Új hozzászólás Aktív témák

• #10578 Sk8erPeter nagyúr trisztan94 #10576

  Új Válasz 2014-01-03 21:53:38 #10578

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Sk8erPeter

  nagyúr

  válasz trisztan94 #10576 üzenetére

  ">>A címben engem kifejezetten zavar, hogy angolszász címadást használsz, minden egyes szót nagybetűvel kezdesz, de magyar nyelven ez helytelen/hiba.
  Na én meg ezt pont fordítva tanultam Nekünk az lett beverve, hogy a címnek minden szava nagy kezdőbetű. Esetleg valaki aki jobban vágja a nyelvtant mint én meg tudja erősíteni ezt vagy azt?"

  Csak kérdezz. Amit írtál, azt semmiképpen sem lehet megerősíteni, mert úgy baromság, ahogy van. Ha ezt valamilyen tanár belédverte, akkor belőle meg kiverni kellene, de szerintem te értettél félre valamit nagyon.
  Amit te írtál, vagyis hogy minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, az újságokra, hetilapokra és folyóiratok címére vonatkozik.
  Tudom javasolni A magyar helyesírás szabályai c. remekművet, amúgy is rádfér, mint már párszor kiderült ():
  http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf

  Idézek a kedvedért:

  196. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. – Állandó cím az újságoké, hetilapoké, folyóiratoké. Ezeket az jellemzi, hogy több, sőt sok szám címeként használatosak. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést, egyediségre és egyszeriségre törekszik. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget.

  197. Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár, Valóság, Nyugat, Kincskereső, Népszabadság; Magyar Nemzet, Az Est, Nők Lapja, Új Tükör, Pest Megyei Hírlap; Élet és Tudomány; stb. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az elsőszó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.
  A szabályt akkor is követni kell, ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak.
  A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel.

  198. Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét a következőképpen írjuk. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat, Hazám, Pályamunkások, Martinász, Álarcosbál, Zenedélelőtt stb. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár, Képes politikai és gazdasági világatlasz, Ember az embertelenségben, A kőszívű ember fiai, Tanulmányok Arany János költészetéről, Hajóvontatók a Volgán, Kis éji zene, Örökzöld dallamok, Kék fény stb. Továbbá: 1916 őszén, IX. szimfónia stb.

  199. Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. – Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az elsőtudósítást. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. – Stb.
  Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérőbetűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát megleltem hazámat” is. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. – Stb.

  200. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában, a Társadalmi Szemlét, a Népszabadságé; a Számadásnak; a Nemzeti dalt, Arany Toldijában; stb. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek…; Jókainak „Az arany ember”-e…; Petőfi a Szülőföldemen-ben…; stb.
  Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével; pl. így: Petőfi a Szülőföldemen címűversében…; stb.
  A -beli képzőt és a képzőszerűutótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita), Népszava-beli (hirdetés), Magyar Hírlap-beli (közlemény), Orvosi Hetilap-beli (cikk); Odüsszeia-beli(világ), Éjjeli menedékhely-beli (alakok); a Kritikaféle folyóiratok, Új Tükör-szerűhetilap; stb.

  Sk8erPeter

Új hozzászólás Aktív témák