Legfrissebb anyagok

GAMEPOD.hu témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

LOGOUT.hu témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#481 Tamy senior tag

Új Válasz 2020-02-06 10:49:01 #481
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Tamy

senior tag

Amikre én emlékszem:
Titokban "mindenki" hallgatta a Szabad Európa Rádiót, no meg reggelente (suliba készülődve, félálomban): "Kossuth Rádió Budapest, pontos időjelzést adunk: pitty, pitty, pitty, hét óra, híreink következnek..." Aztán meg: A Duna vízállása, itt meg itt ennyi, meg annyi, és persze, amit sosem értettem: hajóvonták találkozása tilos.
A TV készülékek után adót kellett (volna) fizetni, ezt a postás szedte, meg elvileg jelentenie is kellett, ha valakinek van, és nem szólt róla. Ez a rendszer mondjuk sokáig működött, szerencsére a postás se foglalkozott vele túlzottan, így sosem fizettünk. És ahogy itt már többen írták: hétfőnként nem volt adás, rossz időben ilyenkor sokszor baromira unatkoztam. Később jött a TV2, emlékszem, volt egy csöves tv-nk, ami helyett vettünk egy újabbat (az is fekete-fehér volt, de már tranzisztoros), így a régit megkaptuk a gyerekszobába, viszont azon még nem lehetett fogni a TV2-t. Később, már középiskolás koromban jött a kábeltv. Volt egy idő, amikor később jártam suliba (vagy csak "szabadságra" mentem), olyankor reggelente mindig az MSAT-ot néztük. Klippek mentek rajta, lehetett szavazni mi legyen a következő. Bár én sosem szavaztam, izgatottan vártam, hogy valamelyik kedvencem sorra kerüljön. A kép alján futott a lista, hogy mi fog következni, aztán amikor végre sorra került volna a kedvenc, addigra jött a reklám, utána meg visszaesett a helyezése, így megint nem adták le, vagy szimplán véget ért a műsor. Ezt nagyon utáltam. Aztán ott volt a TV3, Z+, indult az "új" tv2, RTL KLUB.
Ekkortájt rendszeresek voltak a különféle roadshow-k, sörfesztiválok, jött a tv2, az RTL KLUB, talán a rádiók is: Danubius, Juventus. Utóbbit sokat hallgattam, csak útközben sok helyen rossz volt a vétel (walkman).
3.-os koromig voltam kisdobos, én szerettem, sajnáltam, hogy úttörő már nem lehetek, bár így szerencsére az oroszul tanulást is megúsztam, egyébként talán még mindig általánosba járnék Ideológia persze volt benne, de alapvetően jó dolgokra tanított, rengeteget kirándultunk, voltak akadályversenyek, no meg persze minden évben kötelező futóverseny. Ezt mondjuk nagyon utáltam, délután volt egy városszéli réten, jöttek oda még vidéki iskolákból is (ha jól emlékszem, de az tuti, hogy nem csak a mi sulinkból), nálunk kötelező volt részt venni rajta, utána meg ment a dicsekvés, hogy a mi sulinkból vettek részt rajta a legtöbben.
Valamikor a rendszerváltás előtt volt egy szavazás, hogy milyen legyen az új kisdobos nyakkendő. Arra emlékszem, hogy három variációból lehetett választani, hogy mi kerüljön a sarkába, végül egy kis magyar zászló lett rávarrva, még van is otthon ilyenem.
A katonaság nálam érdekes volt, a mai napig bajban vagyok, ha valaki azt kérdezi voltam-e katona, mivel a katonaidőmet letöltöttem, de polgári szolgálaton. Emlékszem, érettségi előtt mennem kellett sorozásra, és bár szinte biztos volt, hogy mehetek technikus képzésre (ugyanabba a suliba volt), erről akkor még semmilyen hivatalos papírom nem volt. Valaki egy hozzám hasonló sztorival állt elő a tájékoztatón, de nem fogadták el neki, végig kellett csinálnia az egész procedúrát. Így félve jeleztem, hogy elvileg továbbtanulok, de papírom még nincs. Aztán nekem simán elfogadták, később persze vinnem kellett az iskolalátogatásit.
Amikor végeztem a sulival ismét mennem kellett sorozásra, ahol a sorozótiszt (vagy nem tudom milyen minőségben volt ott) egy korábbi osztálytársam volt. A srác lehetett úgy 165, és már akkoriban is nagyon tipródott, játszotta az eszét, folyamatosan a "nagyok" közé akart tartozni, ez a tipikus tenyérbemászó, mitugrász alak volt. Egy évig voltunk csak osztálytársak, aztán ő talán másik osztályba ment át. A sorozáson meg úgy tett, mint aki nem ismer meg, pedig ha más nem, a nevem ismerős kellett legyen neki (4-5 év telhetett el). Mindenkitől megkérdezték, hogy hova akar menni (aztán vagy összejött, vagy nem), én nem voltam képben, meg mondtam, hogy polgári szolgálatos leszek, erre ő flegmán, hogy jó akkor beírom Szombathelyre (azt hiszem ezt mondta), úgyis az a legszarabb hely, ha mégse jönne össze a polgári szolgálat. Pechje volt, összejött. 11 hónapig voltam, persze nem tudom mit vesztettem, lehet szerencsém lett volna a katonasággal is, de nem volt kedvem a csicskáztatásokhoz, szívatásokhoz. Így tovább tartott, de pénzben is jobb volt (ugyanaz volt az összeg, csak így a kajapénzt is megkaptuk), és mellette tudtam maszekolni is.
Aztán amikor "leszereltem" rá egy hónapra megszűnt a polgári szolgálat, viszont erről nem tudtam. Ez is vicces volt, mert az utolsó napokban még meghosszabbítottam magamnak az igazolványomat (irodán dolgoztam, napi szinten használtam a pecsétet, nem volt nehéz nyomni egyet rá), így még utána is ingyen utaztam helyben, vidékre meg 90% kedvezménnyel. Emlékszem, épp Pestre mentem, a buszos még simán adott kedvezményes jegyet, a metró meg elvben ingyen volt. Ott állok a metrón, amikor felszáll az ellenőr. Ilyent korábban még nem láttam, csak a lejáratnál szoktak ellenőrizni, meg csak ott beszélgetett mellettem, gondoltam csak átmegy valamelyik állomásra, illetve gondoltam az igazolványt úgyis elfogadja. Aztán egyszer csak kéri a jegyemet. Mutatom az igazolványt, ő meg közli, hogy de hát már megszűnt a sorkatonaság. Én meg persze játszottam a hülyét, hogy akkor engem átvertek, illegálisan dolgoztatnak. Persze megbüntetett (igazából csak azt akartam elkerülni, hogy kiderüljön, én hamisítottam), nem tudom elhitte-e a sztorimat, de számlát is adott, hogy be tudjam vinni a céghez, én meg még meg is köszöntem neki (nem tudom hányan köszönik meg a büntetést), mondtam, hogy milyen jó, hogy kiderült
Táborok nekem eléggé kimaradtak, Felsőörsön voltam egyszer, emlékszem, volt valami éjszakai nyúlkeresés, amit én gondosan átaludtam, pedig állítólag még ébresztgettek is. A portaszolgálatot nagyon szerettem, úgy emlékszem valakivel még cseréltem is, hogy én lehessek ott. Esténként meg diszkó.
Mikulásra gyakran kaptunk virgácsot is, ez inkább csak poén volt, nem vettük komolyan. Húsvétkor meg fűből fészket raktunk, abba tojta az ajándékot a nyuszi.

[ Szerkesztve ]

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.
#655 Tamy senior tag bambano #653

Új Válasz 2020-02-14 09:59:16 #655
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Tamy

senior tag

válasz bambano #653 üzenetére

Arra a rózsaszínű folyadékra én is emlékszem, mindig azt írta fel a doki, nagyon szerettem az ízét. Meg volt valami gyógyszertárban kapható vitamin is, de nem jut eszembe a neve.
Közben eszembe jutott a vitamin is: Vitacolan néven futott, és ahogy látom, még ma is kapható.

[ Szerkesztve ]

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.
#692 Tamy senior tag E.Kaufmann #688

Új Válasz 2020-02-16 09:51:25 #692
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Tamy

senior tag

válasz E.Kaufmann #688 üzenetére

Nekem volt walkie-talkiem, a "lengyelpiacon" vettük, bár sokat nem ért, talán néhány 10 méterről lehetett vele beszélgetni.
Ott volt még a kvarcjáték is, mindenki azt nyomkodta. Később felváltotta a tetris, majd még később a mobiltelefon.

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.
#700 Tamy senior tag E.Kaufmann #696

Új Válasz 2020-02-16 13:35:46 #700
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Tamy

senior tag

válasz E.Kaufmann #696 üzenetére

Azt már nem tudom hol gyártották, biztos valami távol keleti volt. Így nézett ki:

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.