Ördög és pokol
A külső nézetes, közelharcra koncentráló akciójátékok története az utóbbi években igencsak drámai volt – a Team Ninja gyakorlatilag összeomlott az alapító Tomonobu Itagaki távozásával, de a Platinum csapata el tudta feledtetni ez a nagyszerű Metal Gear Risinggal és a Bayonetta 2-vel. 2013-ban tért vissza Dante is a DmC-ben, viszont jó ideje nincs már God of War, és úgy tűnik, hogy egy időre a Castlevania Belmontjai is visszavonulnak. Szerencsére néhányan azért idén is folytatják a nemes csatát, róluk szól cikkünk. (A From Software is két játékkal jelentkezik idén, ezekről külön cikkben számolunk be.)
Devil’s Third
Tomonobu Itagaki útja nem volt könnyű, mióta otthagyta a Tecmo kiadót. A legjobb haverjaival, régi kollégáival alapított Valhalla első játéka az eredeti tervek szerint 2012-ben jelent volna meg, de a kiadó THQ csődje áthúzta számításait – így a Devil’s Third valamikor idén fog csak a boltokba kerülni, ráadásul, az új kiadó Nintendo miatt természetesen csak Wii U-n. Ez már csak azért is érdekes, mert a program egyértelműen a legbrutálisabb játék lesz, amit a japán cég valaha is kiadott, telis-tele levágott végtagokkal, véres kardpárbajokkal és vad lövöldözéssel. E külső nézetes akciójátékban a komplex, kombókkal és ellentámadásokkal teli közelharc, valamint a megszokott tűzharc bármikor, bármilyen módon kombinálható, sőt, a kettő keverékeként pengénket akár el is hajíthatjuk, így végezve ellenfelünkkel.
A nagynevű fejlesztő múltjához illeszkedően a háttérsztori teljesen őrült, egy fejlett elektronika nélküli világban járunk (egy üstökös a tettes), ahol egy amerikai fogságban tartott agyontetovált egykori szovjet ügynököt – nyilván Iván a neve – fogunk alakítani. Ellenfeleink egykori szövetségeseink lesznek, egy furcsa vegyi anyag által különleges képességeket szerzett ex-haverok. A már most trilógiának készülő Devil’s Third az online multiplayerben is újítani szeretne, nem csak tyúkterelős és dinnyehajigálós játékmódjaival (érdemes megnézni a csúnya, de igen vidám videót), de bázisépítéssel is. Eddig különösebben nem részletezett módon a különféle klánok saját erődöt designolhatnak, épületekkel, védelemmel, csapdákkal, majd e térképeken folyhatnak a csatározások, így a pályákat sosem lehet igazán kiismerni.
A játéktörténelem egyik legantipatikusabb főhősére számíthatunk Iván személyében. [+]
Hellblade
A Ninja Theory csapata valahogy sosem tudott igazi sikert elérni, pedig játékaik mind jók voltak: a Heavenly Sword a PS3 döcögős indulásának áldozata lett, az nagyszerű Enslaved rosszkor jelent meg, a DmC-t pedig már megjelenése előtt elkaszálta a rajongók dühe. Itt az idő talán a fordításra: az először PS4-re és PC-re, valamikor év végén megjelenő Hellblade a stúdió eddigi hagyományait követi, vagyis egy, a közelharcarcot központi elemként kezelő akciójáték lesz. Sokat még nem tudni róla, de a története mindenképp érdekes: egy Senua nevű kelta harcosnőt fogunk irányítani, aki a vikingekkel vívott kegyetlen háború megnyerésére törekszik, és ennek érdekében akár a pokolba is lemerészkedik. Szó szerint, a játék nagyrészt az északi rablónép alvilágában, Helheimben játszódik. Bár fejlődés, RPG-elemek, tárgykészítés direkt nem lesz a programban, ha a harcrendszert eltalálják, ez talán nem is lesz gond. Már csak azért sem, mert a játék érezhetően kisebb méretű lesz, mint a legtöbb mai program, de ezért cserébe az ára is igen kedvező lesz.
Pokol és Shinjuku
DmC: Definitive Edition
A névből már sejthető: egy újabb HD-kiadás vár ránk. A márciusban PS4-re és Xbox One-ra érkező megújult DmC igényes HD remake-nek tűnik – nem pusztán nagyobb felbontásban és stabil 60-as képfrissítéssel kapjuk meg az eredeti játékot, de egy rakat extrát is kapunk hozzá (a játék a szokásos ár feléért jelenik meg). Egyfelől a fejlesztők nagyítóval mentek át az egész játékon, és mindenhol kicsit csiszoltak rajta: átalakították a főellenfeleket, áthelyezgették a gyűjtögetnivalókat, kiegyensúlyozták Dante kombóit, trükkösebbé tették a védekezést. Ezen változások mellé egy rakat új játékmódot kapunk, hogy a kalandot egyszer végigküzdőknek is legyen miért nekivágnia még egyszer a stílusos démonszeletelésnek. A Turbo mód húsz százalékos sebességnövekedést hoz, a Hardcore mód értelemszerűen igen kemény lesz, a Must Style mód (csak legalább S-osztályzatott kombókkal tudunk sebezni) pedig már-már szadista módon lehetetlen az egyszerű halandóknak. És ha ezen is átjutsz, ott a Gods Must Die mód, ahol nem lehet gyógyulni, és minden ellenfél a lehető legerősebb formájában jelenik meg.
Szerencsére akkor is van plusz tartalom, ha a reflexeid nem vetekszenek a sorozaton felnőtt japán kombómágusokéval – a legfontosabb újítás pedig a manuális befogás. Az eredeti DmC a legtöbb kritikát a profi játékosoktól ennek hiánya – no meg a 30 fps – miatt kapta, jó látni, hogy ezt kijavították. Emellett már alapból játszható lesz az új, 60 szintből álló Bloody Palace, amelyben Vergilt irányítva próbálhatunk meg egyetlen élettel minél magasabbra felkapaszkodni. A magam részéről én nagyon kedveltem ezt a részt, de akik kizárólag japán fejlesztésű Devil May Cryt tudnak elképzelni, azok is örülhetnek, hisz nyár végén érkezik a Devil May Cry 4 definitív kiadása is, eddig ismeretlen extrákkal.
Yakuza 5
A Yakuza-sorozat sajnálatosan népszerűtlen Japánon kívül, így a kiadó Sega nem minden részt ad ki angolul, és ami megjelenik, az is többéves késéssel teszi ezt. A PS3-as Yakuza 5 is ide tartozik – eredetileg 2012-ben jelent meg, és hatalmas sikert is aratott otthonában. A yakuza-filmek világát felidéző játéksorozatot meglehetősen sok kategóriába be lehet sorolni – a kaland-, a sandbox- és az akciójátékok elemei keverednek itt igen egyedien. Bár járművezetés és ehhez kapcsolódó missziók nincsenek, a minijátékaival, olykor igen elvon mellékküldetéseivel, akár teljes játékok méretéhez felnövő sajátos mellékszálaival így is a legtartalmasabb programok között van, és a Yakuza 5 még a korábbi részeknél is jóval monumentálisabb lett. Most már öt város – az eddigi Tokió és Oszaka mellé Sapporo, Fukuoka és Nagoya csatlakoznak – szolgál játszóterül az öt karakternek. Közülük három – Kazuma, Shun és Taiga – már korábban is irányítható volt, az idolként dolgozó Haruka NPC-ből lépett elő főszereplővé, Tatsuo pedig teljesen új figura, egy illegális fogadásai miatt eltiltott baseball-játékos. A korábbi részek ismerete nem szükséges az év második felében megjelenő játék élvezetéhez, bár természetesen millió célzást, kikacsintást csak a veteránok fognak megérteni.
