Új hozzászólás Aktív témák
-
floatr
veterán
Eléggé elkalandoztatok a témától. Nemrég olvastam arról, hogy a visszaváltás költsége a KDE és a TDF kalkulációi szerint elérhetik a 100M €-t. Biztosan megéri ez a bürgermeisternek, más pénzét nem sajnálja a "személyes hobbijára", de ez már nagyon nem az a kategória, amikor senkit nem érdekelne a költségvonzata a dolognak.
Messziről bűzlik az egész a korrupciótól, és még most is képesek itt sokan egymásnak esni, hogy ki mikor mennyi bugot javít ki, és melyik hatékony milyen munkavégzésre. Mindkettő tökéletesen helyt tudna állni, ha akarnák csinálni, pláne hogy az ügyviteli folyamatok nagy része elvégezhető webes megoldásokkal. De nem akarják jól csinálni.
Nyilván az van az egésznek a hátterében, hogy a mostani irányváltás kezdeményezőinek nem volt érdekeltsége a limuxos infrastruktúra támogatásában, valószínűleg a hátraarc levezénylésében részt vevő cégeknél annál inkább. -
Raymond
félisten
válasz
hallador
#350
üzenetére
Lehet hogy ezt nehez elkepzelned, de a Silicon Valley mernoki fizetesek meg startup szinten is $100K folott vannak. Ebbol a rosszabb esetben is 75-80K az alapber plusz mas kompenzaciok beleertve equity-t. Egy nem start-up normalis nagyob cegnel messze ez folott vannak a kezdo fizetesek is, tehat ha a $500K nem is ket kezdo mernok fizetese de nem is sokkal tobb es mar 3 eleg szukosen fer bele.
Bonusz sokk? Az "olcso/szar" Kinaban egy fejlett regioban mint a nr.1 Shanghai es Shenzen kornyeke nagyon kozel van ehez. A jo emberek foleg nemzetkozi tapasztalattal eszmeletlen dragak ami foleg abbol adodik hogy pont az USA nyugati parti tapasztalatokat hozzak magukkal az ott tanult es tapasztalatot szerzett visszatelepulok es befektetok.
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
-
#40553216
törölt tag
Csak mert a Windows forráskódját is sokan átnézik és emiatt csodás a kód minősége.
A Windows 8.1 listázott 350 sérülékenysége közül 278 db, a Windows 7 esetében 642-ből 566, Windows 10-nél 225-ből 155 már minimum a Vista-ban az SP2-től benne volt. A többit csak azért nem tudjuk, mert a korábbi Windowsokat nyilvánosan már nem javítja az MS. Vagy valamit félreértettem?[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
válasz
Dr. Akula
#332
üzenetére
"Te tudod hogy melyik linuxnál ki mondjuk az NSA beépített ügynöke, aki "minden rendben van, én már átnéztem" mesével altatja a többieket? ": linuxnál vagy van ilyen, vagy nincs. szerintem nincs, mert a panoptikon hatás érvényesül.
windowsnál meg van, mert be szokták vallani.
"Zárt OS-nél is átnézik a kódokat, csak nem hobbisták, hanem hivatásosok.": egyrészt a linux fő fejlesztői régen hivatásosok már, nem hobbisták. másrészt például a legfontosabb védelmi rendszert ugyanaz a csapat fejlesztette ki mind a két oldalhoz. tehát vagy jó a linxuban is, vagy rossz a windowsban is.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
azbest
félisten
válasz
#40553216
#355
üzenetére
Kódminőség kapcsán inkább hajlok afelé, hogy hamarabb lesz egy nyílt forrás "minőségi", akár szépségre, akár valamilyen éppen divatios kódminőség mérési technika szerint, . A nyílt esetben olyan szépítések is bekerülhetnek, amiért senki sem fizetne, de valamelyik lelkes munkásnak az az élete.
Zárt rendszernél akár több hónapi munkát jelentő komoly átalakítások is lehetnek, ha éppen a managementnek az a heppje, akár van értelme akár nincs. Ellenben, ha a fejlesztők mondják azt, hogy 5-10 éve foltozgatunk funkiókat, már nagyon ráférne egy refaktorálás és tisztítás, de ez semmilyen új funkciót, látható dolgot nem eredményezne, akkor leszavazzák, mert amit a megrendelők nem fizetnek ki, azzal nem égetik a pénzt. Ami nincs elromolva, azt nem kell megjavítani.
És itt is lehet olyan lelkes fejlesztő, akinek az az élete, hogy refaktorálni akar mindent, de a többiek feature fejlesztési munkáit nagymértékben akadályozza az ő ingyenes, szabadidős szépítése. Tehát veszteséget okoz, plusz munkaorákat és nagyobb költségeket, a szűkös határidők betartását veszélyezteti vele. Szóval ezt is vissza szokták fogni, get a life. -
#361
King Unique
titán
emvy
#349
King Unique
titán
Mily meglepő...Amikor nemrég egy másik topikban volt egy villámkurzus az alap vs. kiterjesztett támogatásról, illetve a biztonsági rések mindkettő esetében történő javításáról, úgy látszik az sem ment át. Az meg pláne nem, hogy nem kell ahhoz senkinek fizetni, hogy az ilyenekkel ne értsenek egyet.
[ Szerkesztve ]
-
#82729984
törölt tag
Szerintem a nyilt forrás körül sok félreértés van.
A nyilt forrás legnagyobb előnye (biztonsági szempontból), hogyha hiba van, akkor azt sokkal könnyebb kijavitani, illetve úgy is ki lehet javitani hogy a gyártó esetleg nem vagy nem időben javitja.
Persze azért itt is véleményes, hogy mennyiben óhajtod az éles rendszered patchelni egy Gipsz.Jakab@gmail.com-os embertől jövő javitással, illetve hogy egyáltalán képes vagy-e leforgatni a kódot, de ettől még megteheted elméleti sikon.
Zárt forrás esetén nem.Tehát ez egyértelmü előny a nyilt forrás mellett.
"Sok-sok ember túrja naponta a Linux forrást, és ha bármi hiba vagy disznóság van benne, az hamar kiderül."
"Nagyon paranoiásak leszedhetik a forrást, és lefordíthatják vagy átnézhetik."Ez viszont sok ponton cáfolható.
- a linux forrást nem túrja sok ember naponta
- aki túrja az is csak egy-egy részterületét
- hibát ritkán lehet észrevenni szemmel veréssel (azaz ha nem egy specifikus hibát nyomozol, az életben nem fogod kiszurni a 20 millió kódsor között hogy nini az ott egy hiba)
- úgy alapvetően hibát észrevenni csak olyan fog aki napi szinten fejleszt az adott kódban, mert a termék kódismerete nélkül másképp lehetetlen, következésképp az illető az adott termék fejlesztője és ilyenből kevés vanÉs ezt támasztja alá a mindennapi élet is, a legtöbb hibát akár zárt akár nyilt forrásról beszélünk, tapasztalati úton fednek fel és nem a forráskódból szúrják ki.
Egyébként (csak adalékként) nyilt forrás kapcsán a mai napig van egy elméleti diskurzus, miszerint nyilt forrású kódba a legkönnyebben backdoort/biztonsági hibát csempészni külső fejlesztőtől jövő "hibajavítással" lehet, azaz a legnagyobb fegyverét maga ellen lehet fordítani. Ez azon alapul hogy a legtöbb program kódja elég bonyolult ahhoz (tipikusan security related kódok, pl openssl), hogy csak néhány ember értse, igy ha átcsúszik a review-n akkor máris megvan a baj. És ha kiderül, az illető max felteszi a kezét hogy bocs nem vettem észre (és úgysem tudják hogy kicsoda).
Openssl kapcsán több ilyen is volt, amikor konkrétan felmerült hogy az illető külső fejlesztő amúgy nem-e valamelyik 3 betüs amerikai hivatalnak dolgozik egyébként, akik a valós fejlesztés mellet "side-effectként" egy-két "apróságot" is behoznak (pl. lelimitálták a kulcskészletet...)."Ugyanígy a repókból lejövő adatokat is sokat átnézik, illetve ha egy repóból egy hozzáértőbb embernél feltelepülne valami gyanús, az pillanatok alatt elterjed, és az a repó percek múlva zárva."
Na hát erre is volt már sok ellenpélda. Amúgy ez tök független a nyilt vagy zárt kódtól.
-
Mindig vannak ilyen sokáig lappangó bugok. És minden OS-ben.
De ha beleírna valaki valami kártékonyat a kódba, az gyorsan kibukik, ha vírusterjesztő PPA-t csinálsz, az még gyorsabban. (Nem is mondom, hogy a hivatalos kernelbe lehet be se kerülne a módosítás, szóval már ott kibukna.)A windózban meg ugye ki tudja, hány backdoor van és kinek.
@porthoszx : "- a linux forrást nem túrja sok ember naponta"
Hm, akkor a fejlesztők, kernel hackerek, vállalati securitysek, az semmi.
És igen, bekerülhet kártevő javítással. Ha valaki felfedezi, hogy a patch után valami fura, akkor viszont sokkal könnyebb kideríteni, mi az.
Másrészt, a javítások beküldői azért nem olyan hülyék, hogy ilyen nyíltan próbáljanak valamit elterjeszteni."Amúgy ez tök független a nyilt vagy zárt kódtól."
Ennyi. A zárt forrását viszont esélyed sincs megnézni.[ Szerkesztve ]
Mutogatni való hater díszpinty
-
-
#82729984
törölt tag
"Hm, akkor a fejlesztők, kernel hackerek, vállalati securitysek, az semmi."
Igen az semmi. Csak a linux kernel tartalmaz körülbelül 16 millió sornyi kódot. És egy linux nem csak a kernelből áll, sőt, a feltelepített rendszered csak kis része a kernel.
Egy openssl ami a biztonságért felel, pl. fél millió kódsort tartalmaz. szintén csak egy apró része a rendszernek.Tehát visszakérdezek: szerinted van a linuxnak 1 millió rendszeres/napi szintü fejlesztője? Csak mert az iparági átlag ~1 hiba / 100 sor kód...
És még mindig ott van a makacs tény, amit nem programozó ember sosem fog megérteni: egy kódban sosem lehet szemmel verve hibát találni. Főleg nem security hibákat, mert egy puffer túlcsordulást te sosem fogsz észrevenni szemmel csak úgy ránézve a kódra.
"Másrészt, a javítások beküldői azért nem olyan hülyék, hogy ilyen nyíltan próbáljanak valamit elterjeszteni."
Olvasd el még egyszer amit irtam. Úgy lehet belerakni hogy nem fogod észrevenni, de még a kód karbantartója sem.
Ominózus openssl issue (néhány éve történt), valaki észrevette hogy van egy változó ami random memória adattal van inicializálva és aztán felhasználva. Az álmoskönyv szerint ez nem jó jel, hát kijavitotta és átment minden review-n hisz ez nyilvánvaló hiba. Csakhogy ez nem hiba volt hanem szándékos, mert köze volt a kulcsgeneráláshoz és a véletlen számokhoz és a javítással töredékére csökkent a kulcstér (nyilván aki eredetileg irta a kódot az is egy f.sz volt, de ez más kérdés).
Évekig benne volt a "javitás", mikor kipattant és kiderült hogy mi is történt valójában. Na ekkor kellet a fél világnak lecserélni a tanúsítványokat mert a javitás azt okozta, hogy aki erre rájött az akármilyen certet tudott kompromittálni...Természetesen én nem azt mondom hogy ez (és sok más hasonló is van még) szándékosan és rosszindulatúan került bele. Csak annyit hogy ily módon simán lehet opensource termékbe kiskaput, backdoort csempészni anélkül hogy bárkinél megszólalna a csengő.
Egy másik híres (hírhedt) ominózus hiba, a heartbleed pl. 2 teljesen éven volt benne a rendszerbe mire kiderült és javitották. Ami megint csak arra bizonyíték hogy hiába lesi szerinted sok ember a forráskódot, nem lehet szemmel verve hibát észrevenni.
-
-
válasz
#82729984
#368
üzenetére
Miért a MS-nak van annyi fejlesztője? De nekik mondjuk nem kell orvul beletenni semmit, hiszen simán lehet, hogy a cég fejleszteti bele
Nyilván nagyon sok a forrás, de azért nem kell egyből azt hinni, hogy nem derülne i egy disznóság. Nem csak a kód elemzésével derül ugyanis ki. Sok-sok rendszergazdának is feltűnne, hogy valami olyat akarna csinálni a gép a hálóján, amit nem kéne... stb..."Egy másik híres (hírhedt) ominózus hiba, a heartbleed pl. 2 teljesen éven volt benne a rendszerbe mire kiderült és javitották. Ami megint csak arra bizonyíték hogy hiába lesi szerinted sok ember a forráskódot, nem lehet szemmel verve hibát észrevenni."
De 2 év alatt kiderült. Ha ez szándékos volt, elég rosszul sikerült; és ugye lehetett elemezni a forrást, hogy miért is van. A zárt forrású dolgokban meg ki tudja, mi van, és mióta.Mutogatni való hater díszpinty
-
#82729984
törölt tag
Ennek semmi köze az MS-hez vagy a zárt forráshoz, egy kód nem attól lesz hibamentes hogy nyilt vagy zárt forrás.
Ez a félreértések fő alapja. Egy kód attól lesz jó (és hibamentes vagy kevésbé bugos) hogy átverjük a megfelelő minőségbiztosítási processzeken. Kódolási módszertan (clean code, oop stb), review, unit teszt, e2e teszt, mindenféle static kód ellenörző toolok (legyen warning mentes stb), leak check stb stb.
Ha ez megvan, akkor nagy eséllyel jó és kevésbé bugos kódod lesz. Ha nincs meg, akkor meg sz@r legacy kódod lesz teli bugokkal. Tökmindegy hogy nyilt vagy zárt a kód.
"Sok-sok rendszergazdának is feltűnne, hogy valami olyat akarna csinálni a gép a hálóján, amit nem kéne"
Aha. A sony-tól 77 millió user adatait lopták el. A yahootól 500 millió felhasználó adatát. A target amerikai áruházlánctól 40 millió bankkártya adatot loptak el. Az adobe-tól 3 millió felhasználó pénzügyi adatait lopták el.
Csak szemezgetek az utóbbi pár év hireiből. A híres rendszergazdáinak évekig nem tünt fel hogy átjáróház a rendszerük..."De 2 év alatt kiderült. Ha ez szándékos volt, elég rosszul sikerült; és ugye lehetett elemezni a forrást, hogy miért is van"
Hát, szeretnék én ilyen rosszul - 2 évig - hozzáférni a bankszámládhoz
Figyelj zárjuk le a vitát. Azt javaslom hogy olvass ezeknek bőven utána, mert amiket mondasz az sajnos nagyon nem úgy van a valóságban. Ha úgy lenne, akkor nem lenne napi hír hogy épp melyik banktól, gigacégtől épp hány száz millió dollárt/accountot/bankkártya adatot stb lopták el.
-
bambano
titán
válasz
#82729984
#368
üzenetére
"Azt javaslom hogy olvass ezeknek bőven utána": neked is javaslom ugyanezt.
"Ominózus openssl issue (néhány éve történt), valaki észrevette hogy van egy változó ami random memória adattal van inicializálva és aztán felhasználva.": ez így egy hangulatkeltésre alkalmas vaskos csúsztatás. nem volt openssl issue, debianos openssl issue volt. a valaki, aki észrevette, az nem valaki volt, hanem a debianos openssl csomag karbantartója, aki a debianos biztonsági rendszabályoknak megfelelően szigorúbb fordítási opciókkal fordította az openssl-t a csomaghoz, ezért a fordító szólt, hogy olyan kódrészletet talált, ami általában nem jó. ezt tetőzte, hogy az eredeti szerző nem volt elérhető, így hiába próbálták egyeztetni a problémát, nem sikerült.na ezek után rakták bele a debianba az openssl hibás verzióját.
"Na ekkor kellet a fél világnak lecserélni a tanúsítványokat": nem, sajnos itt még nem tartunk, hogy a fél világ debiant használjon
és még mindig az a kérdés, hogy az az opensource cucc a jobb, ahol legalább kiderülnek a hibák, ahol legalább balhéznak a problémákból, és ahol legalább van lehetőséged belenézni, hogy mit barkácsolnak, vagy a closed source, ahol jogod van tátott szájjal lenyelni, amit le akarnak tolni rajta, slussz.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
válasz
#82729984
#371
üzenetére
Egy kód akkor lesz jó, ha jól megírják.
Pont korábban hangzott el, hogy nem lehet csak úgy észrevenni."Tökmindegy hogy nyilt vagy zárt a kód."
Csak éppen arról volt szó, hogy a nyíltban észre lehet venni, mert többen nézik, nézhetik."Aha. A sony-tól 77 millió user adatait lopták el. A yahootól 500 millió felhasználó adatát. A target amerikai áruházlánctól 40 millió bankkártya adatot loptak el. Az adobe-tól 3 millió felhasználó pénzügyi adatait lopták el."
Kérdés, hogyan. Mert lehet, hogy a kód jó volt, a processzek még jobbak, a security-s fizetése viszont alacsony.Amúgy milyen vitát? Én tartom a véleményem, hogy a nyílt forrás jobb, mint a zárt, ennyi. Azt elvileg még szabad.
[ Szerkesztve ]
Mutogatni való hater díszpinty
-
#82729984
törölt tag
Nincs minek utánaolvasnom. Ha nem érted a szemléltetés fogalmát az a te bajod. Ja és amúgy csak szólok, a kb. fél linuxos világ debián származékot használ.
De gondolom a következő hozzászólásod meg az lesz hogy nem is 500 millió user adatát lopták el, hanem csak 380 millióét, tehát tévedek, nincs is probléma az IT biztonsággal
Egyébként a hivatkozott openssl issue, szintén két évig benne volt a kódban.
"és még mindig az a kérdés, hogy az az opensource cucc a jobb"
De ez nem az a kérdés amivel én a threadet inditottam (olvass vissza). A kérdés az, hogy mitől lesz jobb a kódod, mitől lesz hibamentesebb. És ennek az opensource-hoz csak érintőlegesen van köze. Feljebb leírtam mitől lesz jó vagy jobb a kód.
Független attól hogy nyilt vagy zárt-e a forrás.Jó lenne ha megértenéd, én nem a zárt forrás mellett érvelek. Hanem azt mondom hogy a kódminőség független a kód nyilt vagy zárt lététől.
Ezen vitatkozni olyan mint hogy attól megy-e jobban az autó, ha Marika a postán vajas kenyeret eszik vagy májkrémes kenyeret. Semmi köze a kettőnek egymáshoz.
-
#82729984
törölt tag
"Kérdés, hogyan. Mert lehet, hogy a kód jó volt, a processzek még jobbak, a security-s fizetése viszont alacsony."
vs
"Sok-sok rendszergazdának is feltűnne, hogy valami olyat akarna csinálni a gép a hálóján, amit nem kéne... stb..."
Akkor most döntsd már el hogy észreveszik-e a rendszergazdák vagy nem.
"Csak éppen arról volt szó, hogy a nyíltban észre lehet venni, mert többen nézik, nézhetik."
Jaj istenem hogy még mindig itt tartunk. Igen, egy ideális világban igazad van. A gyakorlat teljesen mást mutat. Ez van.
Kb. olyan hogy a bünözök meg közöttünk járnak, tehát elvileg bárki észreveheti ha valaki egy bünöző, gyakorlatban meg senki nem veszi észre. Sőt sokszor a szomszédok még áradoznak is róla hogy milyen f@sza gyerek volt ez a szomszéd darabolós gyilkos mindig előre köszönt a kisboltban."Én tartom a véleményem, hogy a nyílt forrás jobb, mint a zárt, ennyi."
Én nem is állítottam ennek az ellenkezőjét. Azt állítottam és még mindig azt állítom hogy attól kevésbé lesz hibamentes a kód hogy nyilt. Mert nem attól függ.
Szóval akkor most jól elbeszélünk egymás mellett (gyakori). -
bambano
titán
válasz
#82729984
#374
üzenetére
"Jó lenne ha megértenéd, én nem a zárt forrás mellett érvelek. Hanem azt mondom hogy a kódminőség független a kód nyilt vagy zárt lététől.": ha a nyílt forrás legfontosabb ismérvét nem veszed számításba, akkor de, a zárt forrás mellett érvelsz.
de ettől függetlenül: szerintem a kódminőség függ attól, hogy nyílt vagy zárt.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
"by definition nem tudod, hogy milyen a zart kod minosege, nem?": általánosítás történt, tehát zárt kód már nem csak a windowst meg a többi ms cuccot jelenti. így ha láttál zárt kódú projektet vagy vettél részt ilyenben, akkor lehet infód.
Miért jobb szerintem a nyílt forrás:
1. sok nyílt forráskódú projektet hobbiból tolnak, és az ember a hobbiját rendesebben csinálja, mint azt, amit muszáj.
2. a nyíltság egyben azt is jelenti, hogy az egész világ látja, hogy mit gányoltál, nem csak a főnököd, és az egész világ előtt szégyenülsz meg, ha nem jó.
3. szűkítve a kört a windowsra, ez a folyamatos visszafelé kompatibilitásra való törekvés szükségképpen kuplerájt csinál minden kódból. ha nincs megrendelő és fizetés, szabadabban dönthetsz arról, hogy mit szanálsz a kódból.természetesen statisztikákról meg várható értékekről beszélek, amik nem feltétlenül igazak egy konkrét programra (pl. az eredeti openssl a hírek szerint annyira gány volt, hogy többen is forkolták). de hosszú távon nagy mintát tekintve ez lesz a vége, ez a véleményem.
számomra az egyik emlékezetes eset az volt, amikor a tisztelt gnu awk programozói úgy gondolták, hogy a 16-os számrendszer 13 számjegyből áll. ha nem lett volna opensource, még mindig nézném, mint örömlány az erzsébet utalványt. de mivel opensource volt, így nem kellett senkire sem várni, szétkaptam, kijavítottam, hallelluja.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Az en tapasztalataim szerint a fizetett profik altal krealt nyilt forras az oke. A hobbistakra vonatkozo megjegyzesed ket okbol nem igaz:
- a legtobb hasznalhato termekhez szukseg van egy csomo unalmas melora is (rendes teszteles, egyeb sziszifuszi munkak). Peldaul ezert van az, hogy OSX-en meg Windowson az esetek 99%-aban korulbelul rendben van a font hinting meg kerning, Linuxon meg nincs (tekintve hogy ilyen szempontbol nincs is 'Linux', csak kulonbozo disztrok, amik installalas utan akar meg jol is neznek ki, de ahogy felrakod az elso programot, ami Java-t/mas UI toolkitet hasznal, onnantol buko).
- amit a harmadik pontban irsz, az igaz, es egyebkent jol illusztralja, mi az, amit te/ti elfelejtetek: az emberek nagyresze valami problemat szeretne megoldani a szoftverrel. NEM az a celja, hogy a program kodja igenyes legyen, es az is mindegy neki, hogy mostmar systemd tokol bootolaskor, nem upstart. Tehat ha a felhasznalo egy lenyegtelen nyug, akkor megertem, hogy miert beszelsz olyasmiket, amiket.while (!sleep) sheep++;
-
bambano
titán
"Az en tapasztalataim szerint a fizetett profik altal krealt nyilt forras az oke.": a linux kernel zömét fizetett profik írják. meg a microsoft...
meg pár lelkes amatőr, akiket komolyan ellenőriznek.
a linux alapú disztrókban a szoftverek zömét mára szintén fizetett profik írják, de ott azért van amatőr cucc is. viszont, ahogy az ssl bugból is látszik, a csomagolásnál azért vannak minőségi elvárások és ellenőrzések, tehát ott sem csak úgy huppannak be a lomok a cuccba."rendes teszteles, egyeb sziszifuszi munkak": én úgy láttam, elég sok tesztelés van, pl. debianban. eleve a több lépcsős kiadási folyamat is tesztelési lépésekhez kötött. másrészt például a debianban azt mondják, hogy kiadjuk a disztrót, ha készen van. más rendszereket meg kiadnak, amikor már nem lehet tovább hazudozni a határidőről (nem állítom, hogy ez kizárólag ms specifikus).
"az emberek nagyresze valami problemat szeretne megoldani a szoftverrel.": én is. öreg vagyok már bohócnak, úgyhogy l'art pour l'art nem foglalkozom már számítógéppel.
"Tehat ha a felhasznalo egy lenyegtelen nyug, akkor megertem, hogy miert beszelsz olyasmiket, amiket.": az én munkámat folyamatosan ellenőrzik. a hírközlési hatóság is. meg a többi. ha én mellényúlok, ráborul a telefonközpont az ügyfélszolgálatra, következő kanyarban porzósra rúgják a seggemet. például ezért sem tekinthetek a felhasználóra lényegtelen nyűgként.
szerinted itt hány emberen van hasonló szigorú ellenőrzés? nekem ezen problémák megoldására a windows nem jött be. (zárójelben: mondjuk nem csak nekem, nem is tudok olyan internet szolgáltatóról az országban, ahol az adatátviteli szolgáltatáshoz windowst használnának...) feltételezem az itt velem vitázóknál nem úgy működik a meló, hogyha elrontanak valamit, akkor az utcasarokig áll a sor elégedetlen előfizetőkkel és jön a tv meg a sok újságíró, akiknek az a hír, hogy sír, meggyulladt, éhes, rágyújtották, multi megszivatta az egyszeri júzert, stb. (ismét zárójel: még soha nem jött ki a tv azért, mert 10 évig 100%-os rendelkezésre állással ment a cucc, amit üzemeltetek)
és akkor beszéljünk az árról is. mennyibe kerül egy 10 ezer postafiókos exchange a hozzá szükséges licenszekkel (oprendszert is beleértve), plusz alá a hardver, az se baj, ha redundánsan? amikor életem első komolyabb isp-jét csináltam, a főnök rámerőltette egy bizonyos levelezőrendszer használatát, hiába tiltakoztam. pár hét múlva vigyorogva mentem be hozzá, hogy veheti a következő adat licenszet 4usd/db áron, mert elfogyott, ugye megmondtam...
nem jól rendereli a fontokat a debian.. és akkor mi van? azokon a gépeken, amik számítanak, X sincs, nem még ttf fontok... de oké, legyen igazad, a windows meg jól rendereli a fontokat. legalább egy dologban jobb, mint a debian. csak amikor azt mondta nekem a legálisan megvásárolt w10, hogy 86900 forintért vegyek már egy licenszet, mert szerinte nem igazi, ami van, akkor kicsit ideges lettem.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
A Linux kernel minosegevel kapcsolatban nincs kulonosebb kifogasom (egyebkent szakertok, akik ismerik az NT kernelt, ugyanezt mondjak; marmint hogy az NT kernel kivalo). Ettol meg nem hiszem, hogy az OSS eleve megoldast ad a minosegi problemakra (bar segit, ezt belatom -- de a belefektetett penz meg tobbet).
> nekem ezen problémák megoldására a windows nem jött be
Elhiszem. Szerveren nyilvan nekem is, mivel a Linux iranyaba onnan megy a penz, tehat ilyen szempontbol szepen ki van csiszolva (kiveve par marhasagot, mindegy). Desktopon nincs benne penz, olyan is.
> nem jól rendereli a fontokat a debian.. és akkor mi van? azokon a gépeken, amik számítanak, X sincs, nem még ttf fontok
Tokjo, ebben egyetertunk. Szoval szerintem az OSS az segithet; de alapvetoen az lesz jo minosegu, amibe penzt es energiat raknak. A Microsoft rengeteg penzt es idot ontott mar pl. az Office-ba, es tenyleg jobb, mint a tobbi (lehet, hogy a tobbi is 'eleg jo' bizonyos feladatokra, persze).
Egyebkent egy anekdota: csomoan sirnak, hogy pl. a regi MS formatumok komplikaltak meg obskurusak: Spolskynak volt egy jo blogbejegyzese arrol, hogy pl. a regi DOC az azert nezett ki ugy, ahogy, mert kozvetlenul diszkrol memoriaba lehetett tolteni parszolas nelkul. Szoval csomo dolog azert olyan, amilyen, mert a 286-osok koraban egy ODT dokumentumot be se tudott volna olvasni egy gep.
while (!sleep) sheep++;
-
bambano
titán
"de alapvetoen az lesz jo minosegu, amibe penzt es energiat raknak": a példák azt mutatják, hogy nem.
ha valamibe pénzt raknak, ott rögtön lesz határidő és megtérülés is. meg profit.
a határidő és a profit sokat segít, hogy tákolmány legyen a szoftverből.energiát nyilván bele kell rakni, ezt nem vitatom. de azt lehet ingyen is.
profitra példa: az userek zöme teljesen jól ellene most is az xp-vel, ha az ms részvényeseit nem kellett volna azóta kifizetni. többször is. és mivel nem látszik a valódi igény a fejlesztésre, így kerülnek bele olyan nehezen megszült dolgok, mint a csempe.
a profit másik problémája, hogyha egyszer volt profitod, akkor fontossá válik, hogy legközelebb is legyen. mit teszel meg azért, hogy legközelebb is legyen? lefizeted a müncheni városatyákat? megveszed a szabványosító bizottságot? ügyvédhadakat fizetsz, hogy a jog félreértelmezésével ellehetetlenítsd az összes számbajöhető ellenfelet? ellopod más cuccait?
és ehhez társulhatnak egyéb konteók is, hogyaszongya nem éri meg rendes szoftvert fejleszteni, mert így el lehet adni víruskergetőt is...
szerk: egyébként nem, az nt kernel nem kiváló, legalábbis a hálózati részét a linux nagyon veri.
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
> legalábbis a hálózati részét a linux nagyon veri.
Meg szerencse, hogy a Linux nagyresze a halozati stack. Varjal, nem.
Egyebkent varjal, az a stack, ami egy alap Linux desktop installacional azt csinalja, hogy ha siman mountolsz egy nfs share-t, es az eltunik a halozatrol, akkor utana meghal a konzol?
Na jo.A hsz-ed tobbi reszevel nem tudok mit kezdeni, nyilvan mindenki a profitert dolgozik vegso soron, az elet ilyen szemet.
[ Szerkesztve ]
while (!sleep) sheep++;
-
bambano
titán
"az a stack, ami egy alap Linux desktop installacional azt csinalja, hogy ha siman mountolsz egy nfs share-t, es az eltunik a halozatrol, akkor utana meghal a konzol?": pontosan miről is beszélsz? mert itt most nem látom, hogy kliens oldalt fikázol vagy szerveroldalt, utóbbiból kernel vagy userspace nfs szervert, mert ha ezt a legutóbbit, akkor ez nem is linux kernel kérdés
vagy most csak nem olvastad a soft meg a hard mount opció közötti különbséget, amivel simán kicserélhetsz egy nfs szervert úgy, hogy a kliensek nem szakadnak össze?
szerk: "nyilvan mindenki a profitert dolgozik vegso soron, az elet ilyen szemet.": csak nem mindegy, hogy:
- a profitért dolgozol, semmi másért, vagy pedig van egy értelmes célod, és ehhez jól jön, ha profitot is termel
- meddig vagy hajlandó elmenni a profitért.[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
> alap Linux desktop installacional azt csinalja, hogy ha siman mountolsz egy nfs share-t, es az eltunik a halozatrol, akkor utana meghal a konzol
> mert itt most nem látom, hogy kliens oldalt fikázol vagy szerveroldalt
kar
> vagy most csak nem olvastad a soft meg a hard mount opció közötti különbséget, amivel simán kicserélhetsz egy nfs szervert úgy,
aha, de, olvastam
while (!sleep) sheep++;
-
#82729984
törölt tag
" a példák azt mutatják, hogy nem.
ha valamibe pénzt raknak, ott rögtön lesz határidő és megtérülés is. meg profit.
a határidő és a profit sokat segít, hogy tákolmány legyen a szoftverből."Lol. Most komolyan megkérdőjeleztem hogy egyáltalán képben vagy-e azzal amiről beszélsz (jelek szerint halványlila fogalmad sincs).
Gyakorlatilag az összes jó minöségü, értékes opensource projekt mögött van egy cég (vagy alapítvány) ami kemény tolja bele a zsét és fizetett fejlesztők.
rhel, sles, ubuntu, firefox, android, virtualbox hogy csak soroljak párat (de k.rva hosszú ám a lista) és akkor még nem is beszéltünk azokról az esetekről amikor az egyik profitorientált cég fizetett fejlesztői fejlesztenek egy tőlük kvázi független termékbe (lásd pl. az MS az egyik legnagyobb linux kernel fejlesztő).Az a helyzet, hogy most már nagyon sok kommenten keresztül bizonyitod hogy gyakorlatilag nincs közöd a témához, van a fejedben valami egyéni kis (álom) világ és abból extrapolálsz.
De a valóság nagyon nem ez, de tartok tőle hogy úgysem tudlak meggyőzni, mert valamiért annyiért berögzült a gondolatvilágodba egy hamis kép a világról.
-
floatr
veterán
A vérprofikat zárt projekten inkább hagyjuk, annyira gáz amit művelnek, hogy én szégyellem magam. A hobbistákkal kapcsolatban viszont meg a tesztelés nagyfokú hiányosságai jelentik a problémát.
De hülyeség lenne a nyílt forrást a hobbisták eszközévé silányítani. Nagy cégek nagy projekteket tolnak nyíltban, és szerintem ez a megoldás a kódminőségre, nem a szabadidős tevékenység, vagy a zárt kód. -
azbest
félisten
válasz
#82729984
#388
üzenetére
"De a valóság nagyon nem ez, de tartok tőle hogy úgysem tudlak meggyőzni, mert valamiért annyiért berögzült a gondolatvilágodba egy hamis kép a világról."
A kommenteket olvasva kissé az volt az érzésem, hogy néhányan harcolási kényszerben szenvednek. Ha valaki egyetért velük valamilyen témában, még akkor is keresnek valamilyen mellékszálat azon belül, amin fennakadhatnak. Ez jól összekovácsolja a csapatot, a lényeg, hogy mindenki mindenkivel vitatkozzon, bármiről
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A profitorientáltság kapcsán még egy adalék: sokszor az a profit, hogy az adott cégnek nem kell nulláról egy teljes rendszer kifejlesztenie. Ami pénzt beletolnak egy-egy nyilt projektbe, az ott térül meg, hogy nem kell a teljes projekt minden költségét magukra vállalniuk. Lényegében a cégek és független fejlesztők kollaborálnak, költséget osztanak meg, amivel mindegyik a saját költségein tud spórolni. A társadalom pedig hasznos közös értékkel bővülhet közben.
Persze kevésbé jó példák is vannak. Péládul a webkit, ahol az apple nagyon vaskalaposan csak a saját szempontjait vette figyelembe a webkit2 ágon. Mivel nem volt kompromisszumkészség, így a cégek közti feszültés odáig vezetett, hogy inkább leforkolták és külön mentek tovább (pl google). A kisebb szereplők pedig a webkit helyett a valamelyik forkra építik a saját megoldásukat (pl Qt).
-
bambano
titán
válasz
#82729984
#388
üzenetére
fentebb már írtak arról, hogy az ms által a kernelbe rakott kód milyen. jelentős részét javítani kellett.
az általad felfedezni vélt ellentmondás forrása valószínűleg az lehet, hogy másképp gondolkodunk a minőségről.
nem akarok oda piszkítani, ahonnan eszem, így csak egy nevet említek: lennart poettering.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
MichaelSD
őstag
"Egyebkent egy anekdota: csomoan sirnak, hogy pl. a regi MS formatumok komplikaltak meg obskurusak: Spolskynak volt egy jo blogbejegyzese arrol, hogy pl. a regi DOC az azert nezett ki ugy, ahogy, mert kozvetlenul diszkrol memoriaba lehetett tolteni parszolas nelkul. Szoval csomo dolog azert olyan, amilyen, mert a 286-osok koraban egy ODT dokumentumot be se tudott volna olvasni egy gep."
És ezért x évvel később kell a docx formátumnák is egy több száz oldalas átláthatatlan valaminek lennie?
XMPP: sdmichael@kdetalk.net
Na jo.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it Ahogy az átálláskor, most sem teljesen világos a szereplők és a döntéshozók álláspontja, mivel egy technikai-gazdasági döntés politikai szintre emelkedett.
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen