Új hozzászólás Aktív témák

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #49 üzenetére

    Feladom, már sokadszor írtam le, hogy a búzába bevittek más fajból géneket "hagyományos" keresztezéssel, meg némi röntgensugárzással és ez szabadon terjeszthető, bármilyen megkötés nélkül. A búza önmagában sehogy sem keresztezhető az A. umbellulata-val, mert teljesen más fajról van szó. Mégis megoldották a génátvitelt GMO technika nélkül. Meg átvittek kitudja még mit azon kívül, amit akartak.
    Valószínűleg sok más esetben is megtették, de én ezt az esetet ismerem. Tehát nem logikus amit írsz.

    Szerintem ha valaki A-t csinál, de B-vel jobban járna, az hülyeséget csinál. Nincs ezen mit szépíteni. Valószínűleg csak fix mennyiségű kereslet van mangalicára, így hiába tenyésztenének tömegesen, eladhatatlan lenne. Akinek megvan a piaca, hidd el gyártja a "minőséget". Ezt a típusú minőséget, meg én divatnak/népszerűségnek hívom. Ahogy a bio is divat, mert rengeteg kutatás készült már, hogy semmi különbség nincs a bio és nem bio között.

  • inf3rno

    nagyúr

    válasz Ghoosty #51 üzenetére

    Feladom, már sokadszor írtam le, hogy a búzába bevittek más fajból géneket "hagyományos" keresztezéssel, meg némi röntgensugárzással és ez szabadon terjeszthető, bármilyen megkötés nélkül.

    Hát ez a probléma a mostani rendszerrel, hogy nem az alapján szabályoznak, hogy mit hoznak létre, hanem az alapján, hogy milyen módszerrel hozzák létre. Szvsz. az általad említett növény sem szabadna, hogy forgalomban legyen így teszteletlenül. De mit is várunk egy csapat jogásztól, akik a törvényeket hozzák...

    Ezt a típusú minőséget, meg én divatnak/népszerűségnek hívom. Ahogy a bio is divat, mert rengeteg kutatás készült már, hogy semmi különbség nincs a bio és nem bio között.

    Én találkoztam olyan tudományos cikkel, amiben kimutatták, hogy a bio-ban többször annyi a vitamin és a mikrotápanyag, mint a nem bio-ban. Már nem tudom pontosan milyen termény vagy termények voltak a cikkben.

    Fajta és fajta között is van egyébként különbség. Próbálom rövidre fogni, ha a sertésnél maradunk, akkor a mangalicának a zsírja sokkal olajosabb (gondolom több benne a telítetlen zsírsav) és jobban eloszlik az izmok között, szemben a húsdisznóval, aminek rétegekben van a zsírja, és sovány a húsa. Ez utóbbi azért nem alkalmas szerránói sonkának, mert karton jellege lenne a végeredménynek, annyira száraz. Igazából ezt a részét lehet divatnak nevezni, bár én inkább gasztronómiának hívnám. Ha neked csak az számít az élelmiszereknél, hogy milyen tápanyagokat viszel be, akkor azon a téren sem megyünk túl jó irányba. Legalábbis én úgy látom, hogy már évek óta az a trend, hogy minél nagyobb mennyiséget állítsunk elő a minőség rovására. Ez már a szovjet időkben is nagy divat volt, viszont most nyugatról is kb. ez jön. A gazdákat kevésbé hibáztatom ezzel kapcsolatban, mint az élelmiszer ipart, mert ők nyomják le az átvételi árakat, és ők teremtik a keresletet. A fogyasztók meg azt veszik, amit a boltban kapnak, nem igazán kérdeznek. Ez erősen kihatott arra, hogy milyen fajtákat tartanak, ezért van olyan gabona, ami 6t/ha-t terem, szemben mondjuk a 3t/ha helyett, amit gondolom 100 éve termett volna egy jó búza. Ugyanígy a tehén több tejet ad le, a tyúk meg napi egy tojást tojik, stb. Részben a fajtól és fajtától is függ a beltartalmi érték, részben meg attól, hogy milyen tápanyagon nő föl az élőlény, legyen az növény vagy állat, és nagyon nem mennek egyik szempontból sem jó irányba a dolgok. Rengeteg példát lehetne még hozni, de talán az utóbbi 5-10 évben a legszembeötlőbb volt, hogy bármit megnézel pálmaolaj vagy hidrogénezett pálmaolaj van benne, mellette meg égetik fel az indonéz esőerdőket, hogy olajpálma ültetvényeket rakjanak a helyükre. Nagyjából ez mindent elmond arról, hogy mik a prioritások a mai világban. Én attól tartok, hogy a GMO-t is hasonló célokra fogják használni, ahelyett, hogy bármi jót hoznának ki belőle. Nem ellenzem a technológiát, de ahol a profit az első, ott nem igazán törődnek a következményekkel. Lásd globális felmelegedés, stb... Teljesen biztos vagyok egyébként benne, hogy hosszú távon el fog terjedni a mezőgazdaságban is a GMO, meg keresztülverik a most még ellenző országokon is. Csak idő kérdése.

    Valószínűleg csak fix mennyiségű kereslet van mangalicára, így hiába tenyésztenének tömegesen, eladhatatlan lenne.

    Én erről nem vagyok meggyőződve. Valószínűleg a világ nagy részén nem is ismerik, sem a feldolgozó cégek, sem a fogyasztók. Ha meg valamit nem ismernek, úgy nincs rá kereslet. Ha mondjuk hungarikum lenne, és teszem azt csak mi tenyészthetnénk, akkor gyakorlatilag az egész világ piac lenne, amin szerintem lazán elkelne gyakorlatilag annyi, amennyit az ország termelni képes. Így viszont, hogy húsdisznó a nagyja, így nem éri meg exportálni, mert bárhol a világon elő tudják állítani ugyanazt, és a szállítás sokba kerül. Szóval szerintem meg lehet célozni exporttal a külföldi pénzesebb rétegeket ilyen exkluzívabb árukkal. Hacsak a nyugatot nézed, 5x annyit keresnek átlagban, mint mi, szóval nekik nem gond, hogy a mangalica 2-3x annyiba kerül, mint a húsdisznó, ha élvezhetőbb egy sült belőle... Itthonra meg mivel nincs akkora szállítási költsége, lehetne olcsóbb.

    Na jó, én sem ragozom tovább, szerintem maradjunk ennyiben.

    Buliban hasznos! =]

  • oszi666

    őstag

    válasz inf3rno #23 üzenetére

    Szerintem itt a lényeg. "A GMO egy eszköz, amit lehet rossz meg jó dolgokra használni." Ez pontosan olyan, hogy réges régen valaki felrobbantotta magát egy hordó olajjal, ma meg kicsi fém dobozkákban irányított robbanások történnek, és az hajtja meg a nagy fém dobozt ami viszi a popónkat. Vagy vanno Becquerel felfedezte a radioaktív sugárzást, most meg Paks II-t építünk ( :P )

    Én eléggé értek az élettudományokhoz, ipari és alapkutatás oldalról is sokat tanultam róla. Most mégis inkább egy etikai-filozófiai kérdést tennék fel: milyen alapon tiltják meg a GMO-ellenesek hogy én GMO búzát egyek? Még importálni sem lehet a kész élelmiszert. Nevetséges. Akkor ne lehessen benzines autóval se közlekedenie senkinek, mert köhögök a füsttől.

    Egyébként a tesztekkel kapcsolatban: egy egész kontinens fogyaszt már GMO-kat és semmi bajuk nincs tőle. Ez olyan mint az oltás: azért jó, hogy az amcsik közt ennyi szabad gyökér él, mert tökéletes kontrollcsoportot biztosítottak.

    Még egy dolgot mindenképp érdemes megemlíteni:
    a CISZgénikus növényeket. A transzgénikusnál a fajba egy másik fajból származó szekvenciát viszel be, a cisz génikusnál a faj saját génjét viszed be, kópiaszám növelés céljából. Ez pl azért lehet jó: búzának erősebb a szára, nem törik a szélben, nagyobb mag, jobb vízfelvevés stb. Ezekről mégse esik szinte soha szó, pedig ez aztán tényleg csak az irányított szelekció gyorsított változata, hogy ne kelljen évtizedeket várni 0.001% hozamjavulásra. A gazdák meg örülhetnének. Kella fenének a régi ősnemes őssz@r ősbúza. Amióta élek a hírekben mindig bemondják, hogy a gazdák panaszkodnak mert túl sok/kevés volt a napsütés/eső/páratartalom/migráns akármi. Az ufók köröket rónak a gabonába, a hobbitok lopják a répát meg a gombát stb.Hát tessék, több száz év alatt nem tudtak maguknak kitenyészteni jó fajtákat akkor most a Monsanto meg a többi szállíthatná nekik. Minek ragaszkodni az ősihez/régihez ha egyszer SZ@R? Ez étel. Az a fontos hogy egészséges és bőséges legyen. Szégyen, hogy emberek az ősiségen meg a régi nagy múlt módszerein keseregnek, amikor gyerekek ezrei éheznek hazánkban. De a hatszázéve kapálgatott vadpitypangot őrizzük meg mert turulszárny alakú a levele.

    [ Szerkesztve ]

    It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz oszi666 #53 üzenetére

    "Még importálni sem lehet a kész élelmiszert."

    Nem tudom, mire gondolsz, de lehet importálni kész GMO növényből előállított élelmiszert. Olyannyira, hogy ha szója tartalmú kaját eszel szinte biztos, hogy GMO-t fogyasztasz. Nem akarok hülyeséget írni, de 90% feletti a szójából a GMO/nem GMO arány.

  • oszi666

    őstag

    válasz Ghoosty #54 üzenetére

    EBben igazad van, nem voltam korrekt. Elenyésző az olyan áru, ami GMO-t tartalmaz.
    Megmondom őszintén, ezt csak hasraütésre mondom, nincs adatom....
    Ugyanakkor még mindig ott tartunk, hogy engem korlátoznak a szabadságomban, más véleménye miatt. És nem arról van szó, hogy másoknak ártanék. Az, hogy én bemegyek a boltba és a hazánkban előállított GMO-s árut vehetném, másra nincs rossz hatással. Ráadásul a martonvásári akadémiai csoport eléggé jól tolta ezeket. Most meg megint porozgatják a növényeket, mint anno Mendel 200 évvel ezelőtt. 10-20 év alatt fognak megint ellenálló fajtákat előállítani, 2-3 helyett.
    Azért se értem a kormány részéről a GMO mentességet, mert közben az agrár biotechnológiát nagyon támogatja pl Gödöllőn. Fajtamentéshez kimérák és ilyesmik. Mégis az miben másabb?
    GMO foverör! Sőt, ha lenne itthon forgalomban mesterségesen előállított hús, arra is beneveznék, már csak kíváncsiságból is. A sötétzöldek is visszafognák magukat egy kicsit.

    It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.

  • Rive

    veterán

    válasz oszi666 #53 üzenetére

    .. több száz év alatt nem tudtak maguknak kitenyészteni jó fajtákat ..

    Izé. A XX: század elején volt jónéhány híres magyar búzafajta. Manapság az velük a gond, hogy a trágyázott földeken inkább nádnak néznek ki, mint tisztességes búzának - a gépi aratáshoz ~ teljesen alkalmatlanok és az első vihar lefektetné az egész táblát a ~csába.
    De volt más híres magyar fajta is, nem egy.

    Sőt, ma is van rendes vetőmagtermesztés illetve nemesítés itthon (a tulajdonosi viszonyok, hát az más kérdés).

    Úgy általánosságban az a gond, hogy egy-egy fajta folyamatos karbantartásához/adaptálásához sosem került elég idő és lóvé (illetve régen is a mostanihoz hasonló 'konzervatív' kurzus volt divatban...). Aztán szép lassan kikerültek a gyakran termesztett fajták körül, illetve a költségek/terhek növekedésével áldozatul estek a méretgazdaságosságnak.

    Mégis az miben másabb?

    Marketingérték... :W

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • oszi666

    őstag

    válasz Rive #56 üzenetére

    Nézd a XX. század eleje 100 éve volt. Azóta fordult a világ. És szinte mindig az a helyzet, hogy azok a kultúrák amik vaskalaposan ragaszkodnak a hagyományaikhoz lemaradnak gazdaságilag. Itt most kifejezetten az innovációról beszélek, tehát nem vallás vagy ilyesmi. Azt, hogy ősi fajtákat termesszünk, amelyek nem versenyképesek, a hagyományokra hivatkozva mi nem tehetjük meg. Csórók vagyunk hozzá.

    Persze ez nem mindig igaz, pl a szürkemarha állományt érdemes fenntartani és forgalmazni. De ha steaket akarok sütni, akkor írt fogok venni, mert a magyar marhahús pl ahhoz nem jó.
    Ha kijönne egy olyan tanulmány, ami ténylegesen tudományosan elfogadható módon bizonyítaná a GMO káros egészségügyi hatásait annak fejet hajtanék. Még jobb lenne egy metaanalízis. De olyan cáfoló cikkek, amelyekben helyes a módszertan és a kérdésfelvetés is, normális elemszámmal és statisztikával megtámogatva, még nem jöttek ki.

    It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.

  • Rive

    veterán

    válasz oszi666 #57 üzenetére

    Ezt ~ én is így látom.

    Ugyanakkor:
    Azt, hogy ősi fajtákat termesszünk, amelyek nem versenyképesek, a hagyományokra hivatkozva mi nem tehetjük meg. Csórók vagyunk hozzá.

    Nomost, a GMO igazából pont abban dobna nagyot (föntebb valahol már írtam ezt), hogy ésszerű költség és az eredeti fajtajellemzők/génkészlet fenntartása mellett lehetne a kor követelményeinek megfelelően 'felhozni' régi fajtákat.
    Azaz: ahelyett, hogy a folyamatos keresztezésekkel a homogenizálódás felé mozdulna a termesztett növények génállománya, fenn lehetne tartani a változatosságot.
    Ehhez viszont már pont eléggé 'gazdagok' lennénk.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • oszi666

    őstag

    válasz Rive #58 üzenetére

    A GMO egyébként egyáltalán nem egy drága technika. Egy normálisan felszerelt korszerű magyar gyártmányú génpuskával, külsős szekvenálással és minimális lopással elég alacsonyan lehet tartani a költségeket. Ráradásul nem is kellene már nagyon nagy beruházás, Kecskeméten és Martonvásáron is abszolúte nyugati szintű laborokat hoztak létre, amiket most arra nem nagyon lehet felhasználni, amire tervezték. Ráadásul közpénzből, ami így kb elveszett.
    Az új GMO módszerek fejlesztése drága az tény. De a meglévők alkalmazása nem. Ehhez tényleg elég gazdagok vagyunk, ahogy írtad. RÁadásul a cucc nagy része már meg is van.
    A homogenitás egyébként nem egy rossz dolog, génbankokból meg a kívánt fajtákat elég hamar fel lehet éleszteni. Na mindegy, ez egy örök vita lesz, amit majd az idő fog úgyis eldönteni.

    It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.

  • brownus

    veterán

    és mi van a méhekkel? lehet olvasni ilyet is, hogy a gmo miatt a méhek kipusztulhatnak, aztán káput az emberiségnek is.

  • oszi666

    őstag

    válasz brownus #60 üzenetére

    Ezt én nem tartom valószínűnek. Esetleg valami forrás, vagy az elméletet le tudod írni, hogy miért halnának ki?
    Lehet a B. thuringiensis delta-endotoxinjára gondolsz. Ez a toxin bizonyos rovarcsaládokat kinyír: – Lepidopterákat, Dipterákat, és Coleopterákat. Ezek a lepkék, kétszárnyúak és bogarak. Ezek között nyilván vannak hasznos rovarok is. A trükk az, hogy amennyire tudom ilyen toxinból eddig 34 féle változatot írtak le és mindegyik csak egy szűk rovarcsoportra hat. Pl amit használnak a gyakorlatban szinte kizárólag a sáskafélékre és semmi másra. Ennek az az oka, hogy a toxinnak egy olyan fehérjéhez kell kötnie a bélben, amely csak az adott rovarcsoport genomjában fordul elő. Tehát emberre semmi esetre sem lehet káros, méhekre pedig szintén nem lehet káros.
    A méhekre inkább az egyre több rádióhullám káros. Régen pl New Yorkban a hobbiméhészkedés a toronyházak tetején elég elterjedt szokás volt. Amióta azonban wifi van midnenhol, a nagyvárosokból a méhek szinte teljesen eltűntek. A legprofibb méhészetek szinte mind olyan területen vannak, ahol nincs rádiótorony, mobilt sem lehet bevinni, wifi sincs, sőt néhányan még arra is ügyelnek, hogy ne legyen légifolyosó a terület felett.

    It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz brownus #60 üzenetére

    Ahhoz, hogy erre lehessen válaszolni, kéne tudni, mi az elmélet, ami miatt kipusztulnak majd a méhek.
    Nekem 2 dolog jut eszembe.
    1. Valamilyen vegyszerrezisztens növényt túlpermeteznek, ami öli a méheket, de létezik hagyományos előállítású vegyszerrezisztens növény is (Pl Clearfield repce) Tehát a probléma nem is igazán a GMO-ból ered, hanem a hibás vegyszerhasználatból
    2. Valamilyen mérget termel a GMO növény. Elsődlegesen ez azokat az élőlényeket öli, akik esznek a termésből. A méhek jellemzően nem esznek a termésből. A méheket még fenyegetheti, hogy a virágpor esetleg már tartalmaz a termelt méregből, ami veszélyes lehet rájuk nézve. De itt sem lehet önmagában értékelni a GMO növényt, ha jelent ilyen jellegű veszélyt. Bármilyen permetezés során kerül méreg a növényre/növénybe (ha felszívódó). Azt kell megvizsgálni, hogy melyik jelent nagyobb veszélyt a méhekre. A termelt méreg, vagy a kipermetezett. Pl. Bio-gazdaságokban engedélyezett permetszer pont ugyanazt a bt toxint tartalmazza, mint a MON810-es kukorica. Így ha ez a GMO veszélyes a méhekre, akkor bizony az a bio permetszer is veszélyes.
    Van egy harmadik lehetőség, hogy az egész egy nagy mellébeszélés és olyan hibákat tartalmaz, hogy bogárra, rovarra, mindegy milyen biztos veszélyes, közben meg simán lehet, hogy a kártevőt megöli a méh meg nyugodtan élhet mellette. Mint pl a MON810-es GMO öli a kukoricamolyt, de a kukoricabogarat nem. (a méhekről meg nem tudom, hogy igen vagy sem.)

    Jóval a GMO elterjedése előtt már történtek véletlen tömeges méhirtások permetezés következtében. Az olyan GMO, ami nem a fenti kettő, nem veszélyesbb, mint bármilyen új fajta, amit elkezdenek termeszteni.

  • Rive

    veterán

    válasz brownus #60 üzenetére

    és mi van a méhekkel?

    Igazából nem tudni. GMO növényekre fogni nincs több alapja, mint bármi másra (sőt: mivel ugye 'GMO mentes' területek is érintettek a tömeges méhpusztulásokban...). Elég sok komoly kutatás van ezzel kapcsolatban folyamatban, sz'al a jelen pillanatban komolyan lehet mondani, hogy: nem tudjuk.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • emiki6

    veterán

    Ez vótmá?

    Monsanto szerint a világ

    Nem tudom ti hogy vagytok vele, én nem szívesen kerülnék semmivel érintkezésbe, amihez ezeknek közük van.

    Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Quad Era-1, Grado Hemp & Neumann NDH-30 "salesman"

  • emiki6

    veterán

    válasz emiki6 #65 üzenetére

    Látom közben megvette a bayer...
    Kimondták: rákkeltő a Bayer gyomirtója

    Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Quad Era-1, Grado Hemp & Neumann NDH-30 "salesman"

  • Cyberpunk

    félisten

    A GMO az egy technológia, mint a hagyományos nemesítés, ebből kifolyólag nem lehet rossz, vagy jó. Attól függ mire használjuk. És ha egy élelmiszer alapanyagot ezzel állítunk elő, akkor édes mindegy nekünk embereknek, hogy az hagyományos, vagy ilyen eljárás alapján lett “kifejlesztve”, ha toxikus lesz, akkor az baj. Máskülönben szépen megemésztődik, mint mondjuk a keresztezett búza.

    "You said you'd always be there for me.... but you're not..."

Új hozzászólás Aktív témák