Új hozzászólás Aktív témák

• #98530 frescho addikt arn #98529

  Új Válasz 2023-12-05 12:55:13 #98530

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  frescho

  addikt

  válasz arn #98529 üzenetére

  Semmi. Ott digitális csak a sync volt, tehát a kép megejelnítése teljesen analóg maradt. A sync áramkör vezérlése PLL-es volt és ott bele lehetett nyúlni a visszafutásba, overscan-be.

  Ahogy írod a CRT az analóg az RGB vonalon, szóval egykutya, nincs fázis meg más csodák. Amivel monitorról monitorra változott az a kioltás és az analóg jel sávszélessége, a szűrés minősége, leválasztás milyensége. Ez utóbbi mondjuk akár optocsatolós is lehetett ami megint segíthetett a képminőségen. Ja és még a kioltással is lehetett játszani, az is számíthat. A szinkron pontossága meg azért volt érdekes, mert ha annak volt egy jittere, akkor a kép jobbra-balra/ fel-le "csúszkált" minden megjelenített képnél ami homályosabbá tette a képet. Lassan jönnek vissza a tanultak, még egy dolog ami eszembe jut, hogy esetleg a visszafutás utáni késleltetetés minimális eltolásával a zajt rá lehetett tolni a képcsövön belüli maszk-ra. Na ehhez és a nagy sync átfogáshoz kellhetett a PLL-es csodás digitális sync. Erről meg az ötlött fel, hogy az eltérítés rezonancia frekvenciáját ehhez kellett hangolni, ezért is kattannak a digitális monitorok amikor kondikat kötnek be párhuzamosan.

  Mert a régi CRT sávszélesség limitált volt. Gondolj bele csak magába a katódsugárcső foszforának a tehetetlenségébe, az is alul áteresztő szűrő, gyakorlatilag mint egy integráló tag viselkedik. Most egy leválasztás után a jel már mehet is a D/A-ba, sőt sokszor rögtön oda ballag be. A digitális jelnél meg a mintavétel sebessége szab határt, kis túlzással ha veszteségmentesen át tudjuk vinni, tárolni, műveletet végezni és nincs jitter, akkor az mindig ugyanolyan lesz. A kijelzők ma ms-es tehetetlenséggel bírnak, a foszfornak sokkal nagyobb volt az utánvilágítása. Ugyanígy egy korai LCD 10-20ms sebességéhez képest az OLED sokkal gyorsabb, ergó érzékenyebb.

  Írtad a detektálást: Statikus mérőképpel tudom csak elképzelni amin van minden fajta hiba. (Nagy kontraszt, fázis átfordulást produkáló kép. Tipikus fekete-fehér és mindenféle színes csíkok, patternek stb.) Egy OSSC szerű valami pedig figyelhetné azt, hogy mikor válik hibamentessé az egymást követő képek sora. Kézzel már csináltam, ahogy te is ilyet DA kártyával. Valahol le is blogoltam, már csak le kellene automatizálni. Jobb ötletem nincs.

  [ Szerkesztve ]

  https://frescho.hu

Új hozzászólás Aktív témák