Új hozzászólás Aktív témák
-
Tasunkó
senior tag
Minden hír jó, amiben rájuk rohad a kártya a kriptosokra. Utolsó kártyámat 50 euróért vettem használtan, ez egy gigabefektetés volt a részemről, addig rá se pillantok amíg ez alatt nem látok használatba 30 euróért 3xos teljesítménnyel ilyet. Imádkozzon az AMD meg az NVIDIA hogy megmaradjon a kriptó, mert tölem pénzt nem látnak. Az Audi is elrontaná a reputácioját ha kizárólag egy helyben állva port hajtanák a kerekével, emiatt nem lehetne kapni. Mostanában kedvelhetö hírek érkeznek napi szinten, remélem taiwani gyártósorok köt ki az összes kriptós a végén hogy éhen ne haljanak, méltó happyend lenne, de a grafikus kártya gyártók akkor is a begyemben maradnak. Tolhatják a lóvét a marketingbe hogy ebből kimosakodjanak.
[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
#250
Tasunkó
senior tag
Donki Hóte
#247
Tasunkó
senior tag
válasz
Donki Hóte
#247
üzenetére
Az agresszív irodista ki tudná fosztani a békés zöldségtermesztő boomert, és akkor a zöldségtermesztő halna éhen. Elsőnek a városlakó békés irodista réteg halna éhen. Annyinak mindeképpen meg kellene halnia, hogy csak kb.18. századi embertömeg legyen, ezzel van tapasztalat a lakosság-terület arányban, tehát a fennmaradó néhány milliárdnak lenne 6 hete, asszem annyit ki lehet bírni kaja nélkül. A boomer szakmák békés művelői viszont a 6 héten belül már védelem alá kerülnének, nem beszélve az agresszív zöldségesről aki eleve semmiben nem szenvedne hiányt. Csodálatos ez a világ hogy épp akik létfontosságúak a működésében azok vannak szénné szopatva.
[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
t72killer
#253
üzenetére
Nagy arányban halnának éhen az újdonsült zöldségtermesztők, mivel aki még sosem csinálta annak nagyon rosszul sikerülne és a következő kísérletéig már nem húzná ki. Azt a gyakorlatot youtube hiányában, nem tudnák behozni, a szakirodalom rettenetes egy laikusnak, de általában is, szóval a nem hozzáértők közül a legerősebbek, Bálint gazda praeaetoriánusaiként szegődnének el. Ebben az értelmezésben van a szakértelmek közt hierarchia. Általánosságban a számítástechnika a tőkét szolgálja, általa nagyobb a termelékenység, a haszon, egy dickensi viktoriánus gépkorszak is el tudna látni elméletileg egy ekkora civilizációt.
[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
-
Tasunkó
senior tag
válasz
arnyekxxx
#278
üzenetére
Az tényleg szopás egy vagy két gépet venni a családba, az alap grafikus kártya kategória sokáig szinte nem is volt a piacon, mostanában megy 70-80ért, ami 30 ér ment azelőtt. Ráadásul ezek fogyasztása, az enyémnek 27W max ha nagyon megy, ami ritka, szóval a klíma szempontjából jelentéktelen.
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Ez jó téma, mert nem érezzük, és aki érzi az bizonyára fogalmatlan a cégek mértéktelen erőforrás pazarlása, illetve az olcsó munkerő miatt a kínai gyártás elképesztő ekolábnyoma, és a sor a végtelenségig tarthatna a pár évig használható műszaki cikkek, amelyek szintén a gazdaság motorjai, és ha ezzel szemben a fogyasztó ostorozza magát a 27 wattjával, meg hogy magának keveri a fogkrémet, és társai az abszurd humor kategóriát, és a problémát ezzel egyáltalán nem lehet majd megoldani. Majd ha a cégeket rá tudjuk kényszeríteni hogy a haszon ellenére oldják meg a bolygó szennyezésének 99,5 százalékát, onnantól el kell kezdenünk dolgozni a 27 wattunkon.Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Sajnos mindenki a szívén viseli a klíma sorsát. Ha ezt a rengeteg fölöslegesen kifejtett energiát a valami értelmesre fordítanák, mondjuk a cégek működésére fókuszálnának már rég eredmények lennének. Teljesen más kultúrát kéne terjeszteni. Megy a kimutogatás hogy a szomszéd összekeveri a műanyagot a szeméttel, de ezek a problémák jelentéktelenek. Sokkal fontosabb lenne tudatosítani mi megy a gyárakban, mi folyik egy termék előállítása közben, mit művelnek a dolgozókkal, kirakatba tenni a gyárakat, és a folyamatokat ahogy egy adidas például a lábra kerül. Csak ez nehezebb harc, könyebb egymás kezéből kicsavarni a wolfrámszálas izzót, mint szembeszállni a cégekkel. A klímavédő kultúrának elsősorban arról kéne szólni, hogy szembesíteni a fogyasztókat, mit művel az adott konkrét termék amit levesz a polcról, az embertársaiaval és a természettel, és még fontosabb hogy milyen alternatívák vannak hogy ez javuljon. Sokan nagyon gyorsan megundorodnának, így közvetve a fogyasztást is csökkentené. De ilyet nem tesznek, mert nem azért pénzelik a greenpeace-t meg a civil szervezeteket, hogy ne térüljön meg busásan. Már egy ideje a környezetvédelmet arra használják hogy üzletileg megszorongassák egymást a gyártók. Persze van értelme hogy szelektáljuk a szemetet, meg fésüljük ki a kismókusok szőrét, de ez csak egy operett, és a helyén kéne kezelni. Hogy a fiatalok agyát is ezzel mossák ki az minden csak nem meglepő. Ez egy játszótér ahová beterelik a népet, hogy ne zavarjon be a tőketermelésbe. Viszont annyira abszurd hogy szórakoztatóértéke van már. Kíváncsi vagyok a következő részre, mit reagál a fogyasztó aki Call Of Duty helyett már sakkozik, teszemazt eco fűszálból taiwani kisgyerekek kezével csomózott sakkfigurákkal, és mégis 15 perc alatt leég a napon. A gondolkodás is rendkívül izgalmas ahogy az ok-okozati összefüggések levezetésre kerülnek. Gondolom aki semmiről sem tehet az lesz a legnagyobb bűnös a problémában, de egyre nagyobb csavart kell majd beletenni.
[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Nem kell faklumpa, néhány tipusú(nem márkájú) cipő mindenki lábára ami 20 évet kibír, és ezzel a technológiával rendelkezünk, a mai cipőgyártás nagy része lehúzhatja a rolót így a környezetre gyakorolt "áldásos" hatásától is elbúcsúzhatunk. Ugyanígy rengeteg technikai cuccnak amit használunk tudnánk gyártani életfogytig tartó verziókat, így sokkal kevesebbet kellene legyártani. Az ázsiai gyártás szállítás közben elkövetett szennyezését meg sem említettem, ezt a jóval kevesebb árut lehetne viszonylag helyben legyártani. Ami ehhez kell hogy a cégek mondjanak le a haszonról. Az emberiség vagyonának 99 százaléka, egy százalék kezében van, de a valóságban ez az egy százalék inkább ezrelék, gondolom ez az optimalizáltságok legjobbika amiről beszéltél. Nos arra a haszonra nincs szükség ha a 99 százalék megél 1 százaléknyi pénzből az 1 százalék vagyonának egy részét szét kell osztani a többit pedig betudni annak, hogy a cégek haszonalapú működése zsákutca volt. A cégekről meg lehet még említeni, hogy már bőven vannak embertömegek akik gyártósoron élték le az életük. A gyártósor nem az a hely amiért az élet kifejlődött, és valahol ez az inhumánus hozzáállásunk a világhoz hogy más emberektől elvárjuk hogy életük minden napján a mi használni kívánt szarjainkat rakják össze, ez az élet szembeköpése. A természetet kevésbé kizsákmányoló életmódnak a humanizmussal együtt kell járnia, ezek nem különutak. Amit a klíma-problémáról hallottam abból nekem az jött le, hogy a tudomány szerint nagyon rossz a helyzet, amit nem lehet ezreléknyi hozzáállás változtatással megoldani. Nem vagyok szakértője a környezetszennyezésnek és az lehet az eltérés kettőnk között, hogy rosszul tudom, és a klímaváltozás problematikája bagatel, amit bagatel megoldásokkal-amiről szólt mindigis a mainstream környezetvédelem-meg lehet oldani. Fel lehet itt sorolni a tudatos fogyasztást, energiatakarékosságot, szelekciót stb. ami most trendi, nagyonis hatékony lehet, abban az esetben ha a környezetszennyezés marginális kérdés.
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Az ideális lenne a hobbistáktól átvenni a cégfilozófiát, többnyire azok is nagyszerű dolgokat csinálnak és akkor is ha semmi hasznuk belőle. Többféle vonalon lehet elindulni. Ha az csinálja az adott dolgot akit érdekel, nem aki kényszerítve van rá, akkor már nem is kell akkora haszon az egyenletbe. Meg aztán a haszon már olyan mértékű, hogy annak tetemes részéről lemondva is fenntarthatóak a cégek.
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
#54625216
#299
üzenetére
Az eddig megtermelt hasznot csak akkor kockáztatják ha még többel kecsegtet. Működik a dolog az tény, és valami működőre szeretnéd lecserélni. De ha a működést próbáljuk értelmezni, a dolog még több hasznot termel siker esetén, a haszon sokszorosára nő és az egész kiforrja magát a mai valóságba, hogy a bolygó azért működik hogy néhány lakója hatalmas jachtokhoz jusson. Egyébként mi másért bolyongana a Föld a világűrben? Ez persze távolabbról nézve állapítható meg, de ebből le lehet vonni a következtetést, hogy a cég haszonszerzési for-next ciklusába be kell avatkozni. Csökkenteni a hatékonyságot hogy ne termeljen olyan vagyont amit már nem lehet elkölteni, ugyanakkor a másik végén ne termeljen nyomort, szenvedést, ez meg ilyen humánus líbling amiben többé-kevésbé meg kéne egyeznünk mint társadalom.
Mivel a cégek korát éljük, nem lesz egyszerű valamiféle korlátozás irányába elindulni. Erre a természeti katasztrófa kínálhat ösztönző erőt, ugyanakkor a kapitalizmusban tagadhatatlan és vonzó lehetőség rejlik a népszaporulat csökkentésére, egy nyomortársadalom irányába fordulnuk(?)(van még a nyugat-európai szofisztikált népszaporulat csökkentés de az a kapitalizmus korlátozásának az érdeme, mintsem a cégeké). Ez a nyomás fokozódhat illetve a természeti katasztrófa radikális népszaporulat csökkenésével, megoldható a bolygó számára elviselhető mértékű árutermelés. Egyébként a nyomor is természeti katasztrófákhoz fog vezetni, mivel a nyomorba csak hülyék fognak gyereket csinálni, a hülyék meg el fogják cseszni az atomerőművet, szóval az eddigi cégfilozófia mindenképp nagy mértékű népességredukcióba tart, és onnantól újra felvirágozhat a haszonért haszon kockáztatásának módszere. Kérdés hogy bevállaljuk-e a meglepődést amikor bekövetkezik egy-egy katasztrófa, mert tudatosítani minek is akarnánk, hiszen a cégek remek ellenszereket fognak kínálni a katasztrófa megelőzésére.Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Nincsenek gazdasági ismereteim. A magányvagyon az csak egy hajtóerő, és csak közvetve dolgozik az emberiség jachtokért, közvetlenül csak egy közegben kiemelkedő magánvagyonokért, motorcsónakért, márványpadlóért, és ha nem lenne akkor nem lenne érdek ami működteti az egész kapitalizmust. A kisbefektető az utcáról jó példa rá hány helyen feslik fel a kapitalizmus. A gyártósoron dolgozik, a cégtől kap pénzt hogy túléljen, amit félre tud tenni azt visszaadja a cégnek a befektetéseken keresztül, ami újabb nyereséget generál, a cégnek, és csak annyi elszámolnivalója van a befektetője felé ami egy fogalmatlan embernek kijár, egy haszoncentrikus működésben(szinte semmi
. Nem sértődök meg, de nekem meg ez naivitás, a gazdaság működéséről azt hinni, hogy ez valami magasan átgondolt intelligens folyamat, mindössze a harácsolás összeállt mint a lovak kánikulában, mindig épp azok legnagyobb kárára aki a világban aktuálisan a legkevésbé tudják védeni az érdekeiket.[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Az én igényeimet telibeszarják, egy jó flexet nem tudok venni. Azért szennyeznek hogy minél könyebben, minél nagyobb lóvét tudjanak csinálni. Ha nem szennyezhetik a környezetet, majd megetetik a szennyet a dolgozóikkal. Ha azt se lehet....nah, azt azért mindig fog lehetni.
dabadab Le kellett írnom. Annyira értek hozzá, hogy nem nyilvánvaló, hogy csak most gondolkodtam el rajta.
[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Ez egy példa volt arra, ha az első körben bevezetnék a mindennapokban használt eszközök kínálatának a mérsékletét és a minőségüket, az ideálishoz közelítve, egyúttal az ázsiából való kőolajalapú csónakoztatásukat befejeznék, az észrevehető lenne, de persze ragaszkodjunk az önellátáshoz, a komposztálás meg a műanyag szatyorelhagyás után adja magát.
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Viszont sokkal kevesebbet. Mennyi mindent használunk pár évig és eldobjuk, simán az ötödére lehetne csökkenteni az árukészletet. Az üzletekben pár évig használatos szeméthegyektől roskadoznak a polcok. Azokért mind be se kellett volna menni legyártani, utaztatni, a műszaki cikk termelés lecsökkene csak a harmadára, az mekkora felszabadítás lenne. Mixer ami életfogytig tart, sőt örökölhető mosogatógép, gépkocsialváz rozsdamentes pléhből, lehetőségek tárháza.
[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
#54625216
#313
üzenetére
Röviden próbáltam fogalmazni, ezért banki szemlélettel értelmezted, de a gyártást értettem befektetés alatt, tehát egy a cég a termékén lévő haszon fejlesztésébe fektet, ez lehet egy fejlettebb cucc, de még jobb ha egy silányabb, illetve az alapanyaggyártás felé-alá-mellé terjeszkedik, ilyenmódon nem random tőzsdézik, és jóval valószinűbb a nyeresége, ha bebiztosítja az ellátási csatornáit, akár a konkurencia felvásárlására is ajánlatot tehet. De igen felhalmozza a pénzt, illetve egy Samsung szintű vállalat akár elbukja, a pénzmennyiséget az idő tengelyen megtartani csak a rendszer többi szereplőjéhez mérten kell jól csinálni, de sosem lesz visszajelzés hogy most már annyi a haszon hogy elég, mivel sosincs olyan hogy elég. Alapvetően a gazdasági mutatóik amelyek hozzáférhetők csak mint mese érdekesek, egyébként amit tudnak azt nyilván elrejtenek.
Szép gondolat hogy a tőkekoncentrációval rá lehet venni embereket hogy egy célért dolgozzanak, én is ezt tanítanám az egyetemen, csakhogy a cél a sosem elég. Viszont a sosem elég filozófia, az életkörülmények rontásával tudja limitálni a népszaporulatot, ez közös a régi uradalmak háborúzási funkciójával, ilyenmódon életképes a cég. Míg régen a háborúkkal limitálták egy-egy birtok határát, most a cégek határait semmi sem szorítja keretek közé, kicsit zavaró mondjuk hogy egy cégnek az ideális alkalmazott az biorobot, de legyen ha ennyire túlnyomóan ünnepli a többség a kapitalizmust. Ellentmondásos de egyetértek a gazdaság nagyszerű működésével kapcsolatban, részben látok fantáziát abban, hogy ha poklot csinálunk a világból az a népszaporulatot csökkenteni fogja, amivel csökken a fogyasztás, majd egyszer kileng az inga a túloldalr, ugyanakkor a nyomorról meg hosszú téma lenne szót ejteni milyen hatásai lesznek az átlagintelligenciára. Itt főként a klímariadalomról van szó, és hogy vissza kell-e fordítani, amiről beszélnek azok olyan várható problémák, amihez eltörpül az hogy milyen mértékű utópia napjainkban a cégek kontrollja.
Szóval az egész cégkontrollt ennek fényében kell tekinteni, magam is jónak látom ha belemenősek vagyunk, szabadon engedjük gyeplőt hadd csapkodja meg Lucifer lovait a piac láthatatlan keze, egyszer élünk, csak akkor meg minek az önámítás azzal kapcsolatban hogy a környezetbarát életmód majd megoldja.[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
-
Tasunkó
senior tag
válasz
arnyekxxx
#319
üzenetére
Részletkérdések. (Amúgy a mostani tévémen 10 évig agyaltam, de a 30 az sok). Bevétel-fizetés dolgot meg lehet oldani, a dolgok eleve átértékelődnének,illetve az áttérésnek sem muszáj egy nap alatt végbemenni. Egy biztos, amivel nem tudtam dűlőre jutni az a népszaporulat. Egy jólétben és pozitív töltekezésben, nem lenne akadálya a szaporodásnak, és az élelem véges. Nyugaton állítólag az önmegvalósítás az oka a népességcsökkenésnek, ha ez igaz akkor problem solved, de tartok tőle hogy ott is valamiféle kilátástalanság, depresszió, önképzavar, alkoholizmus kombináció miatt korlátozódik. A rendszernek be kéne avatkoznia a szaporodásba, tudomisén éves maximumokkal.
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
arnyekxxx
#322
üzenetére
A fagyisok már megoldották. Azelőtt egész nap pakolniuk kellett a gombócot, most olyan drága, hogy egész nap netezhetnek a telón és a pár gombócból amit eladnak, több hasznuk van mint azelőtt a sokból. És a tehenek is boldogok. Amúgy meg nem mondanák le ilyen hamar közgazdászokról . Kitalálják. A haszon amúgy sem abból van hogy valaki dolgozik. A gyártósoron pörögnek mint a búgócsiga, mégsem élnek meg belőle. Ha ezt fel tudták találni, ahhoz képest az én verzióm semmiség.
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
#54625216
#329
üzenetére
Igen, nem nagyon értettem bevallom hogy a tőkekoncentrációval mire lehet rávenni az embereket, nekem ez valami vállalati mitológiának tűnik, mint a vállalat víziói meg hasonlók. A tőke eleve a koncentráció felé tart, az ember működése ha nem próbáljuk társadalmi keretek közé szorítani , az hogy halmoz.
Azért nem passzolt a háborús definícióm, mert eleve továbbgondoltam a háborúk céljait, nyilván voltak értelmezhető és értelmezhetetlen megnevezett célok, de az eredmény az volt hogy a népszaporulat a korlátozott erőforrások fényében előállította azt a helyzetet, ahol a másik vagy saját nép irtásával, persze területének megszerzésével megnövelték(többek közt) az egy főre jutó nyersanyagot, élelmet, bort, focisták számát, ami kellett, vagy elvesztették, lényegtelen mivel az érintett lakosság száma ritkult.
Éppígy továbbgondolva a cégek természetesen a végtelen emberszámban érdekeltek, ez is a programjuk korlátoltságára vall, és az emberanyag tekintetében az aktuális legolcsóbb és lehetőleg csak a neki leghasznosabb funkciót tudó...hosszasan lehetne írni a pontos meghatározást, egyszóval biorobotban érdekeltek. A biorobot legolcsóbb és talán egyetlen előállítási forrása most még az ember.
A korlátlan biorobottermelésre napjaink példája hogy európa a csökkenő populációja miatt, emberanyagimport-nyomás alá helyezik az államokat, illetve olyan belső populáció előállítását fogják ösztönözni, ami közelít a biorobothoz. Viszont a funkcionális emberrel összeegyeztethetelen a biorobot-létezés , ezt látom népességcsökkentő erőnek, sokféleképpen megnyilvánul majd, a hülyeség kiszámíthatlan, hatalmas potenciálon ülünk de, bizonyítani kétséges hogy lehet, mindenesetre európai statisztika hogy csökken népesség és az értelmiség elsősorban. A cég számára előnyös biorobotokat viszont a klíma fogja ritkítani, ez lesz a legkorábbi pont amikor a világ beavatkozik a klímába(vagy a cég más import után néz) de elsősorban megpróbálja majd azokat szaporítani akik jól viselik a klímaváltozást. Vagy a kapitalista modell hogy a cég kifejleszti a klímaváltozás megállító kapcsolót, és mint szolgáltatás fogja nyújtani az elérhető legnagyobb haszon reményében a kedvező klímaállást. A kedvező klíma definíciója az a klíma amiről a biorobot elhiszi hogy kedvező.
Ez nem egy olyan disztópia ami majd lesz, ez már most van. Ott tartunk hogy a cégek elérték azt a mértéket ahol már nincs állam ami érdemben be tud avatkozni a működésükbe, az hogy nevelgeti őket az állam az már történelem. De még az is kétséges hogy volt valaha ilyen történelmi tapasztalat. A legismertebb példát a kelet-indiai társaságot kiindulópontnak véve, szigorúan az ok-okozati összefüggéseket szem előtt tartva valaha is állami keretek közé tudták szorítani, vagy az egész csak egy hablaty amivel traktál minket a propaganda, és ez egy azóta tartó folyamat aminél most ott tartunk hogy a cég átvette a világ kormányzását.[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
#54625216
#331
üzenetére
Ez érdekes volt. Lehet a barát ügyes, szóval ad halat Robinsonnak, amit az hálókészítésre használ. Ez egy zárt rendszer ahol mindenki valamiféle kényszer alatt addig fejleszti a halászatot és a szigetet amíg lehetséges, ügyességéhez mérten nagy haszonra tesz szert,szaporítja, génmanipulálja a halakat, a legjobb a szakmájában, megérdemelten építteti a szigetet, olykor bukik egyet, de az ügyessége méltán teszi minden idők legjobb garbós halászává, mindeközben pontosan kontroll alatt tudja tartani a szituációt , illetve a többletidőt sem arra használja hogy maga építse a kunyhóját, a többlethal mindig új lehetőséget teremt, az egy hal egy pecabot egyéneknek. Ez a kényszer ami mederben tarja a dolgokat, olyan mint egy törvény, de annál ideálisabb, tökéletes, Isten.
Minél lazábbra engedjük, például a barát miért ülne a kupac szárított halon, hacsak Robinson nem a csókosa, akkor osztja, még több háló, és megy szanaszét mindenkinek. Mivel nincs a kényszer ami régen elérte hogy minden olyan szépen ment, szóval úgy gondolják hogy összecsókolkoznak, és közben Robinson hátba döfi a barátot, máris a 2 hálóval tömérdek hal van, máris jut idő fejlesztésekre, ledominálja a háló szektort, nehogy valaki megszorongassa a halászatban. Cinkosok kellenek mert még lázadás tör ki, szól valamelyik csókosának, hogy lenne kunyhóbiznisz, inkább te vedd át mint más, még ráhajt a halbizniszemre. Minél kisebb a kontroll, annál több a lehetőség, Robinson rettegett lesz, levedli a régi halász egóját, és egyre telhetetlenebb épp rá akarja tenni a kezét a póniló szektorra. Rengeteg halába kerül míg tisztára mosdatja magát, és ő lesz Robinson a kedves, ezzel tönkrevág néhány szektort viszont bejön a póniló fogy viszik a gyerekek. Kedves Robinson sikeres lesz, mások is neki adják a fölös halukat, de ő nagyon gerjed az arany fürdőszobacsapokra...Lehetetlen visszafogni a halával lefizet mindenkit,de lesznek ellensúlyok, jön Dodó a véresszájú, hajókürtökkel kezdte...Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
Ez egy túlidealizált utópista elképzelés. A cégek kapcsolatrendszereken nyugszanak, millió szálon össze vannak fonódva. Ennek ellenére nincs kizárva hogy valakinek sikerül, persze. Ez hogy mindenki egyenlő feltételekkel indul, és a legjobb képességű lesz a sikeres, és a darwini evolúció mintájára a leghatékonyabban tudja működtetni a világot, ez kommunista utópia. Feltételezi hogy a többiek hagyják majd, hogy csinálja meg a szerencséjét, mert csak, például azért amiért a kommunisták úgy gondolták nem lesz majd pénz, és mindenki csak azt veszi le a polcról ami neki kell, józan megfontolásból. És el is érkeztünk, ahhoz hogy a kapitalista rendszerben elvárják, hogy ne használjunk annyi műanyagot, áramot, grafikus kártyát, csak amire szükségünk van, minő meglepetés.
Csak annyi árut vegyünk le a polcról, amire szükségünk van, legyünk mértékletesek, amíg a rendszer kontraszelekcióval előállított egyedei fel nem fogják, hol kell beavatkozni, és újra nem tudjuk a szükséges árukat a polcról kifizetni.
Jellemző hogy a kommunisták sem a kapcsolatrendszerben akadtak el a történetben, hanem hogy honnan volt a hal. Történetünk Robinsonját és barátját(barát? hohhó, elvtárs?), az ügyes rátermett, nem a kapcsolatrendszerből érkező egyént a hátuk közepébe nem kívánja sem a kapitalizmus sem a kommunizmus.Kérek egy számot a jútútú
-
#340
Tasunkó
senior tag
laposonly11
#339
Tasunkó
senior tag
válasz
laposonly11
#339
üzenetére
Meg ő sem használt, amíg élt.
Ezután mi szokott jönni? A homokozólapátok?Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
#54625216
#341
üzenetére
Értem már. Zseniális. A többlet tud újabb többletet csinálni, ha nincs többlet vagy negatív többlet van, akkor visszafejti a láncot az utolsó többletállapotig. De egy kölcsön is lehet többlet, mivel kiszámolhatjuk hogy egy adott munkaerő az adott gazdaságban mennyi többletet fog megtermelni. Ha van stabilitás.
Viszont hogy helyes kontextusba kerüljön tehát, nincs háza, de minden pillanatban növekvő értékelhető többlete, vagyis az egyén hiánya jelenik meg többletként. Ez addig többlet, amíg nem az élelem jelenik meg hiányként, akkor az egy rossz befektetés, mert a többlettermelő elfogy.Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
válasz
#54625216
#344
üzenetére
Elég megggyőző. Ezért mondtad, hogy a hasznot nem szabad korlátozni. Azzal a tőkét csökkentenénk. Csak a visszaosztásnál lehet beavatkozni, tehát többet visszaosztani , de itt is kérdéses hogy a visszaosztás nem fordul-e negatív tőkeképzésbe. Alapvetően aránytalanul kell, tehát a több hasznot produkáló cégnek többet, persze ez sem egyértelmű, ki képzi pontosan a több hasznot.
Ilyen módon, persze egy másik szinten, a tőke és munkaerő viszonya sem feltétlenül ellentétes, ugyanis a munkaerő a használt technológia fejlesztésével tudja növelni a hasznot, ezáltal a visszaosztást mértékét is.[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
-
Tasunkó
senior tag
...és itt jön képbe hogy a munkaerőnek érdeke a cég hasznát korlátozva beavatkozni, amennyiben a cég a nem megfelelő minőségben oszt vissza. A nem fejlesztő cég, kevesebb haszonnal, kisebb arányban részesül a tőke befektetéseiből. Ehhez az kell hogy a munkaerőnek a fejlesztéshez való viszonya passzív legyen, így az esetleges hibákat nem észrevételezve, akár repetitíven elkövesse(különféle neveltetési, szociális, stb., illetve maximalista egyéni kényszereit tudatosan háttérbe szorítva). Így azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek a megfelelő mértékben osztanak vissza, ugyanakkor a folyamat nem destruktív, mindössze a fejlesztéshez való viszony passzivitásából adódik.
(Viszont fel kell rá készülni, egyes cégeket egy párhuzamos univerzum, illetve fizika, ok-okozati összefüggéses lázálmába lehet ezzel kergetni, ami nem ragadhat át a munkaerőre, mivel egy esetleges jobb arányú vagyoni elosztás esetén, képes legyen még a fejlesztésbe visszakapcsolódni.)[ Szerkesztve ]
Kérek egy számot a jútútú
Ez jó téma, mert nem érezzük, és aki érzi az bizonyára fogalmatlan a cégek mértéktelen erőforrás pazarlása, illetve az olcsó munkerő miatt a kínai gyártás elképesztő ekolábnyoma, és a sor a végtelenségig tarthatna a pár évig használható műszaki cikkek, amelyek szintén a gazdaság motorjai, és ha ezzel szemben a fogyasztó ostorozza magát a 27 wattjával, meg hogy magának keveri a fogkrémet, és társai az abszurd humor kategóriát, és a problémát ezzel egyáltalán nem lehet majd megoldani. Majd ha a cégeket rá tudjuk kényszeríteni hogy a haszon ellenére oldják meg a bolygó szennyezésének 99,5 százalékát, onnantól el kell kezdenünk dolgozni a 27 wattunkon.
Új hozzászólás Aktív témák
it A jelentések szerint az emelkedő árak, a növekvő energiaköltségek és a kiélezett verseny miatt kényszerülnek erre.
