Új hozzászólás Aktív témák

• #3925 #71562240 törölt tag Mathiask #3924

  Új Válasz 2020-05-26 13:41:54 #3925

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz Mathiask #3924 üzenetére

  Miért elemzel marketingszövegeket mint szakmai forrásanyagot? Marketingszövegeket marketingszövegnek veszünk. Két marketingszöveg között nem szakmai koherenciát keresünk, hanem marketinghatékonyságot. A marketinghatékonyságot pedig egy hifi cégnél az határozza meg, hogy milyen fizikai és szellemi termékeiket kell marketingelni.

• #3926 Dißnäëß veterán Mathiask #3924

  Új Válasz 2020-05-26 14:04:04 #3926

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dißnäëß

  veterán

  válasz Mathiask #3924 üzenetére

  Nagyon jól beszél Paul bácsi ebben a video-ban. Azt hozzá kell tenni, hogy a felhasználás módja (és küldés módja) nem mindegy, meg a réteg sem, mibe van csomagolva a DAC számára értékelhető tényleges adat, de egy IP hálózat, mint az internet, illetve az otthoni LAN, felépítéséből adódóan, örökölten, mindenféle mágia nélkül képes arra, hogy 100% eredetivel identikusan és sértetlenül vigyen át adatot földi távolságtól függetlenül A és B pont között, beleértve a létező leggagyibb otthoni vezetékes és/vagy wifi router-t is.

  Ugyanis hibakorrekciót több szinten is alkalmazunk. Lehet hibakorrekcióval ellátott TCP protokollal is küldeni adatot, például fájl letöltése http-n vagy https-en, ahol 1-1 hiba detektálása és korrekciója, az átvitel során ellenőrző kódok segítségével egy sérült csomag újrakérése-újraküldése biztosított, ha a fogadó korrigálni nem tudja, míg streaming szolgáltatásnál, lásd a legtöbb video szolgáltatót, UDP-n megy a közvetítés, ahol a valósidejűség kritikus és nem fontos a fogadó féltől a visszajelzés feladó fele, hogy "kösz megkaptam, jöhet a következő csomag", és feladó is pont leszarja, hogy megkapta-e a címzett a csomagot, ő csak küld észnélkül. (Ennek számtalan egyéb előnye is van). Nálad meg ha emiatt 1-2 képkocka kimaradt, kit érdekel, vállvonás, ugrik az élő adatfolyam az épp aktuális, "MOST" közvetített adatbitre, 24-30-60 fps-nél észre sem veszed, ha 1 képkocka kimaradt.

  De ez csak az átvitelre vonatkozik, annak is felsőbb rétegeiben, Ethernet hálózaton például már a 2-es rétegben, Ethernet keretek is rendelkeznek hibajavítással, lásd az RJ45-ös csatlakozód a gép hátulján, vagy a wifid által szórt jel (1-es réteg ezalatt maga a fizikai réteg) és erre ül rá az IP (logikai) réteg, amiből az egész internet is áll, és itt is vannak újabb hibajavítások, ellenőrző kódok.. és ha fentebb nézünk codec szintekre, dettó..

  A hibajavítást bárhova be lehet tenni és a felhasználás módja adja meg, hova praktikus (vagy hova lehet egyáltalán, meg hova kell egyáltalán), mert real-time adatátvitelek esetén például kifejezetten nem kell korrekció, vagy csak kevés hibázást tűrő, például 1 udp csomag elvesztését magasabb logikai rétegben, alkalmazás oldalon is ki lehet korrigálni (legtöbb codec képes erre határok között), vagy TCP-n keresztül stream-elünk, ahol ez eleve garantálva van annak természete miatt (és meg is áll a közvetítés, ha hiba van az átvitelben, míg UDP esetén csak ugrana egyet a vetítésed, kihagyva egy képkockát például).

  Nagyon implementációfüggő, mire képes egy átviteli közeg, nem csak a közegtől magától függ, hanem az átvitel módszerétől is, és a feladó és a fogadó alkalmazások megírásától is, de amíg Tidal-ről és NAS-on tárolt fájlokról beszélünk, meg számítógépekről, meg IP hálózatról, töknyolc a router márkája és képességei, mindaddig, míg specifikációk szerint teszi a dolgát, amit kell neki.

  Én amúgy megmondom őszintén, az USB létjogosultságát sem értem egészen, de az IT ipar is csak üzletről szól, mint oly sok minden az életben. Ha az emberiség mai elméleti tudásának maximumát ültetnénk gyakorlatba, úristen ... belegondolni sem merek, hol tartana az informatika, átviteltechnika, bármi egyéb és ez csak egy szelete a hatalmas tortának, autóipar, egészségügy, stb, nem is említem.

  Egy szó mint száz, lehet informatikai hálózatokon is hibásan mind adni, mind fogadni adatot, de jó tudni, mikor kell lemondani hibakorrekcióról az időbeliség javára, illetve milyen felhasználás az, ahol az átvitel helyessége nagyságrendekkel fontosabb, mint az azonnalisága, valósidejűsége. Ez meg erősen függ mind a kiszolgáló oldalba implementált szándéktól és mind a fogadó oldali, ezen adatfolyamot értelmező programok íróinak szándékától.

  Tidal úgy tudom, TCP-n stream-el, tehát ha hibát lát a network stack TCP rétegben, nem 1 képkocka esik ki, hanem az egész megáll mindaddig, míg a hibás TCP csomag helyesen újra el nem lett küldve (és fogadva). Meg van persze rahedli új egyéb beágyazott protokoll már google-től meg mindenhonnan, saját szülemények, más és más felhasználásra, hol hibatűrés, hol tömörítés (veszteséges vagy sem), hol valósidejűségre optimalizáltság, hol akármi egyéb, de hogy ezek a felsőbb rétegek, amik a tényleges értelmes adatot hordozzák becsomagolva, totálkomplett leszarják, mi megy lentebb, milyen router, ASUS vagy Meridian, úgy van, ahogy írom és ahogy PS bácsi mondja.

  [ Szerkesztve ]

  POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Új hozzászólás Aktív témák