Új hozzászólás Aktív témák
-
Tigerclaw
nagyúr
Annyit tudok mondani, hogy vezeték nélküli billentyűzetekkel óvatosan. Nálam egy 2019-es LG okostévével nem működik a Logitech K360 ami szerepel ezen a kompatibilitási listán is: [link] Felismeri a jeladót mint HID eszközt, de a beállításokban már nem találja meg. Pár helyen a menuben érzékeli a nyíl meg esc gombokat.
Ja meg persze a távoktatásos számonkérésnek semmi értelme nincs a magyar oktatásban. Folyamatosan arra nevelik, késztetik, kényszerítik a diákokat, hogy csaljanak, puskázzanak és távoktatásban ez ellenőrizhetetlen. Nálunk a jobb jegyekért tanulnak a tanulók, nem a tudásért...de miért is tanulnának a tudásért, ha nagyrészt olyan dolgokat tanítanak nekik, amikre soha nem lesz haszna egyikőjüknek sem. Tömik a fejüket felesleges adatokkal.
[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
A múltkor elgondolkoztam, hogy mi az amit használnom kellett az iskolában tanított dolgokból az elmúlt 25 évben és ha az érettségi tárgyakat nézem, akkor mikroszkopikus a teljes tananyaghoz képest. Műszaki pályán pl. a matematika csúcsa egyszeri alkalommal egy két ismeretlenes egyenlet, de az is csak egy felvételihez kellett, szóval az kb. nem is számít. Ha azt nem nézem, pár alkalommal kellett a pitagorasz tétel, meg pár dolog a mértan, geometria témaköréből, főleg otthoni építkezés, felújítás miatt, terület, kerületszámítás. A mértan, geometria kifejezetten praktikus tudást ad.
Történelemből kb. semmi, de még csak úgy se hogy valami társaságban felmerült bármi. Persze a történelem oktatását amúgy hasznosnak tartom, csak nem mint memóriateszt, ahogy oktatják. Fontos tudni az elődeink mit csináltak jól és mit hibáztak el. Az senkit sem érdekel hogy valami unalmas dolog pontosan hol és mikor történt.
Irodalom dettó. Persze komolyan dolgoztak rajta hogy kiöljék belőlem a könyvek szeretetét, de nem sikerült teljesen. Ennek a tantárgynak annyi lenne a szerepe, hogy megszeretteti az olvasást. Mi a jobb: Elolvasol 20 kötelező olvasmányt a sok sok millió regény, novella közül, de közben megutáltatják veled a könyveket , vagy megszerettetik és talán elolvasol életed során pár százat, netalán pár ezret? Ja, meg mire gondolt az író, költő...feltéve persze hogy a tanár is arra gondolt mert az utóbbi számít igazán.
A fizika alapismeret egész hasznos tud lenni úgy általánosságban, de a konkrét haszna nagyon kevés. A Kémia is hasonló eset, csak az még veszélyes is gyakorlatban, ha nem társul mellé valódi magas szintű tudás.
A Földrajz nagyon hasznos, de kb. ez is olyan mint a történelem, vagyis gyakran nem arra fókuszálnak, amire kellene. Ezért sokaknak nem megy egy egyszerű térkép használata sem.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
janeszgol
#10
üzenetére
Gondolom mindenkinek más a tölteléktantárgy és ez így is van jól, csak ezt nem veszik figyelembe. Szerintük mindenkinek mindent meg kell tanulni, akkor is ha nem érdekli, nincs hozzá tehetsége és nem is fog azzal foglalkozni egész életében.
A matekből a hasznos dolgok nagyon nagy része az általános iskolában már lemegy. Utánna már szinte csak olyan dolgok jönnek ami haszontalan kb. a tanulók 95%-nak. Persze kell neki a továbbtanuláshoz, de a későbbi munkájához nem.
Alapvető műveletek, geometria, 1-2 ismeretlenes egyenletek, némi trigonometria és azon kívül kb. minden felesleges. Ezeket is nagyon ritkán használja az átlag ember. Vagy ha valaki szerint hasznosak, akkor tessék kézzel fogható hasznos praktikus példákkal oktatni.
Korán és többször, komoly módszerekkel kellene felmérni hogy melyik gyereknek mihez van tehetsége és motivációja, aztán abba az irányba küldeni.
Közben rengeteg olyan skillre nem tanítanak, amire szükség lenne később. Rengeteg softskill, érvelés, vita, vezetés, tolerancia, csapatmunka, organizáció, projektek, meg persze hogy lehetőleg már minél korábban megmutassák, hogy miért hasznos az a bizonyos tudás.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
#32839680
#13
üzenetére
Ráadásul emlékszem, hogy anno évente jött új nyelvtan szabálykönyv, mert mindig kitalálták, hogy most már máshogy kell ragozni, elválasztani, írni valamit. Mindez általános iskola alsó tagozatban. Ha irodalom órán megkedveltetnék az olvasást, az a nyelvtan tudást is fejlesztené, mert bevésődne olvasás közben a nyelvtan is.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Azért teljesen más dimenzió megérteni egy egyszerű grafikus diagramot, mint függvényelemzést, differenciál, integrál számítást tanulni feleslegesen.
Kb. olyan mintha a jogosítványhoz nem csak elmagyarázná az oktató, hogy hogy működik a váltókar, hanem meg kellene tanulnod megtervezni egy új váltót. Az egyikre szükséged lesz és könnyen, rövid idő alatt megtanulod, a másikat meg hónapokig magyaráznák és sosem lesz rá szükséged, ha nem olyan pályára mész.
Nálunk és sok más országban az oktatás tele van ilyen overkill megoldásokkal. Nem is csoda hogy lelassult a technológiai fejlődés minden tudományágban, mert a gyerekek, diákok legfogékonyabb időszakában teletömik a fejüket felesleges információval. Sokkal több tehetséges, de belefáradnak az agyatlan és céltalan tanulásba. Úgy is lehet mondani, hogy mire ténylegesen hasznos dolgokat tanítanának nekik, mert tele lesz a fejük és nincs hova betölteni.
Gondolj bele abba, hogy hány év kell ahhoz, hogy egy gyerek, egy diák felzárkózzon egy tudományág aktuális szintjéhez? Ez nagyon fontos, mert csak attól az időponttól lesz esélye hozzátenni valami újat. Jelenleg kb. ott tartunk, hogy 25-30 éves korára zárkózik fel egy ember, vagyis amikor kiemelten fontos lenne a fejlődéshez az ő kreativitása, frissessége, energiája, már alig marad pár éve erre. A legjobb időszakát elvesztegette, a hibás iskolarendszer, tananyag, rossz módszertan, a tantárgyak rossz súlyozássa miatt. Nagyon rossz a hatékonysága a mai oktatásnak.
Korai tehetség felismerés és tehetség gondozás kellene. Sokkal kisebb súly kellene az általános műveltség fejlesztésére, pontosabban más módszerrel kellene ösztönözni a diákot, hogy olvasson, hallgasson zenét, járjon színházba, múzeumokba. Ne jegyekkel, feleléssel, dolgozatokkal kényszerítsék arra, hogy olvasson el egy könyvet, mert attól inkább megutálja az egészet. Persze ha neki mondjuk valamilyen művészeti ághoz van tehetsége és kötődése akkor az legyen a fókuszban. Legyen egy minimális kötelező anyag és minél több a tehetségéhez, érdeklődési köréhez választott tantárgy.
Így akár 10 évvel korábban is be tud csatlakozni a tudomány, vagy művészet kerekének továbbgörgetésébe. Fogékonyabb, kreatívabb, motiváltabb szakembereket kapna a társadalom, olyanokat akik könnyebben megy a "thinking out of the box", ami különösen fontos.
Eleve nagyon alacson hatékonysággal lehet átadni használható és megmaradó tudást, ha az illetőnek se tehetsége, se érdeklődése nincs azzal a tantárgyal kapcsolatban. Az agy is nagyon hamar kidobálja azt ami szerinte szemét, vagy felesleges adat. Leérettségizel és pár nap, pár hét után már alig emlékszel valamire, az általad utált tantárgyakból.
Ösztönözzék arra, hogy legyen nyitott, keresse meg ami érdekli, legyen véleménye. legyen kíváncsi, szeressen tanulni.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Az én gyerekkoromban így volt. Persze lehet hogy nyomdai szedési szerkesztési, lektorálási probléma volt, még a fényszedés előtti korszakban, de számunkra és a tanár, tanító számára az volt a szentírás. Egy alsós gyereknek magyarázd meg, hogy miért kell idén máshogy írni valamit. A könyv le volt gyártva, szét volt osztva, azt kellett követni. És igen tényleg kb. évente jelent meg új. Olyan A5-ös méretű puhafedeles talán szürke vagy kék borítójú könyvek voltak. Mindez 1980-as években.
Azért látom hogy a lényeget sikerült megragadnod a mondanivalóból...
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
#06658560
#24
üzenetére
A legtöbb ember így is szakbarbár lesz felnőtt korára, akin lehet nevetni az "okosabb vagy mint egy ötödikes/negyedikes?" jellegű TV show-kban, vagy az amerikában szokásos kérdezzük meg az utca emberét valami egyszerű dologról. Persze a többség röhög az áldozatokon, de valószínűleg ő se szerepelne jobban.
Ez jól mutatja, hogy milyen "hatékony" az oktatási rendszer. A felelésig, dolgozatig, vizsgáig, érettségiig megjegyzi amennyire tudja, aztán az agy kidobálja, learchiválja olyan mélységbe a felesleget, ahonnan max. egy hipnoterapeuta szedi ki.
Ja és persze nem csak a mérnök szakbarbár, aki nem tudja elmondani fejből a Walesi Bárdokat, vagy nem jár színházba, múzeumba, hanem az is aki az utóbbikat tudja, de nem ért az alapvető pénzügyekhez, vagy minden apró dologhoz is szakembert kell hívnia, mert nem tud beverni egy szöget, vagy nem tudja merre kell becsavarni egy csavar, vagy hogy mi a különbség ha egy képet vagy egy polcot akar felszerelni a falra. Szóval a legtöbb ember szakbarbár, csak az egyik autót tud szerelni, a másik meg a 20.-ik századi angol költészetben jártas.
Sajnos mindkettőnek a fejébe tizensok éven keresztűl olyan tudást próbálnak a fejébe tölteni, ami nem érdekli, nincs hozzá affinitása, tehetsége...ami sosem marad meg benne, ráadásul nem olyan szakmában fog dolgozni, ahol gyakorolni fogja ezeket. Évről évre specializálódik. Az irodalomtanár, a matek vagy történelemtanár is nagyrészt azért penge a saját tárgyában, mert azt csinálta, csinálja egész életében. Szakbarbár lesz belőle is.
Be kell látnunk, hogy ha túl sokáig tart felzárkóznia a következő generációnak egy aktuális tudásszinthez, akkor meg fog állni, le fog lassulni a fejlődés, hacsak nem igazodunk ehhez egy teljes oktatási reformmal. Azt is mondhatjuk hogy igen, szakbarbárokra van szükségünk, de kb. olimpiai bajnok szinten. Aktuális példa, hogy milyen jól jönne ha hamarabb találnák meg az új vírus ellenszerét, de azoknak a többsége akik ezzel foglalkoznak, kénytelen volt életének a legfogékonyabb, legtermékenyebb idejének nagy részét olyan reál és humán tárgyak tanulásával töltenie, aminek semmi haszna nem volt a jelenlegi gyógyszerkutató, molekuláris biológus, genetikus, akármi szakmáját tekintve. Elvesztegette az idejét.
Az alapokat adják le az általános iskolában, és attól kezdve komolyan szűkítsék a tantárgyak listáját, fókuszálják a választott szakma felé. A mai érettségire semmi szükség.
Igen, lesz olyan aki később másik pályára megy, de a többség jobban jár és a társadalom is sokkal jobban jár. Inkább legyen rengeteg olimpiai bajnok szintű szakbarbár, aki előbbre görgeti az a bizonyos kereket, mint egy rengeteg olyan akik csak utazik a keréken, mert bár rengeteget próbáltak tanítani neki, nem igazán lett eredménye. Arányában eleve több magasan képzett kutatóra, tudósra lenne szükség, a mai szinttől.
Egyébként attól nem lesz senki sem antiszociális, bezárkózó olvasatlan barlanglakó, mert valamilyen területnek a specialistája lesz. A legtöbb softskillt nem tanárok adják át.
A humán terület és különösen a művészetek szerintem már régóta nagyon rossz irányba mentek el. Azt becsülik csak ami régi, aki halott. Lehetsz ugyanolyan tehetséges mint Leonardo, vagy Picasso, vagy bárki random festő, költő, író, szobrász, zenész, jó eséllyel kutyába se vesznek azok mellett. Persze ez főleg azért van így mert azt tartják értékesnek amiből csak egy van, amit nem lehet megismételni, mert már nem él a művész. Az élő értéktelen, a halott az értékes. Ebben mi az emberi? Vagy pl. ki a műveltebb? Aki elolvasott 1000 könyvet mai íróktól, vagy az aki ugyanennyit elolvasott középkori íróktól? Mitől lesz értékesebb Homérosz Odüsszeia-ja, mint Rejtő Jenő Lángoló Légiója, vagy Stendhal Vörös és feketéje, Dumas Három Testőrjétől? Mitől és mikor leszel műveltebb ha x könyvet olvasol y helyett, vagy verses kötetet olvasol, regény helyett? Minek kell osztályozni ha kultúráról, művészetről van szó? Ez szubjektív terület, egyéni ízlés kérdése. Mindenkinek más tetszik, vagy ugyanaz de más okból. Ez nem reál tudomány, nincs helye számoknak meg mértékegységeknek.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Valami ilyesmi volt: [link]
"A gondolatmeneted rossz, ezt könnyen tudtam belőle cáfolni.
Egy tehetséges gyereknek mindegy, hogy mivel tömik a fejét, könnyen teljesíti..."Na látod ebből is látszik, hogy milyen komoly problémák vannak az oktatásban továbbra is. Nem csak az a gyerek tehetséges, aki minden tantárgyból 4-es, 5-ös, hanem sokkal több, csak nem kell svájci bicskának nézni őket.
Találó angol megfogalmazásban: "Jack of all trades, master of none."Gyakran sok ilyen "tehetséges" gyerek egy dologban igazán kiemelkedő és az a memória. Ha jó a memóriád, akkor nagyon messzire jutsz a lexikális tudásra építő oktatásban. Ráadásul tipikus gyakran tapasztalt dolog, hogy ha jó a gyerek a fontosabbnak tartott tantárgyakban, akkor a többi tantárgyban is felhúzzák őket, akár érdemtelenül is, mert a tanárok erről gondoskodnak. Nehogy már a matekversenyes Kovács Béla ne legyen jó Irodalomból is. Jellemzően csak a testnevelés lóg ki, mert ott elég hamar lebukna a többi diák előtt ha felfelé osztályoznák, hiszen a szemük előtt zajlik minden felmérés. Más tantárgyakban szépen lehet könnyű kérdést adni feleléskor, dolgozatnál meg senki se látja, kérdezi hogy miért lett 5-ösre osztályozva.
Visszatérve a tehetségre, nem elég ha csak 1-2 tantárgyban tehetséges? Nem tud énekelni, vagy verset mondani, akkor ne is tanuljon tovább még orvosnak se, vagy ne legyen biológus mert hülye a valószínűség számításhoz, vagy ne legyen festő, vagy színész mert kettes fizikából. Fel kell ismerni és el kell ismerni, hogy ha valaki valamiben tehetséges és nem azt nézni hogy miben nem az. Nálunk ha valaki csak egy-két dologban kiváló, az egyenlő a hülye gyerek titulussal. Meg kell nézni pl. a Fizika fejlődését. Gondolom tele van matekzsenikkel a fizika társadalom, mert az tényleg egy fontos skill azon a pályán, de most főleg kreativitásra, másként gondolkodásra lenne szükség hogy előbbre jussanak. Viszont a kreativitás gyakran nem jár kézen fogva a matektudással. Bőven van aki kiszámolja, hogy egy új elmélet megáll-e vagy sem, de kevés olyan van aki elő tud állni új elméletekkel...azok lehet hogy a McDonaldsban sütik a sült krumplit.
Engem nem érdekelne hogy valaki specialista, szakbarbár ha megjavítja az autómat, vagy feltalál egy rákgyógyszert, vagy épp nem tudja hogy van Uganda, ha úgy énekel mint egy angyal.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
arnyekxxx
#28
üzenetére
"Mitől lesz értékesebb Homérosz Odüsszeia-ja, mint Rejtő Jenő Lángoló Légiója,"
Rejtőnek "Láthatatlan Légiója" van, nem "Lángoló Légiója" ezt csak mellékesen jelezném
Lehet hogy túl sokat WoW-oztam...?
Amúgy a Vanek úr Párizsban-t akartam írni elsőként.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Nagyon sok képesség genetikai alapú. Van amit lehet fejleszteni, bizonyos határok között, de erősen limitálja a genetika. Hogy milyen szép az írásod, mennyire megy neked a matek, milyen jól rajzolsz, milyen jó a memóriád...rengeteg dolog nem a szorgalmon múlik, vagy a hozzáálláson. Gyakran a szorgalmasabb motiváltabb szerepel gyengébben.
A lényeg hogy azt kell keresni miben jó, nem azt hogy miben rossz. Ahogy nem várod el az almafától hogy körtét teremjen, ne várd el, hogy mindenki jó legyen matekból, vagy szépen rajzoljon, vagy megjegyezzen minden évszámot, amit lát. Ne vágd el a jövőjétől mert nem tehetséges mindenben, mert lehet hogy ő tesz, pontosabban tenne valami fontosat hasznosat, ha esélyt kap.
Tudom, talán ma már máshogy van, de nem volt olyan rég, hogy esélyed sem volt továbbmenni felsőoktatásba ha nem voltál mind a humán, mind a reál tárgyakból egyformán jó. Ma egy kicsivel már jobb, de lehet még ezt fejleszteni.
Nem hibáztatom a tanárokat, mert meg van kötve a kezük, nagyon sok téren. Ők is azért dolgoznak hogy változzon a helyzet, ahogy olvasom a napi hírekben. A szülőknek és a diákoknak is melléjük kellene állni, hogy komolyan változzon valami.
Abban amúgy abszolút igazad van, hogy a legnehezebb motiválni a gyerekeket, hiszen abban a korban nekik a felnőtt élet egy távoli megfoghatatlan dolog. Hiába mondod neki, hogy tanuljon, mert különben ez meg az lesz...egyszerűen nem érti. Sok iskolatipusban, vagy pl. külföldön máshogy motiválják őket. Ezt kellene átvenni.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
#06658560
#36
üzenetére
" mit gondolsz, miért kell gépészmérnököknek is valamilyen szintű programozás, elektrotechnika tudás is a suli végére?..." Ez még pont az ami belefér, de tanítanak nekik meg egyetemen is rengeteg tölteléktantárgyat, mert pl. arra van oktató. Gyakorlatilag nincs olyan szintje az oktatásnak ahol ne lenne túl sok tölteléktantárgy. Szerintem általános iskoláig kellene "mindent is" oktatni, azután nagyon komolyan specializálni a választott szakhoz. Ezek mellé lehetne tenni olyan softskill tantárgyakat, amiből nem kell vizsgázni, de be kell járni kötelezően az órákra. Egyetemi szinten is működhetne ugyanez. Kötelező tantárgyak, választható tantárgyak és ilyen szintén választható nem osztályzott tantárgyak.
Nem arra kell felépíteni egy oktatási rendszert hogy mi lesz azokkal akik rossz pályát választottak és később alkalmatlanok pályaváltásra. Ez olyan mintha a tanmenet tempóját az osztály leggyengébb tanulójához igazítanák.
Szerintem az álalános iskolának motivációt kell adnia, módszertant a tanuláshoz, rendszerességet, fegyelmezettséget és széles körű reál és humán oktatást. Emellett akár évente elvégzett tehetség kutatást kell tartani, persze nem Megasztárra gondolok, hanem arra hogy keressék közösen az utat a diáknak.
A középiskolában már jórészt szakmai tárgyakat kellene leadni. Nem vagyok híve a gimnáziumoknak, ahol szakma nélkül és gyakran továbbtanulás nélkül esnek ki a diákok a valóságba. Tanuljon mindenki szakmát. Ott lehetőség van jellemzően váltásra másik szakra, másik iskolára, ha nem jött be a pályaválasztás. Kötelező szakmai tárgyak, fakultatív tárgyak és némi softskill tantárgy osztályozás nélkül.
A felsőoktatás kb. ugyanez csak még komolyabb fókusz a szakmára.
Igen, nehéz korán felismerni kinek mihez van affinitása és érdeklődése, de ennek felismerésén lehet dolgozni. Persze gyakran közbeszól a gazdasági realitás, mert nem egyformán fizetik a különböző szakmákat és ez kikerülhetetlen eleme a választásnak, legalábbis nálunk.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
arnyekxxx
#40
üzenetére
Nem is kell hogy úgy legyen, nincs nálam a bölcsek köve, de ami ma van nálunk azon csak javítani lehet. Nagyjából minden fejlettebb országban jobb az oktatási rendszer, csak nálunk taboo, ha valaki arról beszél hogy vegyünk át jobban működő modelleket külföldről.
A politikai vezetés meg az idősebb begyepesedett tanárok egy része tartja azt hogy a legjobb ha nem változik semmi.
Amúgy az említett dolgok máshol már működnek, ha nem is így egyben, de részekben.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
arnyekxxx
#42
üzenetére
Ezek ötletek. Hibákat keresek a rendszerben és van megoldási javaslatom, de ez csak egy ember ötlete, valószínűleg nem tökéletes.
Ahogy mondják, ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy. Én nem látom ilyen fehéren, feketén a dolgokat, de van benne valami. Megoldás kell és nem holnap vagy jövőre, hanem ma.
Könnyű kritizálni mindent, de nem ajánlani helyette semmit, vagy csak azt mondani, hogy úgy jó ahogy van.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
Új hozzászólás Aktív témák
ph Okostévéken is használhatjuk a KRÉTA és a Google Tanterem rendszereket.
