Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tigerclaw

    nagyúr

    Kar hogy nem gondoltak arra hogy sokkal magasabb lesz a szonda altal generalt zaj, mint a kornyezeti. Eleve keves hangforras lehet a Marson, foleg szelcsendben es a legnyomas is kevesebb mint 1%-a a foldinek, igy gondolom alig terjedhet a hang. A gep zaja viszont pont ott van a mikrofon mellett, sot valoszinuleg egy resze magan a szerkezeten keresztul terjedhet.

    Amugy persze orvendetes hogy harom szonda is eljutott oda, viszont en felretennem meg vagy 50 evre az emberi Mars expediciokat. A magas kockazat es koltseg mellett elhanyagolhato az amivel tobb informaciot tudnanak az emberek szemelyesen gyujteni, ilyen jol felszerelt szondak mellett. Inkabb kuldjenek meg ebbol 10-et, 20-at kulonbozo helyekre, akar evrol evre kicsit javitott, fejlesztett verzioban.

    A Hold sokkal idealisabb probaterep lenne megoldast talalni arra a rengeteg "problemara" ami a felszinen varna ott az emberekre.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    Én azt gondolom, hogy hatekonyan es hasznosan kell felhasznalni az Urkutatasra adott penzt, idot, szurkeallomanyt, mar csak azert is, mert sok teruletuk meg alapkutatasnak is tulsagosan egzotikus. Arra fokuszaljanak foleg, aminek van jarulekos haszna par evtizeden belul. Emberi utazast tekintve a kovetkezo logikus lepes a Hold, nem a Mars. Persze nem egy ujabb zaszlokituzes a cel, hanem tartos berendezkedes. Kutatobazist kell epiteni egy kornyezetileg vedetteb reszre, talan a felszin ala, vagy esetleg hold koruli palyara allitva.

    Jelenleg nem latszik a lehetosege annak, hogy a Foldrol nagyobb letszamu expediciok indulhassanak nagyobb szamban, mert tul draga legyozni a Fold gravitaciojat. Egy 100 even belul jo lenne elerni azt, hogy a Holdon vagy akar az urben epuljenek a bolygokozi utazasra szant urhajok, nagyreszt ott banyaszott anyagokbol, ott elkeszitett alkatreszekbol es a legenyseg nagy resze is mar ott szulessenk. A Foldon szuletett ember tobb szempontbol sem idealis urutazo, de talan a Holdon szuletett az lesz.

    A Marsnak vannak elonyei a Holdhoz kepest, de nem tul sok, mikozben boven van hatranya is, foleg ebben a fazisban. Remelhetoleg azon a hidon is atmegyunk egyszer, de az elott meg van mas is.

    Nem lenne jo tul jo propaganda sem egy iranyu halaljarattal elkuldeni az elso Marsra utazokat meg akkor sem ha ezt felvallaljak. Ha megis mennek a Marsra, tervezzek eleve ugy, hogy vissza is jonnek. Ehhez pedig az az idealis, ha le sem szallnak, csak keringenek par hetig, honapig korulotte, majd irany vissza.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz SidCorky #5 üzenetére

    A problema csak az, hogy ott nem zug a szel mivel alig van legkor, raadasul gondolom szandekosan viharoktol mentes zonaba kuldtek. Az a mikrofon inkabb csak arra lesz jo, hogy bizonyos gepeszeti problemakat diagnosztizalhassanak vele. Idealis modon semmit. Esetleg ha van tobb mikrofon, elkezdhetnek irni algoritmusokat a zajok utolagos kiszuresere, ami mar eleg jol megy a valo eletben is.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz ergoGnomik #9 üzenetére

    Szakerto az nem vagyok, de ez az elkepzelesem:

    Szel ott is van, mivel eri a nap es van egy minimalis legkore. A felkapott por utkozik egymassal es a felszinnel, vagy epp a mars szondaval, igy ugyanugy ad hangot, csak a ritka legkor gondolom nem tudja olyan messzire vinni, mint itt a foldon. Lehet nemi seizmikus rezges, amit a szonda erzekelhet ha mondjuk nagyobb sziklan all, illetve a hutagulas, zsugorodas miatt is lehetnek hangforrasok.

    Arra kivancsi lenne, hogy azokban a nagyobb marsi viharokban hogy alakul a legnyomas, de lehet hogy az a nagy vihar is csak azert nagy mert alacsony a legnyomas es kisebb a gravitacio is, igy a por tovabb fennmarad. Vagy epp idegenek alltal kelltett alcazas :-)

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Dyingsoul #10 üzenetére

    Fura felfogni, hogy az amugy felfoghatatlan fenysebesseg is mennyire lassu nem csak galaktikus leptekben, de egy ilyen kicsi naprendszer eseten is. Ez gondolom megint olyan terulet ahol kb. eselytelennek tunik az hogy csokkentsunk a kesleltetesen. A savszelesseget szepen novelhetjuk, de a kesleltetesen nem.

    Ezert is lenne fontos minel nagyobb autonomiaval es intelligenciaval rendeklezo drone-okat hasznalni, ameddig nem lehet biztonsagosan letelepiteni ott kutatokat.

    Mondjuk erdemes neha a scifi forgatokonyveket felretenni es szamot vetni, hogy tenylegesen mit nyerunk azzal hogy embereket kuldunk oda, akar a Mars, akar a Hold, akar masik bolygo a cel.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz ergoGnomik #11 üzenetére

    Az jo kis sorozat, bar mar regen lattam. Azt fel kell vallanunk, hogy majd 100 ev mulva lehet ilyen hatasa, bar addigra vagy hatrahagyjuk mi is a Foldi rasszizmust, vagy jon nehany komolyabb haboru, ahol az atomfegyverek talan pontot is tehetnek az emberi faj tortenetenek vegere meg akkor is ha csak lokalisan tortenik a dolog. A legjobb esetben is lesz valamilyen "reset" hatasa.
    Ha itt tortenik valami katasztrofalis, jo lenne tudni, hogy van egy B terv mondjuk a Holdon, kesobb a Marson.

    A jovon csak a jelenben tudunk segiteni, a multbol tanulva, es ezt akkor is meg kell tennunk, ha a jovo nem a mienk.

    En abszolut kedvelem az urkutatast csak neha fura megelni, hogy mig ok azon faradoznak evtizedekig, elhasznalva ra rengeteg eroforrast es penzt, hogy talaljanak valahol X millio/milliard km-re egy ismeretlen bakteriumot, addig itt a Foldon hetetne halnak ki magasabb rendu fajok a sajat hibankbol. Ez persze nem a kutatok hibaja, hanem a mienk es foleg a politikusok, vezetok hibaja, akik szerint ez normalis.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz BiP #19 üzenetére

    Nem tunik bonyolultabbnak, kockazatosabbnak egy olyan expedicio, ahol mondjuk odautaznak, viszonylag hosszabb ideig keringenek, valamilyen magasabb palyan a mars korul, aztan visszajonnek, ahhoz kepest, hogy le akarnanak epsegben szallni. A holdon eseteben az elsot mar csinaltak, igaz csak rovidebb idotartamig, a masodik viszont razosabb, mert nem lesz se Hold szeru alacsony gravitacio, se elore bekeszitett leszalloplatform vagy epp ocean amibe beleereszkedhetnek.

    Az is tobb hasznos kutatasi eredmenyt ad, hogy tobb evnyi utazas utan nem csak fizikailag vizsgalhatjak meg hatasat, hanem meg visszaerkezes utan honapokig, evekig latjak a fizikai, lelki, pszichologiai hatasat az egesznek.

    Az ugynek is jobbak a visszatert hosok, akik eloadasokat tarthatnak, mint arra gondolni evekig, evtizedekig, hogy ott vannak valahol es megfulladtak, megfagytak, ehen haltak, vagy aminek nagyobb eselye van, ongyilkosok lettek. Musknak nem kellene ilyen vegletekben gondolkodnia. Vigye el oda oket, de hozza is vissza.

    Sot tovabbviszem: hHa palyan maradnak megvizsgalhatjak jobban a Mars holdjait is, mondjuk a visszateres elott, vagy akar vihetnek tobb ott kibocsajtott muholdat is. Urszondak helyett eleg lenne joval egyszerubb muholdakat palyara allitani ott, akar a Marsra, akar valamelyik holdjara iranyitva.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Soderes #26 üzenetére

    Nagyreszt az oka a “because we can” filozofia menten huzodik a dolognak. Miert nezegetnek milliard fenyevekre levo fekete lyukakat, ugy hogy az egesz fekete lyuk mint jelenseg is csak egy hipotezis? Amig kapnak ra penzt a barmeddig kepesek kutatni, elmeleteket felallitani a “tudosok” akkor is ha semmi haszna nincs az egesznek.

    Persze gondolom mindig kicsivel jobb szenzorok, tobb szenzor, jobb, tobb kamera kerul a szondakra, de amugy eleg keves olyan informacio johet vissza, aminek hasznat vehetnenk. Nagyreszt egy draga hobbi.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #30 üzenetére

    A kutatok nagy reszet csak az erdekli, hogy van tobb evig jol fizeto allasa. Az csak a hab a tortan ha a hobbijaval nagyon ritkan tenyleg talal valami erdekeset, de gyakran az is csak erdekes, de nem hasznos.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #33 üzenetére

    Olvastam az Interneten! :DDD Persze egyertelmuen tulzas amit irtam, de sajnos meg azoknak a tudosoknal is ritka, hogy eladhato uj dologra jonnek ra, akik foldhozragadtabb teruleten dolgoznak. Sok tudos pont ezert is dolgozik olyan helyeken, ahol nem elvaras a teljesites.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #32 üzenetére

    Van egyaltalan valami eselye annak hogy raketa/sugarhajtomu nelkul lehessen repulni ott olyan ritka legkorben? Gondolom valamilyen extrem urtechnikas anyagokbol epitett propellere van szukseg, hogy kibirja azt a magas fordulatot ami kell ott a felemelkedeshez, meg ugy is hogy a gravitacio kisebb.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #38 üzenetére

    Gondolom valamilyen gigantikus ernyot hasznalhattak, meg talan magasabb sebessegnel nyitottak ki. Mintha azt olvastam volna hogy a foldi legnyomas 133-ad resze van csak ott.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz #16820480 #50 üzenetére

    A magnetoszfera valodi erejet ugye nem az adja, hogy helyileg milyen eros, hanem hogy egy oriasi folyamatos mezo az egesz?

    Tehat nem tul eros, de oriasi a merete foldi leptekkel nezve. Igy ha mondjuk egy urhajo falaba pakolnank egy halom tekercset, eros elektromagneses teret gerjesztve, a mezo kis vastagsaga miatt megsem vedene elegge, nem beszelve arrol hogy megnovelne a sulyt es az energafelhasznalast komolyan.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz BiP #55 üzenetére

    Kicsit elsikkadt szamomra, de szerintem a mediaban is az, hogy a Mars utazas elott Musk kovetkezo lepese - az uj raketa megepitese mellett - az, hogy a Holdra vigyen legalabb egy olyat. Pontosabban egy modositott, holdhoz igazitott verziojat, ami ott leszall es egyben az lesz az elso eleme az elso Holdbazisnak. Ez utan kovetkezik a Mars es parhuzamosan valoszinuleg egy olyan kisebb/kozepes szallitojarmu, ami ingazhat majd a Fold es Hold kozott.

    Anyagi oldalrol szerintem be kellene szallnia minel tobb orszagnak Musk a Mars es Hold projectjeibe. Lathatoan messze mindenki mas elott halad es kvazi atvette a Nasa helyet sok teruleten az innovaciot es a pioneer tevekenyseget tekintve. Nekunk is - akarmilyen kis orszag is vagyunk - tamogatnunk kellene ot anyagilag. Akar mukodhetne ugy is a dolog mint valami internship szerzodes. Mi adunk penz, cserebe Musk bevalogat a csapataba nehany magyar szakembert... persze szabadon, nyilvanos palyazat alapjan, nem rakenyszeritve senkit.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz BiP #58 üzenetére

    Amennyi milliardot elkolt, odaad a kormany total felesleges, haszontalan dolgokra, abbol juthatna innovaciora is. Persze egeszsegugyre, noverek fizetesere, oktatasra elsodlegesen, de en buszke lennek ha csak kis mertekben is, de mi is hozzajarulhatnank az urkutatas talan kovetkezo nagyobb merfoldkovehez.

    Ez is olyan mint a NATO vagy a NASA. Kenyelmes dolog, hogy masok tesznek penzt a vedelembe, vagy a fejlesztesbe. Talan Europa azert is tart ott ahol. Tul kenyelmes hogy az USA megcsinalj sok mindent helyettunk.

    Ugy is meg lehet valositani, hogy az EU-s penzek egy kis resze erre menne el. Nekunk eleve be kell fizetnunk, szoval nem lesz nagyobb a teher. Lehet ESA-NASA-SpaceX kooperacio is, de legyunk benne ezekben a projektekben, meg ha csak anyagi hozzajarulassal is. Reszt lehet venni szakemberekkel is, de persze nem probaljuk belevinni nagyobb urugynoksegek burokraciajat, politikai dolgokat. A SpaceX lathatoan hatekonyan dolgozik egyedul is.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Busterftw #59 üzenetére

    Amilyen bizonytalan es tavoli a datum, valoszinuleg eleg lenne csak 1-2 evvel start elott keresni embereket, de a letszamtol fuggoen talan talalnanak eleg alkalmas es vallalkozo utazot azok kozott is, akik mar eleve jartak fenn.

    En mondjuk tovabbra is azon a velemenyen vagyok, hogy az emberes Mars utazas elso fazisaban nem kellene leszallni meg oda. Ahogy a Hold eseten is, kellene egy-ket olyan misszio, ahol csak odamegyunk, magasabb palyan keringunk es visszajovunk. Ok vihetnenek is kirakhatnanak par olyan kommunikacios muholdat is, ami biztositani tudja majd kesobb, hogy folyamatos kommunikacio lehessen a leendo Mars bazis es a foldi kozpont kozott. Ebben a SpaceX-nek eleg nagy tapasztalata van a Starlink miatt.

    Persze, ahogy mar irtak is, ehhez idealis idopontot kell talalni, mind az odaut, mind a visszaut idotartama miatt. Eleve a misszioban nem csak a Mars a fontos, hanem maga az hogy evekig bezarva kell elniuk, kiteve esetleg olyan hatasoknak, amit meg nem tapasztaltak meg az urhajosaink. Szoval maga az ut oda-vissza legalabb akkora fontossagu mint az hogy elerik a Marsot es ott csinalnak valamit.

    Kb. ket ilyen misszio utan inditanek el egy embereknek tervezett, de ures automata urhajot, ami leszall a marson es ott is marad, mint egy elso eleme a bazisnak, vagy mint alternativ lakoter. Az vihetne mondjuk valamilyen "uveghazat" is, amiben ki lehetne probalni, hogy hogy reagalnak a foldi novenyek a marsi viszonyokra. Persze automata, felautomata uveghaz lenne.

    Ha ez sikeresen leszallt es van pozitiv informacionk a novenyekrol, el lehetne kuldeni az elso ottmarados emberi jaratot.

    Vajon az eddig Marsra leszallt szondak tudtak gyujteni olyan adatokat, ami alapjan az orvosok meg tudjak mondani, hogy pl. milyen hatasa lesz a felszini sugarzasnak az emberrekre?

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Busterftw #64 üzenetére

    Nem a leszallasban latom a problemat, hanem hogy fel kell keszulni arra, hogy ok, leszalltunk es tul kell elnunk minel tovabb, lehetoleg nem csak napokban hetekben, sot meg csak nem is honapokban merve. Ehhez kell pl. az hogy megvizsgaljuk milyen szellemi, fizikai allapotban ernek oda majd az emberek, vagy hogy a felszinen minek lesznek kiteve. Lehetseges-e helyben novenyeket termeszteni es kipotolni azzal a taplalkozast, esetleg gyogynovenyeket vinni, vagy olyat ami tobb oxigent termel, mint amennyit elfogyaszt. Vagy pl. hogy a novenyek megellnek-e elo okoszisztema, rovarok, bakteriumok nelkul es ha nem biztonsagos-e azokat is odavinni es azok megellnek-e majd ott.

    Kvazi ki kell probalni, hogy el tudunk-e vinni oda egy kis darab foldi okoszisztemat, ami segit majd a tulelesben.

    Minel tobb elozetes expedicio megy oda, annal nagyobb eselyt adunk nekik a tuleleshez es persze ahhoz hogy hasznos kutato munkat vegezhessenek.

    Az egyebkent erdekes lenne, hogy kozben elkuldenenk a szondak mellett leszallo modulokat, amiket mondjuk lehet mozgatni es automata vagy felautomata modon ossze is tudnak kapcsolodni. Szoval ameddig az emberi hatasokat kutatjak, mar osszeallithato lepesekben egy "nagyobb" lakoter, amit tavolrol nyomas ala is lehet helyezni es vizsgalni mondjuk hogy legtomor marad-e, meg kvazi kiprobalni rajta tavolrol minel tobb berendezest, leg es viztisztitot, szenzorokat, szamitogepeket.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

Új hozzászólás Aktív témák