Új hozzászólás Aktív témák

• #4870 lappy őstag Vartanus #4869

  Új Válasz 2022-07-20 06:51:51 #4870

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  lappy

  őstag

  válasz Vartanus #4869 üzenetére

  Leágazó fővezeték: a méretlen fogyasztói hálózatot képező de csak egyetlen fogyasztási hely
  (lakás, üzlet, stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely általában a felszálló fővezetéktől (egyes esetekben
  a csatlakozó főelosztótól) ágazik le és a fogyasztásmérőig terjed. Mérőváltókra csatlakozó fogyasztásmérő
  esetén a mérőváltók és a fogyasztásmérő közötti vezetékek, valamint a fogyasztásmérőhöz csatlakozó
  feszültségszálak is leágazó fővezetéknek minősülnek.

  Felszálló fővezeték: a méretlen fogyasztói hálózat részét képező, több fogyasztási hely (lakás,
  üzlet stb.) táplálásra szolgáló vezeték, amely a csatlakozó főelosztótól indul és a leágazó fővezetékig
  terjed.

  Csatlakozóvezeték: egy fogyasztói vezetékhálózat ellátására szolgáló vezeték, amely e szabvány
  hatálya alá tartozó berendezések esetén a hálózati leágazóponttól a fogyasztói vezetékhálózat kezd´´opont-
  jáig terjed.
  Megjegyzések:
  1. A csatlakozóvezeték ezen meghatározása tartalmilag megegyezik a jogszabály meghatározásával.
  2. A fogyasztói vezetékhálózat kezdőpontját képezik a csatlakozás módjától függően
  – a csatlakozó főelosztó bemenőkapcsai
  – vagy ennek hiányában a fogyasztásmérő berendezés kimenőkapcsai, vagy
  – a tetőtartón, falitartón lévő fázisvezető-kötések.

  [ Szerkesztve ]

  Bámulatos hol tart már a tudomány!

• #4872 PROTRON addikt Vartanus #4869

  Új Válasz 2022-07-20 07:17:07 #4872

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  PROTRON

  addikt

  válasz Vartanus #4869 üzenetére

  Ahogy a többiek is leírták, az első akkor kell, amikor családi házak esetében új bekapcsoláskor amikor eldöntik hogy az oszloptól a mérőóráig lévő távolságon és a bekapcsolás teljesítményéhez mérten mekkora keresztmetszet felel meg.
  A második főként társasházi felújítások méretezésénél játszik, a társasházi főelosztótól a legtávolabbi lakás mérőórájáig. Persze itt az elsőt is hozzá kell adni a teljes 1%-hoz, csak ezek a szakaszok többféle keresztmetszetűek.

  Ha tényleg világítás is megy róla, akkor azért kell 1,5%-ra méretezni, mert amikor beindul a motor a hirtelen indítási áramnövekedés miatt ha vékony a kábel, akkor a lámpák le-fel villanása is erősebb...ez idővel tönkreteheti a körtét/LED-et.
  Ha ez nem zavar, ahogy régebben amikor az emberek porszívóztak nem zavartatták magukat hogy a panel lakásban megvillantak a lámpák, akkor ahogy írja is mehet a 3%. De csak akkor ha tényleg nagy a távolság a két végpont között és csak emiatt ne kelljen már 3x akkora keresztmetszetű kábelt behúzni.

  A cos fi az cos fi. Rendesen az adatlapon kéne szerepelnie egy ilyen értéknek, a hatásfokon kívül.
  Ez azért más, mert a hatásfok az a látszólagos teljesítménnyel van kapcsolatban, tehát főként a mechanikai veszteségek összegzése, vagyis a leadható teljesítményre van befolyással amivel mondjuk a forgó motorod felemel valamit. Emiatt az aktuális teljesítmény alapján keletkező fogyasztott energiával kapcsolatos veszteséget mindenképpen ki kell fizetned akár családi ingatlan, akár ipari fogyasztó.
  Míg a cos fi az főként olyan veszteségeket okoz a hálózatnak, amit csak ipari fogyasztók esetében fizettet ki az MVM. Ettől függetlenül a kábel terheltségére ugyanúgy befolyással van.
  De ennek a pontos megértéséhez már villamosságtan 1. kurzus szükséges, ez már a középiskolai érettségi felett van. Mármint le lehet írni pár képletet, de az ahogy a fizika tanár középiskolában elmagyarázza még messze van a teljes értelmezéstől.
  Persze villamosságis szakközép az más tészta.

  [ Szerkesztve ]

  Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák