-
GAMEPOD.hu
Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól!
Új hozzászólás Aktív témák
-
gozi
tag
Áramszolgáltatói méretekben a folyadékáramos redox akkumulátorok (Redox Flow Battery) kedvezőbbek a lítium akkuknál, és ígéretes fejlesztések irányulnak arra, hogy a technológia két legnagyobb hátrányát, a veszélyes elektrolit kiváltását és a hőmérsékletre való érzékenységét megoldják. [link]
Kisebb méretek mellett érdekes fejlesztés a NanoFlowcell nevű technológia, ha piacéretté válik, akkor akár háztartási méretben megoldást jelenthetne a napenergia tárolására.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz bekesizl #25914 üzenetére
Az üzleti ügyfeleknél az "elszámolási mérési időintervallum" hossza jelenleg Magyarországon 15 perc. Ez úgy működik, hogy a 15 perces fogyasztást vetik össze ugyanezen időszakra vonatkozóan a termeléssel és ezt szaldósítják. A tervek szerint ezt alkalmazzák majd a bruttó elszámolásban is.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz gorbep #25949 üzenetére
Önfogyasztás szempontjából a HMKE bruttó elszámolás esetén a bevezetni tervezett idősoros méréssel is teljesen mindegy, hogy adott pillanatban melyik fázison termelsz és vételezel, ugyanis 15 percenkénti összesített fogyasztási és termelési szaldóképzéssel megy az elszámolás.
-
gozi
tag
válasz -ZeeZee- #26688 üzenetére
Az általad írt kb. 14 Ft-os ár a háztartási méretű kiserőművekre vonatkozik, ez a rájuk vonatkozó (lakossági) tarifa áramára. Ennél nagyobb rendszerek esetén viszont a KÁT árakat (kötelező átvételű villamos energia) alkalmazzák. Ebben a cikkben lévő táblázatban szerepelnek a pontos értékek: https://www.mnnsz.hu/megjelentek-az-uj-kat-az-uj-kotelezo-atveteli-arak/
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz ratkaics #26733 üzenetére
Az általad írt problémát az elszámolás módjának változtatásával fogják kezelni. A bruttó elszámolásra kötelezettek esetén a tervek szerint ún. idősoros elszámolást fognak alkalmazni. Ez úgy működik, hogy a 15 perces fogyasztást vetik össze ugyanezen időszakra vonatkozóan a termeléssel és ezt szaldósítják. A fogyasztásmérő pedig ezeket a 15 perces adatokat rögzíti a megfelelő tárolóba, és ez alapján kerül az elszámoló számla kiállításra.
Tehát az idősoros elszámolás mellett is teljesen mindegy, hogy adott pillanatban melyik fázison termelsz és vételezel.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz kchris78 #36034 üzenetére
A szaldó elszámolás egy (műszaki-gazdasági) kompromisszum miatt alakult ki nálunk. Ez a típusú elszámolás még a hagyományos (nem digitális) fogyasztásmérők idején lett bevezetve, így nem kellett a drágább két számlálóműves fogyasztásmérőket felszerelni. A számlálómű előre-hátra tudott számlálni a fogyasztás-termelés függvényében, így közvetlenül képezte a szaldót.
-
gozi
tag
válasz BB9000 #36036 üzenetére
A szaldóval a jelenlegi körülmények között az a baj, hogy amikor termel a napelem, akkor mindenki termel, tehát ilyenkor alacsony lesz az áram ára. Viszont amikor elfogyasztod, akkor az áram ára akár lényegesen magasabb lehet (pl. nyári termelést télen használod el).
Ezt a különbséget valakinek ki kell fizetnie...
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz #46372352 #36054 üzenetére
Ha megfelelően méretezett a napelemes rendszer, akkor a saját fogyasztás fedezéséig annyiért számolják el a betáplált energiát, amennyiért megvetted (eddig sem volt gazdaságos túlméretezni a rendszert).
Mivel a HMKE-k által betáplált energiát zömében a trafókörzetben lévő lakossági (átlag)fogyasztók használják el, és ha átlagfogyasztásnak megfelelő árakat feltételezünk mindkét esetben, akkor ezen a szolgáltatónak nincsen érdemi nyeresége, csak költsége...
-
gozi
tag
válasz #46372352 #36121 üzenetére
Sehol nem írtam, hogy fogyasztás feletti részről van szó, hiszen az indító hozzászólásban a az áram piaci áráról beszéltem...
Viszont ha jól van méretezve a napelemes rendszer, akkor a saját fogyasztás feletti rész nem jelentős, egyszerűen nem gazdaságos arra építeni a rendszert, hogy jóval többet termeljek, mint a saját igény....
Úgy gondolom, hogy az ebből származó szolgáltatói többletbevétel messze nem fedezi a HMKE-kel kapcsolatos szolgáltatói összköltségeket, tehát ebből kimutatható nyereség aligha lesz.[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz Samott #36144 üzenetére
Szaldó esetén a "sávos elszámolás" csupán abból adódik, hogy 1320 kWh/év fogyasztásig és afelett más az energia díja:
4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről
Illetve itt is megtalálható:
Magyar Közlöny 2022. évi 106. számaKorábbi árszabások például itt:
https://www.mvmnext.hu/aram/pages/aloldal.jsp?id=791[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz Samott #36161 üzenetére
Milyen áron történik a háztartási méretű kiserőmű által termelt és a hálózatba betáplált villamos energia átvétele? Milyen áron történik a szaldóelszámolás betáplálási többlet esetén?
Szaldóelszámolás esetén a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendeletben meghatározott azon egységáron, amellyel vételezési többlet esetén a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint lakossági fogyasztóval az egyetemes szolgáltató elszámolna.
https://www.mvmnext.hu/lakossagirezsi/gyakorikerdesek-aram
Tehát 1320 kWh/év alatti túltermelésnél és afelettinél a rendeletben meghatározott árakon kell elszámolni.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz senki68 #36177 üzenetére
Az A1 I-II tömb továbbra is létezik(!), lásd a hozzászólásomban szereplő rendeleteket: [link]
A 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint:
"4. § (1) Ha az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, akkor a betáplált villamos energia a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjét ellátó egyetemes szolgáltató, a részére - mint lakossági fogyasztó részére - értékesített villamos energia a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron kerül elszámolásra, az alkalmazott árszabás egységárára figyelemmel.(2) A háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó esetén az éves szaldó elszámoláskor figyelembe kell venni az időközi elszámolás alapján fennállt, az elosztó hálózatba történt villamos energia betáplálási többletet, ha az időközi elszámolás és az éves szaldó elszámolás közötti időszakra vonatkozóan a vételezett villamos energia mennyisége magasabb, mint a betáplálás."
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz senki68 #36199 üzenetére
A többlettermelés szempontjából továbbra is számolni kell az A1 I-II tömb szerinti árakkal.
Fogyasztási oldalról technikailag így kezelik a 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint:
"2. § (1) 2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 2523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely) fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron jogosult villamos energiát vételezni, azzal, hogy egyzónaidős, több egységárú árszabás esetén alacsonyabb áron jogosult villamos energiát vételezni." -
gozi
tag
#36544 gorbep
Egy HMKE bármilyen elvű erőmű lehet! Ha a hálózatra csatlakoztatási követelményeket teljesíti, akkor engedélyeztethető. Szélgenerátor, gázmotoros termelőegység stb. is van ebben a kategóriában, nemcsak napelemes rendszerekre kell gondolni!
Az, hogy inverteres vagy forgógépes a csatlakozás, csak technikai különbség. Az elosztói szabályzat mellékletében (6/b rész) ráadásul megengedi mindkettőt!Menetrendezésre nincs szükség, elsősorban azért, mert a HMKE-k termelése az esetek nagy részében a körzeten belül hasznosul, tehát nem lép ki az országos elosztóhálózatra a termelésük.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz gorbep #36546 üzenetére
Számtalan gázmotoros HMKE van az országban: biogáz, csatornagáz, termálvízkitermelést kisérő gáz hasznosítására 30-50 kVA villamos csatlakozási értékekkel.
Az elosztói szabályzási követelmény EU-s irányelv (smart grid). Olvasnivaló:
https://joinup.ec.europa.eu/collection/rolling-plan-ict-standardisation/smart-grids-and-metering[ Szerkesztve ]
-
-
gozi
tag
válasz User_2 #36551 üzenetére
A termelés adott pillanatban történő elindulásához a megfelelő engedélyező (visszaszabályzási-leállási) parancs kell majd, amit folyamatosan a hálózati igényeknek megfelelően megadott időközönként ismételnek.
A tényleges technikai megvalósítással kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet... Az is érdekes kérdés, hogy a szükséges kommunikációt hogyan valósítják meg a gyakorlatban (az IEEE 2030.5 ebben igen rugalmas)...
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz Samott #36589 üzenetére
Ha kötelezővé teszik a szolgáltatói távvezérlést, akkor az opció állíthatóságát megszüntetik (ergo kötelezően be lesz kapcsolva). Azt, hogy ezt visszamenőleg is elvárják a már telepített rendszereknél, vagy csak az új rendszerekre teszik kötelezővé, egyelőre nem tudható.
Ha a szolgáltatói távvezérlés aktív, a termelés sem indul el engedélyező parancs nélkül, amit megadott időközönként ismételni kell.Tehát netkapcsolat nélkül nem lesz termelés sem...
A most üzemben lévő invertereknél néhány kivételtől eltekintve nincsen más olyan hardver beépítve, ami erre az IEEE 2030.5-nek megfelelő kommunikációra alkalmas volna, csak a monitoring netkapcsolata használható erre.
Mivel a monitoring miatt a legtöbb helyen a netkapcsolat ki van/lesz építve, így a napelemes rendszer üzemeltetője szempontjából pluszköltséggel nem jár a dolog.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
"Termelő inverter esetén, ha a trafó körzetben nem használják el a termelést, úgyis leáll."
Nem feltétlenül: ha jó a hálózat, és nincs akkora fogyasztás a körzetben, ami felvenné a termelést, az energia visszaáramlik a KÖF hálózatra."Mi értelme a távvezérlésnek, magyarázza már el valaki!"
Az ilyen jellegű távvezérlésnek országos szempontból van jelentősége: ha jelentős a túltermelés és ezzel egy időben nincs olyan fél, aki felvenné az exportot), akkor az veszélyeztetheti az országos hálózat stabilitását. -
gozi
tag
válasz Blackmate #36614 üzenetére
Az IEEE 2030.5 pontosan leírja ennek az IT részleteit. Néhány rövid összefoglaló:
http://sunspec.org/wp-content/uploads/2019/08/IEEE2030.5workshop.pdf
https://www.qualitylogic.com/wp-content/uploads/2020/06/QL-Intro-to-2030.5-Webinar.pdfMűködhet úgy is, ahogy leírod. Ilyenkor az inverterek a "gyártói szerverekhez" kapcsolódnak (ún. aggregátorokhoz), amik küldik/veszik a parancsokat az inverterektől. Ezek az aggregátorok kapcsolódnak a szolgáltatói átjárókhoz (parancsközpont).
(De működhet úgy is, hogy közvetlenül kapcsolódik az inverter a szolgáltatói átjáróhoz.)A dolog információbiztonsági megvalósítása valóban kritikus, hosszabb távon a két kommunikáció (irányítás és monitoring) biztos, hogy el fog válni, de ez rendkívül költséges, így lassan fog megjelenni.
A be/kikapcsoláson túl sokkal több mindenre alkalmas a szabályzás. Az inverter gyári száma alapján (melyet a szolgáltató rögzített), pontosan összerendelhető a helyszín is.
Mellesleg a kapcsolat blokkolása azt eredményezi, hogy a termelés sem fog tudni elindulni, tehát ezzel nem érsz el semmit.
Ez Európában azért még eléggé bevezető útkeresés fázisában van (az inverterekben idén nyáron jelent meg a lehetőség), de Kaliforniában már évek óta működik a dolog.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz senki68 #36625 üzenetére
A szolgáltató a fogyasztásmérők adataira építeni tud. A "smart hálózatnak" az a lényege, hogy a rá kapcsolódó termelők(+vezérelt fogyasztók) aktívan részt vesznek a hálózat stabilizálásában. Ez sajnos azzal járhat, hogy valamelyest csökken a termelés...
"Tehát ha nincs smart meter milyen jogon korlátozza az inverterem teljesítményét, mikor azt én is használom? Lekorlátozza én meg vegyem a hálózati áramot?"
Ha a termelők veszélyeztetik az ellátásbiztonságot, hálózati stabilitást, akkor simán megtehetik, ez csak szerződés kérdése...[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz senki68 #36639 üzenetére
Pontosan értem, hogy mit írtál. Tisztában vagyok azzal is, hogy a termelés visszavétele napelem tulajdonosként fájó dolog.
Valós idejű adatot a szolgáltató azonban nem fog tudni feldolgozni, így az egyedi pillanatnyi fogyasztás központi figyelembevétele esélytelen. Arról nem is beszélve, hogy ezt beavatkozásként ki kellene küldeni...
A Smart Meter megoldás lehet, de csak akkor, ha a szolgáltatói szabályzás ezt figyelembe veszi majd...
Úgy kalkulálom, hogy ahol most jó a hálózat, és számottevően nincs energia-visszaáramlás KÖF oldalra, a visszaszabályzási igény (HMKE oldalról) egyelőre nem lesz szükséges/számottevő. Azonban a napelemes kapacitás növekedésével szerintem egyre jelentősebbé válhat a dolog.
A termelés visszavételéhez még egy adalék:
Azzal szintén sokan nincsenek tisztában, hogy az inverterek részt tudnak a kisfeszültségű hálózat feszültségének szabályzásában, úgy, hogy szükség szerinti meddő teljesítményt is adnak ki a hatásos teljesítmény rovására. Ez a követelmény nálunk jelenleg csak ajánlásként jelenik meg a nagyobb teljesítményű invertereknél, de kötelezővé tétele a feszültségprobléma miatti leállásokat sok helyen csökkenthetné. A gond a kötelező tétellel szintén az, hogy az elszámolás alapja a hatásos teljesítmény, tehát szintén csökkenni fog az inverter hatásos termelése...[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz Samott #36653 üzenetére
A kommunikáció megvalósításában az IEEE 2030.5 nagyon rugalmas, viszont nem mindegyik megoldás esetén van lehetőség kétirányú kommunikációra.
Így hirtelen ezek a lehetőségek vannak:
1. Alacsonyfrekvenciás (hangfrekvenciás) kommunikáció (24-500 kHz) a villamos hálózaton (LF PLC), kétirányú kommunikáció nem megoldható ezzel az eljárással (így működik/dött a vezérelt áram bekapcsolása/kikapcsolása),
2. Közép (<1 MHz) és nagyfrekvenciás (> 1 MHz) kommunikáció a villamos hálózaton (MF/HF PLC), a jeladót trafókörzetenként kell telepíteni, szükség esetén ismétlőkkel, kétirányú kommunikáció megvalósítható, de nem kötelező,
3. Hosszúhullámú rádiós kommunikáció (egyes helyeken már így működik a vezérelt áram bekapcsolása/kikapcsolása) - ezzel a kétirányú kommunikáció nem valósítható meg,
4. 4G/5G mobilkapcsolat (kétirányú kommunikáció megvalósítható),
5. Külső Ethernetkapcsolat (kétirányú kommunikáció megvalósítható),
6. Külső wifi kapcsolat (kétirányú kommunikáció megvalósítható),
7. Kis távolságú vezetéknélküli kapcsolat: Zigbee (kétirányú kommunikáció megvalósítható),
8. Nagy távolságú vezetéknélküli kapcsolattal: LoraWAN (kétirányú kommunikáció megvalósítható),
9. Kis távolságú vezetékes kapcsolat: RS232, RS485 (modbus) (kétirányú kommunikáció megvalósítható). -
gozi
tag
válasz robi-k #36669 üzenetére
Műszakilag nincs akadálya, viszont a jelenlegi fogyasztásmérők erre nincsenek felkészítve.
Például teljesen működőképes lehetne, ha a fogyasztásmérő HF PLC kommunikációs megoldással kapcsolódna az inverterhez, így plusz vezetékekre sincsen szükség.
Probléma, hogy a jelenleg kapható inverterek nem igazán vannak felkészítve a PLC kommunikációra...
[ Szerkesztve ]
-
-
gozi
tag
válasz axioma #36701 üzenetére
Az IEEE 2030.5 szerinti kommunikáció sokkal több annál, hogy ki/be kapcsolunk valamit. Tehát itt nem sima kapcsolójelről van szó, mint vezérelt áramnál, hanem jelentős adattartalom is van. Akár menetrendet is tudnak küldeni, rámpázás is állítható és címkézni is lehet a területeknek/inverternek megfelelően.
(Viszont a meglévő vezérelt áram ki/bekapcsolásához használható LF PLC adó oldali eszközök nem igazán alkalmasak erre, mert nem erre készültek. Az valóban probléma, hogy ennek a megoldásnak jelentős az energiaigénye, viszont adóból nem kell sok. Érdekes kérdés lehetne egy energetikai összevetés a többi kommunikációs megoldás vonatkozásában.)
-
gozi
tag
válasz kardkovacsi #37256 üzenetére
-
gozi
tag
válasz chungey9 #37619 üzenetére
A lakossági tarifáknál a meddő teljesítményt nem mérik, így ennek megfelelően a lakossági árszabásban sem szerepel ehhez díjtétel.
Nem lakossági fogyasztó esetén:
Kisfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes.[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz tothbe #37647 üzenetére
Biztos a linkelt típus? Ez a típus elektromos autó töltők védelmére szolgáló típus (B-EV)!
Ezzel az a baj, hogy az EV töltőkre vonatkozó szabályozás miatt az ilyen típusú áram-védőkapcsolók 6 mA egyenáramú szivárgóáramnál kell leoldjanak (inkább már 3 mA-nál), ami egy napelemes rendszerben simán összejöhet hiba nélkül is (úgy meg pláne, ha az egész ház rá van kötve)!
További olvasnivaló: https://www.villanylap.hu/lapszamok/2019/junius/5161-milyen-aram-vedokapcsolot-hasznaljunk-az-elektromosauto-toltoallomasokban
Arra, hogy hol alakulhat ki egy napelemes rendszerben egyenáramú szivárgóáram, ezt a linken látható egyszerűsített sémát javaslom megtekintésre: https://www.researchgate.net/figure/Basic-single-phase-transformerless-PV-inverter_fig1_276075022
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz tothbe #37670 üzenetére
A 6 mA DC szivárgóáram az EV töltőállomásokra vonatkozó előírásokban szerepel, a korábbi hozzászólásomban linkelt cikkben írnak róla részletesen. A linkelt B-EV adatlap viszont nem túlságosan részletes, semmi erre vonatkozó adat nem derül ki sajnos...
A linkelt konkrét B-SI típust nem ismerem, de ott legalább szerepel, hogy "photovolatic", mint alkalmazás...
-
gozi
tag
válasz gorbep #37672 üzenetére
Valóban nem azt akartam ide linkelni, nagyon köszönöm az észrevételt!
A helyes link a DC szivárgó áramokra: https://ieeexplore.ieee.org/mediastore_new/IEEE/content/media/61/8266610/7426835/chara3abc-2538789-large.gif
Ha nem menne a direkt link a képre, a teljes dokumentum itt van:
https://ieeexplore.ieee.org/document/7426835Kapacitív csatoláson nem folyhat DC hibaáram!
A többivel egyetértek, az invertert lehetőleg mindig külön áramvédő kapcsolóra kössük!
Valóban érdemes volna egy részletesebb vizsgálat, hogy mi lehet a lekapcsolási jelenség oka... Akár egy sérült DC oldali vezeték is okozhat hasonló jelenséget... Egyes inverterek tudják mutatni a DC oldal szigetelési ellenállását, ez jó kiindulási alap lehet.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
#37677
Még egy megjegyzés a szivárgó áramokra: a nedvesség, a lecsapódó pára az AC szivárgó áram mértékét is megnöveli (növekszik a kapacitás a nedvesség miatt->javul a kapacitív csatolás mértéke->kapacitív reaktancia csökken->szivárgó áram növekszik)![ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz senki68 #38067 üzenetére
"Nálunk az áramszolgáltató nem engedélyezi a meddő termelését, pedig ezzel lehetne csökkenteni a 253 volt problémát. "
Az elosztói szabályzat mellékletének 89. oldala mást mond:
"Kiserőművi 5 KVA-es névleges teljesítmény felett előnyös, ha az inverter
alkalmas helyi feszültségszabályozásra cos fi kapacitív=0,8, cos fi induktív =0,8
fázistolás között."
Nálunk csak ajánlás, viszont Németországban viszont az inverterek a meddő kiadásával aktívan részt vesznek a hálózat feszültségszabályozásában.Ehelyett, nálunk feszültségfüggő teljesítményszabályozást írnak elő (elosztói szabályzat mellékletének 93. és 96. oldala).
-
gozi
tag
válasz gorbep #38068 üzenetére
"a BEV töltése közben komoly kapacitív meddőre számítok..."
Ezeknél szigorú elvárások vannak a meddőre, illetve a harmonikus tartalomra is, melyet a készülékekben/töltőkben kell kezelni (tápegységeknél évek óta kötelező a PFC beépítése). Viszont a vehicle(battery)-to-grid rendszerben szintén előjöhet a meddő kiadásának követelménye, mellyel a gépjármű az akkumulátora segítségével aktívan részt vesz a hálózati feszültség szabályozásában.[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz gorbep #38084 üzenetére
"hát sok APFC-s tápegységnek köze sincs a linearitáshoz, mérünk áramban néha 400% feletti THD-t!!! PC-s tápok nagyja is igen ratyi áram spektrumot mutat... hiába van ráírva az APFC..."
Számomra elég furcsa a 400% feletti THD érték egy APFC-s táptól. Ilyen rossz eredményeket csak néhány PFC nélküli PC tápnál láttam (ott is inkább 200-250% körüli THD érték volt az átlag)... APFC-s tápoknál 10-20%-os THD érték általános.
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz 313313 #42907 üzenetére
"Annak érdekében, hogy a kiserőmű zavaró visszahatások nélkül működjön és a többi rendszerhasználó ellátását hátrányosan ne befolyásolja, a kiserőmű az elosztóhálózattal szigetüzemben nem működhet."
A hivatkozott rész a kiserőművekre vonatkozik, nem a HMKE-re!A HMKE-ra vonatkozó rész az Elosztói szabályzat 6/b mellékletében van!
Ráadásul érdemes célszerű az aktuális változatot használni, ugyanis az már tartalmaz egy "Saját szigetüzemű ellátás feltételei" részt, tehát nincs általánosan tiltva HMKE rendszereknél a hibrid inverter: https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/hatarozatok-szabalyzatok-aram/elosztoi-szabalyzat/2022/2022-12-16/Elo_szab_mel_20_sz_mod_2022_11_20.pdf
[ Szerkesztve ]
-
gozi
tag
válasz 313313 #42915 üzenetére
Ehhez képest a DÉMÁSZ engedélyezett inverterek listáján szerepelnek a hibrid inverterek (ráadásul korlátozások nélkül): https://mvmhalozat.hu/attachments/29106
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Az összefoglaló tartalma:
1. Alapfogalmak
2. Napelemekről
3. Napelem típusok
4. Inverterekről
5. Várható termelés kiszámítása
6. Mi történik működés közben?
7. Mi az engedélyeztetés menete?
8. Rendszer-méretezés és hibák(!)
9. Villámvédelem
10. Árak és megtérülés
11. Hibrid rendszerek
12. A megújuló energiák helyzete napjainkban
13. Egyéb
14. Telepítés után