Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz tupacamaru #9638 üzenetére
A Yihcon, 1000 mikrofarád, 10V-os rendben van, ha a kimenet 5V-os ágán van. A többi is OK-nak tűnik.
Kérdés, hogy az alaplap mennyi áramot kér (eddig nem találtam erre utaló adatot). A HDD kb fél ampert kér a 12V-os ágon és 0.7A körül az 5V-on (egy SATA esetében). Mindenesetre az alaplap táplálására kb 5A marad a Toshiba táp maximumából, ha az hozza a specifikációját.
Jó lenne lemérni a fogyasztást a HDD nélkül, ha leírva nem találunk. És azt is, hogy az adapter feszültsége mennyire esik a fogyasztás növekedésével. Ez utóbbi méréshez sajnos terhelést kellene találni. Gyanítom, hogy a 6.35A nem elég.A forrasztások csak csúnyák, de mivel lyukgalvanizált a lap, nem hiszem azok okoznának galibát.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tupacamaru #9644 üzenetére
Az elején ezt írtad:
A 12 voltos kábelen kb 10 voltot mértem amikor újra indult.
Ugyanolyan feltételek mellett kellene megmérni az adapter 19V-os feszültségét is. Rive is ezt kérdezi. Valószínű nehezebb hozzáférni, de találsz egy megoldást, biztos.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz puhakex #10287 üzenetére
Igen, azt úgy hívják, hogy kiolvadó biztosíték. Ha füstös, akkor elfüstölt benne a "drót". Rá van írva valamelyik fémkupak végére a nominális értéke. Ugyanolyannal kell kicserélni. Vásárolj egy párat, filléres cucc, még kellhet máskor is. És nézegesd meg nem-e történhetett valami zárlat az adapter és Commodore csatlakozásánál.
Szerk: ha elindult, használd egészséggel, akkor pillanatnyilag semmi baja, de a biztosíték nem árt otthon.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Sennalacy #10484 üzenetére
Beleszólok hívatlanul.
Ha megy a tápod, hagyd békén, tegye a dolgát. Ha nagyon fúrja az oldalad, nézd végig púposokat keresgélve, de ennek csak akkor látom (én) értelmét, ha valami gyengeség jeleit mutatja.
Mivel ez a topic a tápokról szól, ahol majdnem mindenki az elektrolit kondenzátoroktól retteg csak annyit teszek még hozzá, hogy:
- egy 3300μF-os kondenzátor nem egy nagy kondenzátor és semmiképp nem jelent terhelést egy tápnak, csak rövid ideig,
- ha terhelés alatt kívánunk mérni, akkor a megfelelő fogyasztóval (lásd akár ellenállás, égő stb) kell azt leterhelni,
- egyáltanán nem haszontalan a terhelt állapotban egy oszcilloszkóppal "nézni" mi történik a kimeneten, az mond a legtöbbet,
- mindezek nem vonatkoznak a nem képzett, kevésbé gyakorlott, mindennapi felhasználóra, azok számára a tápban matatás életveszélyes kalanddá válhat. -
Lompos48
nagyúr
válasz építész #10556 üzenetére
Csak azért kérdeztem, mert az elkók mérése kissé bonyolultabb, mint első látásra tűnik. Polarizált mivoltuk miatt (ami a konstrukcióból adódik) a helyes mérés egy polarizáló egyenfeszültség és egy váltó mérőjel együttes használatával lehetséges. A kézi digitális műszerek, amik kapacitásmérő skálával is el vannak látva igazából a nonpolarizált kondik mérésére vannak kihegyezve, egyetlen kHz körüli jellel mérnek DC polarizáció nélkül. Ez azt jelenti, hogy, bár kis amplitúdóval, de félperiódusok idejére fordított polarizációt "adnak" a mért alkatrészre. Ez mérési hibákhoz vezet(het). Ugyancsak befolyásolja a mérés eredményét a kondi ESR értéke is. Ezért az egyedüli mérés, ami igazat mond, az erre készült RLC híddal lehetséges.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Teclis1993 #10682 üzenetére
Fordítsd meg a villát a hálózati konnektorban. Úgy is pislákol?
-
Lompos48
nagyúr
válasz Teclis1993 #10696 üzenetére
Bajt nem jelent, de kíváncsiságból szeretném tudni mi okozza. Ha bekapcsolva csinálja, akkor kontakthiba a pislogás. Ha lekapcsolva, akkor valami statikus vagy indukciós jelenség.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #10823 üzenetére
Nincs így. A Zener lényege pontosan a letörési feszültség. Ha kettőt párhuzamosan kötsz, az fog "zenerelni", amelyiknél ez az érték kisebb. Ha eléri ezt a feszültséget átmegy a karakterisztika Zener zónájába, nem engedi a feszültséget tovább nőni (erre találták ki ), tehát a másik, nagyobb feszültségű dióda nem jut el a működésig, olyan mintha ott se lenne. Zenereket kizárólag sorba, amikor a feszültségeik összeadódnak.
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #11119 üzenetére
Van bőven ott alkatrész ami hangot adhat hisz ott váltakozóáram megy be aminek rezgésszáma van van ott vasmagos fojtó egyenirányító nagykapacitású elko (puffer) ami hangot ad.
A váltakozóáram 50Hz-es, ami nem cirpel, maximum "brummog". Esetleg a nagyfrekvenciás rész okozhatja.
A múlt héten volt egy kérdezőnek zárlatba égett fojtója a gépnek nem lett baja.
Igen. Ez természetes, mert a fojtótekercsnek szűrési feladatai vannak, az áramkörbe sorosan van kötve. Ha rövidre záródik, akkor tovább vezet, csak nem szűr.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #11122 üzenetére
Jó na, hasogassuk a szőrszálat.
Minden zárlatosra tud égni, ami vezet és nem nulla vagy nulla közeli az ellenállása. Ha egy tekercs van, akkor nincs baj. Ha kettő akkor már lehet, mert ha a 2 tekercs egymással kerül zárlatba akkor ég legalább a biztosíték.
Én nem azt mondtam hogy a váltakozóáram ciripel ugyanis azt tudhatod hogy az egyenirányító után már a frekvenciája kétszereződik!
Azért ezt is hallottam már valahol. Ha dupla is, akkor is csak 100Hz. Azt hallgasd meg hangszóróban és ha az cirpelés én bedugom a 2 ujjamat az 50Hz-es konnektorba.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Turbolada II #11124 üzenetére
Jó! Akkor modulálva brummogás, azért hívják erősítőknél brumm-nak.
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #11476 üzenetére
Ne kavard!
Zener rendszer nincs. Van Zener dióda, Zener effektus, Zener feszültség és Clarence Zener, aki az effektust felfedezte.
Mintha a Zenereknél volna egy minimális feszülttségszükséglet, és persze áram is.
Pontos fogalmazással: egy záróirányban polarizált Zener dióda a letörési zónában az adatlapban megadott visszáramnál és környékén egy (aránylag) stabil feszültségesést produkál. Ez a Zener feszültség.
A dióda által nyújtott stabilizálást a karakterisztika meredeksége jellemzi, a definiált munkapontban mérhető dinamikus ellenállás (dVz/dIz) az, ami ezt leírja. Nem beszélhetönk szükségletről. A diódán akkora visszáramot kell "áterőltetni", amekkorát a típus adatai diktálnak. Ezt csak a Vz érték fölötti feszültséggel érhető el és természetesen minden típusnál más értékű. Ehhez elég egy ellenállás vagy egy áramgenerátor. Feszültségtartaléknak (majdnem) bármilyen kis érték elégséges csak a Vz feszültséget tudjuk biztosítani. Igaz, egyszerűbb ezt nagyobb feszültségekkel megoldani.
Az integrált stabilizátoroknál már a legmezeibb és ugyanakkor legrégebbi 78XX esetén is elég a 3V feszültségtartalék.
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #11507 üzenetére
Azt írtam, hogy: "Az integrált stabilizátoroknál már a legmezeibb és ugyanakkor legrégebbi 78XX esetén is elég a 3V feszültségtartalék."
Ez magyarul annyit jelent, hogy bármelyik pillanatban érvényes. Tehát a legalacsonyabb feszültségszint is kell ezt a feltételt teljesítse, puffertől függetlenül, amiről nem is írtam.
Ha a határérték alá esik a pillanatnyi érték, természetesen a "beszakadások" átjönnek....akkor a 7815 kehegni fog
Nem a stbilizátor fog kehegni, az teszi a dolgát, amit a feltételek diktálnak neki. Majd a terhelés...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz reményhal #11511 üzenetére
...a konnektor el kezd circegni,és vagy kifagy,vagy leáll a gép. A konnektor nem kontakt hibás,viszont full aluminium kábeles
Márpedig konnektorban cicergés szikrázást jelent, annak pedig rossz érintkezés az okozója. A rövid feszültségkiesések okozzák a fagyást, leállást.
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #11548 üzenetére
Előnyösebb 3 fázissal dolgozni. Ott a kétirányú egyenirányítás már 300Hz-es röcögést produkál és minden szűrés nélkül is a hullámosság már 92%-ra van simítva. E 2 okból is már nagyon csökkenthető a pufferkapacitás. Kis gond, hogy nehezebb hozzájutni a 3 fázishoz, vagy ilyen trafót tekercselni.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #11580 üzenetére
Az a vasmag csak a nevében vas. Egyébként ferrit, ami egy porkohászattal (szintereléssel) gyártott kerámiaszerű anyag. Igaz van a vegyi összetételében vas is. És, sajnos.... szigetel! Vedd elé a műszert és mérj a ferritmag bármely 2 pontja között ellenállást, hogy meggyőződj róla.
-
Lompos48
nagyúr
válasz 04ahgy #11780 üzenetére
Na, itt válik ketté a világ! Van a nagyáramú és kisáramú világ. Előzőben (energetika) mindössze 3 féle feszültség létezik: alacsony (230/400V), közép (6/10/20kV) és magas (110/220/400/750kV). Utóbbiban a határ elmosódik, mert bármilyen köztes érték létezik/létezhet. Ezért inkább nem is definiálja senki. Az 1000V az jó nagy , de szerintem a TV katódfeszültsége (300V körül) se kicsi, közép pedig elég értelmetlen. Ez legyen a legnagyobb problémája a topiknak.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz flash- #11983 üzenetére
A konnektor védőkontaktussal kell rendelkezzen (2 oldalt elhelyezett fémlemez a konnektor falra merőleges falán, egymással szemben).
Lehet mérni is műszerrel.
A legegyszerűbb egy kontrollámpával. Ez egy izzófoglalat, amiből kivezetsz 2 szigetelt szálat és izzót csavarsz bele. A 2 lyukba dugva az izzó normálisan ég, azután a 2 lyuk valamelyike (kipróbálod mindkettőt) és az említett lemezhez érintve ugyancsak normális fénnyel ég. Csak ha mindezek teljesülnek van védőfölded.
-
Lompos48
nagyúr
válasz építész #11988 üzenetére
Ezt próbáltam én is leírni, és gondolom az értelmezése ugyanoda vezet. Amit elfelejtettem és minden rutinos szaki tudja: kontrollámpát általában legalább 60-75W-os izzóval látunk el.
akkor az ujjad pedig nullán illetve földön lesz
Minden esély megvan rá, de nem kötelező. Lebeghetsz is (nem a levitációra gondolok ).
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Kean_Sorbo #12026 üzenetére
Szép nagy kondik vannak benne! Valószínűleg azok a "ludasok".
És figyelemreméltó: (#12024) mr_ricsi
[ Szerkesztve ]