vki? Vagy legalább hallott róla?
"Es ekozben atsiklunk afelett, hogy a hallhato tartomany also kb masfel oktavja az hianyzik az LP-krol"
Ezt a hülyeséget meg honnan vetted? Az eredeti RIAA görbe 16Hz-től indul. És tetszik vagy sem de ezt rögzítik is LP-re. Csak nem hányadék minőségű, vacak, olcsó LP-ket kell venni. És sajnos a lejátszására alkalmas berendezés sem olcsó.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Mellékesen megkérdezném, hogy azok közül akivel itt most vitázom ki LP-zik rajtam kívül? Értem ezalatt, hogy van legalább 100-150 lemeze (nem cucilista országból való lehetőleg). És van lejátszója is. De nem kristály hangszedős Szerintem 1 ujjamon meg tudom számolni (de legjobb esetben is 1 kezemen).
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Ismét egy idézet a HFM-ből. Aki akarja gondolkodjon el rajta.
" Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, a Terta és Mambó magnók korában,
amikor hifi-hangvisszaadásról még alig-alig lehetett szó, a magnósok
és a lemezgyűjtők már jól tudták, vannak jól szóló és rosszul szóló
lemezek. Ma ez már az átlagos hifi-rajongó számára is evidens. Az
elektromos erősítésű, illetve mesterségesen előállított zenei hangzás,
valamint a popzenei felvételek playback-technikája különösen fontossá
teszi a hangmérnök szerepét: a hangkép végülis az ő keverőpultján
születik. De még a tökéletes felvétel sem garantálja, hogy a lemez
kifogástalanul fog szólni. Közbeiktatódik ugyanis két igencsak kényes
művelet: a vágás és a lemez kidolgozása.
A popzenére jellemző nagy hangerő és a csaknem szüntelenül
jelenlévő, erőteljes mélyhangok (basszusgitár, dob) miatt a vágás
rendkívül kritikus művelet. A jó mélyhang átviteléhez nagy kitérésű
barázdákra van szükség, ezek sok helyet foglalnak el a lemezen -
márpedig a műsoridő korlátai miatt a barázdák távolságát csak egy
bizonyos határig lehet növelni. Küzdve a hangminőségért, a lemezgyárak
vágói szüntelen harcban állnak a műsoridővel - a lemezvásárlók viszont
gyakran panaszkodnak, ha túl rövid a műsor.
Nemrég abban a szerencsében volt részem, hogy meghallgathattam
négy, azonos mesterszalagról készült, de különböző kidolgozású lemezt.
A tanulságos összehasonlítás tárgya a Neoton Família "Sunflower"
(Napraforgó) című lemeze volt, a hazai Pepita, a spanyol Movieplay, a
japán RCA és az NSZK-beli Marifon préselésében. Meghallgattam őket
otthon, a saját berendezésemen (Shure M91ED, Revox, Orister, Orion HS
20), majd a Rottenbiller utcai stúdióban, ahol a felvétel készült
(Shure M95ED, MCI keverőpult, Telefunken stúdiómonitorok - itt módom
volt összehasonlítani a lemezeket az eredeti szalaggal is), végül a
HiFi Magazin kontrollberendezésén. A három összehasonlítás során az
alábbi, szubjektív, de mindvégig azonos benyomások születtek:Magyar préselés.
Kissé alacsony a jelszint, némiképp "vékony" hangzás, kevés mély,
a fúvósok helyenként kissé "telefonosan" színezettek. Nagyon szép a
térbeli kép, a hangszerek tisztán, nyíltan szólnak.Spanyol préselés.
Erőltetetten nagy jelszint, a kivezérléshez mérten nem ad nagy
hangosságérzetet. Csúnya, döngő dob és basszus. Tompa, összemosódott
hang, a térbeli kép sem szép.
Japán préselés.
Nagy jelszint, testes, megfogható, tömör, kiegyenlített hangzás.
Nagyon jó mélyek, szép magasak. A térbeli kép, a hangszerek és a vokál
nyílt hangzású, hasonló a magyar felvételhez. Nagyon jó alapanyag,
szinte semmi zaj a befutóbarázdán.NSZK-préselés.
Nagy jelszint és nagy hangosságérzet. Szép, kiegyenlített,
hihetetlenül tiszta hangzás, jó mélyekkel, gyönyörű magasakkal. A
hangszerek nyíltan szólnak, szép a vokál és a fúvósok hangja. Nagyon
jó térérzet.
És most jön a meglepetés! A stúdióban jelenlévő vágószakember
véleménye szerint az NSZK-lemezre vágott szintet és a helytakarékosság
mértékét (!) e pillanatban nem tudjuk műszakilag utánozni! A
lehallgatás pillanatában nem tudtuk pontosan meghatározni, mit
műveltek az NSZK-beli stúdióban, hogy visszanyerjék az eredeti
hangzást! A legvalószínűbb. hogy komputeres vágást alkalmaztak.
(Jelenleg ez a legmodernebb eljárás: számítógép gondoskodik a barázdák
leggazdaságosabb helyelosztásáról.)"Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Még egy idézet a HFM-ből. Az Ortofon MC2000 hangszedő mérési diagrammjai közül.
A görbe jól láthatóan 40-50kHz-ig elmegy. Azaz ezt le is olvassa a lemezről. Márpedig akkor ezt rögzíteni is kellett ám. Alul a görbe 20Hz-től indul, de nem azért mert nincs rögzítve anyag, hanem a méréskor használt DUAL CS722 lemezjátszó hangkar rezonanciája viszonylag magasfrekijű és nagy az intenzitása emiatt jelentősen rontja a mérési eredményeket.
Akkoriban (1986) ez egy igen jó hangszedőnek minősült, de voltak/vannak nála sokkal szélesebb átvitelúek is Egyes japán gyártmányok (direkt nem írok tipust) a 60-70kHz-et kényelmesen produkálják. Hangsúlyozom, hogy szetereó lejátszásra szánt modellek!
Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
válasz johnjohn #2744 üzenetére
Szerintem most nem arról van szó, hogy az LP szól-e szebben vagy a digitisz. Hanem a technikák lehetőségeiről és korlátairól. Ehez meg még csak be sem kell kapcsolni a cuccost. Csak a műszaki hátteret kell(ene) ismerni.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Na még egy diagram a HFM-ből. AGI 511 előerősítő phono fokozatának frekimenete:
4: 2Hz-20Hz
5: 20Hz-20kHz
6: 20kHz-200kHzMéghogy nincs definiálva 20kHz felett a RIAA görbe
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Na és nehogy szó érje a házelejét íme egy "fos" csöves RIAA korrektor frekimenete (ARC SP6C). Az előző ugyanis félvezetősé (AGI 511A) volt. Szintén a HFM-ből.
1: 2Hz-2kHz
2: 20Hz-20kHz
3: 200Hz-200kHzÜdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
válasz M@trixfan #2934 üzenetére
"A Villásdugó fordítása és a hangfalkábel még rendben is lenne. Erőműtől hazáig jön a deformált szinusz ingadozva, össze-vissza eltérve a specifikált 230v-tól, de bezzeg az utolsó métren a kábel az isten, az aztán számít. Akkor már kanyar se legyen benne hanem legyen kifeszítve mert eltéved az elektron a célegyenesben. "
Szóval a digóforgatás, hangszórókábel hatása az ok, de a villanymadzagé nem. Hm. Vajon miben különbözik a villanykábelen haladó a hangszórókábelben menő elektron?? Semmiben. Szóval verjed csak nyugodtan a fejed a falba. Ez a megnyilatkozásod pont annyira arrogáns mint az általad (is) elitélt HIFI Barlangos csókájé.
"Hi-fi üzlet létükre azt sem tudják mit jelent egy komplett saját telepről menő forrás ami teljesen független saját szabályos jelet állít elő."
Hát megmondom őszintén ezt én sem értem...
Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
válasz M@trixfan #2941 üzenetére
Na?! Mellik szövegedet értettem félre vajon? Az egész irományodból arra a részre reagáltam amely tartalmaz(hat) egy kis műszaki dolgot...
"Ha belegondolsz a polaritás felcserélésében lehet valami változás a rendszerben áramkörtervezésből kifolyólag."
Na és ez miképpen nyílvánul meg AC feszültség esetén amikor az egész cuccos egy trafóval kezdődik?
"A hangfalkábeleknél pedig ha valami vacak vékony madzagot használsz rendes hangfalkábel helyett akkor hadd ne ecseteljem már..."
És mitől lesz rendes hangszórókábel egy kábel? Ugyan ecseteld már nekem legyél szíves.
"Végül pont a legfontosabb dolgot nem értetted meg: az eladó-vevő kapcsolatot. Ez minden felett áll, a vevőnek mindig igaza van."
Erre nem is reagáltam semmit
Azért az tetszik és felvillanyoz mindig amikor vki burkoltan (vagy nem is annyira burkoltan) leamatőröz engem és elkezd kioktatni
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
-
DDL
őstag
"Úgy, hogy a másik oldali dugó közben igencsak vacak...?"
Igen...
""Van, aki Istenben hisz, és van, aki a kábelekben. Mi ebbe a vitába nem szívesen megyünk bele. Olyat már hallottam, hogy egy különleges kábel rontott a hangon, de olyat nem, hogy javított volna. A saját termékeinkben is ennek megfelelően olcsó és egyszerű kábeleket használunk." A speciális tápkábelek említésére kiröhögött."
Pedig jobban tette volna, ha elgondolkodik azon amit saját maga mondott. Ha már rontani tud - ezt elismerte - akkor már változtat a hangon (és ugye ez a lényeg). Akkor meg csak szándék kérdése, hogy találjon olyat amely javítana rajta...
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Pedig nem ez a lényeg. Hanem az, hogy változtat a hangon. Innentől kezdve pedig van a kábelek között hallható (mellesleg mérhető is) különbség. És ezzel visszatértünk oda, hogy szándék kérdése...
(tudom kiről van szó )
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Az ilyen profik visszamehetnek az iskolapadba a szakma utóbbi 20 év eredményeit megtanulni.
Egyébként ha nem érted Te sem, hogy tulajdonképpen saját magát cáfolta meg ill. önnön érdektelenségét bizonygatja akkor mit vársz egy teljesen kezdőtől?
Amúgy ez a mostani, kettőnk közötti "vita" filozófiai, szemléletbeni. Nem pedig műszaki szerintem.
Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
válasz dabadab #2956 üzenetére
Megint megkérdezem: hogyan kerül a csizma az asztalra?
Okoznak változást a hangban a kábelek vagy sem? Okoznak ez nem kérdés ezt a fentebb emlegetett szaki is elismerte. Kár ezen a gumicsonton tovább rágódni, mert már nagyon uncsi. Az is rettentően unalmas, hogy állandóan fel kell hívni arra a figyelmet, hogy rendszereben kell gondolkodni. Audiofil témában pláne. Vagy azzal is problémátok van, hogy pl. nem minden erősítő szól jól bármilyen hangdobozzal? És fordítva?
Tehát ha rendszerben gondolkodunk és ugye a kábeleknek van hangzást változtató hatása, tagadja-e bárki, hogy van olyan eset amikor egy adott erősítő-kábel-hangdoboz rendszerben egy másik kábel jobban teljesít? Azaz jobban szól, mert jobban beleillik az adott rendszerbe? Persze tudom, hogy ez szubjektív dolog (mármint az, hogy kinek mi a jobb), de attól a jelenség létezik. Vagy mégsem?Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
igen?? Szerintem az idézőjelek közötti szöveg másról szól. Más mögöttes tartalomról. Egy általános érvényű kijelentéssel indokolja, hogy ők a saját rendszereikben miért használnak olcsó kábeleket. Az előbbi írásod meg egy meglehetősen behatárolt érvényességi körre utal. Ugye nem mindegy.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Ha már személyeskedés felé haladsz és (nem is annyira) burkoltan (bár ügyetlenül) sértegedni próbálsz akkor az már sajnálatos.
"Olyat már hallottam, hogy egy különleges kábel rontott a hangon, de olyat nem, hogy javított volna."
Ez kérlek szépen egy bármikor, bárhol érvényes kijelentés. Ezzel pedig azt jelenti ki, hogy soha nem lehetséges olyan eset amikor egy kábelcsere pozitív változást okozna a hangban.
Na most ezt a lebetonozott kijelentést próbálgattad kicsit felpuhítani, magyarázgatni...
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
És nyílván azt a jelentéktelen apróságot is figyelmen kívül lehet hagyni, hogy a jó minőségű nagyobb csatlakozónak az érintkezési felülete is nagyobb ergó az elektromos viszonyok is jobbak a nagyobb csatlakozóknál.
De nyílván ez is az én beteges agyam kényszerképzete, hiszen az én tapasztalatom meg ezt igazolja.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Előszőr már megint tagadod vminek a lehetőségét ("nagyobb csatlakozók semmivel nem "viszik át jobban" a hangot, mint a,,,"), utána meg visszakozol, hogy tulképpen mégiscsak lehet vmi a dologban ("...ott is bőven jók").
Én meg azt mondtam, hogy a nagyobb csatlakozó elektromosan is jobb, mint a kisebb.
Én meg azért kötekedem, hogy a kezdőket/kérdezóket ne vigyék félre lehetőleg az általánosítások, szakmainak tűnő félinformációk. Amelyek azért ezen a fórumon is dőlnek dögivel
Üdv: DDL
[ Szerkesztve ]
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
DDL
őstag
Ennyire nem volt azért szanszkrit amit írtam. Sőt ki is emeltem: érintkezési felülete a nagyobb.
Na meg még egy pár más tulajdonsága is jobb, ugyanakkor van amely rosszabb. Csakhogy bonyolódjon az egyszerűÜdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Hálózati / IP kamera
- ANNO 1800
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen