Új hozzászólás Aktív témák
-
Köszönöm az elismerő szavakat!
Ilyenkor azért úgy érzem, hogy mégis megérte vele foglalkozni.
@kpityu2: Mi van a Falcon 9 legutóbbi elfüstölésével? A jelek szerint ez a szuperhideg LOX (folyékony oxigén) komoly (és drága) problémákat vet fel.
Nem tudni még mindig, hogy mi okozta a szeptemberi balesetet. A mélyhűtött LOX önmagában nem probléma, a kérdés most az, hogy a probléma gyökere ismét egy egyedi gyártási problémára visszavezethető, mint a tavaly júniusi esetben, avagy valami mélyebb probléma húzódik meg mögötte.
Ami a jövőt illeti: CG grafikát a NASA is bármikor prezentál.
Meg számokat is. Utóbbiak terén pedig a NASA az SLS/Orion párossal nem áll jól. Agresszív politikát folytat Musk, de azért a SpaceX már letett annyit az asztalra, hogy nem lehet csak úgy félresöpörni az ITS-t, hogy hát ezt ennyiért nem lehet megcsinálni...
@Blindmouse: Ami nekem nagyon nem stimmel, az a 100 ember, párszáz tonna. Azt írja 1 tonna lenne fejenként a csomag?
E téren is nagyon felületes Musk. Nincs kiszámolva, hogy a 200 tonnából mennyi lesz a létfenntartás igénye (oxigén, széndioxid-szűrők, víz, víztisztítók, gyógyszerek, élelmiszer, személyi higénia, ruházkodás, szkafander, stb.). Éttermeteket emleget, de akkor annak is van tömegigénye. És a többi és a többi.
Szóval igen, Musk forgatókönyve elég optimista...
Aki megérkezik, annak illene valahol laknia.
Azóta volt még egy Q&A ezzel kapcsolatosan, majd megpróbálom előszedni (mostanában sajnos nem volt időm vele foglalkozni...
), a lényege az, hogy az első Red Dragon küldetések a Metán és Oxigén gyártás teszteléséről is szólnának. Az első ITS úton nem lesz 100 ember, lesz mondjuk egy tucat, akik kiépítik az első bázist, ahol az üzemanyag gyártás fog folyni. Nincs leírva, de úgy tűnik abban bízik, hogy jönnek majd az olyanok, mint Bigelow (ezért is van megemlítve a cikkben), és majd ő épít a Marson bázisokat a felfújható modulokból, mint a BA330, aztán vagy barterbe, vagy oda-vissza megegyeznek (a SpaceX azért viszi el a modulokat és a Bigelow szakértőket, hogy aztán cserébe használhassák a Bigelow-féle bázist, és később Bigelow kiadhassa bérbe a többit a később érkezőknek - magyarul az első "százas" csoportot már egy kiépült infrastruktúra fogadhassa, és ott lehessen "albérletet" kivenni és így tovább...).
Ez a Bigelow holdbázis CGI képe, ilyet lehetne a Marsra is építeni...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
De lehet tenyleg sokmindenrol nem rantotta meg le a leplet, mert miert is tenne?
Én a másik lehetőséget tartom elképzelhetőnek: most éppen az ITS tűnik a SpaceX lehetőségeivel megvalósíthatónak. A SpaceX már sokszor váltott fejlesztési irányt, ezért tettem be, hogy nézett ki anno a Falcon széria a tervezőasztalon a Falcon-1 / -5 / -9 / 9 Heavy / X és XX családdal, vagy hogy nézett ki a Dragon eredetileg (megjegyzés: az a Dragon ugye ejtőernyővel ért volna még Földet, és nem lett volna alkalmas a Mars felszínére leszálni).
Szóval biztos vagyok benne, hogy a most felvázolt BFG és ITS (újra rámutatnék, hogy a BFG egy rajongók által rámaszatolt gúnynév, és az ITS-nek továbbra sincs "rendes" neve, roppant szokatlan a SpaceX-től...) másképpen fog kinézni, ha meg fog valósulni. Tippre az űrhajó kap kinyitható hűtőszárnyakat, és egy kibocsátható antenna-rendszert. Ami "gond", hogy ezek tömege nincs feltüntetve, márpedig szükség lesz rájuk (az ISS radiátorairól azért raktam be képet, mert ugye az ITS-nek több hőtől kell majd megszabadulnia, mint az ISS-nek, szóval legalább ennyi radiátorra lenne szüksége, de inkább többre az ITS-nek is). Valószínűleg a kinézete is finomodni fog.
Az is elképzelhető, hogy aztán a SpaceX is áttér inkább a "klasszikus" űrhajósszállító jármű plusz nagy méretű bolygóközi transzport jármű összeállításra, amit annyian felhoztak. Akkor pedig a mostani prezentáció alapjaitól elveszti az értelmét...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Kopi31415: .. hogy megnézve az ISS-t, s az ottani személyzet létszámát, valamint azt, mit szeretne szállítani, kissé nem jön ki a matek a szükséges rendszerek helyigényét tekintve.
Valóban nem, de az ISS azért nem optimális hasonlat e téren, mivel a belső tér egy jó részét tudományos kísérletekhez használt rendszerek foglalják le.
Valamint már most látszik, mennyire meg van csúszva a program, s mennyi még mindig a ha, vagy bizonytalan terület.
Az első oldalon nem véletlenül írtam bele, hogy a Falcon 9 vagy a Dragon mennyit csúszott és mennyit változott az idők alatt. Ez véleményem szerint egy (többé-kevésbé) kidolgozott terv, hogy 'gyerekek, itt van ez, tetszik? Adjatok pénzt és csináljuk meg!'. Elsőre az ember röhög rajta, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy anno a Falcon 1 indításoknál történt bakikat nézve is röhögtünk. Aztán hamarosan (na jó, még vagy egy év...) itt van, megcsinálja az embereket is szállítani képes Dragon V2-őt...
S azért nem tartanám jó ötletnek ennyi ev rakétaröptetés után még mindig a júzer az alfa tesztelő rendszerben intézni.
Amíg nincs valaki, aki kifizeti a tesztutakat, addig ez így is marad. Ezért hoztam fel az utasszállító repülőgépeket példának. Ahhoz, hogy egy új típus megkapja a típusbizonyítványát, brutálisan sok tesztelésen kell átmenjen. Csakhogy ez megtérül, mert több tucatot, több százat adnak majd el belőle. Vásárló meg lesz (remélhetőleg).
Az űrhajóknál ez nem így működik...
Fred23: Itt az adott esetben az adókérdés úgy merül fel, hogy a jelenlegi szabályozás legjobb értelmezése szerint egy SpaceX által a Marsra szállított kolonistára az Egyesült Államok törvényei érvényesek. Az Egyesült Államok törvényeiben nincs meghatározva az, hogy egy Marson működő cégnek hogy kellene adóznia. Illetve a kérdés roppant ciki lesz, ha úgy határoz az amerikai törvényhozás, hogy csak az Egyesült Államokban alapított, ott adózó cég működhet ilyen feltételek mellett. Így viszont a nem-amerikai cégek és potenciális megrendelők egyből ki is esnek a kalapból (érdemes megjegyezni, hogy a SpaceX egyik legnagyobb és legfontosabb megrendelője a Luxemburgi SES konszern, ha innen nézzük, az ilyen cégek akkor hogy fognak működni a Marson?).
Szóval rengeteg kérdés van, és a probléma az, hogy ezek nem egyszerű kérdéskörök, mégse foglalkoznak a törvényalkotásban komolyabban. Már eleve a 2018-as Red Dragon küldetésnél is vannak ilyen kérdések, még ha robot-misszióról is van szó...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Jim-X: De ugye BFR-t akartal irni?
Valóban, sajnos ezektől a hárombetűsektől kikészülök már.
Plusz az az 51 hajtomu...na...ok nem Szovjetunio, meg nem 60-70-es evek, de akkor is...
A Raptor első verziója sokkal nagyobb hajtómű lett volna, teljesítménye terén pedig a Merlin kilencszerese (az első oldalon ott vannak a korai tervekről az ábra, többek között az egy (Raptor) hajtóműves Falcon 9-ről. Időközben valami okból egy kisebb méretű, de (relatíve) nagy teljesítményű megoldás lett belőle. A miértet nem kötötték az orrunkra, de nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a Raptor könnyedén behelyettesíthető majd a Merlin helyére, vagyis először a Falcon 9 második fokozatában lesz használva, aztán később, a Falcon 9 v2 esetében már az első fokozatban is. Ráadásul a fejlesztést egy nagy részét az USAF fogja fizetni, hogy a Raptor hajtóműves második fokozattal nagyobb terhet vihessenek fel...
Csak érdekességként, a BFR esetében az "eredeti" Raptor is 14 hajtóművet jelentett volna (a Falcon XX "csak" 10 hajtóművel bírt volna).
@medekedem: Odaküldeni vagy ötven robotot, hogy terraformálják a marsot.
Az eddigi Mars terra-formálási elképzelések mind brutális költségeket és megoldandó technikai nehézségek mellett is több száz éves lezajlásról szólnak. Ráadásul ott van a fundamentális kérdés, hogy ki fogja ennek a költségeit fizetni? Ha valaki kifizeti, akkor onnantól kezdve ő megkapja a Mars tulajdonjogát? Vagy hogyan lenne ez kivitelezve?
Ki az az elvetemült aki az ARÉNA plázában akarná leélni hátralévő életét.
Vannak olyan elvetemültek, akik hegyeket másznak egész életükben. Az sem a luxus körülményekről és a kockázat hiányáról szól.
De lehet sorolni a példákat, Antarktiszi kutatóbázisok személyzete, tengerhajózásban dolgozó matrózok, és így tovább.
@Kopi31415: Azért egymillió emberrel alfa tesztelni még ebben az iparágban is elég meredek. És Musk valahogy nagyon csak így szeret gondolkodni a jelek szerint.
Nem akartam a cikkben minden gondolat-fonalat végigvezetni, mert így is nagyon hosszú lett, de nézd meg egy kicsit a másik oldalról.
Musk hajdan elkezdett dolgozni a Mars Oázis programon. Hallottál róla valaha azelőtt, hogy itt olvastad? Mikor a cikket írtam, próbaképpen nekiálltam úgy rákeresni, hogy 2003 előtti hírek (vagyis mielőtt még a SpaceX miatt a történelem része lett). Szinte semmi. A Mars Society oldalán és még pár űrkutatással foglalkozó portálon és fórumon említik csak meg. Tudományos szempontból pedig nem elhanyagolható kísérlet lett volna, mégse érdekelt senkit egy maroknyi Mars-rajongón túl.
Mikor Musk elkezdett arról beszélni, hogy embert juttatna el a Marsra, már sokkal nagyobb figyelmet kapott. Azóta egyre nagyobb és nagyobb célokat "tűz ki", és a média habzsolja. Mivel pedig a SpaceX ha sokkal kisebb célokat is, de sikerrel teljesít, az, amit mond, már nem vehető félvállról.
Szigorúan saját vélemény, de Musknak valójában nem célja az egymillió ember Marsra küldése. Ezért mutattam rá arra, hogy 100 ember, pláne 200 ember az ITS-be zsúfolva aligha realitás. Mondjuk 20-30 még igen. De akkor is, nem 4-5 embert küldünk oda, hogy leszúrjanak egy zászlót, hanem ténylegesen egy permanens bázist hozzunk létre a Mars felszínén, ahhoz pedig több hasznos teher és több ember kell. Az ITS pedig erre képes (lehet).
Gondolj bele, Musk is említette, hogy az ITS egész rendszerének kifejlesztése és megépítése 10 milliárd dolláros nagyságrend. Kinek van ennyi pénze? Musk előadja magát, hogy ő valójában minden pénzét az álma megvalósítására költi, de az első oldalon ott van feketén-fehéren, hogy ez nem igaz, 17 millió dolláros házat vesz magának, a második feleségétől pedig eddig már csaknem 20 millió dollár árán vált el kétszer. Ha valóban a Mars kolonizálása a fő célja, és mindent ezért áldoz be, akkor eladná a Tesla részvényeit, abból alsó hangon is 4-5 milliárd dollárt realizálhatna. De nem ezt teszi...
Nem, az ITS kifejlesztését csak állami, pontosabban NASA pénzből reális megvalósítani. Ezért említettem az SLS és az Orion árát. Az a két komponens egyenként kerülne annyiba, mint az ITS. Oké, az ITS terén alul lőtte az árat, legyen annyi, mint az SLS és az Orion együtt. De ez esetben is egy komplett rendszer van a kezében, míg a NASA-nak még az SLS és az Orion mellé kellene egy transzfer-űrhajó és egy leszállóegység. Amire eddig kb. 0 dollárt költött. Plusz az egész rendszer egyszer használatos elemekből épül fel, és teljes kiépültsége esetén is maximum 4-6 embert vihet magával a Marsra.
Musk számára a hírverés a lényeg. Ha kiállna, és azt mondaná, hogy kérem, itt van egy jobb alternatíva az SLS és az Orion helyett, tessék azok helyett inkább ezt pénzelni, az harmad ekkora médianyilvánosságot nem kapott volna. No de ha kiáll, és azt mondja, hogy kérem, és 200 000 dollárért fejenként egy úton 100 embert viszek a Marsra, luxuskörülmények között, akkor rögtön mindenhol a címoldalra kerül. Pont ez valahol az egész írásom lényege, hogy szép a 200 000 dolláros jegyár és a 100 ember, de valahogy nem jön ki a matek, mert a jegyár közelebb lesz a megadott duplájához, a 100 ember és a luxuskörülmények pedig nem értelmezhető adott méretű térben. Vagy nem 100 ember, vagy nem luxus körülmények. A többiről nem is szólva (450 tonnás teherbírás, 80 napos út, stb.).
Mivel a hírekbe került, és sok ember beszél róla, így politikai tényező lett a téma. Rakjuk a Musk által elmondottakat a Kongresszus általi kinyilatkozás mellé, mely szerint a NASA-nak 2041 előtt embert kell küldenie a Marsra. Laikus szemnek ordító a különbség...
Musk direkt hajt erre, kell neki a Hype, hogy meg tudja szerezni a politikusok és a NASA támogatását...
...és nem beszél arról, hogy eleinte nem teljes kapacitáson mennének.
Az előadáson valóban nem.
Később igen, egész pontosan: "But the first manned mission, he said, would have “about a dozen people.” (Forrás)
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#28752640
#34
üzenetére
A hold bázis ötletet mint kiinduló pontot miért vetették el?
Attól függ, ki. A NASA-nak George W. Bush anno a Constellation-program keretében a Holdra való visszatérést és a permanens Holdbázis létrehozását tűzte ki célul. Csakhogy pénzt pluszba nem adott erre. A NASA rágódott pár évig rajta, de túl sokra nem jutottak vele, mivel pénz nélkül csak szép terveket lehetett szövögetni. Aztán az SLS / Orion párossal az volt a cél, hogy majd Földközeli aszteroidákat látogatnak meg. De ez annyira ködös és megfoghatatlan terv volt, hogy máig nem derült ki, milyen aszteroidát, pontosan mikor és egyáltalán: minek látogassák meg.
Most a legújabb terv az, hogy akkor mennek a Marsra. Alapvetően a Hold-bázis kialakítása azért üdvösebb, mert kisebb űrhajó elég hozzá, közelebb vannak a Földhöz (kvázi bármikor vissza lehet a bázis személyzetét hozni), könnyebb az ellátás, és a többi. A logika alapján először a Holdon célszerű kitapasztalni az alapvető dolgokat (a por kezelése, ami feltehetően valóban komoly gond lesz a Marson is), és utána menni a Marsra.
Politikai okokból viszont vonzóbb célpont a Mars, mert még ott nem járt eddig ember... Szóval leginkább és mindenek előtt megint nem szakmai, hanem politikai indokai vannak a Marsra szállásnak.
A SpaceX esetében eleve Musk a Marsot célozta be, feltehetően dettó szentimentális okokból mindenek előtt (a Mars izgalmasabb égitest, mint a Hold...).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Dare2Live
#45
üzenetére
detto spacex. eközben ULA anno 400m$/kilövés? Aztán hirtelen ez esik 225m$ra, aztán mostmár 100m$ért is akár... de ULA evvel is versenyképtelen... jah csak a hype.
Itt pro és kontra fel lehet hozni érveket. A SpaceX tényleg változást hozott, de alapvetően első sorban az alacsony céges költségek miatt. A hatékony működés nem erőssége az állami megrendelések tápszerén élő mega-cégeknek, lásd ArianeSpace vagy ULA. Csakhogy azt se feledjük el, hogy ezek miért jöttek létre.
Az ULA története különösen fájdalmas, hiszen eredetileg az USAF EELV (Evolved Expendable Launch Vehicle ~ Fejlett Egyszerhasználatos Indító Jármű) programjának keretében pont a versenyhelyzet megteremtése volt a cél a McDonnel-Douglas Delta IV.-ese és a Lockheed-Martin Atlas V. között. A tender közben vásárolta fel a Boeing a McDonnel-Douglas-t, és már mint Boeing nyerte el az EELV 28 indítása közül 19-et 1,38 milliárd dollárért (vegyük észre, hogy 1998-ban is már 72 millió dollár volt egy indítás náluk). A maradék kilencet a Lockheed vitte el. Aztán kiderült, hogy a Boeing kémkedett a Lockheed után, és azért tudott jobb árat ajánlani, mert pontosan ismerte a Lockheed ajánlatát. Első körben, még 2003-ban azzal büntették, hogy a megnyert 19 indítás közül 7-et át kellett adnia a Lockheednek. Aztán 2006-ban a Boeing és a Lockheed (állami sugallatra) megállapodott, hogy egy közös leányvállalata viszi át a rakétaindítási részlegét, és így létrejött az United Launch Alliance, vagyis az ULA. Az állam pedig lelkesen tapsolt, hogy az eredetileg a versenyhelyzet megteremtéséért elindított EELV program végül egy monopóliumot hozott létre.
Az ULA pedig ezek után irtózatosan megdrágította az indítások költségét, és ehhez senkinek sem volt semmi szava.
Lehet az ULA-t ostorozni, okkal. De tegyük hozzá, hogy a történet nem annyi, hogy a Boeing és a Lockheed átverte az államot. Az állam maga sem tett semmit, hogy versenyhelyzet alakulhasson ki az indítási piacon. Hogy miért, az már más lapra tartozik (ahogy az is, hogy az USAF előtt miért vágták kétszer is be az ajtót, hogy az X-33-as programot feltámaszthassa...).
A SpaceX vagdalkozik azon, hogy az ULA mennyi állami pénzt tesz zsebre, de tegyük hozzá, hogy a SpaceX is az állami megrendeléseknek köszönheti a létét (a Falcon-1 indítások közül az első kettőt a DARPA fizette, a Falcon 9 és a Dragon V1 és V2 kifejlesztését a NASA finanszírozza, a Raptor hajtómű kifejlesztését nagy részben az USAF...).
A versenynek jót tett, hogy megjelent Musk, de csendben hozzátenném, hogy ott van egy bizonyos Jeff Bezos is, aki szépen csendben jutott el oda, hogy pár éven belül legalább annyira megkerülhetetlen lesz, mint most Musk...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#28752640
#48
üzenetére
Nem véletlen, hogy az űrhajósok többsége idősebb férfi, illetve olyan nő, aki már nem tervezi a gyerekvállalást. Nem látsz huszonéveseket, eleve szűrő a túl fiatal kor.
A NASA is a következő körben a sugárvédelem fejlesztését tartja kiemeltnek, hiszen a Föld-körüli pályán még viszonylagosan védve van az űrállomás / űrhajó a Van Allen öv által. De ha távolabbra megyünk, Hold, Mars, akkor bizony ennek annyi. Erre mondta Musk azt, hogy ő a mesterséges Van Allen-övben bízik (leegyszerűsítve a Van Allen-öv egy erős mágneses tér miatt alakul ki, és a töltött részecskéket befogja, elvezeti), ami körbeveheti az űrhajót.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#28752640
#50
üzenetére
Stephen Hawking ötlete sem kismiska.
Nem Hawking ötlete a Lézer-Vitorlás meghajtás, csak ő propagálja egy ilyet felhasználó csillagközi kutatószonda-elképzelést.
Csak egy nyüves találmány kellene mint anno a gőzgép aztán lehetne csapatni.
A gőzgép egyszerűen megvalósítható volt, aztán még kellett mellé sok-sok részeredmény, hogy kiteljesedhessen (lásd még az első gőzhajók lapátkerekesek voltak, rengeteg hátránnyal, így a hajócsavar feltalálásáig sok bosszúságot jelentettek, majd jöhettek a kazánoknál a forradalmi megoldások (yarrow-kazán, gőztúlhevítés, stb.) aztán a dugattyús gőzgépek helyett a gőzturbina...).
Itt hatványozódik a probléma. Kell egy megbízható, nagy energiasűrűségű energiaforrás (per pillanat az atomreaktornál és a radioizotópos generátornál jobb megoldás nem nagyon van), hatékony hajtómű, nagy szilárdságú de nagyon könnyű szerkezeti anyagok (a SpaceX sem véletlenül fordult a szénszálas kompozit műanyagok felé), hatékonyabb hőelvező megoldások és így tovább.
Pusztán egy áttörés kevés lenne ide...
Kár hogy nem értek annyira a csillagászati, ürkutatási dolgokhoz mint te mert nagyon tudnám szeretni.
Én sem így születtem, érdekelt, hát olvastam róla sokat, rengeteg (főleg angol nyelvű) fórumot olvasgattam, és tanultam belőlük. Sajnos én anno megmérettem és könnyűnek találtattam a Csillagász-képzés terén (max. pontszám feletti felvételi eredmény kellett volna (ie.: csupa kitűnő érettségi és országos vagy nemzetközi versenyeredmények, stb.) akkor, amikor ott tartottam), szóval csak hobbi maradt...
Van távcsövem, de jó ideje nem nézem az eget, kicsit meguntam, meg hát az internet korában simán elérhetőek olyan minőségű csillagászati fotók, amelyek hétköznapi halandó számára elérhető távcsövekkel sose látható meg. Ahhoz pedig nem vagyok elég kitartó, hogy műhold-vadászattal foglalkozzak (akik távcsövekkel műholdakat keresgélnek az égen, ilyen például Thierry Legault, aki kémműholdakat fotóz, hobbiból...)
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Lezerrel hogyan? A fotonnak nincs tomege...
A helyzet az, hogy a Napvitorlás létező dolog, régóta téma, hogy ez lehet az egyik legjobb megoldása a naprendszerből kifelé való haladásnak.
Ennek egy másik vetülete lenne a Lézer-meghajtás, ahol elméletben fix, általában égitestre telepített lézernyalábokkal tolnának egy foton-vitorlást (tehát egy közeli csillag (adott esetben a Nap) helyett lézer lenne a vitorlás hajtásáért felelős energiaforrás).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Eonokkal ezelőtt tettem egy próbát haditechnikai jellegű szócikkeknél. Aztán vitába kavarodtam a tartalmat illetően, és mivel én voltam az új fiú, ezért én maradtam alul a vitában. Azóta nem piszkáltam bele...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#65675776
#61
üzenetére
Lehet, hogy ma már teljesen más világ van, nem tudom. De bevallom visszafogottan vágyom arra, hogy X órányi munkámat két kattintással valaki tönkretegye / levegye, csak mert ütközik a saját világképével. Aztán állhatok neki harcolni az igazamért...
Szeretem a Wikit, én is sűrűn linkelem, de inkább az angol nyelvű oldalakat...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem lefordítom, hanem megírom, különféle források alapján. Adott esetben a fordítás itt a második oldal lenne, amely tényleg kvázi lefordítása annak, amit az előadáson mondott (ott maximum csak megjegyzéseket, magyarázatot fűztem hozzá).
Az első és harmadik oldalt teljesen én írtam, saját kútfőből. Ott vannak a források a legtöbb helyen, ahol a leírtaknál honnan származik az információ.
Sem az első, sem a harmadik oldalt nem találod meg sehol angol nyelven, és ebben a formációban a másodikat sem...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Schawo: A 30 napos témát nem feszegetted túlságosan. Értem, hogy hipotéziseket nem szeretnél, de én azért megteszem. Valamivel kísérletezhetnek SpaceX-nél, ami egyelőre nem nyilvános.
A SpaceX konzekvensen kerüli az egzotikus megoldásokat. A szénszálas műanyag sem új dolog, csak ekkorában még senki sem akarta használni, mert felesleges rizikónak gondolták.
Egyszóval én nem számítanék egzotikus dolgokra. Inkább illik a profilba egy taktikus lépés. Például utántöltő-állomások, és több utántöltés egy út alatt. Tehát LEO pályán feltöltik annyi üzemanyaggal, amennyi kell mondjuk a Föld-Hold L2-re, ott teletankolják és onnan indul majd a Mars felé, de egy Aerobreak-manőver után csak Mars-körüli alacsony pályára (MEO) áll, ahol újra feltankolják, és így száll le. Rövid számolgatás után, a Föld-Hold L2-őn való tankolás ~3,5km/s-t jelent, onnan a MEO-t elérni mondjuk 20-25 nap alatt idális Föld-Hold közelségnél már "csak" 10-12km/s Delta-V-t igényel. Minimális tömeggel az ITS képes lehet rá. Ez esetben azt feltételezzük, hogy a 30 napos "nagyotmondás" is a 80 naposhoz hasonló, tehát elméleti síkon, csökkentett teher és szuperközeli Föld-Mars távolságnál (pl. 2035) valósulhat meg.
Mindenesetre, ha lenne SpaceX IPO, megfontolnám...
Szerintem Musk nagyon élvezi, hogy a SpaceX lapjaiba senki sem láthat bele. Így is fogja ezt tartani, amíg csak tudja...
@pietrrr: Erre a problémára vannak már megoldást nyújtó módszerek?
Jelenleg is dolgozik a NASA könnyű súlyú sugárzásvédelmen. Tökéletes megoldás nincs, de haladást már értek el. A fő probléma a napkitörések esete, a korábbi tervekben volt a bolygóközi űrhajókon egy vízzel vagy hasonlóan jó védelmet nyújtani képes anyaggal körbevett "sugáróvóhely". Ha napkitörés jönne, akkor a legénység ide húzódik vissza, a helyzettől függően órákra, napokra.
Az ITS nem rendelkezik ilyennel, legalábbis láthatóan. Ez alapján vagy eleve úgy lenne sugárvédelemmel kialakítva, vagy valami trükkje lehet erre.
Musk mesterséges mágnese mezőről, aféle Van Allen-övről beszélt. De jövő időben, hogy majd később így oldják meg a problémát. Addig marad a sugárvédelem az űrhajó és a szkafander falában...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egyébként nincs sokkal előrébb, ha nem látnak bele a lapokba. Aki szívesen látná, de nem ismeri, az konkurencia.
Meg úgy kb. mindenki, aki egy kicsit kritikusabb. Például az is csak utólagosan derült ki, hogy 2008-ban csődközeli helyzetben volt a SpaceX. Ahogy a SES-8 indítás csúszásával kapcsolatos kötbér, és a kötbér miatti pénzügyi bukás is félig-meddig csak pletykaszintű, mert nem lehet a zsebükbe belelátni. Ezek olyan dolgok, amik egy nyílt részvénytársaságnál a részvények árát padlóra küldhetik, és adott esetben könnyű felvásárlási célponttá tehetik.
Musk nagyon ügyes üzletember, ezt nehéz lenne elvitatni, de nem véletlenül jegyeztem meg, hogy a Zip2 és a PayPal esetében is komolyan összezördült a befektetőivel, üzlettársaival (a Zip2 esetében CEO-ból CTO-vá fokozták le, a PayPal CEO pozíciójából dettó a többi részvényes rúgta ki, éppen, mikor első feleségével a mézes hetein volt). Nehezen kibírható alak szinte minden régi munkatársa szerint.
A SpaceX-ben noha biztosan vannak befektetői pénzek, ezek mértéke és részletei ismeretlennek, feltehetően csendestárs szintjén mozognak.
A Tesla esetében Musk ügyesen úgy manőverez, hogy lehetőleg nála legyen a meghatározó többség - ~26,5%-os részesedésével ez meg is van (a két következő legnagyobb befektetője, a FMR LLC és a Baillie Gifford & Co. egyaránt cirka 10-10% részesedéssel bír).
Befektetésnek inkább a Tesla tűnik a kettő közül, a SpaceX eszméletlenül függ a NASA pénzektől (többek között ez is az egyik fő kritika a többi konkurens részéről, hiszen ők jobbára nyílt részvénytársaságként működnek, így nyomon lehet követni a NASA pénzek mozgását).
Ha most nyílt részvénytársaság lenne a SpaceX, akkor tavaly az első balesetig szárnyaltak volna a részvények, de talán egy botlás még belefér. A most szeptemberi baleset után viszont feltehetően csúnya zuhanásba kezdett volna. Egy ilyen eseményt egy tőkeerős cég, mint a Lockheed-Martin vagy a Boeing simán kihasználhat. Nekik pedig az első dolguk lenne, hogy Muskot kirakják a cégből...
Szóval nem, én nem hinném, hogy Musk a SpaceX IPO-n gondolkodna. Előbb adná el a Tesla részvényeit, ha nagyon megszorulna, de a SpaceX-et nem adná...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Viszont nem a Földről kellene az alapanyagot felcipelni az űrbe, inkább ott kellene bányászni.
Az ITS kulcseleme, hogy a Marson gyártják az üzemanyagot például.
A szénszál vakvágány, hiszen nem időt álló, főleg nem kinn az űrben.
Ezt már sokszor állították, és mégis ott tartunk, hogy évtizedek óta gyártanak szénszálas anyagokból különféle nagy terhelésnek kitett eszközöket, a tengerjáró hajóktól kezdve a vadászrepülőgépekig. Használják őket és meg vannak velük elégedve. Talán csak nem hibbantak mind...
Az 1990-es évek végén két igen ambiciózus űrhajóprogram, a Lockheed-Martin X-33 / Venture Star és a Rotary Rocket Roton is erre épített volna. Szóval azért a vakvágány nem picit erős szó e téren...
Iszonyú mennyiségű aszteroida rohangál kinn, megannyi első osztályú kohászati alapanyag. Számomra az első logikus lépés az űrbányászat, űrkohászat, űrgépgyártás, ami olyan alapanyagokat adna, ami a Földön elérhetetlen.
Nem sok olyan alapanyag van, ami a Földön elérhetetlen, plusz az űrbányászathoz és az űrkohászathoz mindenek előtt olcsón kellene a Föld körüli pályát elérni. Aztán az űrbányászathoz és az űrkohászathoz szükséges technológiákat kifejleszteni, stb. Mindezt súlytalanság mellett.
Egy bolygó felszínén azért egy picit egyszerűbb az élet...
Kémiai motorokkal nem lehet bolygóközi repkedni.
Egy-két ionhajtóműves kísérleti szondát leszámítva minden bolygóközi misszió kémiai hajtóművekkel repült. Szóval lehetni biztos hogy lehet.
Talán politikai okai vannak, hiszen erre lehet pénzt szerezni.
A Raptor fejlesztésére is az USAF ad pénzt részben, hogy a Falcon 9 második fokozatában leváltja a Merlin-1 Vákuum verzióját.
Ugyanúgy a newtoni hatás ellenhatás elvén alapul, de nagyságrendileg hatékonyabb. Ezzel egy csomó probléma megoldható, úgymint üzemanyag tárolása, utazási idő.
ŐŐŐŐőőőőőő.... Az Ion-hajtómű roppant hatékony, vagyis adott üzemanyag-tömegből rohadt sok Delta-V-t lehet kihozni, ezért lett olyan műholdaknál használva, mint a Deep Space-1. Csakhogy két roppant nagy problémája van. Először is a tolóerő. Az ion-hajtómű nevében is szerepel, hogy töltött részecskéket használ fel a tolóerő előállítására. A tolóerő a kiáramlási sebesség és a kiáramló tömeg szorzata. Az ion-hajtóműnél a kiáramlási sebesség hatalmas (30-50 ezer km/h), de a kiáramló tömeg elképesztően alacsony, gramm alatti. A kémiai hajtómű ennek a fordítottja, pár ezer km/h "csak" a kiáramló gáz sebessége, ellenben akár másodpercenként több száz kilogramm is lehet. Ebből fakad a fő problémája, ahhoz, hogy komolyabb mennyiségű tolóerőt generálj, hatalmas hajtómű és hatalmas energiabefektetés szükséges.
Más szóval a klasszikus ion-hajtóművekkel sose fogsz irtó rövid idő alatt bolygóközi utazást megtenni. Sőt, az eddigi ion-hajtóműves Mars-missziók a leghosszabbak közé tartoznak, mivel annyira elenyésző az űrhajó tolóereje, hogy hónapokig tart, amíg lassan táguló spirális pályán el tud szabadulni a Föld gravitációs mezejétől.
Technikailag sokszor az ion-hajtóművek közé sorolják a VASIMR hajtóművet, én inkább a plazma hajtóművek közé, amelyek gyakorlatilag rádióhullámokkal bombázza az üzemanyagot, így ionizálva és hevítve, majd az így keletkező plazmát elektromágneses térrel gyorsítja még tovább. Jó pár éve kering az űrhajózás témával foglalkozó szakmai oldalakon a "39 nap alatt a Mars"-ra témakör, amit a VASIMR tenne lehetővé. Ez per pillanat talán a legígéretesebb az egzotikus alternatív meghajtások közül.
Akkor hol a probléma? Először is kell egy megbízható, hatalmas teljesítményű VASIMR hajtómű. Egész pontosan 200MW teljesítményű. Az Ad Astra Company, akik a VASIMR legnagyobb támogatói, most 200kW-nál járnak. A másik az, hogy a hajtóművekhez kell egy 200MW elektromos teljesítményű nukleáris reaktor. Na ilyen, mármint 200MW-os űrben használatos nukleáris reaktor, még nem létezik, mégcsak hasonló se. A harmadik dolog majd az lesz, hogy ennek a reaktornak valahogy meg is kell szabadulnia még legoptimálisabb esetben is bő 200-500MW hőenergiától. Vagyis eszméletlen nagy méretű radiátorokra lesz szüksége.
Plusz a részegységeket valahogy fel kell juttatni, ha csak nem akarod a világűrben megépíteni.
Na ha ezt végiggondolja az ember, rájön, hogy végül is a SpaceX miért zseniális az ITS-el. Az utántankoláson leszámítva ugyanis semmit sem kell a világűrben csinálni, és minden egyes eleme olyasmi, ami ha kisebb méretben is, de már működik, alaposan kipróbált, csak tovább kell tökéletesíteni. Nincs semmi valóban egzotikus benne. Egy VASIMR hajtóműves űrhajóhoz először el kell jutni oda, hogy MW-os szintű atomreaktorokat üzemeltessünk a világűrben. A sugárzásától megvédjük a személyzetet. MW-os szintű VASIMR hajtóművet kell építeni és működtetni, holott eddig a világűrben egy másodpercet nem működött ilyen.
Hatékonyabb lenne egy VASIMR hajtóműves Mars-űrhajó? Igen. De a rizikó sokszorosa egy kémiai hajtóműves űrhajóhoz képest. Plusz az ára is sokszorosa lenne. Ha az ITS ára 10 milliárd dolláros nagyságrend, akkor egy 39 napos VASIMR hajtóműves űrhajóé alsó hangon is 50, de inkább 100 milliárd dollár körül mozogna.
Melyik valósítható vajon meg akkor előbb?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Két oldalról közelíteném meg a szénszálas műanyagokkal szembeni előítéleteidet. Először is említve volt a cikkben a Bigelow űrállomás. Azok a modulok a világűrbe, a Hold felszínére vagy akár a Marsra is vannak szánva, a falakban viszont nem lesz fém teherviselő elem. Bigelow mégis állítja, hogy sok évtizedes élettartammal bírnak a moduljai.
A másik oldalról úgy vélem, hogy egy megfelelő külső bevonat (festék) bizonyos szintű védelmet nyújthat. De ha konkrétan kérdezed, nem, ezt a kérdéskört nem részletezte Musk. Én is maximum tippelni tudnék, miképpen oldhatják meg. Aztán az is lehet, hogy a hőháztartás (radiátorok), rádióantennák és a sugárvédelem eleddig megválaszolatlan kérdései közé ezt is fel lehet venni.Az atomreaktoroknál ne gondold, hogy a világűrben gőzturbinák és generátorok lennének használva. Az túl nagy és nehéz megoldás. Az összes eddigi reaktor és rádióizotópos elem Piezoelektromos vagy"Thermionic" (talán Hőionos a magyar szó rá) elven működött, leegyszerűsítve az egyik oldalán hűteni (radiátorok) a másik oldalán fűteni kell a rendszert. Ennek hátránya, hogy a hatásfoka pocsék, ellenben nincs mozgó alkatrésze, és évtizedekig működhet gond nélkül. Elméleti síkon a Stirlig-motors rendszerektől elkezdve mindenfélét lefektettek már tervezőasztalon, amely jobb hatásfokú, de élőben a világűrben ilyen rendszer ha jól rémlik, még nem működött.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@wapee: Majd pl ez az egész dolog beindul akkor rohamosan kezd majd fogyni a nyers anyag mind a Földről, mind a Marsról. Így kisérleti jelleggel ok a dolog bár szerintem ez hosszútávon igencsak pazarló.
Az űrhajózásnál a felhasznált üzemanyag mennyiség elenyésző a tengeri, légi vagy szárazföldi közlekedéshez képest, szóval ezt a félelmet nem igazán értem....
@BatchMan: Amit nem értek, az a kockázat szintje és a fémtartályhoz képesti minimális súlynyereség.
Tudod mennyi pontosan az a "minimális"? Mert a SpaceX számokat még nem közölt, de általánosságban 20-40%-al könnyebbek a szénszálas tartályok. A világűrben pedig minden gramm számít, tehát ha az űrhajó üres tömege 150 tonna a számításaik szerint így, akkor fémből mondjuk 180 tonnás lenne (becslés, de irányadónak jó lesz). Vagyis ennyivel (30 tonnával) kevesebb terhet vihet, azonos Delta-V érték esetén.
Megéri? Ha így nézzük, nagyon....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#65675776
#96
üzenetére
Csak a margóra, de ha jól értelmezem, akkor az ITS teljes egészében szénszálas műanyagból készülne, nem csak a tartályok. Rakétatest, űrhajótest dettó.
A SpaceX csak szénszálas anyagot eddig nem használ sehol. Az áramvonalazókúp és a fokozatok közötti burkolat (vajon mi a jó szó az interstage-re?
) egyaránt alumíniumötvözet szénszálas megerősítéssel.@Kopi31415: Azért kissé más, ha egy rakéta megsemmisülő tartályához használjuk, vagy ha egy évekig sugárzásnak kitett, emberéleteket garantáló modulnak kell lennie.
Vadászgépeknél, utasszállító gépeknél, pláne kisgépeknél elég régóta használnak szénszálas anyagokat. Nem nagyon van gond velük mostanság, kiforrott technológiának lehet tekinteni...
Az igénybevétel mechanikai szempontból sem mindegy, a szénszálas anyagok a húzó igénybevételt szeretik. Ha már felületre merőleges, nyíró vagy nyomó igénybevételük van, messze nem olyan jók.
Bocsánat, kérlek ne vedd rossz néven a kukacoskodást, de anno én három féle igénybevételről tanultam, normál, nyíró és hajlító igénybevétel. A "nyomó" igénybevétel nincs, negatív irányú normál igénybevétel van.
Utóbbi esetében a száliránnyal lehet játszani, tökéletes nem lesz, de azért elég jól tudnak tartani is a szénszálas anyagok. Továbbá ne feledd, hogy itt elsődlegesen a tartályban / lakótérben lévő túlnyomást kell kibírniuk, ami normál (szakító) és hajlító igénybevétel.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#06658560
#99
üzenetére
Akkor nem jól tanultad. Húzás-nyomás, nyírás, hajlítás, csavarás.
A csavaró irányú erőket tényleg kihagytam, így jár az, aki nem használja az iskolában felszedett tudását...
És az anyagok nem mindegyike izotróp a terhelésre vonatkozó viselkedését tekintve. lásd beton, fa, szálas szerkezetű anyagok.
Rémlik valami, de lehet, hogy itt az oktatás jellege miatt ezek kimaradtak - én fémipari szakközépbe jártam anno domini, és csak a fémekkel kapcsolat méretezést vettük át.
Ez a tökéletes példa arra, amikor jobb lett volna csendben maradnom. A kiigazításért viszont jár a nagy köszönet, azt hiszem nem ártana átnéznem alaposabban ezt a témakört is!
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
BatchMan
#110
üzenetére
Hát izé... és érted, 1GW teljesítmény esetén ott vagy, hogy kell a hatalmas napelem-telepet mozgatnod, azt kellően masszívra kell építeni, kellenek a radiátorok (dettó nem aprókra lesz szükség) és így tovább. Szóval hiába lesz 1GW-os ion-hajtóműved és erőforrásod, de lehet, hogy eszméletlen rossz lesz a tömeg/tolóerő arányod, vagyis ismét ott leszünk, hogy nagyon-nagyon hosszú ideig fognak tartani a bolygóközi utak...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azaz most tolhatják a reklámot, hogy valaki csináljon már végre egy nekik szánt payloadot FH (megnövekedett) kaliberében.
Az FH-nak megvan a saját "célközönsége", a bolygóközi missziók, nagy méretű űrállomás-modulok (Bigelow, ismét), hatalmas kémműholdak, és hasonlóak. Eleddig a Delta IV Heavy volt az Egyesült Államokban a fő ilyen hordozórakéta, idén például az NROL-37 volt vele indítva (ez egy kinyitott állapotban 100 méteres rádió-megfigyelő kémműhold). Az ilyen indításokra a Falcon 9 FT is kevés, szóval ha ezeket is "le szeretné nyúlni" a SpaceX, akkor kell az FH.
Csakhogy jön a Blue Origin New Glenn hordozórakétája, amely várhatóan az FH szintjét, vagy talán még nagyobb terhet vihet majd fel....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Csak ezek relatíve ritkák és drágák, tehát promózni kell a FH-t, akkor is, ha még egy indítás se volt vele, mert máskülönben nem is lesz.
Az FH lassan öt éve van promózva, már megrendelések is vannak rá, és akkor az eredeti Falcon 9 Heavy elnevezésű verzióval még nem is számoltunk. Alapvetően az Ariane 5 / Proton / Delta IV Heavy indításokat kannibalizálhatja elég komoly piaci rész ez is.
Az FH 'magja' már repült orbitális pályához, emez meg még soha.
Ha úgy vesszük, az FH 'magja' sem azonos az FH-val, szóval én azért óvatosabb lennék ezzel. A New Shepard is alaposan meglepett mindenkit...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Visszatalálós - emlékeztetős: Most pénteken újabb előadás, és a jelek szerint a BFR / ITS vázlat is finomulni fog.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azért óvatosan.
Szép terveket kismillióan szövögettek eddig is, a Lockheed is mutatott be tavaly egy tervet a Mars emberes űrkutatására, még Musk előtt az IAC 2016-on, illetve idén ennek egy revízióját, "véletlenül" pár órával Musk előtt dettó. De ők alapvetően arra várnak, hogy a NASA (illetve az állam) pénzelje ezt. ( erre van a bemutatóvideója )
Musk is alapvetően állami pénzből építette meg a Falcon 9-et és a Dragon v1 / v2 űrhajókat. Arra alapvetően most sem kaptunk választ, hogy pontosan miből fogja finanszírozni a BFR megépítését, indirekt persze tudjuk, a műholdas internetszolgáltatásból remélnek hatalmas pénzt (ennek neve a hírek szerint SpaceLink lesz). De kérdés, hogy valóban sikerül-e ez úgy, ahogy eltervezték.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Én ezért nézek inkább fel Jeff Bezos-ra. Ő tényleg a saját pénzéből finanszírozza a Blue Origin-t. Csak persze egy kicsit el van maradva, szóval össze kell kapja magát, különben a BFR vs. New Glenn / New Armstrong versenyben alul fog maradni...
Ami az építést illeti, a legjobb, ha minél több mindent építenek helyben. A Holdbázis-terveknél eleve számolnak azzal, hogy a felszín alá rejtik a kupolákat, így oldva meg a sugárvédelmet, lásd még.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
És lehet mondani hogy állami pénz így-úgy, de ilyen ember mint ő 100 évben ha egy születik. Nem csak a pénz miatt megy előre, elképesztő amit csinál, róla lerí hogy tényleg ez az élete, beletesz mindent és hozza is az eredményeket.
Én végigkövetve az elmúlt ~20 évet úgy látom, hogy eszméletlenül akaratos, buldog természetű, és kitapossa, amit ki akar. Meg elképesztően mázlis...
Az utóbbi nem ok nélkül fontos. Az 1990-es évek elején-közepén a McDonnel-Douglas DC-X / DC-XA / DC-Y / Delta Clipper programjával próbálkozott, ez egy függőlegesen fel- és leszálló STTO űrhajó lett volna. A kis méretű tesztjárművet még támogatta az állam, de aztán kiszálltak a programból. az McDD még évekig propagálta a programot, úgy számolva, hogy akkori áron 600 millióból kihozható a DC-Y teljes méretű SSTO rakéta. De egyszerűen nem tudtak összekalapozni ennyi pénzt, a cégnek pedig nem volt erre már pénze (annyira nem volt, hogy pár év múlva a Boeing felvásárolta őket).
Volt az 1990-es évek végén, 2000-es évek legelején az X-33 projekt, amely az "Űrsikló 2.0-át" hozta volna el, egy minden eddiginél előre mutatóbb SSTO űrrepülő formájában. Ez lett volna a Venture Star. Bemutató videó erre. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért. Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót.
Volt a Beal Aerospace, a tulajdonosa, Andrew Beal üzletember, hasonló kaliber, mint Musk, a saját pénzéből 200 millió dollárt áldozott saját űrrakétájának kifejlesztésére. De mivel nem sikerült se megrendelőket találnia, sem befektetőket, felszámolta a tevékenységet (a SpaceX texasi tesztközpontja eredetileg a Beal Aerospace-é volt, egy árverésen jutottak hozzá, potom pénzért).
Ott volt a Rotary Rocket, akik mókás helikopter-szerű megoldással próbálták megoldani a visszatérést saját SSTO űrhajójuknál. Az eszméletlenül kevés pénzből vegzáló cég azért összehozta az első kompozit műanyag LOX tartályt például. De nem sikerült se megrendelőt, se befektetőt találni.
A Kistler AeroSpace / Rocketplane Kistler kvázi lehetne akár a mai SpaceX is. A SpaceX mellett eredetileg ők, és nem az Orbital (pár hete OrbitalATK, ma már Nothrop) nyerte meg az ISS ellátó-űrhajó megbízását (COTS) 2006/2007-ben. A Szovjetunió felbomlása után az N-1 szuperrakétához szánt, de sose használt NK-33 / NK-43 hajtóműveket felvásároló Walter Kistler és Bob Citron egy teljesen újrafelhasználható, két fokozatú rendszert álmodott meg, a K-1-et. Sok szempontból hasonlót, mint a BFR, csak éppen ejtőernyővel és légzsákokkal hozta volna vissza biztonságosan a fokozatokat (eredetileg a Falcon 1 és a Falcon 9 is ezt a megoldást használta volna). Először az 1990-es évek végi Iridium-csőd és ázsiai pénzügyi válság miatt pártoltak el tőle a befektetőt (pedig papíron már 440 milliót kalapozott össze ekkora), majd miután a Rocketplane-el összeállva megnyerték a COTS-ot, a NASA által előírt saját tőkerészt nem voltak képesek összegyűjteni (500 millió dollárról volt szó, ezt Musk befektetőkkel és a Tesla-részvényeivel oldotta meg), ezért végül kibuktak, majd 2010-ben csődbe mentek.
Szóval hogy is mondjam. Musk hatalmas szerencsejátékot űzött és űz, és bejött neki... Én sok szempontból úgy vélem, hogy Musk bizonyos szintig exhibicionizmusát éli ki a Tesla / SpaceX / egyéb ötleteivel, élvezi a Plaboy-életet, miközben mindenféle olyasmit csinál, ami az érdeklődési körébe tartozik. Ezt talán valahol irigylem is tőle... Másfelől viszont azért elgondolkoztató, hogy amúgy tehetséges (sőt, talán tehetségesebb) emberek mégse érték el azt, ami ő. Nem azért, mert rossz mérnöki elképzelésekkel ültek asztalhoz, sőt, többségük konkrétan kidolgozottabb, jobban átgondolt tervekkel bírt. Csak hát kell egy olyan pofátlan üzletemberi véna, amely lazán beperli a NASA-t vagy az USAF-ot, ha az üzleti érdekei ezt kívánják, és nekimegy a legnagyobb lobby-erőknek is, ha útjukban áll.
Az eredményeit nem vitatom, sose vitattam. De annak nem örülök, hogy ismét arra látunk példát, hogy nem a tehetség, hanem a gátlástalanság visz előre...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ezen megakadt a szemem mert ez azért nagyon degradáló... a Playboy fiúk a mának és a hedonizmusnak élő felszínes nőcsábász ficsúrok, akik a kurváik seggéről szívják fel a kokót a luxusjachtjukon.
Mit is csinált Musk a 2Zip-ből kapott millióból? Igen, ez lett részben a későbbi PayPal alapításikor beletolt összegének forrása, de közben luxusautókra és magángépre is költött rendesen. Nem ilyesmit csinál egy Playboy?
Vagy összeakad élete párjával (Jennifer Justine Wilson, egy írónő), aki szül neki 6 gyereket, majd a váláskor Musk lazán nekiáll olyanokat állítani, hogy a barátainál lakik, nincs semmi pénze, és a felesége olyan vagyont akar tőle, ami nem létezik. Eközben viszont magángéppel megy lobbyzni Washingtonba a Tesla érdekében. 12 alkalommal egy év alatt.
A válás egyébként egy színésznő miatt következik be (Talulah Riley, lehet rá googlizni), akitől kétszer is összeházasodott, majd kétszer elvált (2010-2012 és 2013-2016). A két válásért a színésznő összesen 20,2 millió dollár fájdalompénzt kapott...
Vagy 2013-ban holmi 78 millió dolláros fizetést kap a Tesla-tól (megj.: úgy, hogy amúgy a cég még egy évben nem volt nyereséges - azóta sem), és ebből többek között vesz egy 17 millió dolláros házat. Miután felhördülés történik, hogy ez mégis mi, merthát ez nem az a Musk, akiről eddig ódákat zengtek, azóta a Tesla minden évben közli, hogy 33-37 ezer dollárt kap évi apanázsnak (azt nem teszik hozzá, hogy részvényopciókat is).
Ezek az infók amúgy ennek a cikknek, amelynek a kommentelésénél vagyunk. az első oldalán mind olvasható, forrásokkal megjelölve. Tehát nem az ujjamból szoptam az egészet, hogy a Musk mítoszt leromboljam a sárga földig.
Félreértés ne essék, én nem sajnálom tőle. Nem vitatom el, hogy megküzdött mindenért. De akkor már szimpatikusabb számomra, ha az ilyesmit felvállalja az ember, és nem marketing-alapú képet igyekszik kialakítani magáról, amely szerint ő egy megszállott jövőbelátó, aki nem a pénzért csinálja az egészet. Mert Musk ezt teszi.
ha valamilyen jogsérelem érte akkor szerintem jogos ha beperli akár a NASA-t is, sőt kifejezetten imponál ha valaki be meri perelni a híres és nagy NASA-t. Persze fogalmam sincs mi ez az eset, lehet pofátlanság volt tőle, nem tudom.
Az USAF beperlése teljesen érthető lépés volt (azt sérelmezte, hogy az EELV tenderen, amely az USAF számára szolgáló katonai megrendelésekről szólt, esélyt sem adtak neki, csak a Boeing és a Lockheed jöhetett szóba a zsíros megrendeléseknél) - a NASA beperlés kicsit cikibb eset, de végül is abból is jól jött ki.
(Megjegyzem ha a NASA-ra várnánk, a büdös életben nem jutnánk el a Marsra...).
Én egy kicsit másképpen látom. Javaslom olvasgasd el az amerikai űrhajókról szóló kétrészes cikksorozatomat itt a Logouton...
A NASA meg tudná oldani, csak hát akkor ne a politika mondja meg, hogy mire költheti a pénzt... Sajnos a NASA iszonyatos vízfejet növesztett, ezt le kéne csapolni, dehát az ilyesmi nem megy könnyen, hiszen a vízfej rendelkezik önvédelmi mechanizmusokkal.
Kíváncsi leszek, hogy a most az ajtóban toporgó új adminisztrátor-jelölt meg tudja-e valósítani a reformterveit. De csodára nem számítok.
Az hogy lobbi-erőnek megy neki, az sem feltétlenül lehet rossz, pl. neki nagy klasszikus repülőgép (és fegyver)gyártók a konkurensei (pl. a Lockheed) sokunk szemében kifejezetten antipatikus óriások, és akiket nem az innováció vágya, meg a Mars-hódítás romantikus vágya hajt, hanem csak és kizárólag az hogy minél több politikust felvásárolva minél nagyobb állami megrendeléseken gazdagodjanak meg a lehető legjobban.
Pro és kontra. Igen, a Lockheed és a Boeing sajnos csúnya vágányon vágtat. De az 1990-es években a Lockheed nagyon támogatta az X-33 / Venture Star programot, ami innovatív volt, előre mutató volt, a saját pénzét kockáztatta érte... aztán jött egy szenátusi döntés, és az egész alól kihúzták a szőnyeget... Ez is összetett kérdés, a Lockheed sem fekete bárány, a SpaceX sem a szent szűz. A szürke árnyalataiban pompázik mindenki...
Nekem valahogy egy szimpatikus, alázatos és persze céljaiért fanatikusan hajtó ember képe jött le róla.
Musk gyakorlatilag az első időben végig maga képviselte a SpaceX-et. Ő tartott előadásokat, Ő mutatta be a rakétákat, űrhajókat, Ő áll neki Mars-propagálást végrehajtani... Gyakorlatilag pár évvel ezelőttig Shotwell (a cég COO-ja) se nagyon tűnt fel saját magában. Egy ideje már ő is tart előadásokat, de Musk a rivaldafényt nagyon szereti, és igyekszik magát a középpontba állítani. Emiatt az alázatosság nem feltétlen igaz rá.
A felvázolt tervei jó részben mások ötletei, szépen becsomagolva. A Marson való üzemanyag gyártás Robert Zubriné, a hajón való landolást Jeff Bezos cége, a Blue Origin levédette, még mielőtt egyáltalán a SpaceX elkezdett vele foglalkozni... Ezek is ott vannak az első oldalán a cikknek....
Na mindegy, megmérgezted a bennem élő Musk-képet, többé már nem tudok úgy lelelksedni mint eddig
Én nem akartam senki idolját lerombolni. De a világban szinte minden nézőpont kérdése. Én szeretném, ha az emberek nem csak egy oldalát és nézőpontját ismernék a történetnek...
Az olvasó döntése, hogy az általam leírtakat miként dolgozza fel. Ostobaságnak tartja, avagy igaznak. Az ő döntése, ezt nem tudom befolyásolni. De ezért van annyi link az írásaimban, hogy meg lehessen nézni, mi alapján írom azt, amit...
1. Ha nincs Musk, akkor most itt lenne 5-10 éves távlaton belül a reális Mars-hódítás
Óvatosan ezzel. Tavaly Musk azt ígérte, hogy 2018-ra megy a Red Dragon a Marsra. Ma ott tartunk, hogy egyáltalán nem is lesz Red Dragon...
meg a visszatérő rakéták
Ott vannak lent a felsorolt példák. Ott van a Blue Origin és a 2020-ban már remélhetőleg repülő New Glenn rakétájuk...
Ki tudja, hogy mi lett volna, ha nincs a SpaceX. Hogy jó irányba halad most az űrhajózás az biztos. Hogy ehhez köze van a SpaceX-nek is, az is. De nem a SpaceX az egyetlen katalizátora...
Őszintén szólva nekem olyan érzésem van, hogy a technológia akár már több évtizeddel ezelőtt is megengedte volna hogy ember menjen a Marsra.
Csak pénz kérdése volt eddig is. Csak hát senki (sem ország, sem magánember) nem szánt erre akkora összeget, amely valóban jelentős lett volna. Ne feledjük, hogy a SpaceX sem jutott még el a Marsra...
Engem nagyon érdekelne az is, hogy ha egyszer megérkezett az első csapat, milyen bázist fognak felépíteni, hogy fognak ott élni, illetve van-e már erre bármilyen terv vagy csak pár látványos renderkép meg videó a médiának de semmi komoly?
Javaslom a Logoutban a cikkeim végigolvasását.
Röviden: vannak ilyen tervek, de a többség csak vázlat inkább.
(Bocsi, de hív az ágy...)
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
), a lényege az, hogy az első Red Dragon küldetések a Metán és Oxigén gyártás teszteléséről is szólnának. Az első ITS úton nem lesz 100 ember, lesz mondjuk egy tucat, akik kiépítik az első bázist, ahol az üzemanyag gyártás fog folyni. Nincs leírva, de úgy tűnik abban bízik, hogy jönnek majd az olyanok, mint Bigelow (ezért is van megemlítve a cikkben), és majd ő épít a Marson bázisokat a felfújható modulokból, mint a BA330, aztán vagy barterbe, vagy oda-vissza megegyeznek (a SpaceX azért viszi el a modulokat és a Bigelow szakértőket, hogy aztán cserébe használhassák a Bigelow-féle bázist, és később Bigelow kiadhassa bérbe a többit a később érkezőknek - magyarul az első "százas" csoportot már egy kiépült infrastruktúra fogadhassa, és ott lehessen "albérletet" kivenni és így tovább...).
) 
Új hozzászólás Aktív témák
lo A SpaceX a világ meghatározó űrcégévé nőtte ki magát kb. egy évtized alatt, de realitás-e, amivel most Musk előrukkolt?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Fűnyíró topik
- Témázgatunk, témázgatunk!? ... avagy mutasd az Android homescreened!
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Hálózati / IP kamera
- ANNO 1800
- További aktív témák...
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest