Új hozzászólás Aktív témák

  • Huntszy

    tag

    Hiánypótló írás, köszönöm.

    Környezetünkben is látjuk, hogy sajnos mekkora probléma ez. Feleségem első unokatestvére (egy idősek, szinte testvérekként nőttek fel) pár éve végzett mint ovónő és durva, hogy milyen elmaradásokkal küzdenek sok gyerek esetén. De sajnos közeli barát családjában konkrét rossz példa is van gyerekre akiről mesélik, hogy mennyire nem odafigyelve nevelik, és még el sem jutott az iskolás korig.

    Arról meg, hogy mennyire fontos az első évek meg az ovi csak egy román mondás jut eszembe miszerint "cei şapte ani de-acasă". Magyarul "7 év otthon". Előszeretettel dobálóznak ezzel arrafelé, főleg a problémás/"elmaradott" gyerekek esetén. Nem tudok nem egyet érteni vele. Egy gyerek fejlődésének, személyiségének alapjai kerülnek lerakásra ekkor. Persze nem kevésbé fontos a további évek sem, de ha nincs megfelelő alap akkor arra baromi nehéz lesz később (akár szülőnek, akár a felcseperedett emberkének) építeni bármit.

    Mint említed elvárjuk a gyerektől, hogy tanuljon mikor suliba kerül. Honnan tudja szerencsétlen, hogy hogyan kell azt csinálni?
    Ha nem csinált 6-7 évig semmi a gyerek ami fejlesztő aztán beesik szeptemberben a pad mögé, leraknak elé egy füzetet meg a kezébe egy tollat akkor honnan kéne tudnia, hogy hogyan kell "tanulni". Az is egy kézség amit tanulni, fejleszteni kell, hogy később épülhessen rá minden más. Kicsit paradox de meg kell tanulni tanulni, hogy később tudj tanulni. Ha otthon nem ügyelnek erre és oviból is olyat fog ki a csemete ahol ezzel nem foglalkoznak ott később nagy bajok lesznek, ahogy telik az idő pedig csak egyre nagyobb lesz a lemaradás és egy idő után esély sem lesz a felzárkózásra csak a küzdelem megy a kihullás ellen.

Új hozzászólás Aktív témák