Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz #00983040 #12285 üzenetére
Ez a kijelzés "overrange" állapotot jelent. Azaz a műszer által adott mérőáramnál a mért alkatrészen eső feszültség nagyobb, mint ami "belefér" a mérési skálába. Ezt mutatja szakadásnál is. Ha te a konnektor 2 szélső lába között nem ezt az értéket méred, akkor a táp hibás. Az után a 2 láb után egy szűrőn keresztül általában egy egyenirányítóhídra jut a hálózati feszültség, ami egyik irányban sem szabad vezessen. Nem tudom mi van, ha van közbeiktatva egy PFC áramkör de rajz szerint nem hiszem, hogy befolyásol(hat)ná.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Ł-IceRocK-Ł #12383 üzenetére
Lehet egy varisztor is a bemeneti oldalon. Ha sikerül elég tisztára pucolni a környékét, nélküle is elindulhat a táp. Utána is tehetsz majd cseredarabot. Jó lenne egy kép.
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #12684 üzenetére
Jó neked. Én csak terveztem. De a egymás bosszantását félretéve, az a kondi elméletileg nagyon a "vége felé" van a tápnak, ahol már nincs hova növekedjen a feszültség, mert már nincs mit pluszban kitölteni. És akkor még nem beszéltünk/nem vettük figyelembe a szabályozó áramkörökről/-köröket. Ismétlem az előzőeket: ha nagyon határra vannak méretezve a dolgokat, akkor indításnál lehet nagyobb az áramigénye (másfélszeres az 5V-os ágban).
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #12739 üzenetére
Elképzelhető hogy a termisztor mivel ellenállás megnyúlott ami azt jelenti hogy lecsökkent az ellenállása ezért átengedi a 12V-ot nem szabályoz.
Ez a mondat erősen mellément, fogalmazásban és értelmezésben egyaránt. Ha egy ellenállás megnyúlik, akkor nő az értéke. Termisztor esetén ez lehűlést jelentene/mutatna. Egy ellenállás soha nem a 12V-ot engedi át, hanem egy áramot, amit a 12V "gerjeszt" benne, Ohm törvényére hallgatva.
...ez már alapszintű tudást feltételez elektronikában.
Amiket te írtál, azok nem feltételezik. Hagyd tanulni a tanulnivágyókat!
-
Lompos48
nagyúr
válasz építész #12893 üzenetére
Minden rendben van azzal, amit leírtál. Egyedül a varisztornak osztottál rossz szerepet. Mivel egy túlfeszültségvédelemre használt (kitalált) alkatrészről van szó, a feszültségét mindenképp az "üzemileg" előforduló legnagyobb feszültség fölé kell megválasztani. Ez pedig a hálózati színusz csúcsán 325V, vagy a szolgáltató garantált 5%-ánál 341V, akár a 10%-nál 358V. Ennél nagyobb feszültség csak hálózati bakik, légköri okok miatt jelentkezhetnek, amik ellen a varisztor védeni fog mindent, ami a bemenet után következik, akár kamikaze üzemmódban is ha kell. Csak semmi köze termisztorhoz, túláramhoz, diódákhoz.
Szekunderoldalon használva ugyanez a tennivalója, csak alacsonyabb feszültségeken. -
Lompos48
nagyúr
válasz építész #12900 üzenetére
Ez rendben van. Csak a termisztor nem a varisztort védi, mert nincs hogy. Mindent véd a bekapcsolási csúcsáramtól, főleg a hidat. Ha fesz. csúcs jön, akkor a varisztor közbelép. Amíg nem éri el a küszöbértéket, minden a varisztorra és a tőle jobbra található áramkörökre jut. A varisztor a küszöb fölött rövid ideig eszméletlenül nagy áramot képes levezetni. Onnan kezdve az áram és idő függvényében dől el ki mit bír és ha egy mód van rá, úgy van kiszámolva, hogy (csak) a biztosíték legyen feláldozva.
Csak azért vettem le a 325 V ból 2 Voltot, mert ennyi biztos esni fog a graetzen induláskor.
Én meg azért nem számoltam bele a diódákat, mert eltekintettem a számításokban a tizedesektől (lekerekítve).
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tornas #12917 üzenetére
Nem törvényszerű. Kezeim közt már több konnektorkapcsoló múlt ki, vagy ugrott szét egyszerűen. Tápkapcsoló még egy sem, pedig használom. Van ellenben egy nagy előnye a hosszabbítónak: egy kattintással több mindent lehet vele áramtalanítani és majdnem minden utcasarkon beszerezhető.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz G@be22 #13012 üzenetére
A negyedwattos ellenállás helyett be lehet tenni egy ugyanolyan értékű, de félwattost. Ugyanez megejtehető a Zener diódával is, egyenlő feszültség, de esetleg a műgyanta tokozással rendelkezőt. Ehhez mindkét alkatrészt pontosan azonosítani kell. Plusz elővigyázatosságből lehet úgy beforrasztani ezeket, hogy pár milliméter magasságra legyenek a laptól, tehát hosszabb lábakkal. Ezáltal nem pörkölődik tovább a nyák szigetelőanyaga és elképzelhető, hogy a 2 alkatrészt valamelyest jobban "körüllengi" majd a ventillátor szele, mint eddig.
-
Lompos48
nagyúr
válasz tornas #13026 üzenetére
A TTL áramköröknél a 0.4 és 2.4V szintek abszolút határértékek a kimenetek számára. A bemeneteknél pedig ezek a szintek 0.8 és 2.0V szintekként kötelezőek. A .4V sáv mindkét szint esetén biztonságos. A CMOS is elfogadja, bár ott a szintek rém' közel vannak a tápvonalakhoz.
-
Lompos48
nagyúr
válasz tornas #13029 üzenetére
A "bemenetek" alatt mit értesz? Nekem hirtelen a hálózati 230 V váltófesz jut az eszembe most így.
Természetesen logikai bemeneteket, hisz' arról szólt a felvetés.
Logikai (ezúttal TTL áramkörökéről) bemenetekről szólt minden. Csak ott érvényesek ezek a szintek.
A .4 az 0.4V-ot azaz 400mV-ot jelent. Tehát a kimenetnek "0" szintnél kötelessége a max. 0.4V-ot, "1" szintnél pedig a 2.4V-ot biztosítani, míg egy ugyanabba a családba tartozó logikai áramkör bemenete "megelégszik" a 0.8 és 2.0V szinttel.
CMOS áramköröknél a kimenet "0" szintnél Vss+50mV, "1" szintnél pedig Vdd-50mV feszültséget garantál. A bemeneti szintek értéke most hirtelen nem megy fejből, de bármelyik áramkör adatlapjából kiolvasható.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
Boltot nem ajánlok, mert nem vagyok témában. Ellenben a felső példánynál úgy tűnik, hogy a kondi lábával együtt kijött a lyukgalvanizálással kivitelezett, rétegeket összekötő csövecske is. Vigyázni kell az új beforrasztásánál, hogy mindkét rétegen sikerüljön a forrasztás (remélem csak 2 van). Ezért nem dugod be a lyukakba tövig és mindkét oldalon forrasztod. Ha tévedtem, felejtsd el!
-
Lompos48
nagyúr
válasz szaszlaci #13432 üzenetére
A PG jelet egy IC generálja legjobb tudásom szerint. Nem csak az 1k-s ellenállás van ott, valahonnan oda érkezik egy IC kimenete is, ami valászínűleg nyitott kollektorú (open collector) tranzisztoros kimenet. Ugyanaz az IC a felelős az időzítésekért is a körülötte levő komponensekkel együtt. Az ellenállást 100 Ohm-ra cserélni akkor lehet, ha az említett IC-t, vagy az alaplap PG jelet fogadó áramkörét ez nem zavarja.
-
Lompos48
nagyúr
válasz szaszlaci #13434 üzenetére
Vajon haldoklik az IC?
Nem tudom. Kissé távoli a dolog nekem, ilyet még nem "ástam".
Mi lehetne a megoldás, azon kívül, hogy megpróbálok beszerezni egy látszólag beszerezhetetlen IC-t?
A legjobb megoldásnak tűnik, ha bonyolult is.
Adjam oda neki máshonnét az 5 Voltot?
Azt semmiképp! Esetleg kinyírhatod vele az esetleg hibátlan IC-t.
A19A
39
16VValószínűleg egy 39uF/16V-os eletrolit kondi, de egyáltalán nem biztos. Még utánanézek.
-
Lompos48
nagyúr
válasz szaszlaci #13437 üzenetére
Az odaadom neki az 5 Voltot úgy gondoltam, hogy előbb elválasztom onnét az IC-t, tehát az semmit nem kapna belőle. Csak az alaplap. – azt kellene rávenni, hogy elinduljon.
Úgy igen. De előbb bekapcsolod a tápot utána adod neki, picivel később, hogy a feszültségek megállapodjanak.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz CoolBoy323 #13584 üzenetére
...multiméterrel meg nehéz robbantani, szerintem még senkinek nem sikerült ...Azér' lehet kis igyekezettel egy multiméterrel. Voltméterrel nem lehet, tényleg.De árammérőnek kapcsolva a DMM-et, esetleg a nagyáramú söntön keresztül mérve valamelyik feszültséget, az esélyek megnőnek.Már letárgyaltátok.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen