Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
Jónéhány "nullával való szorzás" van a cikk "egyenleteiben". Minden ilyen eset után már nem tud arról szólni a szövegrész, amiről látszólag szól.
Csak hármat emelek ki.1. Elharapózott, hogy a FLAC ilyenkor úgy van emlegetve, mint valami etalon, referencia. Mint valami audioformátum. Nem az. A FLAC tömörítési forma. Ugyanúgy tömörítési forma, mint az MP3, Ogg és társai.
A FLAC audioformátummá (ergo, adatformátummá) mosása persze amiatt van, hogy ki lett kiáltva veszteségmentes tömörítésnek. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint az MP3, Ogg, APE, ALAC, zip, rar... és társai. (Hogy az MQA körüli, egészen a "jobb mint az eredeti" mérhetetlen pimaszságig ugrott marketinghájpról meg ne is beszéljünk.) Megdöbbentő, hogy egy tömörítési formátumból etalon audioformátum lett a közbeszédben.
De ez a FLAC-ügy még a "legkisebb baj" a "nullával való szorzások" terén.2. Kérdezném a cikk szerzőjét, hogy tesztelt-e már olyat hallásilag, hogy egy "hagyományos" két vagy háromutas hangdoboz hangja hasonlítva azzal, hogy ugyanerre a dobozra pluszban rákapcsol egy 25-50kHz között dolgozó úgynevezett super tweetert? Ha próbált ilyet, ugye nem állítja, hogy az általa érzékelni bírt 20Hz-20kHz közötti tartományban a két hallott hangkép között nem volt drasztikus különbség a hangkép minden lehetséges paraméterét, tekintve?! Függetlenül attól, hogy hány kHz-ig átvinni képes formátumról szólt a zene?!
3. Most arról ne beszéljünk, hogy a mérések és mérésjátékok mit képesek és mit nem képesek mérni a hangjelenség ismertebb és még ismeretlen paramétereiből és azok elektronikai készülékekben való jelmanipulációiból. Nézzük a hallást.
Nem hogy azt nem hiszem el, hogy a cikk szerzője és lelkes hívei nem hallanak ("jelentős") különbséget például 44,1kHz/16bit WAV és a belőle készített, a lehető legnagyobb bitrátájú MP3 között (akár vakteszten), mert hát persze, hogy hallanak, hogyne hallanának - ha nem zárják be a fülüket, agyukat. A két hangfájl közötti minőségkülönbség mellett már csak azért is hallanak hangkülönbséget, mert más lejátszóegység játssza le az MP3-at és a WAV-ot - más hardverrészek és/vagy más szoftverrészek. Szóval, azt sem hiszem el, hogy nem hallanak ("jelentős") különbséget az eredeti WAV fájl és a belőle készített MP3-ból WAV-vá visszakonvertált fájl hangminősége között. Nem hiszem el, hogy nem hallja a szerző a különbségeket (akár vakteszten). Hát még ha nagyfelbontású WAV-ból készített MP3-ról lenne szó.Jó a cím, én is éppen ilyen címmel írnék cikket, hogy "Viszlát, FLAC!". De abban a cikkben arról lenne szó, hogy miért az eredeti, például miért WAV a tömörítvénye - például FLAC - helyett. És persze sokan mások is erről írnának. De erre most itt inkább nem térek ki, pedig emiatt kezdtem el a kommentet, hehe.
-
#169
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#153
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#153
üzenetére
Kérdés az van sok más is . De egyébként nem feltétlenül zaj hangokról szól a dolog kisfelbontásnál sem - nagyfelbontásnál meg ugyebár elvileg eleve nem zajról.
Mindazonáltal, egy hangszer hangja (alaphangja és/vagy felharmonikusai, hát még az eredője) "szinuszgörbéjének" egy periódusa amennyire eltér a valóban szinuszgörbétől, annak alapján mondjuk egy 44,1kHz mintavételezésű hangfájlban mondjuk az 5kHz feletti mintavételi jeleket nyugodtan értelmezheted "zajnak", mert olyan kevés mintavétel történik a szinuszgörbétől olyan távol álló periódusból, hogy az szintetikus "zaj".
Fent egy eszmei szinuszgörbe, alatta valós fuvola, oboa, hegedű adott magasságú hangjának időbeli lefutása. Mondjuk vegyed azt, hogy a c-jelű oboa adott magasságú hangjának egy periódusából vesz mondjuk 8-16 mintát a mintavételező. És akkor fontold meg, hogy abból a 16 mintából mennyire pontosan fogja tudni visszaállítani az oboa eredeti egy periódusát - fontold hozzá, hogy a rajz is (és a mintavételezés is) kétdimenziós síkbeli vetülete egy legalább három térdimenziós térbeli jelenségnek. Valós hangszerek a digitális zenekészülékek mintavételezési frekvenciájánál jóval magasabb mintavételezésnél kezdenek törődni a hőn szeretett Fourier-tételünkkel. Nem csak 22kHz felett, hanem egy MP3-fájl 5kHz-es hangját is nyugodtan felfoghatod "zajként" - kicsit sarkítottam a szemléletesség kedvéért. Amikor bejött a CD a 44,1kHz mintavételezésével, fogtuk a fejünket iszonyatunkban - és mondogattuk, hogy mekkora szerencse, hogy a zenei történések java része a középsávban történik. -
#71562240
törölt tag
válasz
kovcsrob
#163
üzenetére
"És csodálkoznak a "HiFi-sták", hogy nem tudom őket komolyan venni."
Nem csodálkoznak semmin. Azon se, hogy őket komolyan venni nem tudók komolyan tudják venni magukat.
Lásd, eddigi itteni kommentjeidnek ezen kommented utolsó bekezdése vehető komolyan. Annak ellenben minden cseppje kincs.
"De ha már zene. Eleve a digitalizálás maga is veszteséges. (hiszen mintavételezési frekvencia van, meg lépcsők) A kérdés, hogy ez a veszteség kisebb e mint az a hiba, amit eleve a tranzisztoros rendszer generál. Vagy kisebb e mint, az analóg rendszer fizikából adódó hibája."
Ezek mind valós mondatok és mondatrészek. Kevéske részadalékot hozzá láss az előző, rajzos kommentemben.[ Szerkesztve ]
-
#195
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#181
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#181
üzenetére
Én értettelek, azt egészítettem ki, amit mondtál.
Az előző és mostani kérdésed kapcsán:
Egy CD minőségű hanganyagban nyomokban benne marad a 20kHz feletti zenei hanginformációnak a halvány, torz mása, dirib-darabjai, ha a stúdióberendezések (mikrofonok, egyebek...) képesek voltak érzékelni, átengedni (általában viszonylag képesek) - 44,1 kHz nem valami pontos mintavétel 50kHz-re, hehe, leginkább zajként értékelhető, de ott van az eredménye, ha ott van. Ezért tesznek a legtöbb CD-játszóba/digitális lejátszóba úgynevezett téglafal szűrőt, hogy a CD-minőségű anyagokról a lejátszó szűrője minél meredekebben levágja a 20kHz feletti frekvenciasávot. Van, amelyik lejátszóba nem tesznek ilyen téglafal szűrőt, mert otrombábbnak tartják a szűrő hangminőségrontó hatását, mint a 20kHz feletti jelekét. Illetve vannak olyan lejátszók, amelyek szűrőkarakterisztikája változtatható, és akkor eltérő mértékben és jelleggel szűrik a 20kHz feletti - és alatti - jeleket.
Tehát, hogy mennyire értékeled zajként ilyen fájlok esetében a supertweeter által átvitt jeleket, hozzáállás kérdése - mint ahogy az is hozzáállás kérdése, ahogy kiegészítőleg jeleztem, hogy az 5kHz-es jeleket mennyire értékeled zajként egy CD minőségű hanganyagban. -
#71562240
törölt tag
válasz
benedekco
#408
üzenetére
"A kérdés viszont az, hogy ezt a 20k feletti részt hány százaléka az emberiségnek hallja meg"
Az is egy kérdés. A másik, alkalmasint lényegibb kérdés a széles spektrumban megmutatkozó jelentős különbségek. Kr/\toS kolléga mérési példája azt mutatja meg, hogy 2kHz-en is, 4kHz-en is milyen eszeveszett különbségek mérhetők ki, ha az ember hatékonyan mér. A 224kbit/s-on is elég nagyok a különbségek, és 320-on is elég nagyok lennének A prezenszsávban is jó nagyok a különbségek, nem csak a magas és az ultramagas sávban. Mihelyst a mérés felbontása a problémához illő, jelentős különbségek látszanak, amelyek igazolják a hallási tapasztalatokat - mármint a hozzáértő hallásúak hallási tapasztalatait.
-
#71562240
törölt tag
válasz
szaszlaci
#457
üzenetére
"Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps."
Versus már a cikked eleje, és végig annak bizonygatása, hogy (aláhúzás tőlem):
"Eredmény: nem hallok eltérést a 320 kbps MP3 fölött. Sőt, alatta sem."
Ezt bizonygattad mérésileg is. Akkor most miért nem tetszik a 224kb/s?"Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps.
Ez szól a kammerer-féle fröcskölésnek is."Kammerernek biztos nem szól, mert kammerer kiemelte:
"A 224kbit/s-on is elég nagyok a különbségek, és 320-on is elég nagyok lennének" Eredetileg kammerer szövegében volt még egy félmondat, miszerint "a 112kb/s-ról meg ugyebár nincs is mit beszélni", ezt a békesség kedvéért vette ki kammerer, nehogy valakinek alkalma találtassék fröcsögésnek (sic!) minősíteni a szöveget - például annak a valakinek, aki 320kb/s alatt se hall (és nem is mér) különbséget.Közvetlenül utána liszinek azzal indítasz, hogy nem akarsz sárdobálós irányba elmenni, aztán bekezdéseken keresztül azt elemzed, hogy hogyan csalhat, aki alkalmasint eredménnyel szerepel a vakteszten a Foobarban.
Szerk.: Végig figyeltem a válaszaidat, és hát igen nagy szerencsénk, hogy "nem akarsz sárdobálós irányba elmenni".
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Azért gyerekek, 2020-ban rácsodálkozni arra, hogy "vannak olyanok, akik állítják magukról", hogy meghallják a gyári CD és a számítógéppel(!) írt írható CD hangja közti különbséget, enyhén szólva szélmalomharc - de már 25 évvel ezelőtt is szélmalomharc volt, pedig akkortájt még voltak olyan minőségi számítógépes audio CD-írók és minőségi írható CD-k, amelyek igyekeztek az óhatatlan különbséget csökkenteni...
Nekem például kéttálcás asztali audio CD-íróm van, amely célkészülék arra hivatott, és arra képes, hogy jelentősen jobb minőségben írjon zenei CD-t, mint amire valaha is képes volt számítógépes CD-író számítógépben. Tegyük fel, hogy a lehető legjobb írható CD-re írok a számítógépes CD-íróknál sokkal jobb minőségben író célkészülékemmel, arra is szélmalomharc rácsodálkozni, hogy "vannak, akik állítják magukról", hogy meghallják a különbséget. Már csak a gyári nyomott CD és az írható égetett CD kiolvasási különbségei miatt is van eleve hangminőségkülönbség, még akkor is, ha feltételeznénk, hogy a másolás során hibajavítási kényszer nélkül pontról pontra ugyanazokat a piteket sikerült volna átmásolni az írhatóra.
-
#71562240
törölt tag
A többszörös sebességű CD-olvasók az audio CD-t is többszörösen olvassák. Nem ezen múlik.
Szerk.: Egyébként, elsősorban az olcsóság miatt egy idő után számos asztali audio CD-játszóba is számítógépes CD-ROM került (főleg audiofil jellegű készülékekbe, egy az egyben vagy modifikálva), és akkor az egy alap megfontolási kényszer a gyártó részéről, hogy hova állítsa a mondjuk 52-szeres képességű CD-ROM maximális sebességét. Ugyanis, kicsi az esély, hogy amit egyszeres sebességgel nem tudott kiolvasni az olvasó, azt majd nyolcszoros sebességnél többször próbálkozva sikerülni fog.
[ Szerkesztve ]
-
#661
#71562240
törölt tag
Alabástrom
#660
#71562240
törölt tag
válasz
Alabástrom
#660
üzenetére
+1
-
#71562240
törölt tag
válasz
envagyok
#665
üzenetére
"...ki van itt rajtam kívül, aki szokott olyan koncertekre járni, ami..."
Az olyanok jellemzően hifi topikokba járnak a tömörítések okozta különbségeket análizélni. Mint például én. De nem velem beszélgetsz, mert én nemhogy nem az MP3 értékeit, hanem a veszteségmentesnek nevezett tömörítések veszteségeit szoktam elemezni. -
#71562240
törölt tag
Digitális jel ügyben.
Értelmetlen, értelmezhetetlen, eleve önellentmondás olyat mondani, hogy analóg módon rögzített digitális jel. A digitális jel nem analóg, és nem is analóg módon rögzített-tárolt-továbbított.
Az analóg terminus azt jelenti, hogy valami valamivel tulajdonsági lényegében azonos, illetve tulajdonsági lényegében hasonló. Az analóg hangeszköz rögzítési-tárolási módszere a tér-időben lejátszódott hangjelenséggel analóg, miszerint kvantumszintig folytonosnak tekintendő úgynevezett szinuszhullámokat rögzít, amely szinuszhullámok analógak, azaz tulajdonsági lényegükben hasonlatosak a rögzített hangjelenség térbeli és időbeli lezajlásával. A digitális jel nem analóg a kvantumszintig folytonosnak tekintendő hangjelenség térbeli és időbeli lezajlásával. Homlokegyenest más.
Nézzük, mi az értelmes, helytálló mondás. A hangjelenségnek megfeleltetett analóg és digitális jel is anyagi módon van rögzítve-tárolva-továbbítva. Anyagmennyiség képviseli az analóg és a digitális jelet is. A digitális jel anyagmennyisége azonban nem analóg a hangjelenség tér- és időbeli lezajlásával, hanem enkódolás történik a digitális jel létrehozásakor, majd a rögzített digitális jelet képviselő anyagmennyiség az enkódolt, digitális jelet képviseli, homlokegyenest más módon, mint az analóg jel anyagmennyisége.
És persze azzal se mondunk semmit, hogy anyagi módon van a digitális jel rögzítve-tárolva-továbbítva, hiszen ez tautológia. Ugyanis, számok nem léteznek a világban, számok csak az emberek fejében léteznek absztrakcióként, fogalmi képzetként. Számokat használunk arra, hogy az anyag (értsd, anyag-energia kettősség) mennyiségeit mérhetővé tegyük - és viszont, az anyag mennyiségeit használjuk számok "megméréséhez". Merthogy a számok nem anyagok, az anyagok nem számok. Nullák és egyesek nincsenek az általunk ismert Univerzumban, ha nullákat és egyeseket akarunk rögzíteni, tárolni, akkor azt csak anyagi módon tudjuk megtenni, másképp nem tudjuk, ennek következtében nem mondunk azzal semmit, hogy a digitális jelek anyagi módon vannak rögzítve, hiszen másképp nem lehetnek, de értelmes, igaz mondás, hogy a digitális jeleket is anyagi módon rögzítjük. Ellenben azt mondani, hogy digitális jelek analóg módon vannak rögzítve, önellentmondás, értelmezési hiba.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Hát, ez egy állatorvosi ló.
"betépve nem jó fórumozni."
No comment."az analóg nem azt jelenti, hogy egyforma"
De igen, hasonlót, egyformát és ennek szinonimáit jelenti, és ezt mindenki tudja."hanem azt, hogy nem kvantált, folytonos."
Ilyen jelentéshez akkor van köze az analóg szónak, ha az a valami nem kvantált, folytonos, aminek az analógiájáról szó van. A hangreprodukcióban, ahol a hangjelenség ugyebár egy folytonos jel, az analógiája is folytonos. De diszkrét jel is lehet analóg valamivel, ha az a valami diszkrét jelenség. A szobámban levő bizonyos mennyiségű bizonyos fajtájú tárggyal analóg jel, ha azt mondom rájuk, hogy két asztal - bútorokat, azaz diszkrét jelenségeket írtam le a "két asztal" analógiával."a digitális jelet lehet analóg és digitális módon is rögzíteni."
A mondás ebben a formában értelmetlen, hibás. Lásd lejjebb."például a lyukszalag digitálisan rögzíti a jelet, a cd is (mivel beolvasásakor azonnal kvantálásra kerül). ezzel szemben több átviteli technológia is van, pl. kábeltv-s internet, ahol a digitális adatot analóg módon viszik át (...) qam modulációval"
Lásd fentebb, analóg sokminden lehet sokmindennel, akár digitális jel is lehet analóg digitális jellel, ha egymással analógok, ugyanis az analóg szó azt jelenti, hogy hasonló, megegyező és ennek szinonimái. Jelen topikban ugyebár hangjelekről beszélünk, az általam lereagált téma is hangjelekről szólt, bővebben esetleg szórakoztatóelektronikai vetületben, ha valaki oda tágítani akarja. Ebbe keveredtél bele a már eleve hibás kiindulópontról. A kábeltévés példádban arról van szó, hogy ott a digitális jelet úgynevezett "analóg vivőjel" segítségével továbbítják, ahol a vivőjel mellé tett analóg jelző arra utal, hogy a vivőjel folytonos jel, tehát a szórakoztatóelektronikában szokásszerűen analógnak nevezni szokott jel. A vivőjel folytonos jel, ezért szokásszerűen ráragadt, hogy analóg, anélkül, hogy definiálva lenne, hogy mivel analóg, mivel a szórakoztatóelektronikában a világ folytonosságával analóg jelet szokás analóg jelnek nevezni. De ez esetben is digitálisan továbbíttatik a digitális jelinformáció. A digitális jelinformációt ugyanis a vivőjel amplitúdójának/fázisának diszkrét értékeiből ismeri fel a komparátor. Tehát ott is digitális módon viszik át a jelet, ahol a digiteket a (szokásszerűen analógnak nevezett) vivőjel továbbítja, ugyanis a digitális jelek itt a vivőjel diszkrét amplitúdó/fázis értékei - lásd a hivatkozott QAM (nem QAM moduláció, hanem QA moduláció)."természetesen számok léteznek a világban"
Továbbra sem léteznek a világban számok. Számok mint fogalmi képzetek segítségével leírjuk a világ jelenségeit, például azokat a jelenségeket, amelyeket aztán természeti állandóknak neveztünk el, számokkal/mértékegységekkel leírva.Jelzem bárkinek, én a továbbiakban nem fogom ragozni itt ezt a témát, de most azért muszáj volt helyrerakni.
-
#71562240
törölt tag
Aki szándékosan olyat állít, hogy a vivőjelnek nincsenek diszkrét változói, és nem a vivőjel diszkrét változóiból dolgozik a vivőjel diszkrét változóit 0-kká és 1-ekké értelmező komparátor (például a C64 esetében is, de bárhol), az enyhén szólva csimborasszó szinten nem mond igazat - amely nemigazmondásnak persze meg vannak az okai.
És részemről tényleg vége, nem ülök fel a provokációnak.
-
#71562240
törölt tag
válasz
bambano
#1013
üzenetére
Isten őrizz, hogy válaszoljak, csak visszamenőleg jegyzem meg a hecc kedvéért: A
"...hiszen ez tautológia. Ugyanis, számok nem léteznek a világban, számok csak az..."
nyelvi szerkezetben a mondatkezdő "Ugyanis" alapvetően nem kötőszóként szerepel, hanem figyelemfelkeltő mellékmondatként. Szónoki fordulat. Ugyanis [felviszem a hangsúlyt, megállok, szünetet tartok, intőleg felemelem a mutatóujjam], számok nem léteznek...
Van, amikor teszünk vesszőt az "Ugyanis" mögé, szándékoltan, indokoltan.
No ezt csak a hecc kedvéért a nyelvügyileg egyébként kiszóltagödörbőlalikcsimborasszó elvtársnak. -
#71562240
törölt tag
válasz
bambano
#1018
üzenetére
Mivel én mondtam, hogy mellékmondatként szerepel, és ezért van utána vessző, hát nem is tudom, eléggé valamiféle fonákspanyolantiviasznak tűnik erre fel megállapítanod, hogy na de hát, ha vessző van mögötte, akkor mellékmondat határává válik a vessző. Ezt ugyanis (sic) én mondtam, hogy ezért van utána vessző - amit egyébként bárki ért, ha a szöveget érteni akarja, nem pediglen félre-érteni. Hogy kedves szófordulatoddal éljek, tehát akkor megegyezhetünk, hogy vannak olyan esetek, amikor szép magyar nyelven írva szándékoltan és indokoltan teszünk az Ugyanis (sic!, ugyanis nem ugyanis volt a mondatban, hanem Ugyanis) után vesszőt, például akkor, amikor - mint arra felhívtam becses figyelmedet - figyelemfelkeltő önálló mellékmondatként, szónoki fordulatként szerepeltetjük az írott szövegben.
Hiányos mellékmondat, de ezen nem érdemes fennakadnia a szeretve tisztelt olvasónak (lásd, az előbb éppen te emelted hiányos önálló mellékmondattá a "stb..." szófordulatot), sőt, örülnie érdemes neki, ugyanis nyelvhasználatot különösen választékossá, irodalmivá, kulturálttá tudnak tenni hiányos mondatok és hiányos mellékmondatok, persze csak akkor, ha a szöveget egyébként úgynevezett kidolgozott kódban írja írója.
Annak villámgyors megítéléséhez, hogy kettőnk közül melyikőnk mennyire ért a nyelvhez, a szemlélődőnek elég csak néhány összehasonlító pillantást vetnie a kettőnk szövegei közti markáns különbségekre. Ha nem lett volna a másodszori kekeckedésed a hibásan hibának vélt vesszőhasználatommal kapcsolatban, nem szóltam volna az első kipellengérezési szándékú aktusod miatt. Merthogy nem csak nem szoktam nyelvi kérdéseken okoskodni fórumokon (sem), főleg nem olyan fórumokon, amelyeknek teljesen más témájuk van, a mások felém irányuló hibás okoskodására sem szoktam válaszolni. Nem exponálom magam nyelvi kérdésekben, egyrészt mert nem, másrészt mert túlzottan jól ismerem a magyar nyelvet ahhoz, hogy ne lenne óhatatlanul kivagyiság, ha mások nyelvhasználatát kritizálnám. Hogy notóriusan kisbetűvel kezded a mondataidat, azért se szóltam soha - egyrészt mert nem, másrészt mert túlzottan jól ismerem...
Eleve a magyar nyelv szép használatából élek vagy két évtizede, de korábban is éltem belőle, amikor nem eleve abból éltem. A szép használatából, mondom célzatosan. Ugyanis [szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik, ajtó megől fehér galamb, hangsúly emelkedik], és ezt tudatom bárki mással, tercsifercsikataklárasamujóska, nincs olyan, hogy helyesírási törvény. Az a helyes írás, amit könnyen, pontosan megért az olvasó. Illemszabály. A nyelvtudomány leírja a nyelvet, a nyelv pedig él. A könnyen közérthető nyelvhasználat illemszabály. Az A magyar helyesírás szabályai nevű kiadvány sosem törvény, hanem mindig csak segédanyag annak megmutatásához, hogy adott korban mily módon lehet a lehető legközérthetőbb módon írni magyar nyelven - versus nyelvjárások... Fontos illemszabály, ezért oktatják. Például, hogy te notóriusan kisbetűvel kezded a mondataidat, illetlenség, mert nehezíted a közérthetőségét a szövegednek. -
#71562240
törölt tag
válasz
szaszlaci
#1140
üzenetére
"Felmerült itt korábban, hogy a mintavételezéshez közel eső frekvenciák, amik "borzalomként" tárolódnak, végül mégiscsak szinusz formát fognak ölteni. A cikkben ezt a hiányt pótolni akartam saját méréssel, aminek itt az eredménye. Igen, tényleg ilyen lesz"
Tényleg ilyen lesz. Neked a vidám siker bizonyítéka. Mások számára pedig a szomorú kudarcé. Azok számára, akik tudják, hogy mennyire de mennyire távol álltak a mintavételi frekvencia közelében dolgozó hangszer periódusai a szinuszgörbétől az adott frekvencián.
-
-
#71562240
törölt tag
Hátha érdekel valakit:
1. Denevérügyi, ultrahangügyi és ultrahangvisszahatási témában visszautalok első itteni kérdésemre:
"... tesztelt-e már olyat hallásilag, hogy egy "hagyományos" két vagy háromutas hangdoboz hangja hasonlítva azzal, hogy ugyanerre a dobozra pluszban rákapcsol egy 25-50kHz között dolgozó úgynevezett super tweetert? Ha próbált ilyet, ugye nem állítja, hogy az általa érzékelni bírt 20Hz-20kHz közötti tartományban a két hallott hangkép között nem volt drasztikus különbség a hangkép minden lehetséges paraméterét tekintve?! Függetlenül attól, hogy hány kHz-ig átvinni képes formátumról szólt a zene?!"2. A hangminőséghallás az emberek 99%-a esetében nem fül kérdése. Hanem az agyé. Hozzáállás és gyakorlat kérdése. Akit érdekel adott formátum és tömörítvénye közötti hangminőségkülönbség meghallása, az gyakorol, ráállítja az AGYÁT. Az adottságból készség válik, lásd lezso6, aki próbálkozott, gyakorolt, és hopp, egyszercsak Saulusból Paulussá lett, legalább egy-két hanganyaggal már teljes biztonsággal meg tudja állapítani, hogy melyik szól. Ha tovább gyakorol sokféle felvétellel, és ráállítja továbbra is az agyát, akkor a készség képességgé fejlődik, akkor majd bármilyen hanganyagon hamar meg fogja hallani a két verzió közti általános karakterkülönbségeket, akkor majd nem kell figyelnie a konkrét hanganyag konkrét apró részleteire, mert eleve hallani fogja az általános karakterkülönbségeket, leginkább a tónus különbségeit. Hozzáállás és gyakorlás kérdése, az emberek 99%-ának megvannak hozzá a szervi adottságai. Nem különleges adottságú lény, aki hallja, hanem úgy áll hozzá, hogy megtanulja.
-
-
#71562240
törölt tag
válasz
proci985
#1237
üzenetére
A látás nem jó hasonlat, ugyanis a szem nagyjából az egyetlen szervünk, amelynek a sejtállománya nem újul meg. Nem véletlen, hogy ötven éves kor környékén mindenkinek egy-két év alatt leromlik a fókuszáló képessége és jöhet az olvasószemüveg. A látás látószervi és agyközponti viszonyairól sokkal óvatosabban tennék kijelentéseket, mint a hallásról. (De látás esetében is ismered a kísérletet, hogy ha valakire "tótágasszemüveget" tesznek, egy-két hét múlva az agya hirtelen újra a talpára helyezi a világot, és ha ezután veszi le a "tótágasszemüveget", akkor egy darabig szemüveg nélkül fog tótágast állni neki a világ.)
A hallószerv maga, és a hallási agyközpontokkal való viszonya jóval rugalmasabb - bár ott is vannak olyan elemek - szőrök -, amelyek elpusztulásuk esetén nem épülnek újjá, de a hallás úgymond nagyobb arányban és rugalmasabban épül agyi irányításra, mint a látás. Nyilván egy-két százaléknyit lehet azon vitatkozni, hogy (mondjuk 60éves kor alatt) az emberek 99%-ának vannak-e meg a hallószervi adottságai az MP3 és a forrásfájlja közötti különbségek egyértelmű meghallására. Van nekem egy jópajtásom, aki egyik fülére eleve hallókészülékkel hall, műmembrán lévén abban a fülében. A másik füle kb. "50%-os", tehát arra is bőven rokkantnak tekinthető, de azt még használgatja hallókészülék nélkül is. Szoktam mondani neki, hogy hát annál kevés kilátástalanabb dolog van, mint hogy ő hifistává vált, gyűjtsön inkább bélyeget vagy képeslapot. Ez az ember a 20+50%-nyi fülével ugyanúgy meghallja a hifi hangminőségkülönbségeket, mint az egészséges vájtfülű hifisták. Mert kigyakorolta hozzá az agyi készségeket, képességeket. Úgy állt hozzá.
Egészséges fül esetén is a hallás eleve veszett mértékben agyi tevékenység - például a magasabb frekvenciákon a fül által adott diszkrét ("digitális") jelekből folyamatos érzetűt képezni... A (mondjuk 60éves kor alatti) emberek kb. 99%-ának (de legyen 97- vagy 95%, nekem mindegy) megvannak a hallószervi adottságai hozzá, hogy kifejlesszék a hangminőséghallás olyan agyi képességeit, hogy bármely típusú zeneanyag esetén biztonsággal felismerjék a tömörítetlen forrásfájl és MP3-tömörítvénye közti általános karakterkülönbségeket. Ha nehezebben is, de természetesen érvényes ez az MP3-nál ügyesebb veszteségesnek nevezett tömörítésekre is. (Még nehezebb a veszteségmentesnek nevezett tömörítések esetében, hehe...). -
#1261
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#1259
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#1259
üzenetére
Természetesen nem olyan egyszerű, hogy "a szem". Ha ez lenne a téma, akkor persze ki lehetne fejteni, hogy például a szemben, leginkább a lencsében mely sejtállomány hogyan képes vagy nem képes cserélődni, lásd még általában idegsejtek, és akkor eljuthatunk akár az őssejtterápiával kapcsolatos újszerű sejtésekig, hipotézisekig is. Ha érdekel a téma, olvass orvosélettani, sportélettani... szakkönyveket (én nem fogom neked keresgélni, hogy mi van az interneten), ha nem érdekel annyira, akkor felejtsd el, hogy mondtam valami leegyszerűsítettet egy témáról, éppen azt kifejezendő, hogy a téma nem idevaló.
-
#71562240
törölt tag
válasz
szaszlaci
#1257
üzenetére
"De akkor mi a jó fenéért nem mutatsz végre egy ABX tesztet?"
Függetlenül attól, hogy akik mutatgattak ilyeneket itt idemutatgatható formában, hiába tették, mert rögtön azt kerested, hogy hogyan csaltak, hogyan hibáztak, "mi a jó fenéért" mutatgassak éppen én is? "Mi a jó fenéért" álljak neki most a Foobaroddal játszani? Ha azt mondjuk, hogy a Föld nem lapos, hanem geoid alakú - legalábbis newtoni inerciarendszerben értelmezve -, akkor mindenkitől kérsz róla bizonyító erejű hologramot a Nemzetközi Űrállomásról és a Hubble-ről fényképezve? Ha küldenek ilyet, akkor keresed a csalást vagy a hibát benne? Mert ha gömbölyded lenne a Föld, akkor leesnénk róla? Kismillióan vannak, akiknek természetes, kismilliószor megtapasztalt tapasztalat, amit te tagadni próbálsz, és ha neked nem tetsző eredményeket mutatgatnak, akkor rögtön a csalást vagy a hibát keresed benne. Miért olyan fontos ez neked? Kismillióan vagyunk "beavatottak", nem tudsz egyenként végigmenni rajtunk. Miért olyan fontos neked, hogy sokak után én is vagy még újabbak és még újabbak és mégújabbak és mégújabbak foobarozzanak számodra egyet? Az eddigi mutatványokkal mit kezdtél? Akitől kiprovokáltad, és a te kedvedért foobarozott egyet, azzal mit kezdtél? Nekiálltál (álltatok) kimagyarázni, ha nem tetsző eredmény született. Kismillióan megmutatjuk, kismilliószor nekiállsz kimagyarázni. "Mi a jó fenéért?"Ugyan volt már arra is példa, hogy a hozzád hasonlók (linkeld!linkeld!linkeld!) kedvéért Foobarral játszogattam, de én ha ABX tesztet végzek, értelmes, hangminőséges körülmények között szoktam végezni, kísérletvezető segítségével. És már rég nem az MP3-nál meg Opusnál meg Oggnál tartok, ha tömörítés témában vaktesztelni akarok, mert azt fülhallgatóval telefonról is hallom, hanem ha olyanom van, hogy vaktesztelni akarok (ritkán van olyanom, mert nem erről szól a hifi-zenehallgatási hobbim), akkor CD-WAV és belőle készített FLAC-ból visszakonvertált CD-WAV fájlokkal kínlódom - mert azt tényleg nem könnyű megkülönböztetni. De a kísérletvezető által ezekről golyóstollal írt papírlapokat se szoktam félrerakni, hogy "linkelhessem" neked.
Nem kell belenyugodnod, de tényálladék, hogy nem vagyunk különlegesek, nem vagyunk vajákosak, nem vagyunk ezoterikusak, nem vagyunk boszorkányok. Gyakorlottak vagyunk. Te is képes leszel hallani (és mérni!) a különbségeket, ha az lesz a célod - lásd lezso6, ráállt az agya, azóta is kimagyarázni próbálod. Miért? Az emberek kilencvenakárhány százalékának a füle alkalmas rá. Na de mit görcsölsz ezen? Neked-nektek viszlát FLAC, oszt jó napot. Másnak meg nem viszlát FLAC, oszt jónapot. Másnak meg azért viszlát FLAC, mert WAV. Oszt jónapot. Miért görcsölsz ezen? És eszmetársaiddal együtt miért minősítgeted azokat kezdettől fogva, akik hallják? Nézz magadra, az addigi feltétel nélküli fegyvertársad lezso6, amikor elkezdte hallani, hogyan tetted át rögtön a fröcsögők közé. Amíg a neked ellentmondókat minősítgette harsányan, addig semmi bajod nem volt a stílusával, sőt, rákontráztál, mihelyst tényszerűen írt arról, hogy megváltozott a hallása, rögtön lefröcsögőzted. De miért?
-
#1268
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#1264
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#1264
üzenetére
Mondom, én nem keresgélek neked interneten. Ha érdekel, utánajársz.
Én legutóbb sportélettan tanáromtól hallottam ilyen tartalmú szövegeket edzőképzésen. De szakkönyvben is olvastam már ilyesmiről. Egyiket se tudom "linkelni". -
#71562240
törölt tag
válasz
dabadab
#1269
üzenetére
Kivétel.
Én ugye régóta nem törődöm azzal, hogy miket és hol terjesztesz rólam, akadálytalanul provokálhatsz. De az általad sokadszor a jelen nem létében kipécézett BBéci és még sokan mások nevében mondhatom, hogy például az ő és sok más, a Prohardver! által egyébként minden szinten okkal végtelenül megbecsült fórumozó végtelen jóindulatának köszönheted, hogy nem rúgattak ki téged már régesrégen a Prohardver egész fórumáról mint... - no, "gyönyörű" idézeteim vannak rólad sokaktól, de a legenyhébb jelzőik se bírják a nyomdafestéket. Érdemes lenne egyszer szembenézned ezzel.
Kivétel bezárva.
[ Szerkesztve ]
-
#1273
#71562240
törölt tag
Hieronymus
#1272
#71562240
törölt tag
válasz
Hieronymus
#1272
üzenetére
De viris illustribus
-
#71562240
törölt tag
válasz
-Skylake-
#1280
üzenetére
Erre még összefoglalólag válaszolok, mert ez egy emberi hang és érvelni próbál.
"A konszenzus itt most az, hogy ha egy értéket nem tudok kimérni ÉS egyébként az általános , , biológiailag elfogadott hallástartományon kívül esik , akkor azt nem hallom. Mert nem tudom hallani. (...) a Te hallásod szembe megy azzal amit ma a tudomány és a biológia megengedne."
Rosszul gondolod, nem az a konszenzus, nem azt engedi a tudomány ma. A szakmai konszenzus és a tudományos alapkutatás mai (és eddig mindenkori) állása természetszerűen az, hogy a veszteségmentesnek nevezett audiotömörítések veszteségei-torzításai prímán és látványosan mérhetőek és mértek, ennek hangminőségbeli hatásai pedig prímán hallhatóak és hallottak. Az "én" hallásom nem megy szembe, az "én" hallásom a tudomány és a szakma természetes konszenzusa, mai és eddig mindenkori állása. A tudomány állása eddig mindig ez volt. Azon belül a biológiáé is, már amennyire a biológia egy pirinkó része foglalkozik szórakoztatóelektronikai problémákkal. És bár ez sem mennyiségi kérdés, de a tudomány általam mondott állását képviselők-tapasztalók jóval többen vannak, mint azok a marketingesek és egyszeri Foobarozók, akik lelkesen bizonygatják, hogy lehetetlen. Utóbbiaknak a marketinggel megtámogatott hangjuk nagyobb, nem a tömegük.
Amikor megjelent e topikban az első olyan mérés, amely a különbségeket nem elfedni próbálta, hanem megmutatni, rögtön jeleztem, hogy ez már egy olyasféle mérés, amely megmutatni akarja a különbségeket, nem elfedni - kiderült, hogy a jelzésem fröcsögés, a mérést pedig Szerző nekiállt kimagyarázni - nem sikerült, gyorsan elfelejtődött. Pedig még csak az a "mérés" sem volt valódi mérés, csak egy kis háztáji játékmérés játékszoftverekkel, mégis egy halom különbséget mutatott az egész hangsávban. Valódi mérés (ami legalább egy nagyságrenddel nagyobb felbontású, mint a mért jelenség) még nagyobb különbségeket mutat ki, természetesen. A valóság az, hogy az "én" hallásom jóval többen van, mint azoké, akik nagy hangon lelkesen bizonygatják a marketinget. Lásd a már más által is idetett idézetet a hifitopikból:
"Hívek tapsolnak, bólogatnak. Szerző boldog, hívek boldogak. Elfér a neten..." A tudománynak, a gyakorlott hifistáknak szakállas az a vicc, amit itt megint újdonságként tálaltok magatoknak. De elfér a neten.Hogy itt csak egy-ketten szólnak hozzá a tudomány és a jelenséget gyakorlottan hallók képviseletében, az nem azt jelenti, hogy "ti" vagytok többen, hanem azt hogy "nektek" téma ez még mindig. A tudomány már kismilliószor kimérte, kihallotta, amiről "ti" azt mutogatjátok, hogy lehetetlen. Lásd a tegnapi hírt Mad Mike haláláról, nem véletlen hoztam a laposföld példát.
De a tudománynak az spanyolviasz, hogy az eddig feltalált, veszteségmentesnek nevezett audiotömörítések veszteségei jól mérhetőek és gyakorlottan hallhatóak az emberek kilencvenakárhány százaléka számára, a tudomány csak azért ellenőrzi ezeket, mert a tudomány a spanyolviaszt is ellenőrzi. (Nem idevaló oldalvágás a 3milliós tápkábel és a placebó témája.) Mint utaltam rá, kismillióan, kismilliószor megcsinálták azokat az általatok bálványozott ABX teszteket is, a spanyolviasz ellenőrzésére vagy csak kedvtelésből. Voltak egy-ketten, akik a hangadók folyamatos provokációinak hatására külön itt "nektek" kismillióegyedszer, kismilliókettedszer is megcsinálták, meghallgatták a szakállas viccet. Kiderült, hogy ők vagy csalnak vagy kiválasztott különlegeseknek magukat képzelők. Pedig ők vannak-mi vagyunk sokkal többen. A tudomány nem a ti oldalatokon áll. Nem ti vagytok a geoidisták.De nincs gond, "nekünk" ennyi: "Hívek tapsolnak, bólogatnak. Szerző boldog, hívek boldogak. Elfér a neten..." Néha egy-két szakember próbálja halkan - a jelenséget végtelenül unó türelmetlenebbek "hangosabban" - jelezni, hogy azért csak-csak geoid az a Föld. De ha nektek viszlát FLAC, nektek viszlát FLAC. Oszt jónapot. Ha azt terjesztitek, hogy a veszteségmentesnek nevezett tömörítvény ugyanúgy szól, mint az eredetije, és csak a beavatottak hallják a különbséget, akkor számíthattok rá, hogy akad egy-két művelődésszervező, aki szól, hogy hát azért az nem egészen úgy van. Ennyi. E helyt azért vagytok többen, mert nem ide járnak a "geoidismerők", hiszen ez itt a "laposföldhívők egyesülete", akik végigtekintenek a rónaságon (mintavétellel megegyező felbontású - játék - "mérés"), és látják, hogy a Föld lapos - van, aki nekiindul Audacity meg Foobar gőzrakétával, és száz méter magasból is megállapítja, hogy lapos.
Egy-ketten benéztünk ide segítségül, ha igény van rá. Egyébként pedig annyi, hogy "elfér a neten".
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
#71562240
#1285
üzenetére
Ó, én marha.
Elnézést, a fenti kisesszémben kizárólag a veszteséges tömörítésekről szándékoztam beszélni. Láthatólag rögzülten veszteségmentes(nek nevezett) tömörítést írtam, ez puszta notórius nyelvbotlás, helyettesítendő veszteségesre. Tehát, ebben a kisesszémben eszembe se jutott veszteségmentes tömörítésre még csak gondolni se - ugyebár nem is az volt a téma. Helyettesítendő mindenütt veszteségesre, és aszerint ítélendő meg.
(Nyilván jellegzetes freudi elszólás, de nyelvbotlásnak veendő az elszólásom. Veszteséges tömörítésről beszéltem.)[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
-Skylake-
#1280
üzenetére
A szövegem javítva, nagyon remélem, hogy mindenütt átjavítottam.:
Erre még összefoglalólag válaszolok, mert ez egy emberi hang és érvelni próbál.
"A konszenzus itt most az, hogy ha egy értéket nem tudok kimérni ÉS egyébként az általános , , biológiailag elfogadott hallástartományon kívül esik , akkor azt nem hallom. Mert nem tudom hallani. (...) a Te hallásod szembe megy azzal amit ma a tudomány és a biológia megengedne."
Rosszul gondolod, nem az a konszenzus, nem azt engedi a tudomány ma. A szakmai konszenzus és a tudományos alapkutatás mai (és eddig mindenkori) állása természetszerűen az, hogy a veszteséges audiotömörítések veszteségei-torzításai prímán és látványosan mérhetőek és mértek, ennek hangminőségbeli hatásai pedig prímán hallhatóak és hallottak. Az "én" hallásom nem megy szembe, az "én" hallásom a tudomány és a szakma természetes konszenzusa, mai és eddig mindenkori állása. A tudomány állása eddig mindig ez volt. Azon belül a biológiáé is, már amennyire a biológia egy pirinkó része foglalkozik szórakoztatóelektronikai problémákkal. És bár ez sem mennyiségi kérdés, de a tudomány általam mondott állását képviselők-tapasztalók jóval többen vannak, mint azok a marketingesek és egyszeri Foobarozók, akik lelkesen bizonygatják, hogy lehetetlen. Utóbbiaknak a marketinggel megtámogatott hangjuk nagyobb, nem a tömegük.
Amikor megjelent e topikban az első olyan mérés, amely a különbségeket nem elfedni próbálta, hanem megmutatni, rögtön jeleztem, hogy ez már egy olyasféle mérés, amely megmutatni akarja a különbségeket, nem elfedni - kiderült, hogy a jelzésem fröcsögés, a mérést pedig Szerző nekiállt kimagyarázni - nem sikerült, gyorsan elfelejtődött. Pedig még csak az a "mérés" sem volt valódi mérés, csak egy kis háztáji játékmérés játékszoftverekkel, mégis egy halom különbséget mutatott az egész hangsávban. Valódi mérés (ami legalább egy nagyságrenddel nagyobb felbontású, mint a mért jelenség) még nagyobb különbségeket mutat ki, természetesen. A valóság az, hogy az "én" hallásom jóval többen van, mint azoké, akik nagy hangon lelkesen bizonygatják a marketinget. Lásd a már más által is idetett idézetet a hifitopikból:
"Hívek tapsolnak, bólogatnak. Szerző boldog, hívek boldogak. Elfér a neten..." A tudománynak, a gyakorlott hifistáknak szakállas az a vicc, amit itt megint újdonságként tálaltok magatoknak. De elfér a neten.
Hogy itt csak egy-ketten szólnak hozzá a tudomány és a jelenséget gyakorlottan hallók képviseletében, az nem azt jelenti, hogy "ti" vagytok többen, hanem azt hogy "nektek" téma ez még mindig. A tudomány már kismilliószor kimérte, kihallotta, amiről "ti" azt mutogatjátok, hogy lehetetlen. Lásd a tegnapi hírt Mad Mike haláláról, nem véletlen hoztam a laposföld példát.
De a tudománynak az spanyolviasz, hogy az eddig feltalált, veszteséges audiotömörítések veszteségei jól mérhetőek és gyakorlottan hallhatóak az emberek kilencvenakárhány százaléka számára, a tudomány csak azért ellenőrzi ezeket, mert a tudomány a spanyolviaszt is ellenőrzi. (Nem idevaló oldalvágás a 3milliós tápkábel és a placebó témája.) Mint utaltam rá, kismillióan, kismilliószor megcsinálták azokat az általatok bálványozott ABX teszteket is, a spanyolviasz ellenőrzésére vagy csak kedvtelésből. Voltak egy-ketten, akik a hangadók folyamatos provokációinak hatására külön itt "nektek" kismillióegyedszer, kismilliókettedszer is megcsinálták, meghallgatták a szakállas viccet. Kiderült, hogy ők vagy csalnak vagy kiválasztott különlegeseknek magukat képzelők. Pedig ők vannak-mi vagyunk sokkal többen. A tudomány nem a ti oldalatokon áll. Nem ti vagytok a geoidisták.
De nincs gond, "nekünk" ennyi: "Hívek tapsolnak, bólogatnak. Szerző boldog, hívek boldogak. Elfér a neten..." Néha egy-két szakember próbálja halkan - a jelenséget végtelenül unó türelmetlenebbek "hangosabban" - jelezni, hogy azért csak-csak geoid az a Föld. De ha nektek viszlát FLAC, nektek viszlát FLAC. Oszt jónapot. Ha azt terjesztitek, hogy a veszteséges tömörítvény ugyanúgy szól, mint az eredetije, és csak a beavatottak hallják a különbséget, akkor számíthattok rá, hogy akad egy-két művelődésszervező, aki szól, hogy hát azért az nem egészen úgy van. Ennyi. E helyt azért vagytok többen, mert nem ide járnak a "geoidismerők", hiszen ez itt a "laposföldhívők egyesülete", akik végigtekintenek a rónaságon (mintavétellel megegyező felbontású - játék - "mérés"), és látják, hogy a Föld lapos - van, aki nekiindul Audacity meg Foobar gőzrakétával, és száz méter magasból is megállapítja, hogy lapos.
Egy-ketten benéztünk ide segítségül, ha igény van rá. Egyébként pedig annyi, hogy "elfér a neten". -
#1304
#71562240
törölt tag
Donki Hóte
#1303
#71562240
törölt tag
válasz
Donki Hóte
#1303
üzenetére
Korábban kétszer is kifejtettem, láttad, hogy az emberek kilencvenakárhány százalékának megvannak hozzá a szervi adottságai. Azután az, hogy az ilyen hifi hangminőséghallást hányan vagy hányan nem gyakorolják ki agyi készséggé és képességgé, arról már nem a fül tehet. Tehát gyakorlottan az emberek kilencvenakárhány százaléka képes rá. Agyi készség, képesség kialakításán vagy ki nem alakításán múlik az emberek kilencvenakárhány százalékánál, merthogy majdnem mindenkinek megvannak hozzá a hallószervi adottságai.
Az a bizonyos gyakorlás egyébként alapvetően nem vaktesztelést jelent hangminőségtelen eszközökön, hanem hangversenyre járást, otthoni minőségi zenehallgatást hangminőséges eszközökön, értelemszerűen nem csak a sajátodon, hanem minél több hangrendszert megismerve minél több kategóriában, hifi és zenei szaklapok olvasását... - ilyesmit. Művelődést. Művelődést a természetes- és a konzervzene-hallgatási tevékenységben. Minél műveltebb vagy a tevékenységben, annál jobban készséggé, képességé fejlődik a hangminőséghallás, nem kell hozzá különleges hallószerv. Még csak átlagos hallószerv se kell hozzá, átlag alatti hallószervvel is igen széles határok között fejleszthető a képesség.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
-Skylake-
#1328
üzenetére
Érdemes figyelni, hogy a szóbanforgó Long számos alkalommal vaktesztekre is szokott hivatkozni. Amely vakteszteken a kísérletek eredményét olyanok hallják viszonylag szignifikánsan (ha hallják), akik, mivel vakteszt, nem tudják, hogy mi történik két állapot között. Ha tehát Long idióta vásári majom, akkor alkalmasint azok is, akik hallgatóságként egymástól függetlenül hasonló változásokat írnak le két állapot között VAKTESZTBEN.
A pránanadi-témához. Néha megesik, hogy egyébként babonaságként kifejlődött babonaságok véletlenül a való világ valós működésével is találkoznak, korrelálnak.
Kiterjesztve, az audiofil kísérleti ügy(ek) kapcsán eleve idióta vásári majmozók között is jó eséllyel vannak például vallásos vagy hívő vagy babonás (pl. asztrológiás) emberek (alkalmasint "fehér keresztények"), akik nem veszik észre, hogy egymenetben eleve saját magukat is leidiótavásárimajmozták, hiszen kitalált lényekben-hatásokban hinni (placebó) eleve idóta vásári majomság - miközben a leidiótázott-vásárimajmozott audiofil kísérletező pedig lehet, hogy materialista, ateista, babonátlan.A hosszan aláhúzott példához. Azon, hogy például a hangjel továbbításában résztvevő router, modem hangja megváltozik attól, hogy milyen alátétet tesznek vagy nem tesznek alá, már régóta nem lepődik meg senki - aki jártas a témában. Tudományos paradigma - annak, aki jártas a témában.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
lo Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket.
