Hirdetés
- Silent Hill 2 Remake - Középpontban a PS5-ös kiadás
- SWORD ART ONLINE Fractured Daydream - Elindult a nyílt teszt
- Hosszabb előzetesen a Tomb Raider animációs sorozat
- Jövő év elején jön a most bejelentett Like A Dragon: Pirate Yakuza in Hawaii
- Rövid teaser trailert kapott a Splinter Cell animációs sorozat
-
GAMEPOD.hu
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Mauzes
őstag
Sziasztok!
Nem tudom, hogy szabad-e jogi tanácsot kérni, de nekem a rendezvényszervezés/helyszínbérlés és megrendelő által történő felmondás vonatkozásában lenne kérdésem.
Az eset: Kötsz egy szerződést rendezvényszervezővel, aki ennek keretében lefoglal neked egy harmadik feles helyszínt adott napra a jövőben. Egy szerződéses kitétel szerint megrendelő által történő felmondás esetén megrendelőnek meg kell térítenie a rendezvényszervező kárát. Igazolt kárnak számít-e ekkor a helyszínbérlet díja, amit a szervező már kifizetett?
Mert az oké, hogy ha megrendelő mondjuk a megelőző nap lemondja az eseményt, akkor nyilván keletkezik kára a szervezőnek, de ha jó előre, akkor a gyakorlatban a szervező a helyszínt simán ki tudja (és fogja) adni más részére, ergo kára nem keletkezik.
***
Ugyanezzel kapcsolatban, de ez már egy másik pont: A szervező foglalót szeretne kikötni a szerződésben, ergo ha megrendelő mondja fel, akkor elbukja a fizetett foglalót. Ez inkább üzleti kérdés, de szerintetek konkrétan ebben az esetben jogos/etikus-e, ha a megrendelő ehelyett előleget akar meghatározni?
A gondolatmenetem itt az, hogy ha a vállalkozó (itt rendezvényszervező) azért szeretne foglalót, hogy felmondás esetén legyen valami biztos kárpótlása a veszteségek miatt (pl. általa már kifizetett helyszínbérlet), akkor szerintem megrendelő jogosan szeretne előleget foglaló helyett (hiszen tényleges kára időben történő felmondás esetén nem lesz szervezőnek, mivel ki fogja másnak adni a helyszínt), ha viszont a foglaló a gyakorlatban inkább arra szokott szolgálni, hogy a vállalkozó a nem az ő hibájából történő szerződésmegszűnés esetén legalább egy kis kárpótlást/extraprofitot bezsebeljen, akkor "jogos" a foglaló kikötése, és ezt megrendelőnek illik megértően viselni.
Kicsit hosszú lett, előre is köszi!
-
Mauzes
őstag
válasz
bitpork
#5996
üzenetére
Az oké, hogy a szervezőnek teljesítési kötelezettsége lehet, és tételezzük is ezt fel. De ha pl. 3 hónappal a rendezvény előtt lemondja az első megrendelő, akkor a szervező ezután fog keresni egy új megrendelőt, akinek kiadja ugyanazt a helyszínt ugyanarra a napra. Pontosabban népszerű esküvőhelyszínek esetén őt keresik meg, tehát kvázi többletmunkája sem lesz vele a szervezőnek.
Most én nem tudom, mi a gyakorlat a kár vonatkozásában, de szerintem az nem jogos, hogy két féllel is megfizetteti a szervező egy dolognak az árát. Mármint ha én lennék döntőbíró, akkor megnézném, hogy ténylegesen milyen kára keletkezik a szervezőnek, és azt neki kellene igazolnia (ergo az első megrendelő előre történő felmondásakor még nem követelheti a jövőbeli - esetlegesen nem is létező - kára megfizetését).
De lehet, hog én járok tévúton, ezért is kérdeztem meg itt. Azt persze bevallom, hogy itt én vagyok a megrendelő, és számomra kedvezőbb szerződést szereznék kötni.
[ Szerkesztve ]
-
Mauzes
őstag
válasz
bitpork
#5998
üzenetére
Egyetértek azzal, amit írsz, mindkét részével, csak egy kicsit már eltértünk a lényegtől. Én a jogi értelmezését nem ismerem ennek:
"Megrendelő a részéről történő felmondás esetén a Vállalkozónál keletkező igazolt kárt köteles megfizetni."
Ha ennyi van a szerződésben, azaz nem fájdalomdíj vagy kötbér, akkor előre történő felmondás esetén jogosan követelheti-e a szervező a terembérlet díját már a felmondáskor, vagy pedig én olyan indokkal megvárhatom-e a rendezvény időpontját, hogy csak akkor fizetek erre, ha valóban nincs ott rendezvény aznap.
-
Mauzes
őstag
Kedves jogismerők!
Nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy egy friss házasságban (és a jövőben) hogyan kezelendő a házasság előtt és után szerzett vagyon, ingóságok, stb. Viszont van egy témakör, amit fogalmam sincs, hogy hogyan kezel a jog, ez pedig az egyik fél által házasság előtt kezdeményezett és fizetett lakástakarék, ami a házasságkötés után jár le kerül felhasználásra ingatlan vásárlásra.
Konkrétan az én helyzetem az alábbi: házasságkötésem előtt 1 évvel kötöttem 4 db lakástakarék szerződést 4 évre. Egyet saját nevemre, a másik 3-at pedig családtagok nevére oly módon, hogy én leszek mind a 4 szerződés kedvezményezettje a lejáratkor. Ezt abból a célból, hogy minél többet tudjak megtakarítani és minél több állami támogatást kapjak. Ennek díjait 1 évig a saját pénzemből, illetve a szüleim támogatásával fizettem, akik minden hónapban utaltak a nevemre pénzt erre a célra. Ekkor jött egy házasságkötés, nem kötöttünk semmilyen vagyonjogi szerződést. Amikor a lakástakarék szerződések a házasságkötés után 3 év múlva lejárnak, akkor kiutalják nekem a pénzt (plusz esetleges hitelt), amelyből venni akarok/akarunk egy lakást, amelyben nyilván a feleségemmel fogunk lakni. A kérdés igazából azzal kapcsolatos, hogy jogi értelemben őt meg fogja-e illetni bármekkora tulajdonjog a lakás után.
És ezt nem azért kérdezem, hogy bevédjem magam, pont ellenkezőleg. Ha nem illeti meg, akkor a privát megtakarításomból akarom végig fizetni. Ha igen, akkor közös kasszából fogjuk.
Elég sok aspektus kavarog fejemben, amelyek bonyolítják számomra a megértést:
1. Házasság előtt egyedül fizettem, ez a rész külön kezelendő-e?
2. Három szerződés nem is saját nevemen van, hanem a családtagok fognak a javamra „lemondani” a kedvezményről. Akkor ez semmiképp nem képezi közös vagyon részét?
3. Függ-e az előző attól, hogy a 3 évnyi megtakarítást ki fizeti (közös kassza; csak én saját jövedelemből – elvileg közös vagyon -; csak én szülői támogatásból – elvileg külön vagyon)?
4. Mi van akkor, ha 3 év múlva a lakástakarék hitel ágát is felhasználjuk a lakás árába? Külön kezelendő-e a lakás azon tulajdonrésze, amelyet megtakarításból, illetve hitelből vettünk? Ez milyen relációban lesz a 2. ponttal?Elnézést, kicsit hosszú lett. Remélem valaki fog tudni hasznos válaszokat adni. Előre is köszönöm!
-
Mauzes
őstag
válasz
davenport
#8424
üzenetére
Szia!
Köszi a választ, de sajnos még mindig nem értem, hogy hogyan kell kezelni ezeket a lakástakarék számlákat. Akkor most az ebből vett lakás milyen mértékben lesz "közös"?
Tegyük fel, hogy elfogadom, hogy élettársi közösségben éltünk, mikor a számlákat nyitottam. Ami szintén véleményes számomra, mivel együtt éltünk, de nem volt közös kassza, az én lakásomban laktunk, ő nem fizetett bérleti díjat vagy számlákat, se felújítást vagy tartós háztartási eszközöket részben vagy egészben.
Szóval ha el is fogadom ezt, 3 számlánál (a teljes érték 75%-a) a kedvezményezett nem én vagyok, hanem 3 közeli hozzátartozóm, akik elvileg kizárólag közeli hozzátartozó tulajdonában lévő ingatlanra fordíthatják a lakástakarék összeget. Akkor ez ingyenes juttatás, ami csak engem illet, és 75% tulajdonosa leszek ez alapján kizárólag én? A saját nevemre kötött lakástakarékból kifolyólag pedig a 25% lesz a közös rész fele-fele arányban?
Az sem tiszta, hogy ha a lakástakarék hitel ágát is felhasználjuk, akkor ott szintén aszerint kell eljárni, hogy ki a kedvezményezett? Függetlenül attól, hogy ki fizeti a törlesztést majd évek múlva?
-
Mauzes
őstag
Sziasztok!
Nem tudom, hogy ez egy off-topic jogászok részére vagy pedig (előzetes) jogi tanácsot is lehet kérni, de azért leírom, miben kérnék tanácsot.
Azt tervezem, hogy megveszem a szüleim tulajdonában lévő lakást, majd 1-2 éven belül eladom.
Azt találtam, hogy az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás illetékmentes, tehát a szüleim lakásának megvásárlása kapcsán nem kell 4% illetéket fizetnem. Viszont azzal összefüggésben keletkezhet majd fizetési kötelezettségem, hogy az illetékmentesen szerzett ingatlant később (akár 1 éven belül) eladom?
-
Mauzes
őstag
válasz
Magnum_
#13713
üzenetére
Ezt tudom, de kifejezetten az illeték a kérdés ilyen esetben, mert nekem kicsit fura lenne, ha nem lenne semmi. Megmondom miért kérdezem.
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy adott egy 20 mFt-os lakás, amit később is 20 mFt-ért lehet eladni.
1. eset: A lakást ajándékba kapom a szülőktől, így egyenes ági ajándékozás miatt nem kell illetéket fizetnem. Viszont ha ezt 5 éven belül eladom, akkor szja-t kell fizetnem, még akkor is, ha nincs értéknövekedés. Tehát ha mondjuk 1 év múlva eladom 20-ért, akkor az szja mértéke 20 mFt x 0,25 x 15% = 750 ezer Ft.
2. eset: A lakást megvásárlom a szülőktől 20-ért, ami egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás, ezért vevőként nem kell illetéket fizetnem. Ezt 1 év múlva eladom 20-ért. Ezt így megúszom bármiféle szja vagy illeték nélkül? Ha igen, akkor fura nekem, hogy a jogalkotói szándék ilyen mértékben eltér a két esetben.
Bónusz kérdés (valójában ezt szeretném előre tisztázni): a 20 milliós ingatlan eladása után 1 éven belül veszek egy másik ingatlant mondjuk 30 millióért. Ezt harmadik féltől veszem, tehát kell illetéket fizetnem. Az illeték alapjából levonható-e a korábban eladott ingatlan eladási ára, akár a fenti 1. vagy akár a 2. esetben?
Az 1. esetben feltételezem, hogy igen, mert bár a korábbi lakás kapcsán illetékfizetés konkrétan nem történt, de szja fizetés igen, ami lényegében ezt helyettesíti (hiszen azt nem értéknövekedésre kell fizetni).
A 2. esetre nem tudom.
-
Mauzes
őstag
Sziasztok!
Hivatalos márkakereskődőtől vásárolok lényegében 0 km-es autót, de mivel már forgalomba lett helyezve, ezért használt járműnek minősül.
Van egy ilyen pont a kapott adásvételi szerződés tervezetben:
"A Ptk. 6:159. § (2) a) pontban foglaltakra tekintettel a kellékszavatossági igényként a használt gépjármű cseréje nem igényelhető."
Na most én elolvastam ezt a szekciót a Ptk-ban, de ez annyit mon, hogy a cserét csak akkor nem kötelező végrehajtani, ha az lehetetlen vagy pedig aránytalan többletköltséget jelentene a kötelezett számára. Tehát azt nem mondja, hogy csak azért mert hazsnált, ezért nem lehet csere.
A kérdésem: jogosan zárja ki ezt a felelősséget az eladó vagy csak csökkenteni akarja a saját kockázatát?
Ptk. 6:159. § (2) a): kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet
-
Mauzes
őstag
válasz
mike1334
#13885
üzenetére
De új áráért veszem, mivel 0 km-es, szóval ha mondjuk 2 nap múlva lerobban, akkor nem tudom, hogy aránytalan-e egy ugyanolyat elvárni helyette. Porsche Pestről van szó, szóval bármilyen autó helyett tudna adni ugyanolyat.
De értem, hogy nem életszerű, inkább az volt itt a furcsa, hogy előre kizárják ezt, szóval nincs mérlegelés ebben.
Viszont ami érdekes, hogy ez benne van az adásvételiben, de a 4 év jótállás nem. Vagy erről külön garanciapapír lesz a számla mellett? Na ezt megkérdezem (még nincs kifizetve az autó).
-
Mauzes
őstag
Sziasztok!
Valakinek volt már része munkáltatói lakáscélú támogatás nyújtásában, munkáltatóként vagy munkavállalóként? Nem találtam még egy teljes körű és tételes listát arról, hogy pontosan mi ennek az adminisztrációja.
Elvileg a munkáltatónak a kötelessége meggyőződni az adómentesség feltételeiről, de erre mégis milyen módja van?
Pl. méltányolható lakásigény igazolása hogyan történhet?
Ki ellenőrzi, hogy a munkáltató számára / által igazolásra kerültek-e az adómentesség körülményei?
-
Mauzes
őstag
válasz
gerisz23
#14239
üzenetére
A mi bankunk tud ilyet és az NGM rendeletet is ismerjük. De az nem fogalmaz nagyon részletesen, hanem olyan általánosságokat ír, hogy a munkáltatónak kell vizsgálni az adómentesség körülményeit. Mégis hogy kellene vizsgálnia a cégemnek, hogy a lakás, amit veszek, az hány szobás, métányolható-e, stb.
-
Mauzes
őstag
Sziasztok! Nem tudom, jó helyre írok-e, de óvodai kötelezettségnek akartam utána nézni, és az alábbi jogszabály részletet találtam:
"A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt."Kérlek erősítsétek meg, hogy jól értem a helyzetet: ha az én gyerekem 2017. október 2-án született, akkor 2021 lesz az az év, amelynek augusztus 31. napjáig ő már 3 éves elmúlt, tehát 2021. szeptemberben kell kezdenie.
Gondolom óvodánál nincs olyan, hogy "keresztfélév", tehát nem tud kezdeni 2021 tavaszán.
[ Szerkesztve ]
-
Mauzes
őstag
Sziasztok!
- Egy lakás bérleti szerződésben kikötjük, hogy a karbantartásról és a rendeltetésszerű használat során bekövetkezett hibák helyreállításáról a bérbeadó/tulajdonos köteles gondoskodni.
- Aztán tegyük fel, hogy bekövetkezik valamilyen hiba, pl. tönkremegy egy redőny vagy kazán vagy akármi, de a bérbeadó mégsem akarja megoldani. Vagy azt mondja (nem jogosan), hogy a bérlő hibájából ment tönkre, vagy szerinte nem olyan nagy a hiba, vagy csak simán leszarja.
- Nekem mint bérlőnek milyen jogorvoslati lehetőségem van egy ilyen helyzetben? Ha a bérleti díjat nem akarnám vagy csökkentve akarnám fizetni, akkor egyszerűen levonja a kaucióból, illetve a szerződés szerint fel is mondhat nekem nagy késés esetén. Lehet-e ezt bármilyen jogi vagy vitarendezői útra vinni?
- Lehet-e ezt az esetet kicsit jobban kivédeni már a szerződésben, oly módon, amit előzetesen valószínűleg a bérbeadó is elfogad? Éppen most nézem át a kapott szerződés tervezetet. -
Mauzes
őstag
Sziasztok! Ingatlan bérlet kapcsán a bérlőnek milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az alábbi esetekben?
1. A szerződésben szerepel, hogy a tulajdonos fizeti az általános karbantartással kapcsolatos költségeket és a központi/beépített berendezések hibáinak javítását is. Ennek ellenére mindenen spórolni akar, nem akarja kifizetni pl. az elromlott légkondi cseréjét, rövidzárlat esetén a villanyszerelő díját, nem működő redőny javítását, stb.
2. A kiköltözésnél a tulajdonos nem akarja visszafizetni a teljes kauciót olyan érvekre hivatkozva, amelyek a bérlő szerint nem állják meg a helyüket.
-
Mauzes
őstag
válasz
MCGaiwer
#17882
üzenetére
Köszi mindenkinek, de ha valaki nem ért egyet MCGaiwer tanácsaival, akkor kérem írjon valami konkrétabbat, ne csak annyit, hogy "ez nem így van".
Nekem azért tűnik problémásnak, ami írtál, mert
1. Szerintem sem végezhetek nagyobb javítást, cserét a tulajdonos engedélye nélkül. Csak akkor, ha valami nagyon sürgős beavatkozásra van szükség. Durva vita esetén a szeződésszegésre hivatkozva akár azonnali hatállyal fel is mondhatja a szerződést a tulaj és bukhatom az egész kauciót. De ha ezt nem is, kiköltözésnél kérheti az "eredeti" állapot visszaállítását vagy csak levon a kaucióból valamennyit.
Az persze igaz, hogy a szerződés szerint neki kellene a hibát orvosolnia, tehát ő szeg szerződést, de pont az a kérdés, hogyan érvényesíthetem ezt a jog vagy a gyakorlat szerinti korrekt módon.2. Valóban eszembe jutott, hogy a kauciót vita esetén meg kellene próbálni lelakni (mondjuk 3 havi kauciónál azért elég hosszú idő, hiszen csak a kiköltözési igényem jelzése után lesz esetleg vita a kaucióról). De, egyrészt a moratóriumra nem számítok, mert általánosságban kérdezem a jövőre nézve amikor már nem lesz moratórium. Másrészt pedig a tulaj közjegyzői nyilatkozatot szeretne, hogy nemfizetés esetén könnyebben kirakhasson. Hivatkozik ara, hogy kisgyerekes család vagyunk, így nagyon nehezen tudna minket kirakni, szerintem ez végül is érthető elvárás egy idegen bérlővel szemben.
Csak ezzel jutunk el arra a kérdésre, hogy ilyen esetben viszont mi védi majd a bérlőt akkor, ha a kauciót jogtalanul visszatartják? Mit tudok csinálni a jog vagy a gyakorlat szerinti korrekt módon? Most nehogy már az legyen az elvárt jogilag, hogy szépen kiköltözöm, majd polgári peres úton, ügyvédet fogadva kelljen évekig pereskednem...[ Szerkesztve ]
-
-
Mauzes
őstag
Sziasztok, olvastam, hogy foglalós szerződés, pl. előszerződés esetén, a szerződésszegő félnek nincs olyan választási lehetősége, hogy a foglalóról lemondással szabaduljon a kötelemből. Tehát a másik fél dönti, hogy oké-e neki a foglaló vagy ragaszkodik az adásvételhez.
Na már most, ha egy eladó meggondolja magát, mert talált egy jobb vevőt, ezért a foglaló kétszeresének visszaadásával él, akkor hogyan tudja kikényszeríteni a vevő az adásvételt?
- Polgári peres úton? Ez elég életszerűtlennek tűnik, szokott ilyen történni?
- És ha közben gyorsan eladta az eladó másnak? Akkor azt vissza lehet csinálni? Hiszen az új vevő tulajdonjogot szerzett, neki akár nincs is tudomása a korábbi vevőjelöltről.
Új hozzászólás Aktív témák
- Eladó garanciális Honor Magic 6 Lite
- Apple iPhone 14 Pro Max 128GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- ASUS ROG STRIX 750W Gold Aura Edition RGB LED Moduláris Tápegység 12VHPWR PCIE 5 ATX 3
- Asus Rog Thor II 1000W Platinum OLED RGB Moduláris Tápegység
- Tápegység Moduláris Kábel Tápkábel Adapter Hosszabbító Csatlakozó Elosztó - Egyedi is
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen