Grafika, hangok, ötletesség
Grafika, hangok, ötletesség
Kezdeném az ötletességgel, mert ez a téma rengeteg dolgot ölel fel a játékot illetően. Egyrészt ott vannak a már említett mellékküldetések, amelyek zseniálisak, vagy ott van a szintén említett harcrendszer, amely csak javulni tudott. Van még azonban rengeteg minden más. Például bizonyos helyekre csak úgy tudunk bejutni a városban, ha megfelelő fegyverrel rendelkezünk. Egy fém tárgy tökéletes arra, hogy leüssük a lakatot az ajtóról, de a kampós végű bot is jó szolgálatot tesz, hiszen le tudjuk húzni a házak oldalán található létrákat, hogy aztán azon felmászva be tudjunk jutni. Aztán ott vannak a különböző agyat megtornáztató logikai puzzle-k, feladatok, amelyek nekem nagyon tetszettek (pl. amikor az egész terem a feje tetejére áll egy tárcsa forgatása által). Az ellenfelek is ötletesek, éppúgy a rájuk vagy a környezetre alapuló ijesztések is. Mert hát ha horror játék, akkor bizony jobb esetben meg is kellene ijedni. Nem kell félni(vagyis pont az hogy kell), mert a játék telis-tele van félelmetesebbnél félelmetesebb eseményekkel, de a kellő hatás érdekében éjszaka játszatok vele, lehetőleg nagy hangerő mellett, ahogy én tettem. Lenne még ezer meg egy dolog, amit ide tudnék írni, de jobb ha azt ti tapasztaljátok meg játék közben, így inkább áttérnék egy másik kulcsfontosságú dologra. No meg mivel ilyet nem láttam még más játékban, ezt is kiemelném: minden egyes fegyver, amit eldobtunk valahova, annak megjegyzi a játék a helyzetét. Na jó, láttam ilyet a Bethesda játékaiban, de ezt nem lehetett figyelmen kívül hagynom.
Nagyon megijedt az összes Silent Hill rajongó, többek között én is, amikor meghallottuk, hogy a legendás zeneszerző, akinek a horrorszéria fantasztikus zenéit köszönhetjük, távozik a Konamitól. A stúdió nem tagadta, hogy nekik is nagyon fontos a Silent Hill név, így igyekeztek minél jobb embert találni a zeneszerzői feladat betöltésére. Akira Yamaka helyét egy bizonyos Daniel Licht vette át. Nos, úgy gondolom, hogy nagyon jó választás volt. Persze Yamaoka úr továbbra is a csúcs, úgy gondolom, hogy az ő alkotásait nem lehet felülmúlni, de Daniel is nagyszerű munkát végzett. Bár azért lehetett volna több zene is a játék alatt.
Minden játéknak sarkallatos pontja a grafika. Hiába, sokszor ezen áll vagy bukik az egész (tisztelet a kivételnek). A helyzet, hogy a Silent Hill: Downpour esetében a grafika közel se jön át annyira videók alapján, mint élőben a tv előtt ülve. Valami egészen hihetetlen az egész, mesterien ki van dolgozva a város, gyönyörűek a ködön át beszűrődő fények, a lámpa által megvilágított tárgyak árnyékai és a felületeken való tükröződés is lenyűgöző. A grafika akkor mutatja meg igazán, mire is képes, amikor nyitott, szabad területen vagyunk, de az épületek belsejében sem vall szégyent. Azonban nem tudom hogy ez-e az oka, vagy valami más, hogy főleg az ilyen szép, nyitott részeken rendszeres, pár másodperces szaggatás figyelhető meg. Ez olyan 5-10 percenként előfordul, és egy konzolos játéktól azért nem ezt várnám el. Gondolom, ezt javítani fogják majd valami patch formájában.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
