Új hozzászólás Aktív témák
-
#191
Stauffenberg
nagyúr
Kryczek
#48
Stauffenberg
nagyúr
Pedig a zóna igen nagy területe látogatható gond nélkül a normál értéket meghaladó sugárzás ellenére. Valójában egy repülő út alatt is egy ilyen túrával megegyező mértékű sugárzással találkozol és bizony sokan évente több tucat alkalommal is repülnek, a pilótákról nem is beszélve. A zóna bizonyos részeit viszont valóban nem ajánlatos meglátogatni egy percre sem, de ezeket őrzik és amúgy sem engednének be.
Egyszer leülhetnél a fizika tanárommal beszélgetni az atomhisztiről, meglepődnél, hogy mennyi mindennel találkozol a hétköznapi életed során, melyek többszörösen meghaladják azokat az értékeket amikre a sajtó hisztis picsaként vetődik rá.
A figura dolgozott mérnökként a paksi erőmű építésén. Az épületek statikáját vizsgálta minden létező munkafolyamatban, ellenőrizte, hogy minden az előírások szerint épül-e. Járt Csernobilban amikor még sokkal kezdetlegesebb fázisban járt az építése, de Pakssal ellentétben ott nem tehetett javaslatokat amikor a trehány kivitelezés jeleit vélte felfedezni.
------------------
Fukushima-atomhiszti: Amit a katasztrófa után játszott a Japán kormány az csak politika, vajmi kevés köze van a katasztrófa kiváltó okához és az atomerőművek általános biztonságához. Az erőművet megfelelően építették meg, ugyanis amikor egy ilyet építenek, akkor az azt megelőző 100-200 év legnagyobb természeti csapásait veszik alapul és azok ellen biztosítják be magukat. Viszont ami arra az erőműre lesújtott az túltett mindenen amire tervezték.
-
#202
Stauffenberg
nagyúr
adax01
#200
Stauffenberg
nagyúr
Dohányzás, alkohol, szmog, egészségtelen lakókörnyezet, közeli magasfeszültségű vezetékek, közeli gyárak, munkahelyi ártalmak és a végtelenségig lehetne sorolni. Ezernyi oka lehet a daganatos megbetegedéseknek. A csernobili katasztrófa után nem regisztráltak többletet és a vizsgálatok szerint a rákos megbetegedés valószínűsége a légkörbe került radioaktív anyagok hatására azzal egyenlő, mint egy doboz cigaretta elszívása egy év alatt.
-
#252
Stauffenberg
nagyúr
KoLa_2
#207
Stauffenberg
nagyúr
"...sötét viharfelhők érkeztek és nagyon nagy mennyiségű csapadék hult le rövid idő alatt, utólag kiderült, nem ok nélkül..."
És elárulod mi az összefüggés a kettő között? A katasztrófa a viharszezon elején történt, ezért egy kialakuló nyári zivatar ettől teljesen független (főleg mivel nálunk az uralkodó, hogy dél-nyugati irányból érkeznek a zivatar rendszerek). Jellemző egyébként a tömegkommunikációt kevésbé ismerő emberekre, hogy egy-egy ilyen vihart képesek világvégeként vagy különleges eseményként megélni.
A sajtó is ezt a hisztit használja ki egy-egy nyári zivatar felfújásánál, holott az egy évre vetített zivatarok száma nem változik, csupán már mindenkinek van videót és fotót rögzíteni képes eszköze, meg internet kapcsolata, ezért egy kis falun átvonuló vihar is hatalmas publicitást kap, pedig 10 éve vagy még korábban egyszerűen nem jutott ki a hír a falu határain kívülre (kivéve abban a ritka esetben ha nagy károkat is okoz, de ez tényleg ritka). Ezért tűnik úgy az egyszerű embernek, hogy manapság sokkal több vihar van és mind belepusztulunk.
Egy szupercellát látni félelmetes annak aki nem ismeri (én évi 10-20 szupercellával is találkozom amatőr viharvadászként). Amikor az egyik nagyszülőmnél voltam és éppen lecsapott egy nagyobb vihar, akkor a nagyanyám teljesen be volt rezelve, soha nem látott ilyet, mert akkor még a sajtó sem nagyon bulvárosította el a témát. Megnyugtattam, hogy Magyarországon több tucat észlelés van egy viharszezon alatt.
De akkor nézzük a zivatarok tulajdonságait:
Mivel többen is írtak a katasztrófa utáni napon kialakuló hatalmas viharokról, ezért valószínűsíthető, hogy egy nagyobb zivatar rendszer alakult ki, mely akár egy nagyobb láncot (squall line) alkothatott, de akár több, lokálisan kialakuló cellát, szupercellát is eredményezhetett (de persze egyetlen nagyobb rendszer is képes akár 12 óránál is hosszabb ideig fennmaradni, határtól-határig átvonulva az országon. Kialakulásuk akkor a legvalószínűbb, amikor egy forró időszakot egy hidegfront szakít meg.
Sokan megjegyezték, hogy azokon a napokon hatalmas volt a forróság, ez pedig a legbiztosabb táptalaja egy zivatar kialakulásának. A nap által sugárzott hő emeli a CAPE értéket (a konvekció kialakulásának potenciálját). Ha a konvekció kialakul, akkor a feláramlás nyomán kialakulnak a cumulonimbus (röviden CB) felhők. Ez csak a több tucatnyi felhőtípus közül az egyik, de ezt hívjuk népiesen zivatarfelhőnek. A CB kinézete elsőre félelmetes, mivel egészen a tropopauzáig (a troposzféra és a sztratoszféra közötti légköri rétegig) terjed a magassága, ahol ezt elérve elkezd terülni (kialakul az "üllő"). Sok esetben az ország egész területéről látni őket, mert olyan hatalmasak. A kialakulásuk pedig leginkább a forróság hatására keletkező emelőerőnek köszönhető (mint tudjuk a meleg levegőnek van emelőereje).
Egy CB felhő, melynek a teteje már elérte a tropopauzát és terülni kezdettA CB felhő/felhők megjelenése már biztos előjele annak, hogy egy zivatar van a közelben. A velük járó légköri instabilitás hoz létre egy másik különleges felhőfajtát, a mammatust. Ha ilyet látsz (és minél "göröngyösebb"), annál biztosabb, hogy heves zivatar van a közeledben. Beborítja az eget, eltakarja a napot és igen félelmetes kinézete miatt sokan alaposan berezelnek. Persze ez nem baj, ilyenkor már érdemes fedett helyet keresni, ekkor már villámlás is lehet (persze a zivatar 30-60 kilométeres körzetében akárhol lecsaphatnak villámok, akár derült égből, felhők nélkül is).
Mammatus felhőtípus az instabil légkörnek köszönheti létezésétPersze van olyan amikor előbb pillantod meg a szupercellát, mint a "mammákat". A viharvadászok is igyekeznek előtte maradni, hogy könnyebben fotózható legyen (másrészt pedig egy felhőréteggel takart szupercella veszélyes, mert nem látod a haladását felhőzeti radar nélkül). A szupercella az egyik leghevesebb légköri jelenség, rendszerint az erősebb és láncba rendeződött zivatar rendszerekben jön létre az alacsony légkörben, ezért sokan úgy élik meg, mintha egy birodalmi csillagromboló készülne leszállni a városra és teljesen elpusztítani azt. Aki tornádóra vadászik, az jobban teszi ha a szupercellák nyomába szegődik, ugyanis a mezociklonális tornádó (a legerősebb fajta) a szupercellák segítségével alakul ki. Ilyenek Magyarországon is vannak és éves szinten több tucat kialakuló tornádó (tuba), illetve talajt fogott tornádóról érkezik bejelentés. A szupercella átvonulása rendkívül heves, nem ritka az adott térség 1-2 havi csapadékmennyiségét is meghaladó kihullás csupán 10-20 perc leforgása alatt, ami felduzzasztja a patakokat, vízelvezető árkokat, elöntheti a pincéket. Ezen kívül heves széllel jár (100-120km/h sebességet is meghaladhatja, mely már fákat csavar ki, tetőket is megbonthat), illetve sűrűn előfordul a kifejezetten nagy méretű jég is (2 cm vagy nagyobb átmérővel), a villámkisülések száma pedig percenként több ezer, több tízezer is lehet (ebből mondjuk te magad érzékelsz percenként 5-10 közelebbi villámcsapást).
Szupercellák Magyarországon:
Kattints a nagyításért
Ettől ki ne tojná össze magát 1986-ban és kezdene összeesküvés elméleteket gyártani? Nincs internet ahol terjednek a fotók és magyarázatok és a sajtó sem bulvárosítja a témát, ha nem okoz nagy károkat akkor nem is ad róluk hírt (most meg a TV2 közvetítő kocsit küld ki, hogy beszámoljon róla, hogy mind meghalunk, kettéhasad a föld, mindenkit felkap a tornádó és csodaországig repít).
És ami a legjobb a dologban, hogy egy viharszezonban (kora tavasztól a nyár közepéig terjedő időszak) több tucat ilyen szupercellás zivatar vonul át az országon (vannak időszakok mikor minden napra jutnak az ország különböző pontjain). Ez nem lett több az utóbbi években, csak többről értesülünk a rohamosan fejlődő tömegkommunikáció által. Ráadásul tornádó észlelés is van egy tucat. Ezek (zivatar, szupercella, tornádó) ritkán (évente 1-2 alkalommal) okoznak igazán nagy károkat (tehát ami nem csak tető cserepeket tépked le és fákat csavar ki, hanem tényleg nagy a kár).
Egy 1986. ápr. 27-én kialakuló zivatart pedig nagy kár volna Csernobil számlájára írni, már csak azért is, mert a szél nem felénk sodorta a veszélyesen radioaktív szennyeződést. A Kárpát-medence védő hatása érvényesült, így a területileg messzebb eső Ausztria kétszeres terhelést kapott hozzánk képest, de ők is csak napokkal később, nem a katasztrófa másnapján. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen zivatarokat nem a radioaktív por hoz létre, hanem a már ismertetett légköri folyamatok.
-
#258
Stauffenberg
nagyúr
x_o_n
#253
Stauffenberg
nagyúr
Nem a talajba bemosott radioaktív szennyeződésről beszéltem, hanem arról, hogy nagyon sokan emlékeznek vissza a katasztrófa másnapján kialakuló erőteljes viharra és hajlamosak azt Csernobil számlára írni. Én csak igyekeztem egy kis mankót adni, hogy mi egy zivatar kiváltó oka, hogy láthassák, annak önmagában nincs köze a légkörben lévő radioaktív szennyeződésnek. Nem vagyok képzett meteorológus, csak ennyi ragadt rám pár évnyi viharvadászat által.
A Magyarországot ért többlet dózis 0,2 mSv, melynél figyelembe kell venni, hogy a teljesen természetes, normális és átlagos dózis Magyarországon 3 mSv/év. Ez Marx György elismert fizikus szerint az emberek szervezetét ért terhelés egészségkárosító hatása tekintetében megegyezik azzal, mintha elszívnál fél doboz cigarettát. Ennél még az is nagyobb terheléssel jár, ha felülsz egy repülőgépre és utazol 8-12 órát (pl: óceán átkelés).
Persze minden esetben probléma egy ilyen katasztrófa esetén a kiszabaduló szennyezés, de a Magyarországot érintő terhelést abszolút túlreagálják legtöbben, mert azt sem tudják, hogy eszik vagy isszák a témát. Ausztria a katasztrófa után megtiltotta a magyar kamionok áthaladását, félve a bevitt szennyeződéstől, miközben a térségben pont Magyarország szenvedte el a legkisebb terhelést (mint írtam már: a Kárpátok védő hatása érvényesült, Ausztria pont kétszer akkora többlet dózist kapott, mint mi).
-
#277
Stauffenberg
nagyúr
KAMELOT
#262
Stauffenberg
nagyúr
Milyen dokumentum filmben? Talán Vujics Tvrtko hatásvadász agymenése amikor a város határát jelző táblánál áll maszkban és mesél a földi pokolról? Ja... ott egyébként pont akkora sugárzás mérhető, mint Budapest belvárosában.
A baj a fejekben van. A zónán belül sem mindenhova jutott a szennyeződésből, sokan úgy képzelik el, hogy átlépve a zóna határát, hirtelen mindenhol halálos radioaktivitás fogad. Ahol pedig mérhetően megnő a sugárzás, ott sem feltétlenül lépi át az egészségkárosító hatás küszöbét. Főleg mivel a dózis esetén figyelembe kell venni, hogy mennyi ideig ér a sugárzás.
De neked aztán lehet mesélni, te azt hiszed a sugárzásról, hogy egy kimutathatatlan csendes gyilkos. Pedig nem, nagyon is mérhető és Csernobilban sem akad ki a dózismérő, ugyanis azok kalibrálva vannak és az egyes mérők nem az extrém magas sugárzásra vannak kalibrálva (különböztessük meg a dózist és az intenzitást). Például az országhatáron áthaladva (bármilyen országról legyen szó) a kapuk között is vannak mérők, pár éve volt egy eset, hogy a mérő csúnyán kiakadt egy kamion szállítmányára, hívták a katasztrófavédelmet, majd kiderült, hogy radioaktív anyaggal szennyezett alkatrészek voltak a kamionon, de az általuk kibocsátott dózis még így is rendkívül alacsony volt, egészségkárosító hatásuk nem volt. De azért vannak a kapukon lévő mérők így kalibrálva, hogy azonnal vinnyogjanak a legapróbb radioaktivitásra is ami elüt a normál környezeti terheléstől.
Ja és:
A katasztrófa után Magyarországon mérhető többlet terhelés, mely bizonyítottan Csernobilnak köszönhető az 0,2 mSv volt. Az emberi szervezet 24 óra alatt 250 mSv (0,25 Sv) dózist képes elnyelni egészségkárosodás nélkül. Budapesten a természetes háttérsugárzás 3 mSv/év.
Ja és #2:
A sugárdózis esetén meg kell adni az időtartamot is amíg éri az emberi szervezetet. Lehet azonnali, egyszeri dózis, egy óra, egy nap, egy év, stb...
[ Szerkesztve ]
-
#281
Stauffenberg
nagyúr
djculture
#279
Stauffenberg
nagyúr
válasz
djculture
#279
üzenetére
Viszont alapjaiban különböznek a bomba típusok.
A fissziós (nukleáris bomba, avagy atombomba), fúziós több fázisú (termonukleáris bomba, avagy hidrogénbomba) és a neutronbomba alapvetően különböznek a fennmaradó sugárzást tekintve. A neutronbomba eredendően kisebb hőhatással és lökéshullámmal jár, viszont a biológiai hatás sokszorosa a két másik bombatípusnak, de ez szándékos, mert ezeket nem városok elpusztítására, hanem harctéri alkalmazásra szánták, mely a területet akár ötször hosszabb időre is megközelíthetetlenné teheti.
A robbanás epicentrumától távolodva exponenciálisan csökken a hőhatás és a lökéshullám romboló ereje. Páncélozott járművekben, épületekben túlélhető ez ilyen csapás ha nem közvetlenül érint. Ezért harctéren "pazarlás" lenne fissziós vagy fúziós bombát bevetni, ezért fejlesztették ki a neutronbombát, mely a személyzetet kívánja elpusztítani a sugárzással. Piszkos dolog.
Szerk: Ezt már inkább offba tettem.
[ Szerkesztve ]
-
#298
Stauffenberg
nagyúr
luke.
#289
Stauffenberg
nagyúr
"Utánanéztem több forrásból valóban. Pakson VVER típusú van, de szovjet."
Te jáú éég! És ha szovjet akkor az egyenlő azzal, hogy kicsit sem biztonságos?
1957. október 7. - Nagy-Britannia, Windscale
1969. január 21. - Svájc, Lucens
1979. március 28. - USA, Three Mile Island
1999. szeptember 30. - Japán, Tokaimura
2005. május 29. - Nagy-Britannia, Sellafield
2011. március 11. - Japán, FukishimaEgyik sem szovjet, mégis megtörténtek. Ennek nem sok köze van ahhoz, hogy hol épültek. Emberi hibák, konstrukciós hibák és természeti katasztrófák bárhol okozhatnak szerencsétlenséget.
-
#307
Stauffenberg
nagyúr
Recon666
#304
Stauffenberg
nagyúr
válasz
Recon666
#304
üzenetére
Szerintem ő arra gondol, hogy a német hadsereget Ukrajnában a náci szimpatizánsok (propaganda szerint az egész ukrán nép) felszabadítóként ünnepelte, mert megszabadították őket a szovjetektől. Valójában csak a szovjet és német megszállás cserélődött fel (többször is, mint tudjuk).
(#306) luke: Biztos vagy ebben? Vagy ez is olyan kijelentés, hogy ami szovjet az csak katasztrófa generátor lehet?
[ Szerkesztve ]
-
#314
Stauffenberg
nagyúr
buherton
#308
Stauffenberg
nagyúr
válasz
buherton
#308
üzenetére
A politikai akarat erőszakos érvényesítése szerintem kimeríti a feldúlás fogalmát. Azt meg ne mond, hogy nem nyúlták le az ukrán gabonát, ugyan úgy kivéve az emberek szájából az ételt, mint ahogy azt Sztálin tette. Ezen kívül az ukrán ipari kapacitást is a német hadsereg kiszolgálásának rendelték alá. Ez ugyan az amit Sztálin csinált, csak kicsit elegánsabb köntösben.
A különbség főleg abban volt, hogy a németek előadták a két nemzet közötti barátságot, amit főleg felszabadításnak titulált propaganda mögé bújtattak.
-
#318
Stauffenberg
nagyúr
vodkaboy22
#317
Stauffenberg
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#317
üzenetére
Aranyos cucc, nagy élmény volt felállni a plexire és belenézni a víz mélyébe!
Oda még a fizika tanárom szervezte a tanulmányi látogatást. Amúgy szívesen visszamennék megnézni, de nem tudom, hogy lehet-e menni úgy, hogy csak egy kis csoportot szervezek hozzá.Emlékszem amikor bementünk akkor át kellett haladni egy ellenőrző kapun, majd kifelé is. Amikor jöttünk ki, akkor az egyik haveromnál bejelzett a kapu. Jól el is sápadt szegény, de aztán kiderült, hogy csak szórakoznak a professzorok...
A fizika tanárom szerint mindenkivel eljátsszák aki megkérdezi, hogy fel tud-e robbanni a reaktor... Szerk: Azt a kékes fényt sosem felejtem. Az bűvölt el a legjobban!
[ Szerkesztve ]
-
#364
Stauffenberg
nagyúr
Paarthurnax
#357
Stauffenberg
nagyúr
válasz
Paarthurnax
#357
üzenetére
A Greenpeace Japán kapcsán jobb ha csak a bálnavadászat ügyébe üti bele az orrát, mert látszólag kicsit sem ért az atomenergetikához. Lelkes önkéntesekből áll, képzetlenek és olyan folyamatokat indítanak el, amelyek inkább károsak (a hatástanulmányaik egy kalap szart sem érnek, mert tele vannak súlyos csúsztatásokkal).
Németország is leállítja atomerőműveit és visszatér a szén valamint más régi vágású energiahordozók használatára, melyek környezeti terhelése sokszorosa az atomerőművekének (beleértve a sugárzást is). Ezzel Németország pedig nem fogja tudni tartani a káros anyag kibocsátás éves küszöbét, de legalább a zöldek megnyerik a választásokat, mert az átlag ember épp olyan egyszerűen megvezethető.
A Greenpeace munkáját nagyon becsülöm az állat- és környezetvédelem terén, de épp ugyan annyit hazudnak és csalnak, mint egy politikai párt! Ez esetben pedig a cél nem szentesíti az eszközt... megújuló energiaforrásokból nem lehet olyan hatásfokot elérni, mint atomerőművek által és ha az országok visszatérnek a fosszíliák égetésére, annak környezetszennyező hatása beláthatatlanul katasztrofális lesz (lokálisan az emberek és az élővilág egészségi állapotára és globálisan klimatológiai szempontból).
Ha az energiaforrásokat vesszük alapul környezeti terhelést tekintve, akkor az atomenergia messze a legtisztább, nála csak a teljesen zöld energiaforrások tisztábbak, de azok a töredékét sem érik el hatásfokban. Ha a valaha történt összes atomkatasztrófát is beleszámoljuk a környezeti terhelésbe, akkor az atomenergia még így sem közelíti meg a szén és más fosszíliák útján előállított energiaforrás 1%-át!
Akkor most zöld-e az atomenergia? A Greenpeace mindig Csernobil (és újabban Fukushima) példájával riogat és azt hajtogatja, hogy minden atomerőmű kiváltható teljesen zöld energiával. Ez pedig hazugság, tudományosan legkevésbé sem megalapozott kijelentés. Ráadásul a korábbi katasztrófák méretét is jócskán eltúlozzák, bulvárosítják (lásd: visszaolvashatsz a topikban, rengeteg tudományos cáfolat született arra, hogy mekkora is volt a katasztrófa valódi mérete).
A fizika tanárom szerint mindenkivel eljátsszák aki megkérdezi, hogy fel tud-e robbanni a reaktor... 
Új hozzászólás Aktív témák
lo 1986. április 26: egy dátum, amelyet az emberiség kollektív emlékezete sosem fog elfeledni.
- Latitude 7420 27% 14" FHD IPS i7-1185G7 16GB 500GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- Google Pixel 7A 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- MacBook Air M1 13" 8/256GB - 95%, 76 ciklus, magyar billentyűzet
- Dell G3 3579 15.6" FHD IPS i7-8750H GTX 1050 Ti 16GB 512GB NVMe+1TB HDD magyar vbill ujjlolv gar
- Be Quiet Straight Power 11 750W Gold