Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Lenry

    félisten

    válasz gejala #43 üzenetére

    csak 2008 körül annyira alacsonyan volt a játékok színvonala meg az emberek igénye, hogy ezt is lehetett szeretni.

    nem, ez már akkor is szánalmasan rossz volt.
    engem legalábbis mindig brutálisan zavart, amikor kirántottak a játékból, hogy "jajj Desmond, biztos elfáradtál, pihenj egy kicsit". 'nyád :(((
    és semmi sem történt! az első részben a jelen idő háromnegyede ténylegesen annyi volt, hogy bementél a szobádba lefeküdni, cserébe csúnyán megszakították ezzel a játékban való elmélyedést (immersion - bocs, nem tudom jobban megfogalmazni)

    az alacsony színvonalról jut eszembe, hogy soha nem fogom elfelejteni, hogy az AC1-ben négy (4!) menüponton keresztül lehetett csak szabályosan kilépni, mert ugye először vissza kellett lépni az Animus menüjébe, aztán a jelenbe, onnan a főmenübe, és onnan a Windowsba. ezt senki nem tesztelte az Ubisoftnál, hogy mennyire kva idegesítő? szerencsére az Alt-F4 azonnal bárhonnan kidobott :DDD

    OFF: ki az avatárod, nagyon ismerős a karakter...

    [ Szerkesztve ]

    Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

  • szupermacs

    veterán

    válasz gejala #43 üzenetére

    Szerintem egy kötelező kör volt az első részben, hogy az ember megismerhesse később a karaktert, amihez kellett, hogy az első részben szokjuk. Voltak benne egyébként érdekes részek, konfrontációk, teljesen rendben volt. Az első részben ne mondja senki, hogy zavaró volt kiszállni az Animusból a monoton játékmenetet megszakítva, hogy pihenjünk egy kicsit.
    Nagyon jó dráma alakult ki a harmadik részre, engem jobban zavar, hogy milyen bugyuta lett Ezio a Revelation-ben.

Új hozzászólás Aktív témák