Új hozzászólás Aktív témák

• #9823 Dalai Láma őstag csaba54 #9822

  Új Válasz 2010-03-16 22:38:28 #9823

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dalai Láma

  őstag

  válasz csaba54 #9822 üzenetére

  Itt a világ látása az, ami gyökeresen más. Arra jutottam, hogy azzal kell sáfárkodni, ami adatott. A vakság egy részről hiány, és fogyatékosság, más részről pedig a hallás kifinomodása, új érzetek megtapasztalása. A vak ember is képes szeretetet adni, táplálni ezt a világot. Tehát abszolút nem érvényes az, hogy aki vak, az szerencsétlen lenne. Ezt nagyon nem könnyű megérteni, és magunkévá tenni. És főleg elfogadni. De ha sikerül eljutni idáig, akkor onnan már értelmét veszíti maga a kérdés is.

  De teljesen meg tudom érteni, hogy felhozod ezt a kérdést, én is rengeteget töprengtem ezen, válasz nélkül. Mostanra azt hiszem, megvan a válasz. De még nem tudtam mélyen magamba építeni.

  Ha én egy vak embert látok, arra gondolok, hogy lám, nekem adatot a látás képessége, és milyen sokszor visszaélek vele, és nem használom ki eléggé. ("akinek van, annak adnak, akinek nincs, még azt is elveszik, amije volt..." - bocs a pontatlan idézetért)

  Egyébként ezt az egészet tényleg nagyon nehéz megérteni, és teljes mértékben egyenesen lehetetlen. Korlátozott lények vagyunk. És ha a saját gondolatvilágunkból indulunk, nem is jutunk messzire. Isten pedig nem egy ember, így az ő gondolatai nagyon mások, mint az emberi gondolatok. Nehéz ügy. És szerintem ezen a fórumon a legtöbb kérdésedre nem is fogsz kielégítő válaszokat kapni. Részben azért, mert mi sem tudjuk azokat (bevallottan, vagy be nem vallva).

  ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

• #9838 JJános addikt csaba54 #9822

  Új Válasz 2010-03-18 12:06:24 #9838

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  JJános

  addikt

  válasz csaba54 #9822 üzenetére

  Igazándiból nem arról van szó, hogy ezek egymást vezetik, és verembe esnek.
  A nagyobbik baj ott van, ha egy járatlan embert, egy másik járatlan igazít útba.
  Nagy veszély olyantól kérni tanácsot, aki maga sem tudja a megoldást.
  Volt, hogy Budapesten jártam, és elküldtek sétálni, mire odataláltam, ahová indultam.

  Én nem akarok a dolgoddal foglalkozni, mert már a kérdéseid is olyan mélyen bántóak, hogy nem akarok vele foglalkozni. Nem vagy hajlandó az alapállásodon változtatni, bármennyi okos gondolat hangzik el, abból semmit sem építesz bele az életedbe. Ráadásul ezeket itt a topicban sokszor kitárgyaltuk.

  Az nem volna baj, hogy kételkedsz, de ez így nagyon parttalan.

  2007-05-06 óta itt!

Új hozzászólás Aktív témák