2. Fórumok
  3. BLOGOUT
  4. Algieba: A bántalmazó hatalom
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65 Gargouille őstag
    Új Válasz #65
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gargouille

    őstag

    Sok érdekeset leírtak az előttem szólók, én csak annyit tennék hozzá, hogy megfigyeléseim szerint leginkább a nők azok, akik többségében a párválasztás során a "dominánsabb" (ami jellemzően az agresszívabb, rámenősebb, erőszakosabb, nagyobb hangú stb. jelzőket takarja) férfiak felé vonzódnak, aztán ez a tulajdonság - ami oly vonzó és férfias amíg fel nem száll a lila köd - a párkapcsolat során már nem is olyan komfortos, mert bizony aki tényleg domináns az a magánéletben is domináns. Ideig-óráig még menő, meg "igazi nagybetűs nőnek érzem magam mellette" és a többi szöveg, aztán amikor már nem tudja a dolgot szőnyeg alá rugdosni, a kognitív disszonancia nem működik, akkor jön a felismerés, hogy bizony őt elnyomják, bántalmazzák. De mindez tulajdonképpen visszavezet az elejére.

    Nem arról van szó, hogy tagadnám a bántalmazó kapcsolatok létét, csupán arra az egyéni felelősségre szerettem volna rámutatni, hogy bizony ki mint vet, úgy arat. És nem, nem igaz az, hogy ezt sosem lehet előre látni. A legtöbb emberen ez tökéletesen látható már előre is.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • #81 Gargouille őstag hcl #80
    Új Válasz #81
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gargouille

    őstag

    válasz hcl #80 üzenetére

    "Fú, az ilyenre azonnal ugranak, hogy áldozathibáztatás :D"

    Hát igen, erről szól a PC. :DDD De ha szeretnénk megérteni a problémát - és nem csak kifogásokat gyártani - akkor azon a képzeletbeli tárgyaláson, ahol a szétmarcangolt áldozat beperelte az állatkertet, azt a kérdést is fel kell tenni, hogy ugyan miért verte le a lakatot és sétált be az oroszlán ketrecébe?

    Az a bajom a legtöbb ilyen párkapcsolaton belüli erőszakos történettel, hogy mindegyiknél elegánsan ki van felejtve az első évad.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • #91 Gargouille őstag hcl #89
    Új Válasz #91
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gargouille

    őstag

    válasz hcl #89 üzenetére

    "Nem. A PC annyi lenne, hogy viselkedjünk normálisan, ne csúfoljunk embereket bőrszín/kövérség/nem/stb. miatt."

    Lehet, hogy elméletben igen, de a gyakorlatban pont nem erről szól (szerintem), hanem, hogy tabukat állítsunk fel, amikről nem lehet őszintén beszélni. Illik beszélni a kapcsolaton belüli erőszakról, de arról már nem, hogy miért az erőszakos palit választotta a nő és a sokadik figyelmeztető jel ellenére is inkább maradt a kapcsolatban. És ugyanígy rengeteg társadalmi problémáról csak féligazságokban szabad gondolkodni a PC alapján, mert ha a teljes képet néznénk, akkor sokszor kiderülne, hogy a dolgok nem annyira fekete-fehérek. Azzal, hogy elhallgatjuk egy sztori elejét, azzal nem csak magát a történetet írjuk újra, hanem egyben fel is mentjük a felelősség alól az egyik felet, noha a saját döntésének okozatát kénytelen épp elszenvedni. Csak az okozatot nézzük, az okot vagy az oda vezető utat azt nem. Ahogy az orvoslásban mondják, tüneti kezelés. Nekem csak ezzel van bajom.

    "Sok esetben nincs - de amúgy ettől még nem lesz kisebb gond az, hogy egyáltalán nem kéne egy párkapcsolatban erőszaknak történnie, akkor sem, ha mekkora macsó/amazon az egyik fél."

    Maradéktalanul egyetértek.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • #93 Gargouille őstag hcl #92
    Új Válasz #93
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gargouille

    őstag

    válasz hcl #92 üzenetére

    A te gondolatmenetedet követve: teljesen irreleváns, hogy eredetileg mi volt a célja, mert csak az számít, hogy a valóságban hova jutott el.Tudod a pokolba vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • #127 Gargouille őstag arty #116
    Új Válasz #127
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gargouille

    őstag

    válasz arty #116 üzenetére

    "Az egyik fél a pofonnal már megkapta "büntetését", ez a történet eleje, ne legyen hiányérzeted.
    És miután ezzel neked már nem kell foglalkoznod, elég ha a pofozót elítéled."

    Ha jól értem elég ha csak beállok bégetni? Nézd, ez is egy megközelítés, hogy te csak kussolj és arra koncentrálj, amire én azt mondom, hogy lényeges és arról is úgy gondolkodj, ahogy én előírom. Alapvetően a "másik felével" sem kellene foglalkoznom, hiszen valaki másnak a magánügye, ha már itt tartunk. De ha már így általánosságban beszélgetünk egy jelenségről, akkor annak a megértéséhez szerintem elengedhetetlen, hogy egészében nézzük.

    Ez az "elítélem" kicsit elcsépelt lett mára, nagy divat lett mindent "elítélni" a probléma megértése és megoldása helyett és ezzel le is tudva az ügyet, hogy ma is jó ember voltam.

    Nem. Nem "elítélgetni" kell, hanem őszintén beszélni róla, félrehúzni a függönyt és megérteni, hogy miből mi lesz. Mert csak így tudunk eljutni oda, hogy ne ismételje magát folyamatosan a történelem. Elítélem, hogy a másik odaszaratja a kutyáját, majd továbbmegyek erkölcsileg megdicsőülve, de sajnos ettől még a szar ott marad.

    (Az erőszakot amúgy nem elítélem, hanem egyenesen megvetem.)

    "Látatlanban azt mondanám, ezzel a résszel gondjaid lennének, bármennyiszer is írod le, hogy "elítélem az erőszakot"."

    Szerintem látatlanban ne nagyon akarjuk megítélgetni sem minősítgetni egymást, mert ugye ez szokott a legsötétebb dolgokhoz elvezetni végül.

    Btw van a baráti körömben egy lány (na jó, legyen asszony mert 3 gyerekük van már), aki egy tipikusan bántalmazó kapcsolatban él a férje által. Hosszú évek óta beszélgetünk róla és borzalmasan komplikált egy ilyen ügy érzelmileg, egzisztenciálisan, pszichológiai oldalról. Pont ezért is merészkedtem hozzászólni a diskurzushoz, mert látok egy ilyet "belülről" is és sajnos az édeskevés, hogy "elítélem".

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Új hozzászólás Aktív témák