Végre egy jó NFS...

Talán nem mondok újat azzal, hogy a Need for Speed sorozat már évek óta nem a régi, hiszen legutóbb az Undercover rész igencsak középszer lett mind az NFS-ek között, és mind a stílusában egyaránt. Hiába volt ott reklámarcnak az egzotikus szépségű Maggie Q. A Pro Streetről pedig nem lehetett eldönteni, hogy most árkád vagy szimulátor akar lenni, hiszen olyan összecsapott szoftver lett. Az EA végre észhez kapott, és az utóbbi évek Need for Speed-es baklövései után most felkérte a Slightly Mad Studios srácait, hogy ők fejlesszék tovább a NFS franchise-t Shift alcímmel ellátva, úgy, hogy ezzel a casual és a hardcore játékosok igényeinek is eleget tegyenek.

A Shiftből ezúttal hiányoznak a nagymellű, dögös topmodellek, kimaradtak az illegális versenyek, a jópofa zsarus üldözések (sajnos) és nincs szabadon bejárható, off-road terület és történet sem; helyettük a versenyvilágba próbál teret hódítani az újítani akaró produkció, több-kevesebb sikerrel. De azért valljuk be, az alapkoncepció mégsem bukott ügy! Pro Streethez viszonyítva semmiképpen sem! Sőt, a Shift szinte teljes mértékben, élvezetes vezetési élményt kínál az árkád és a szimuláció határain belül a játékosok számára. Erre az arany középút a megfelelő kifejezés. De mégis azt mondom, hogy a NFS-beli tapasztalataimból és a Shift játékmenetéből ítélve sokkal inkább a szimuláció felé próbál utat nyitni. Célunk a játék során nem más lesz mint a nyerés, illetve a jobbnál jobb és szebbnél szebb autók begyűjtése. Történet tehát egyáltalán nem lesz, a pénz gyűjtögetése sokkal fontosabb eleme a játékmenetnek.

Amikor megpillantottam az indítás után a játékszoftver menüjét, kissé meghökkentem, mert nem tudtam eldönteni, hogy most ténylegesen egy autós játékot indítottam el vagy éppen a Dead Space horror játékot. Hogy miért is? A menü felépítése és zajkeltése ugyanis nagyon hajaz az inkább horror játékokra jellemző klisékre, persze jó értelembe véve a klisé szót. A menűben szereplő háttér sötét, borús, de a menüs motorhangok kellőképpen hangulatosak lettek, azt azért meg kell hagyni.

A karrier indítása után rögtön egy teszt pályán kell kipróbálnunk a Shift reklám autóját, amely végeztével a gép kivizsgálja a tisztelt játékos vezetési képességét a pályán nyújtott teljesítmény alapján, s ennek megfelelően belövi a játék nehézségi szintjét, valamint különböző segédleteket is nyújt, pl. a helyes íven haladást és az automatikus fékezést. Ez nagymértékben függ attól, hogy hogyan vezettünk az adott tesztpályán a gyönyörűséges BMW-vel. Érdemes úgy hagyni a gép által beállított értékeket, hiszen sokszor meg fog gyűlni a bajunk az előzésekkel, a kanyarodásokkal, sőt még a gyakori fékezéssel is akadhatnak majd problémáink. Ezek a beállított paraméterek pedig nagyban megkönnyítik vezetésünket, de tetszés szerint megváltozhatóak a Tuning menüben.

Férfiasan bevallom, hogy csak második nekifutásra sikerült úgy beállítani a nehézségi értékeket, hogy teljesíteni tudjam a harmadik szintet, ahol már igen csak nagy vezetési tudással kell rendelkeznünk. Szándékosan úgy vezettem a tesztpályán, hogy a gép eleve hülye pilótának tituláljon, s így az automatikus fékezés és a helyes íven haladás is be volt kapcsolva az egész játékmenet során, természetesen könnyű fokozaton, amit a játék vége felé már kezdtem nagyon is megbánni. Gyakorlott autós játékosoknak, főleg sim-barátoknak a közepes nehézségi szintet merem ajánlani, de kezdőknek szigorúan a könnyű fokozatot. A bajnokság végeztével nyugodtan lehet folytatni a különböző segédletek nélkül is, hiszen annyira megszokható az autók írányítása több mint 100 győzelem után, hogy a zsigereinkben lesznek a "shift-beli reflexek" is. Persze nem úgy mint az elején…

Játékmenet, grafika, hangok, összegzés...

A játékmenet négy szintből és egy mindent eldöntő NFS World Tour-ból áll, amely két versenysorozatra oszlik fel, valamint ezek megnyerése után elérhetővé válík az utolsó, ötkörös pálya, vagyis a döntő, amelyet mindenképpen meg kell nyernünk. A verseny során a gép figyeli vezetési technikáinkat, amely értelem szerűen lehet precíz és agresszív. Agresszív pontokat úgy kapunk, ha őrült módjára versenyzünk, sokat ütközünk, koccanunk, driftelünk társaink felé. Precíz pontokat pedig akkor kapunk, ha balesetmentesen közlekedünk, szépen előzünk, és meglehetősen a helyes íven haladunk. A program legnagyobb gyenge pontja véleményem szerint a driftelés. Elindulni is alig lehet a driftelő autónkkal, nem hogy végrehajtani a farolási feladatokat. A játékban szinteket is tudunk elérni, amikből összesen 50 van, ez az úgynevezett driver profile. A száguldó kocsik pedig fejleszthetőek és tunningolhatóak, de senki se gondoljon Underground szerű tuning részletességekre, mert mint tudjuk évek óta nem kapunk olyan részletes és kiforrott tuningrendszerrel megáldott autós játékokat az EA-től.

A játékprogram legnagyobb erőssége a cockpit, vagyis a belső nézetes vezetés. Leírhatatlan a vezetési élmény, és a sebességérzet csak is ebből a nézetből kiváló! Ezek mindenképpen hangulatfokozó elemek. Akik pedig külső nézetből vezetik az autókat a Shiftben pedig csak sajnálni tudom, mert egy kiváló élményről maradnak le. A sebesség kb. 200 km/h felett már meglehetősen jól érezhető, ilyenkor a pilóta elkezdi kapkodni a levegőt, halljuk a szívverését, sőt balesetnél vagy ütközésnél eszméletét is vesztheti, amelynek hatására a képernyő nagyon látványosan beszürkül, éreztetve a játékosok számára az adrenalint, valamint azt, hogy a végsebesség elérése bizony veszélyes dolog tud lenni! Először vélekedek úgy erről a produktumról, hogy ez az első autós játék, amelyben nagyon figyelmesen kell vezetni illetve az, hogy nem mindig számít a már említett végsebesség. Bár a Porsche Unleashed résszel sajnos nem volt szerencsém játszani; állítólag az a legszimulátorosabb NFS rész.

A Need for Speed Shift versenysorozatokból, körversenyekből, driftelésekből, időmérőkből, párbajokból és eventekből épül fel. Utóbbit ki is egészíteném azzal, hogy az eventeknél mindig lesz egy kitűzött célunk, ilyen pl. jobbnál jobb időket kell menjünk az adott, nem saját fejlesztésű verdánkkal, vagy kedvencem az Eliminator, amelyben a gép által adott autónkkal kell minél hamarabb megelőzni az előttünk haladókat, amelyre 15-20 másodpercünk van, s akkor győzünk, ha sikeresen megelőztük a konvojszerű autóoszlopot. Valamint a harmadik szintnél egy igen érdekes játékmóddal találkozunk, az ún. Endurance móddal, amelyben reális, létező versenypályákon kell tucatnyi kört teljesítenünk; vegyük pl. a 10 körös SPA pályát, vagy a 30 körös Dakota Tri-Oval pályát. Nem semmi élmény volt, az rendesen lefárasztott. Szóval ajánlom, hogy csak nyugodt és tiszta fejjel vágjatok neki az Endurance játékmód teljesítéséhez.

A játékban több mint 50 licenszelt autó oldható fel a kampány végigjátszása során: Bugatti Veyron, BMW M3 E46, GT500, Mazda RX-7, Chevrolet Camaro SS, Nissan Skyline GT-R, Lexus LF-A, Porsche Carrera GT, Lamborghini Reventon, Pagani Zonda R, McLaren F1, Lotus Exige S, Subaru Impreza WRX STi és a többiek. Az autókereskedésnél pedig megvásárolhatjuk, majd testreszabhatjuk, tunningolhatjuk és fejleszthetjük is. Különböző autószínek (metál, mattos, krómos fényezésű), sokféle matrica, és még több fajta felni a tuningőrültek számára lesz elérhető. A többjátékos móduszban a verseny minden fajtája képviselteti magát, s itt is a gép értékeli vezetési stílusunkat. Sajnos elég sok vérpistike van az interneten, akik csak agresszív pontokat gyűjtögetnek, szándékosan látványos baleseteket okozva, kipördítve emberi ellenfeleiket is. Remélhetőleg az idő folyamán ez változni fog.

A grafikára szerintem egy rossz szavunk sem lehet, az autók és főleg a belső nézet nagyon szépen ki vannak dolgozva a versenypályákkal együttvéve természetesen. A logók, a márkák és a matricák szépen elolvashatóak a verdákról. Persze a környezet és a háttér lehetett volna szebb is (a GRiD szerintem még most is szebb), de egy autós játéknál általában nem azt nézzük, hanem az utat, és a jó íveket. A hátterek csúnyácska grafikai megvalósítása inkább a visszajátszásoknál (replay) figyelhető meg. A hangok a Shift második legerősebb tulajdonságai közé tartoznak, a motorhangok teljesen rendben vannak, nem úgy mint mondjuk a furcsa EA tracksek, amely véleményem szerint simán kihagyható lett volna stílusuk és minőségük alapján. A zenék egyáltalán nem illenek be a Shift versenyes környezetébe.

Összességében azoknak ajánlom a játékot, akik kiváló hangulatra, sebességérzetre és meglehetősen remek vezetési élményre vágynak, mert hogy ők garantáltan megkapják, ha megveszik ezt az EA terméket. A karrier nem fullad unalomba, mindig van valamilyen elterelés, ami megmenti attól. A szimulációs rajongóknak biztosra vehetem, hogy nem fog tetszeni a Shift, de az EA amúgy sem akart egy vérbeli szimulációt kiadni a Shift képében. Az tény, hogy a Need For Speed, mint franchise már nem az igazi, hiszen hiányoznak a produkcióból az egzotikus pályák (hozzáteszem: nem versenypályák) és sportautók, de Shift címmel tökéletesen megállja a helyét a mai játékos társadalomban. Most már csak a PS3-as Gran Turismo ötödik részét és az Xbox360 exkluzív Forza Motorsport harmadik részét várjuk tűkön űlve, amelyek minden bizonnyal kiharcolják maguknak majd az "Év autós játéka" címét. A Shift pedig már megvásárolható hazánkban magyar felirattal.