-
GAMEPOD.hu
Egyre több bankkártya méretű, egy kártyás számítógép kapható a piacokon, tipikusan nem Intel platformon. A topic ezen számítógépek hardveréről, linuxos operációs rendszeréről, szól. A kis gépek zöme otthoni hardverfejlesztésre, barkácsolásra is alkalmas, így ehhez kapcsolódó elektronikai kérdések is témába vágnak.
Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
valószínűleg az egyedi hardvermegoldások miatt mindig kell gyártói támogatás valamilyen szinten. Vagy legalábbis a boardhoz fordított kernel, hogy működjön minden funkcionalitás. Az armos cuccoknál ezért is szokott régebbi kernel lenni, mert a chipset gyártó ahhoz csinál moddolt kernel forrást, amit aztán használnak a készülékgyártók is, legfeljebb további bugfixeket és támogatást adnak mellé.
A userspace, tehát a programok, szolgáltatások csomagjai viszont a hivatalos disztribúciós helyről szoktak jönni, szóval az armv7-es ubuntu megfelelő verziós repójából. Tehát ilyen téren nem függ tőlük.
Generic arm disztribúcióként az armbiant lehetne említeni, általában ők raknak össze buildeket, ami a megfelelően módosított kernelt tartalmazza, legfeljebb nem minden speciálisabb képesség működik (hw videolejátszás vagy gpio kapcsolatok). Még nem látom a listájukon [link]
-
vzozo
senior tag
Közben kijött a RasPi 4, jelentősen áttervezett és erősebb hardverrel. Tudom van neki külön topikja, de inkább az érdekelne, hogy pl. a mostanában sztárolt Odroid N2-höz szerintetek hogyan viszonyul?
Szoftveres támogatás számomra jobban tetszik, végre van USB3 (igaz csak 2) és valós gigabit ethernet... Illetve némileg olcsóbb is.
-
azbest
félisten
Jelen pillanatban a raspberry pi4 szoftveres támogatása még erősen hiányos. Ha minden igaz, akkor egyedül az alpha állapotú libreelec változattal tud hardveres gyorsítással videót játszani. Az omx-es korábbi lejátszási módot dobják és helyette most valami módosított ffmpeggel megy a h265, a h264 zavaros, hogy régi apival is megy-e vagy az sem megy máshogy még. Elvileg valamikor a vp9 hw támogatása is meglehet, mert képes rá.
Csomó funkció még nincs készen szoftveresen. A firmware funkciókból is sok hiányzik, utólag lehet majd frissíteni rajta egy flash chipen. Dobták a vc1 és mpeg2 hardveres lejátszását, a h264 max fullhd továbbra is. Az amlogic sokféle codec-et támogat 4k-ban is és mintha enkódolásban is.Ha jól tudom az s922x -es n2 sem teljesen stabilan támogatott még a coreelec-ben, ott is daily buildet írnak [link]. A coreelec egy amlogic specifikus dolgokkal kiegésztett libreelec.
Hosszútávon valószínűleg a pi4 is kiforrott eszköz lesz. Az s922x mintha kicsit jobb lenne hardveres képességekben, persze rendes szoftveres támogatás ami többet számít. A pi4 elvileg desktopként is már alakul, mert a desktop grafikus felületük is gyorsított lehet már (talán wayland alapú lehet) és patchelt chromiummal majd később lehet hardveres videolejátszás is. S922x-hez is ígérnek waylandes drivert majd. A pi újabb kernelt használ.
Szóval hardveresen hasonlóak sokmindenben. Jelen pillanatban még egyik sem ideális szoftveresen. Hosszú távon a pi4 ígéretesebb lehet, de persze lehet olyan felhasználási terület is, ahol valamiben limitáltabb.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Arra valószínűleg már mindkettő alkalmas. Hardveres transzkódolást gondolom egyik soc-kal sem lehet csinálni még. Intel procin a x5-Z8350 tablet procis atomic pi lehet tudja a quick syncet. Az odroid-h2 is elvileg tud quick syncet [link]. De persze konkrét tapasztalatra érdemes támaszkodni - azokkal lehet hogy menne a transzkódolás is.
[ Szerkesztve ]
-
weiss
addikt
Odroid XU4 elvileg tud HW transcode-ot.
I did nothing, the pavement was his enemy!
-
Multibit
veterán
Nincs N2-vel tapasztalatom (H2-t vettem). Viszont van egy Minix Neo U9-H boxom, amin CoreElec oprendszert használok. Kezdetben SD kártyáról bootolt, jelenleg eMMC-ről. eMMC-ről gyorsabb, egyértelműen. Gyanítom N2-vel is ez a helyzet. Persze, ha nagy az írásterhelés, akkor érdemes valami jobb fajta (értsd MLC) SSD-t beüzemelni.
-
azbest
félisten
Ez inkább attól függ, hogyan készítik el a rendszerképet. Lehet nem teljesen automatizált, hanem van olyan lépés, hogy kézzel konfigurálnak vagy frissítenek valamit és aztán arról mentenek ki egy dd-t.
Ugye azt érdemes tudni, hogy az armos, nem hivatalos distro változatok úgy épülnek fel, hogy hardverfüggő boot (jobb esetben erre felkészített, de lehet egyedi uboot), custom kernel valami régebbi változat, esetleg google android alól kiszedve, patchelve. És arra egy distro userspace konfig és alap csomagtelepítés. Ja meg esetleg saját apt repo a hardverfüggő dolgokhoz.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
A default distrohoz előbb kell egy olyan módszer, amivel a hivatalos distro "live" be tud bootolni... vagy legalább egy hivatalos, adott hw-val rendszerinítás kompatibilis telepítő. Ilyen meg nincs tudtommal.
Armoknál sajna nincs még ilyen egységes bios / uefi megoldás. Az uboot valami olyasni, de azt hiszem abból is kell előbb egy adott vashoz összeállított megoldás, hogy utána a kernelt bootolni tudja. Ha minden gyártó biztosítana a vashoz való uboot imaget, akkor utána arról esetleg már valami egységes cucc is mehetne. Akkor már csak az a bibi, hogy sokszor spécibb buszokat is használnak az armos cuccok, ami lehet nem plug&play.
[ Szerkesztve ]
-
inf3rno
nagyúr
Lövésem sincs, kérdezd a fejlesztőket: [link] Én messziről kerülöm az összes rendszert, amit ez a potter csávó összetákolt. Valszeg majd elhajtanak azzal, hogy kérdezd az Ubuntu fejlesztőket, de azért kíváncsi vagyok mire jutsz. Vannak amúgy itt is Linuxos témák, ahol érdemes kérdezősködni. Pl: [link]
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
vzozo
senior tag
Újra volt pár "felesleges" órám éjszaka, hagytam a francba a HK-s Ubuntut, és feltettem az armbian disztrót, 5.4.x-es kernel, Ubuntu 18.04.4 LTS.
Lekopogom, eddig minden frankón működik, semmi rejtélyes fagyás, semmi rejtélyes visszamaradt fájlok egy korábbi installból (lásd #1696).
-
vzozo
senior tag
"minden frankón működik" - kivéve, hogy nem tudom a "nand-sata-install" tool használata után (SD-ről USB SATA SSD-re klónozás) működésre bírni a rendszert. Reboot után csak egy fekete képernyő fogad, soros kábelem pedig nincs (és rendelni is csak olyanokat látok, hogy 4-6 hetes szállítással, relatíve horror árakon...)
Van bárki a topikban, akinél működött ez az SD -> USB SATA processz Odroid N2-vel?
-
vzozo
senior tag
Némi update, egyrészt ritkán van időm ezzel foglalkozni (szopni...), másrészt az angol nyelvű fórumok jobban pörögnek.
Szóval USB-SATA diszk, Odroid N2, illetve ígyjárás esete.
Jelenleg ami biztos, hogy a 4.9.x-es kernel alapú diszrókkal működik a külső (USB-s) diszkről való rendszerfuttatás, 5.4.x-en nem. Szintén érdekes, hogy pl. UFD-vel ("pendrive") gond nélkül megy, de az itthon lévő két különböző USB-SATA enclosure-om mindegyike kampó.
Redditen volt egy mókus, akinek 5.4.x-en aktív USB-s hub közbeiktatásával sikerült működésre bírnia a cuccot, de szerintem már így is egy rakat pénzt dobtam ki hülyeségekre (rendeltem új encolsure-t, új UFD-t, serial kábelt, persze a debug output kb. lófasznyi plusz infót nem adott a történethez...), a lezárás alatt meg csak azért nem fogok beautózni a munkahelyemre, hogy kunyizzak az IT-n egyet.
Egy szó mint száz, szerintem továbbra is szánalmas a történet, és ezerszer megbántam, hogy ilyen szedett-vedett hardverrel kezdtem a jól megszokott x86/x64 alapú gépek helyett, de egyrészt érdekelt mit lehet ebből kihozni, másrészt ebben a lakásban vagy egy olyan helyzet, hogy nincs hova letenni egy normális home szervert (ahol nem zavarna a zaja, ott se hely, se UTP kiépítve, ahol elférne, ott a család gyilkolna meg a zaj és a látvány miatt. Nők...)
-
azbest
félisten
itt nem játszik az a móka, hogy sd kártyán vagy pendriven van a root, a kernel és a többi meg az usb-sata cuccon? Annó régi raspberry-n és külön támogatás nélkül is így csináltuk, gyakorlatilag hardvertől független. Valami kernel konfig fájlban lehet megadni, hogy hol legyen a root (cmdline.txt volt raspberry-n, lehet armbianno boot.cfg [link] )
Van tán verbose boot paraméter is ott.Egyébként valami olyasmire tippelnék, hogy esetleg a kernelbe nincs belefordítva támogatás, hogy alapból kezelje az usb-satát, hanem külső modulként akarja betölteni ... az usb-satáról
Ha össze tudsz hasonlítani valami konfigot a 4.9 és 5.4 kernel fordításából (elvielg ezek akár futó rendszerből is kinyerhetőek, de lehet az imagen rajta van a txt fájl) ott lehet kibukik, hogy a 4.9-en bele volt fordítva.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
A lényeg, hogy először a kernel kezd el futni. Attól függetlenül, hogy honnan próbálja betölteni. A bootloader (uboot) valószínűleg látja az usb eszközt, de amikor a kernel kezd el futni, annak is kell, hogy legyen drivere a fájlrendszer eléréséhez. Neki már az számít, hogy ő maga mire képes, magára van utalva onnantól. Ha a képkimenethez szükséges dolgok is külső modulok, akkor addig kép sincs, amíg be nem tölti a fájlrendszerről azt.
Namost a kernelnél lehet olyan, hogy magában tartalmazza a drivert (modult) az alapvető dolgokhoz, például fájlrendszerekhez, háttértár csatolókhoz, hogy elérje a háttértárat a kernelen kívüli dolgokhoz. És bizony a kevésbé fontos driverek azok külső modulként szoktak megtalálhatóak lenni, amit viszont nem ér el a kernel, ha pont a háttértár drivere nincs magába a kernelbe fordítva. Annak a chipnek, ami az usb-sata átalakítást végzi külön drivere van, ami chipsetenként más lehet.
A pendrive-nak más drivere lehet, mint az usb-satának. Ha nem tudod a chipsetet akkor az lsusb listája segíthet megtalálni, ha más nem az usb id-je alapján.
Itt egy oldal, ahol van pár parancs, amivel meg lehet nézni, hogy az éppen futó kernel esetén milyem külső modulok vannak betöltve és hogy milyenek vannak közvetlenül a kernelbe fordítva. [link]
4.9 és 5.4 alól megnézve a különbségeket összehasonlítva kiderülhet, hogy tényleg ez-e az oka. Ehhez a pendriveos futtatás is jó, csak legyen bedugva az usb-sata is, hogy lássa.A verbose boot nem tudom, hogy esetleg ki tudja -e menteni azt a /boot-ba ameddig eljut a kernel. Lehet ott látszana szépen, hogy nem találja a háttértárat. Egyébként, ha van más boardod, lehet annak is van soros portja, ami kompatibilis az odroid sorosával és akkor arról meg tudod nézni mit tenne ki a soros konzolra. Bár lehet ahhoz is kell valamit engedélyezni a boot.cfg-ben.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
meg nem ébredtem fel teljesen, de ha jól látom, akkor az új kernellel uas módban megy - usb attached scsi. Ami olyan szempontból jó, hogy nagyobb sebességre képes. [link]
Mondjuk, ha csak újra bedugás után látja az 5.4, akkor lehet azért nem megy a boot sem róla, mert elsőre ott sem megy.
Persze, ha a 4.9-essel is elégedett vagy, akkor jó lehet azzal is.
-
azbest
félisten
ismerős történet
Lehet teszek egy próbát egy orangepi pc-vel, régóta porosodik a polcon és van már arra is armbian, valamint nekem is van ilyen vagy hasonló jmicron chipsetes usb keretem.Régebben, régebbi kernelükkel raspberry pi-vel volt olyan esetem, hogy a tv tuner nem működött, ha boot közben be volt dugva. Ki kellett húzni és újra bedugni. Vagy aktív tápos hubon át bekötni. Ott arra jöttem rá, hogy variáltak a pi usb vezérlőjével és csináltak újrainicializálást. Emiatt a chip elvette az áramot induláskor egy pillanatra és a tuner ezt nem komálta.
[ Szerkesztve ]
-
inf3rno
nagyúr
Mindegyikben kell, hogy legyen valami chip, ami a HDD-t összeköti az USB-vel. Az enyémben pl olyan van, ami SATA3-t alakít USB-re. Ehhez kell a megfelelő illesztőprogram. A kernellel valószínűleg jött valamilyen driver hozzá, ami vagy hibás vagy nem a megfelelő. Nem tudom, hogy mi alapján választja ki a Linux a drivert, de pl videokártyánál is látni olyat, hogy többféle van, és az egyik instabil, a másikkal meg jól működik. Gondolom akkor lehet ilyen külső HDD-nél is. Na én legalábbis ennyit látok a témában, de lehet én tévedek.
Buliban hasznos! =]
-
azbest
félisten
azt hiszem az orangepi-vel nem tudom reprodukálni, mármint hogy lsusb látja az eszközt és háttértárat alapból. Viszont ez nem tud usb-ről bootolni, max ha az sd kártyára teszek valami segéd cuccot.
Egy dolog tűnt fel még: az odroid n2 esetén az chipset nem magától tudja az usb bootot, hanem az spi flash-en van egy petitboot nevű dolog, amit betölt és az tud usb eszközt kezelni. Nem tudom, hogy valahogy ki lehet-e deríteni, hogy esetleg van-e újabb verzió petitboot-ból, mint ami neked van a board spi flash chipjébe sütve. [link] Hm úgy látom a menüje kiírja a dátumát. [link] Elvileg sd kártyára másolt megfelelő fájllal saját magát tudja frissíteni.
Úgy látom februári a legfrisebb [link]Bár, ha jól értem, a topicjukat a petitboot helyett volt fekete képernyő [link] . Láttad te már a menüjét vagy neked is fekete volt? mintha írnának valami képernyő felbontás kommentet a petitboothoz is. [link]
Nem emlékszem, hogy pendriveről vagy sd kártyáról bootoltál a próbáknál. Esetleg ha pendriveről csináltad, akkor próbáld meg sd kártyáról (vagy emmc-ről). Mert pendrive esetén is a petiboot tölt be előtt, sd kártya esetén viszont azt hiszem az teljesen kimarad a folyamatból. Így ki lehet zárni, hogy a petitboot kavar-e be.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
ja, ezt nem tudtam, hogy ilyen jól támogatják a kártyáról továbbugrást armbianék. Egyébként látom a raspi4 esetén is voltak fennakadások azzal a konkrét chipsettel [link]
Ott írtak olyat, hogy kernel paraméterként usb-storage.quirks=152d:0578:u mellett jó lehet, ez usb-mass storege módra váltja, nem használja uas-t.Nocsak, ítt írnak hardkerneles firmware változatról ahhoz a vezérlőhöz az usb-sata adapterben. [link] Linkelik angolul is [link] onnan meg ezt az a hardkerneles oldalt hivatkozzák [link] 578 chipset fw updattel. A frissítés után ha jól értem a quirks opció nélkül is megy tán.
Ha jól sejtem backupot is csinál, azt érdemes elmenteni.Nekem idVendor=152d, idProduct=1576 változat van. Ha jól emlékszem talán amíg relatíve új volt, akkor még ezzel is voltak kompatibilitási gondok. De mostanra valsz már minden támogatja.
De a seagate teljesen más chipsetes.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Biztos van most is sok terület sbc-khez. De még mindig tákolmány kernelű majdnem mindegyik. Armbian esetleg az alap io portokat és képességeket támogató buildet csinál a többséghez, de hardverspecifikus képességek csak a gyári tákolmányban szoktak lenni.
De mostanában tényleg a beszerezhetőség és az ár, ami nagyon elment. Semmit sem lehet kapni, ami meg komplexebb, pécés io képességűbb, azok meg lehet még drágábbak is, mint valami x86 alternatíva, legalábbis, ha a használt piacot is nézzük.
Picit túlságosan jól sikerült a marketing, hogy mindenféle armos kütyü mindenre is jó. Kis fogyasztású, kis méretű kütyükhöz spécibb feladatokra valók szerintem továbbra is. Armos vonalon is lehet konkrét feladatra konkrét eszköz. Csak árban és beszerezhetőségben neccesek a komolyabb teljesítményűek, modern io portokat tartalmazóak.
Van barbone topic, de szerintem az másról szól. És kihalt [link]
Sokféle minipécé készült az utóbbi években, de úgy látom, hogy hiába a sokféleség, az számít, hogy mit lehet kapni. Használt cuccokkal is foglalkozó számtech boltok webshopjában akadni rá néha gyöngyszemekre x86 alapon.#1768szabi__memo
biztos előfordul olyan is, x86 alapon a 4k videó lejátszáson kívül kb mindenben versenyképesek az utóbbi évek minipécéi vagy 8 évre visszamenőleg. Persze a passzívság általában szolidabb prociteljesítménnyel is jár. Armos cuccoknál is a nagyobb teljesítményűeknél már ajánlott a jobb hűtés, ha más nem a teljesítményvesztés elkerülése miatt. Bár ennyi erővel ki is vehető az alaplap a gyári házból, bár nem tudom mennyire egyszerű más hűtést felaplikálni. [kép][ Szerkesztve ]
-
PROTRON
addikt
Én a 2,5Gbps ethernet miatt nem próbálkoztam be a Raspberry 4-el, de elvileg azért a tiednél jobb eredményeket kellett volna elérni vele.
A H2+-t szerettem volna, de túl sokat vártam, aztán meg nem voltam olyan szerencsés mint a fenti kolléga. Az egyébként kártyaPC-ként már x86-os, csak hogy értsd miért lett volna.Mondjuk a kolléga még nem írt részletes elemzést arról a H2+ról, ami azért szerintem hiányzik ebből a topicból.
Egyébként végül én is egy 8100-as server PC-t építettem az itthoni hálózatra, csak én HA-ról válogattam össze az alkatrészeket nem ebayről meg persze volt itthon felesleges 450-es tápegységem. Ami meglepett, de képes leszabályozni magát, így ezen alacsony teljesítmény igény szinten sem fogyaszt kiugróan sokat.
Meg persze boltból kellett a legolcsóbb 2,5Gbps ethernet kártya.
Az SSD-t másik gépből raktam át de az overkill ehhez a konfighoz.
Így végül megállt a konfig kb 50k-nál. alaplap+cpu+2x4GB DDR4 ram = kb 40k, az ethernet kártya meg még 10k alatt volt akkor nettóban...megnéztem még most is 10k körül van az Orico PTR-FU és tényleg megvan vele a 2-2.5 Gbps közötti stabil sebesség ha a többi eleme a hálózatnak is tudja.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
nagyúr
Oké de van egy réteg aki mondjuk azért akart Odroidot, mert jól jött volna neki a 2.5G lan, és alapból is van kettő a lapon, kiegészítő kártyával pedig 6.
Én routernek vettem, csak mint kiderült mikrotik nem támogatja még az RTL8125B lan-t így nem tudok rá tenni rOS-t. Meg lehet oldani CHR imaggel, linux alapon, de 30K a licenc annyit meg nekem nem ér.
Ezért is lesz eladó, épp egy fórumtárs válaszára várok, mert anno megkért hogy írjak rá ha eladó lenne. Ha ő nem viszi akkor megy fel ebayre, ott jó áron el fog menni, pláne így hogy EOL lesz lehet örökre.HTPC-re én is inkább vennék egy asztali gépet amit beállítok egy sarokba vagy ITX-et. De nálam azért esett erre a választás, mert a gépben van 2db 6TB-os HDD, ha NAS lenne akkor elég lenne egy HP ProDesk vagy EliteDesk esetleg egy Lenovo ThinkCentre vagy IBM hasonló kis gép.
Illetve azért a H2/H2+ ugye X86 vonal amiből nem igazán van sok alternatíva.
És azért valljuk be elég szexi
[ Szerkesztve ]
Új hardverek számlával, garanciával érd PM.
Új hozzászólás Aktív témák
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Sorozatok
- Elektromos cigaretta 🔞
- Windows 11
- EAFC 24
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Gaming notebook topik
- További aktív témák...
- AKCIÓ! GAMER PC - RTX 3060Ti - i5 10400F/11400F - 16GB DDR4 - 500GB Nvme SSD - 500W 80+
- Gigabyte H270M + i5 7400 + Zalman CNPS4X + 16 Gb 2.600 Mhz HyperX Beszámitok!
- Beszámítás! Gigabyte Z590 i7 10700 16GB DDR4 500GB SSD RTX 3070 8GB ANTEC P180 Corsair 750W
- GAMER PC - GTX 1060 6GB - i5 10400F/11400F - 16GB RAM - 120- 480GB SSD - 500GB HDD
- Dell 7920: 2x Intel Xeon Gold 6148 (80 szál, 3,7GHz), 192GB - 1,5TB DDR4 ECC, 1TB NVMe SSD, ÁFA