Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz k-adi #12 üzenetére

    "Na meg a másik fail, az maga a szoftver, "
    Erre a kifejezésre hirtelen nagyon beugrottak a jó kis telefon és TV frissítések. Mikor egy idő után az ember azért cserél telefont, mert használhatatlanul lassú lett.
    Vajon ez is meglesz a gépkocsiknál? Vajon elég nagy hűtőborda van a főegységen? Vagy az 5 éves karbantartási peridusnak része lesz a hűtőventilátor csere? Esetleg majd a vezérlőegységet lehet cserélni pár százezerért egy gyorsabbra? S még mindig olcsóbb lesz mint kidobni a teljes autót.
    Ha tényleg mindent lecserélnek digitálisra, akkor ez egyszer gonddá válhat.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tthom #75 üzenetére

    Át kell alakulniuk a dolgoknak.
    Egyszer kiszámoltam, hogy mikor a tankba folyik a benzin akkor olyan 2MW-al tankolok. Ugyanezt kell megcsinálni a kutakon. Autópálya mentén eddig kúton volt 8 hely, az kb 16MW, ugyanezt kell megcsinálni 32*500kW, vagy 64x250kW töltőhellyel. Akkor addig az emberek majd szépen elkávéznak az étteremben. Jobb minőségű WC, hogy az emberek el tudják tölteni az a fél órát.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Somatom #77 üzenetére

    Ha jön a Madmax korszak, akkor egy napelem+ elektromos autó sokat fog érni :)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz 7Heads Drago #84 üzenetére

    Egyszer számoltam mennyi lenne, ha a dízel/benzin helyett mindenki elektromost használna. Önmagában tudja indokolni Paks2-t.
    Napelemeknél nem szeretik hangoztatni, de a mocsok kábelnek visszafelé a szolgáltató irányába is ugyanakkora az ellenállása, úgyhogy amit a napelemesek betáplálnak azt pár kilométeren belül el is fűtenek, ha nincs a a közelben egy használó, amiből nap közben, lakóövezetben nem hiszem, hogy túl sok van meg is történik. De éljen a napelem. Gondolom így már érted, hogy miért nem lelkesednek annyira a szolgáltatók érte.

    Az elektorszmog amit mondasz eszembe se jutott. Pedig régen nagy vita volt, hogy a magasfeszültségű tápvezeték okoz-e rákot igen vagy nem. Nem hiszem, hogy töltőknél nagyon vizsgálták, pedig egy supercharger 100kW-on 120A. Oké 1 menet és nem több ezer mint egy elektromágnesnél, tehát annak nem kellene hatnia, de a távvezeték majd a töltőállomás felé 10-20MW-os lesz és az ember feje felett megy el, amíg várja a töltést.

    A WC-t én is úgy értettem ahogy te: Erősen kell emelniük a színvonalat, ha azt akarják, hogy a családok békésen ellegyenek és ne a környező fákat használják. :)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tomcat78 #100 üzenetére

    Nagy ötlet: Béla kifőzde és lángosos ahol tudsz tankolni/tölteni is
    Balaton felé lévő franchiseoknál pedig van halászlé és gulyás leves is :)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz NoZoli #101 üzenetére

    Nem, csak azt a 1,38 milliárd liter motorbenzint és 2,23 milliárd liter gázolaj fűtőértékét számoltam át TWh-ba, amit éves szinten felhasználunk és összevetettem Paks 16TWh teljesítményével, hidd el egymáshoz mérhető értékek lesznek. Tudom a belső égésű motorok hatásfoka fú milyen alacsony, amin még ront a meghajtáslánc stb, ezzel szemben az áram térkapu segítségével jut el az erőműtől a konnektorig, így nincs veszteség, az akkumulátorok hatásfoka is inkább 101% töltésnél is meg kisütésnél is.

    Oké, mozdony, ami olyan mint egy Faraday kalitka. Jó az elektromágneses szigetelése frekvencia függő tehát lehetne nézni, viszont a vezeték is a töltést a vezeték felszínén szállítja és nem a vezeték belsejében ahol gyakorlatilag nulla az elektromos térerő. (Vas/acél esetén ugyanez igaz a mágneses térre is, hogy az is a fém burkolatban vezetődik el, és nem jut be.) Úgyhogy nem, nem érzem, hogy egyértelmű következtetést lehetne róla levonni, mint mikor távvezeték mellett eszel ahol nem vagy Faraday kalitkában.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz NoZoli #148 üzenetére

    Az elektromos áramot általában országon belül állítják elő, míg a szénhidrogéneket ezer kilométereken keresztül utaztatják. Kis megjegyzés, hogy a környezetbarát napelem mellé gázerőmű kell, ami ugyanúgy a messzi tajgáról kapja a naftát.
    Míg az energia szénhidrogén formájában teszi meg az utat, nem számolják bele az elektromos áram veszteségébe, pedig, akkor szénhidrogén esetén is a Százhalombattától a tankig vezető úttal kellene számolni.

    Igen, az autó is Faraday kalitka ami akkor hat, mikor benne vagy, és nem mellette ebédelsz a távvezeték alatt.
    Nekem úgy rémlik, hogy mozdonyon belül általában mindent fémbe raktak, így az belül is árnyékol, de igen, van ahol nem azt használnak, műanyag, vagy fa.

    De mondok jobbat:
    Nagyon jól el lehet azon vitatkozni, hogy elektromos autó, vagy 20 éves dizel, aminél már nem kell előállítási költséget számolni.
    Kell-e Paks 2 vagy napelemek?
    Míg ezen vitázunk semmi sem oldódik meg.
    Mert a kérdés nem is ez. Lényegesebb, hogy miért használunk több energiát?
    Miért kell a gyereket autóval iskolába vinni? Minket még nem így vittek. Tudod a 74-es Kojakben mondja karácsonykor Kojak, hogy ő még úgy nőt fel ezeken az utcákon, hogy mindenki figyelt a másikra.A zárómondat, hogy emberek szeressétek egymást. 1974-ben!

    Miért kell a világ másik végére menni repülővel nyaralni, mikor a kert végében is fel lehet töltődni?
    A fenntarthatóság érdekében a fogyasztói társadalmat kellene kidobni és nem a 20 éves autót. A sok bizbaszt és társait. Belegondolni, hogy telefon nélkül is éltünk, hogy mikor nem volt streaming és ezernyi műsor, tudtunk beszélgetni és elvoltunk.
    Ehelyett most azon vitatkozunk, hogy melyik fogyasztói magatartás a károsabb. Nagyjából a hogyan nem jó orosz rulettet játszani: 5 vagy 6 golyóval? Sehogy b+, sehogy.

    #136 7Heads Drago
    Paks2: Hát igen, jó kérdés, hogy fel fogják-e tudni építeni az oroszok igen-vagy nem.
    Meg az is kérdés, hogy melyikkel járunk jobban. Ha úgy nézzük elég valószínű, hogy 100 éves távon nekünk meszeltek. Ez esetben meg egy elhagyott radioaktív épület nem a legjobb felkészülés az új őskorra.
    Atomnál sajnos még nem megoldott a hulladék hosszú távú kezelése. Ami hosszabb ideig tart mint egy atomerőmű felépítése, az a elbontása.
    Ezen gondok ellenére mi mégis inkább a világban fellelhető mérnökórát új kütyük fejlesztésére fordítjuk, semmint életbevágó dolgokra. De ezen nincs semmi meglepő, mert viagrára és mellimplantátumok kutatására is többet költünk mint Parkinson korra, vagy Alzheimer korra....

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz axioma #157 üzenetére

    Mi értelme az életnek? Oké költői kérdés, mert nagy téma.
    De tévedésnek tartom azt hinni, hogy tárgyaktól leszünk boldogabbak. Vagy attól,. ha eljutunk a világ másik végére.
    Igen, amit mondasz az igaz. 73 óta, sokat fejlődtünk, sok információra is szert tettünk, orvoslás sok minden változott. De emberileg visszafejlődtünk.
    Miért viszik ma a gyerekeket kocsival? Mert féltik. Miért féltik? Mert nem bíznak azokban akik szembe jönnek az utcán.

    Az 50-es években a vicc szerint azt ígérték, hogy elég lesz heti egy napot dolgozni. A vicc az a kérdés volt, hogy délelőtt vagy délután?
    Nézzük Magyarország egy főre eső GDP-jét 95 és 2020 közt
    Devizaárfolyamon dollárban: 4496->16079
    Vásárlóerőn dollárban: 9170->33452

    Ha megnézed ez alsó hangon is 3x növekedés, csak 95től. Ráérnénk hétfőn és kedd délelőtt dolgozni, hogy hozzuk azt a szintet. Igen, dollár pénzromlása nincs benne. Viszont 95-ben egy fiatalnak volt rá esélye, hogy lesz háza. Lehet, hogy kuriózum volt, hogy vezetékes telefonja legyen, de lehetett lakása. Boldogabb volt. Dolgozunk pluszba szerdától-péntekig, esetleg nyomjuk túlórába, és boldogabbak vagyunk?
    Ha élhetnél úgy, mint 95ben, ugyanazok meglennének: kaja, fedél, mozi, stb ami akkor, csak 3 nappal többet tölthetnéd a családdal, akkor melyiket választanád? A mai 5 napot, hogy legyen az amid most van, vagy azt?

    Feltételezem, hogy szellemi munkát végzel, van róla tanulmány, hogy szellemileg jobban el lehet fáradni, mint a fizikai munkában. Kimerülten mennyire lehet utcán kapcsolatokat ápolni?
    Én úgy látom, hogy többet dolgozunk, többünk van, és mégis a fontos dolgokból (ház) kevesebb, a kapcsolataink minősége romlott.
    A boldogtalan ember jobb fogyasztó, mert reméli, hogy tárgyakban megtalálja a boldogságát.
    Ha nem lenne olyan fontos az a fél-egy óra, akkor sokaknak nem kellene autó. De rohanunk, dugóban idegeskedünk, ahelyett, hogy olvasnánk, vagy néznénk a tájat, esetleg beszélgetnénk.
    Örülök annak, hogy fejlődtünk, hogy van sok mindenünk, de sajnálom, hogy kevesebb boldogság jut.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz axioma #166 üzenetére

    Mikor a kilencvenes években gimibe jártam, volt olyan osztálytársam, aki 2x38 km-et vonatkozott nap mint nap, plusz a séta az állomásig. Akkor is meg lehetett oldani.
    Örülök neki, hogy a gyerekeid a jobb suliba járnak: Jobb tanár, nagyobb kihívás, értelmesebb osztálytársak. Talán még a sulit is jobban élvezik.

    Igen ez tény, hogy régen, ha értelmes voltál, akkor nem sok emberrel tudtál vidéken beszélni.Ez az internet nagy előnye. De félelmetes azt is látni, hogy az emberek 90%-a a tömegközlekedésen belefeledkezik a telefonjába. Én is sokszor, de ma már igyekszem inkább figyelni. A mobil telefon tökéletes példa a visszafejlődésre. Mert mit lehet vele nyerni? Információt? Időt? 5 perc alatt milyen lényeges dolgot tudsz olvasni? Csakis bulvárt. Követheted? hogy melyik ismerősöddel mi történt, bár a mélyebb dolgokat úgy se tudod meg, nem tudod mi tört össze az álarc alatt ami a nyaraláson készült. Likeok mint jó kábszer megsimogatják a lelked. De legalább telefontól függően sokat kiadhattál érte. 150e/36=4e/hó Szemed tönkreteszed, agyad nem a 24 órás információ begyűjtésre készült, lelked sorvad, a világot elmulasztod. Mit hagytam ki, hogy miért tudunk pénzt kiadni?

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Noukoum #174 üzenetére

    Megmondanád miért?
    Mert az én logikám szerint, ha nem x TWh fűtőérték elégetése árán mozdul meg Magyarország autóparkja, akkor ahhoz y TWh elektromos áram kell. Nyilván y nem lehet egyenlő 0-val, és mivel a benzines autók hatásfoka rosszabb, mint az elektromos meghajtásé ezért x>y. Viszont mivel x értéke nagyobb mint Paks termelése azt kellene bizonyítanod, hogy x>>y Ami lássuk be nehéz ügy.
    Lehet olyanokkal trükközni, hogy azt mondod, hogy csak az aksiban tárolt energiát számolod. Így máris nyersz 10%-ot (Töltési veszteség) Eltekintesz attól, hogy lehet, hogy a villanymotor hatásfoka közel 100%, de a turbina ami valamiből előállítja az energiát, annak a hatásfoka messze nem. Lehet trükközni olyannal, hogy azt mondom, hogy télen az autóban a felesleghővel fűtőd a kocsit, elektromosban is van aksihő amivel lehet fűteni, de mond, hogy az erőmű a maradványhőt el tudja adni távfűtésre.
    A gond abban van, hogy az erőművek kis százaléka termel megújuló energiából. Persze mondhatod, hogy azt mind eautók használják fel. Erre max megkérdezem, hogy mi van? Éjszaka töltöd napelemmel? Szóval az e autókhoz valószínűleg gázt fogsz elégetni egy hagyományos erőműben. Úgyhogy vedd figyelembe azt a hatásfokot is.

    Pár idézet:
    A hőerőgépek a tüzelőanyag elégetéséből származó hőenergiának csak egy részét (általában 50%-nál kevesebbet) képes villamos energiává alakítani.
    a kizárólag gőzzel működő erőmű hatásfokát 35-42%-ra korlátozza.
    Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Hatásfoka 89%

    Néhány évtizeddel ezelőtt a benzinmotorok a legjobb esetben 20-25 százalékos hatásfokkal rendelkeztek, öngyulladós társaik pedig legfeljebb 25-30 százalékos értékekkel büszkélkedhettek. Az azóta eltelt időkben mindkét motortípus hatalmas fejlődésen ment keresztül, így ma már nem ritkák azon erőforrások, melyek termikus hatásfoka eléri a 40-42 százalékot.

    Akkor számoljunk
    E-autót töltesz Nyíregyházán: 0,89*0,9(Töltés)*0.9(E kivétel)=72%
    E-autót töltesz hagyományos erőművel: 0,5*0,9*0.9=40%

    Ezzel szemben van a benzinesek 20-40% körüli hatásfoka attól függően, hogy mennyire régi.
    Legdurvább saccal azt mondod, hogy 72%vs 20% = 3,6x jobb az elektromos.
    x értéke ha jól emlékszem 26TWh volt, Paks éves 16TWh hú legjobb esetben "csak" 1,8 blokk kell fassza. De én inkább a 40% vs 20%-al számolnék tehát 3,25 blokk fincsi.

    Látod az olyanról mint hálózati veszteség le is mondtam, mondván, hogy gázolaj szállításához is kell energia. Pedig a BKV mérte a combinók, trolik visszatáplálásnál jelentkező újrahasznosítási hatásfokát, és 50% alatti értékek jöttek ki.

    Várom a számaidat.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Noukoum #191 üzenetére

    Akkor neked csakis azt tudom mondani, hogy a legjobb hatásfokkal a hegyről lefelé guruló Hummer rendelkezik, mert berakod nullába és legurul, olyan apróságról meg feledkezzünk már el, hogy mennyi benzint kellett elpöfékelni, míg a hegyre felért, elvégre itt csak a lefelé vezető útról beszélünk. Szóval a Hummer egy zöld autó.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Noukoum #193 üzenetére

    Ó, pedig még gondoltam arra is, hogy a belsőégésű motoroknál van egy pillanat, mikor a gőzelegyet begyújtották, de még nem robbant fel, ha ettől a pillanattól kezdjük vizsgálni a hatásfokot addig míg nem kezdjük az üzemanyagot bevinni, megint csak jó hatásfokot kapunk. :)
    Ha azt szeretnéd látni, hogy az elektromos autók hatékonysága 99,9999% a benzineseké meg 1% alatti, akkor írj mesekönyvet.

    Apróság, hogy nem hogy számot nem tudtál leírni, de még olyat se írtál, hogy egy-egy, egyszer, harmadlagos, stb. Bármilyen szó, aminek legalább a szótöredékében szám van.
    Így nem igazán lehet érdemben beszélni. Pedig mondjuk érdekes kérdés lenne, hogy mit gondolsz arról, hogy egy modern belsőégésű motor hatásfoka 40%. Ugyanannyi, mint egy elektromos autóé, amit normál erőműről táplálnak. Tehát hatékonyságban nem jobb.
    Maradnak az olyan kérdések, hogy melyik a jobb, ha a városban pöfékel oda vagy a város szélén nagyba?
    Lehetne csinálni kis autót. Képzeld amivel Széchenyi annak idején versenyzett az 750kg volt, még mielőtt kitalálták volna a szénszálat és társait. De a Polski 126 is 600kg volt.
    Mert azért úgy is lehet számolni a hatásfokot, hogy mennyi energiába kerül az, hogy a 75kg te az 100km út megtételével beérjen a munkahelyére.
    De a csapból nem az folyik, hogy legyünk környezetbarátabbak, hanem legyünk környezetbarátabbak egy új elektromos autó megvásárlásával.
    Mert bizony, ha a belső égésű és elektromos hatásfoka ugyanannyi, az szerintem sok érdekes kérdést vet fel, és közel sem karcoltam az összeset. De vádaskodj csak, nehogy már érdemben kezdjünk a megoldásról beszélni. A benzinesnél kezdjük ott, hogy Ivánnak iskolába kellett járnia, hogy vagyonőr legyen a finomító mellett, az elektromost ezzel szemben meg rögtön teljesen feltöltött aksival gyártották le....

    #190 axioma
    Számolhatnánk úgy is, hogy a gázüzemű autóknak milyen a hatásfoka.
    Messzire menő kérdés, hogy az olajfinomítót, hogy számolod be. Ami bejön kőolaj, abból nem csak benzin lesz. Nem csak arra gondolok, hogy kerozin vagy pakura. Más terméket is előállítanak belőle. Ez tudom, hogy sarkított, de a benzint is tekintheted mellékterméknek, ha bitumen vagy kenőolaj előállítása a célod. Nyilván nem fogod veszélyes hulladékként megsemmisíteni. Vagy mikor elfáklyázázák a gázt az olajfúró tornyon. Igen, ez ugyanolyan mikor azt mondod, hogy a te üzleted a csirkemellhús termelés, és a csirkecomb vagy láb, már annyira nem érdekel téged, és állateledelként értékesíted.
    Egyébként állítólag a IIWW alatt a kaukázusi olaj olyan jó minőségű volt, hogy egyből lehetett tölteni a harckocsikba.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Noukoum #196 üzenetére

    Azt se tudod leírni, vagy számokkal alátámasztani, hogy miben tévedtem.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz axioma #199 üzenetére

    Ok, én megcsinálom a számítást a lepárlásra a többi a tiéd. Elvégre te írtad, hogy "... leparlas utan ertek szerinti felhasznalt termekek aranyaban osszuk le..." ez meg nekem T/1 ragozás.

    Szóval:
    Lepárlásnál max 400C-ig kell melegíteni a gázolajat aminek a fajhője 1,7-2,6kJ/kg
    Benzinre találtam párolgáshőt, ami 380-500kJ/kg
    Szóval összesen 400*2,6+500=1540kJ/kg ami a 43MJ/kg fűtőértéknek a 3,5%-a.
    Hogy ne kelljen sokat számolnod, javaslom azt, hogy ugye a benzint elég lett volna 120C-ig melegíteni, az máris harmad energiát jelent. Ráadásul minden mérnök azzal kezdené, hogy megpróbálja hasznosítani a kicsapódó, és lehűlő folyadék energiáját, úgy hogy azzal melegíti a kőolajat. Szóval a párolás energiaigényét messze le lehet nyomni, de inkább mondjuk azt, hogy fedezi a járulékos energiaigényeket, és az oktánszámnövelést. Mindezt arra alapozva, hogy a legnagyobb energiaigénnyel a tárgyak melegítése jár. (Ha a 1,7kJ fajhőt nézzük, azzal ugye 173m magasra lehetne felemelni azt az 1kg olajat, vagy felgyorsítani 200km/órára, szóval nem sok olyan folyamatot ismerek aminek nagyobb az energiaigénye.)

    Ha azt a 3,5%-ot levesszük, akkor is az marad, hogy 96,5%, kedvedért legyen 3x nagyobb az össz energiaigény, akkor is arról beszélünk, hogy a gázolaj előállítás 90% hatékonyságú. De én elvégeztem az én számításom, várom a tied. Te becslésed.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Noukoum #198 üzenetére

    Jah, hogy szerinted, ha ki akarunk váltani másfél Paks elektromos áramával egyenértékű égetést, akkor ne számoljuk az erőmű hatásfokát? Annak ellenére, hogy elfogadott figyelembe venni az energiamix összetételét.
    Szerintem ennél a nagyságrendnél pedig pont kellene, bár ugye ahogy írtad, én csak a számokat ismerem. Aztán hogyan is tudnám értelmezni azt, hogy 2021-ben ehhez képest az éves naperőmű termelés Paks negyede. Az össz megújuló energia termelés is kb Paks 40%-a Szerintem balgaság lenne úgy számolni, hogy ennek kiváltásához nem kell valamit nagy mennyiségben elégetni, ahhoz, hogy elektromos áramot kapjunk, aminek aztán valamekkora hatásfoka van.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz axioma #210 üzenetére

    Valahogy nem látom benne a számaidat.
    Gondolom te is az a fajta vagy, aki csak fikázni tudja a dolgokat, de alkotni nem tud. Egyik főnököm mondta, hogy neki nem olyan jogászok kellenek, akik azt tudják megmondani, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni, neki olyanok kellenek, akik azt mondják meg, hogy valamit hogy lehet.

    Na akkor kezdjük az alapokkal:
    Benzin+Dízellel számoltam.
    Jah, kerozin pl kimaradt aminek alacsonyabb a forráspontja mint a gázolajnak, de ugye a 26TWh-ban a légi közlekedés sincs benne. Az én arányérzékem szerint az arányokon nem változtatna. A bitumen, kenőolaj stb gyártását meg ne vegyük ide, írtam, hogy vannak egyéb melléktermékek, amikre benzin és gázolaj nélkül is szükség lenne, és elő kellene állítani, azok előállítási költségét meg ne vegyük ide. De ha vannak számaid, nosza.
    Mond már el, hogy a benzinkútra való kiszállítás mennyire tartozik hozzá a gyáron belüli folyamathoz? Ha a teljes folyamatra vagy kíváncsi, akkor nézd meg tomcat78 linkjét a 205-ös hozzászólásban, ott lesznek számok. Jah, gondolom arra sincs időd, mert fikázni akarsz, és nem okosodni, vagy beszélgetni. Kár, hogy a képességeid - legalábbis amit itt tapasztalok - kimerülnek ebben, és a rákeresés már nem megy, mikor azt írod, hogy mi. Kösz, nekem erre nincs időm.

Új hozzászólás Aktív témák