Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Speciali #8016 üzenetére

    "a nullából csinált védőföldet"

    Igen, ezt gyakran trükközik a gyakorlatban.
    Ennek látod, jó két éve utánanéztem pontosan. (a fáziscerkám bepislákolt ugyanis jónéhány dugaljam védőföldjén) Helytelen és tilos.
    Oka: Nullszakadás esetén (ami ritka, de előfordulhat) nem véd a védőföld, hanem az a nulla. És ez így már beláthatóan baj. A helyes földelés az, ha leásol a földbe egy adott felületű fém lemezt adott mélységbe. (A méreteket azért nem írom, mert csak sejlik, és lehet, h félreinformálnék.) Egy mezei betonkeverőt is csak úgy szabad használni, hogy földet telepítel mellé. Jobb helyeken adnak is leverendő fém cölöpöt hozzá a szállítási terjedelemben.

    És bár gyakorlat, de helytelen a csillagpontra tenni a védőföldet. Föld, föld gyakorlatilag mindkettő, de ha a kettő egy vezetéken működik, és ugyanott jut a földbe, akkor csak szenteltvíz az egész.

    Lényege:
    Nullszakadás esetén az áramkör részévé (holtágává, vakbelévé) válik minden fémburkolatú készülék. Magyarul megfordul a dolog. A szabvány azért rögzíti a védőföldet, hogy (mint a nevében is benne foglaltatik) védjen, ehelyett éppen ez okozhat balesetet. Tehát nullszakadás esetén jobb lenne, ha nem lenne a test leföldelve. Akkor "elromlana" a készülék, mert megszakadt az áramkör, a (helytelenül) bekötött védőföld miatt ez nem történik meg. A gép megy tovább, mint ha mi sem történt volna, csak rázni fog. (És repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg? Ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg?)

    De ebben is szeretnék egyszer még mélyebbre ásni, és még többet tudni róla.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák