Új hozzászólás Aktív témák
-
Algol
senior tag
válasz
Pubszon
#14211
üzenetére
Elméleti rész:
A LED-ek nyitóirányú karakterisztikája exponenciális függvény, ami a LED szokásos munkapontjában már nagyon meredek.
Ha ez kínaiul hangzana számodra, akkor egy példán keresztül próbálom elmagyarázni.Tegyük fel, hogy LED-ekből összeállítottál egy kapcsolást, amire 10 V-ot kapcsolva a LED-ek a gyártó által megadott tipikus fényerővel világítanak. Ha erre csak 8 V-ot adnál, a LED-ek egyáltalán nem világítanának.
Ha pedig 10,5 V-ot kapcsolnál rá a LED-ek tönkremennének, túlterhelés miatt. A lényeg, hogy viszonylag kicsi (tized voltos) változás a LED-ek feszültségében, a LED-eken átfolyó áram nagy változását okozza.Ezért A LED-eket áramgenerátorral szokás meghajtani. Az (ideális) áramgenerátor olyan áramforrás, amely a kapcsaira kötött áramkörön állandó áramot hajt keresztül, függetlenül a kapcsain fellépő feszültségtől.
Esetedben szabályozható áramgenerátorra lenne szükség.Gyakorlati rész:
"bírja is a 20W-ot"
20 wattos fényforrás valamelyest korszerű (smd LED-ekből) 1600 lumen fényáramot tud leadni 120 fokos térszögben, ami egy 200 wattos hagyományos izzó fényerejének felelhet meg.
A képen egy asztali olvasólámpa látható, tényleg szükséged lenne ekkora fényerőre abban a lámpában?
Ha igen, akkor ennek a lámpának az átalakítása gazdasági szempontból nem éri meg, inkább venni kell egy 20 wattos LED reflektort, ami persze legalább 15.000 Ft-ba fog kerülni.Én feltételezem, hogy továbbra is asztali lámpaként szeretnéd használni. Ebben az esetben nézd meg, hogy milyen foglalatban van benne a jelenlegi 12 V-os halogén izzó. Arra tippelek, hogy MR16-os a foglalat.
Vásároljál egy 12 voltos MR16 foglalatos LED izzót, ez kerül majd a lámpába. Ilyen izzókból nagy a kínálat: 3 - 10 watt teljesítményű 260 - 550 lumen fényerejű példányok beszerezhetők elsősorban webáruházakban.
"amiben van egy trafó"
Ha a trafó a lámpa talp-részében van, akkor azt onnan ki kell szerelni. Nem látok lehetőséget rá, hogy a trafó megtartása esetedben gazdaságos legyen.
Venni kell még egy kacsolóüzemű LED tápegységet áramgenerátoros kimenettel. A tápegység teljesítménye igazodjon a választott LED izzó teljesítményéhez, legyen annál 20-50 %-kal több.
Ha az új tápegység befér a régi helyére, akkor szereld oda, rögzítsed rendesen. A szerelés során ügyelj arra, hogy a 230 V-os vezetékek forrasztási pontjait leszigeteljed pl: zsugorcsővel és tartsd be a 230 V-ra vonatkozó érintésvédelmi előírásokat.Ennek a lámpának nem lesz szabályozható a fényereje. Nem látom sok értelmét a fényerő szabályozásnak egy asztali lámpa esetében. Ha mégis szükség lenne rá, akkor úgynevezett dimmelhető tápegységet kell venni, lényegesen több pénzért.
A nem szabályozható fényerejű változat, egy 50 wattos halogén izzó helyettesítésére 6.000 - 7.000 Ft-ból kihozható.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Con Troll
#14227
üzenetére
"Egy ilyet összeszerelni egy teljesen amatőrnek (=nekem) mission impossible lenne?"
Nem, de mindenképp szükség lesz valamennyi elektronikai ismeretre, szerszámokra és némi kézügyességre.
Ezek a kijelzők többnyire az LM3915-ös vagy UAA180-as IC-kre épülnek, ekkor a kapcsolás egyszerű, kevés alkatrészből áll, de ekkor a LED-ek számában vannak korlátok, vagy akár diszkrét elemekből is összerakhatók, amikor is nagyobb a mozgásszabadságunk, de több alkatrészt kell felhasználni.
1 [link]
Itt az oldalon kicsit lejjebb a Project Files: Schematic, Layout, PCB files a legfontosabb. Én a kör keresztmetszetű LED-ek helyett inkább téglalap keresztmetszetű LED-eket használnék szorosan egymás mellé illesztve. (Bár lehet, hogy akkor módosítani kellene hozzá NYÁK lapot, a PCB-t.)2 Ez egy 20 LED-es, egyszerű kapcsolás, de a nyomtatott áramköri lapot már magadnak kell megtervezned hozzá. [link]
3 A következő egy tranzisztoros kapcsolás, ami az egyéni igényeknek megfelelően átalakítható. [link]
4 Végül, ha a fenti kapcsolások kivitelezéséhez nem éreznél elég erőt magadban, akkor LED-soros kijelzőt már készre szerelt állapotban is beszerezhetsz, például ez a Vateran van [link], de több bolt is kínál ehhez hasonlót persze drágábban.
Ha ennyi nem lenne elég, magad is kereshetsz a neten, írd azt a keresődbe, hogy "LED audio VU meter" és rengeteg találatod lesz.
Üdv: Algol
-
#14244
Algol
senior tag
Irmscher 353
#14241
Algol
senior tag
válasz
Irmscher 353
#14241
üzenetére
A lehetőségeket egy [Coolermaster Elite 430] ház képein tudod megtekinteni. Bár ez egy alsó tápos ház (a tiedben meg feltehetőleg felül van a táp), de a lehetőségek szemléltetéshez ez is jó lesz.
Te két hely közül választhatsz:
1. a ház tetejére, a tápegység elé - a képen az első top fan helye (a hátsó helyét nálad a tápegység foglalja el),
2. a ház oldalára, a képen a side fan,
ahol kialakíthatod a ventilátorok helyét.A tetőn elhelyezkedő ventilátornak a házból kifelé, az oldalsó ventilátornak a házba befelé kell fújnia a levegőt.
A videokártya és az alaplap hűtése szempontjából az oldalsó ventilátor-elhelyezés sokkal hatékonyabb, mint a felső, ezért ezt javaslom.
Üdv: Algol
-
#14246
Algol
senior tag
Irmscher 353
#14245
Algol
senior tag
válasz
Irmscher 353
#14245
üzenetére
A további válaszok nagyban attól függnek, hogy hogyan ítéled meg ezt:
"Nem melegszik túl a konfig, de azért nem is jéghideg..."
azaz, hogy valóban kell-e a plusz hűtés. Másik szempont, hogy mennyire zajos most a géped. Ha "eléggé" zajos, akkor akár két új, jobb minőségű ventilátor beszerelése sem fog jobban zavarni, a zajukat elnyomhatja a már meglevő zajkeltők hangja. Ezekről neked kell döntened.
Szerintem először tegyél egy 12 cm-es ventit a ház oldallapjára úgy, hogy az alsó széle az oldallapon meglevő szellőzőnyílások tetejével legyen egy vonalban. Ez befele fújja majd a levegőt. Az így bevitt plusz levegőnek valahol távozni kell a házból.
A természetes légáramlási útvonal támogatására (a hideg levegő alul beáramlik, felül ki, ahogy az előző válaszom első képén látszik) a ház tetején, a tápegység előtt alakíts ki egy másik 12 cm-es ventilátor helyet. Vágd ki a szükséges nyílásokat, de elsőre ne tegyél ide ventilátort.
Nézd meg, hogy az eddigi átalakítás után hogyan alakulnak a hőmérsékleti viszonyok a házban (processzor, videokártya, alaplapi hőmérséklet érzékelő szenzorok értékei). A tetőn levő nyílások segítik a meleg levegő távozását, valószínűleg megspórolható az ide szerelendő ventilátor, de azért úgy alakítsd ki a nyílásokat, hogy végszűkség esetén ide is tehess ventit.
A ház hátán a slotok megnyitása helyett inkább fúrj lyukakat a ház aljára, ide is tehetsz ventilátort
, de erre valószínűleg nem lesz szűkség.Én fix fordulatszámú ventilátort tennék a ház oldalára, mert a TC-s ventiknél a fordulatszám változás során nagyobb az esély arra, hogy a ház oldallapja berezonáljon, valamint a jó szabályozáshoz megfelelő helyet kell találni a szenzornak.
Az oldallapra mindenképp ajánlom a ventilátor rugalmas felfüggesztését, olyan gumidarabokkal, amilyeneket a drágább ventikhez eleve mellékelnek például [ehhez], ráadásul ennek a fordulatszáma állítható (1300, 1100, 900 RPM).
Üdv: Algol
-
#14259
Algol
senior tag
Irmscher 353
#14257
Algol
senior tag
válasz
Irmscher 353
#14257
üzenetére
A ZP1225ALM ventilátor Zalman gyártmány, processzor hűtőn használt ventilátor. 4 vezetékes csatlakozója van és PWM jellel szabályozható a fordulatszáma. Megfelelően beszerelve jó lesz házhűtésre is.
Ha van az alaplapon szabad 4 pin-es csatlakozó, akkor arra kötve a BIOS esetleges beállításai szerint az alaplap szabályozni fogja a ventilátor fordulatszámát.
Ha nincs ilyen csatlakozó az alaplapon, akkor elvileg még mindig beköthető úgy egy PWM-es ventilátor, hogy állandóan a maximális fordulatszámán üzemeljen, de ehhez jó lenne ismerni a ventilátor gyári adatlapját.
A lényeg az, hogy a GND és a +12V csatlakoztatásán kívül a vezérlő csatlakozót (control pin) egy ellenálláson keresztül 5V-ra vagy 3,3V-ra kell felhúzni. Ennek az ismeretéhez kellene az adatlap.
A ZP1225ALM adatlapját nem tudtam gyorsan megszerezni. Kitartóbb keresgéléssel talán megszerezheted. (datasheet, specifications)
Egyszerűbb nem PWM-es ventit használni.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
sanyek2
#14258
üzenetére
Ilyen (3,2V nyitófeszültségű) LED-ekből 12V tápfeszültség esetén valóban maximum csak hármat köthetünk sorba.
Ezt úgy kell megtenni, ahogy az általad linkelt ábrán látható, a 3 LED-del sorba kell kötni még egy előtét ellenállást, ezzel állítjuk be a LED-eken átfolyó áramot. Viszont ezen 4 alkatrészből álló "modul" többször ismételhető, egymással párhuzamosan kapcsolandók a 12V-ra. Így lehet tetszőleges számú LED-et üzemeltetni, természetesen figyelemmel kell lennünk a tápfeszültség terhelhetőségére. Legalább 3 LED-enként 1 előtét ellenállást is alkalmaznunk kell.
Az általad megadott adatokkal, 3 (egyforma) LED és 1 előtét ellenállás soros kapcsolásakor számítsuk ki az ellenállás értékét!
LED-ek nyitófeszültsége: 3,5V
LED-eken átfolyó áram: 20mA
tápfeszültség: 12VA 3 LED-en (20mA áram átfolyása esetén) 3x3,5V=10,5V feszültség esik.
Így az előtét ellenálláson 12V-10,5V=1,5V feszültség lesz. (Kirchhoff törvénye, hurok törvény)
A soros kapcsolás miatt ezen az ellenálláson is 20mA áram folyik.
Az ellenállás értéke R=U/I = 1,5V/20mA=75 ohm. (Ohm törvénye).Üdv: Algol
-
#14272
Algol
senior tag
Irmscher 353
#14261
Algol
senior tag
válasz
Irmscher 353
#14261
üzenetére
Könnyen megoldható. A csatlakozók beszerezhetők, egyedül az ellenállás értéke lehet a kérdés. Viszont az általad linkelt oldalon ott a csatlakozó képe, ha jól látom az ellenállás színkódja:
piros - sárga - fekete - arany azaz 24 ohm +-5%.
Ránézésre 0,5 watt terhelhetőségű lehet az ellenállás. Ha megméred a rajta átfolyó áramot, (legyen ez I), akkor a szükséges terhelhetőség
P=IxIxR összefüggéssel számítható. (Itt R=24 ohm). Az így számított értékhez tegyél még hozzá mondjuk 50%-ot, biztonsági tartaléknak.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
sanyek2
#14262
üzenetére
"A venti elektronikájából jön ki egyenként mind a 4 ledhez a 2 drót."
Ezt eddig még nem írtad. (Én nem szoktam LED-es ventiket beépíteni, így közelebbről sem ismerkedhettem meg velük.)
Gondolom a venti elektronikáját nem akarod felderíteni, a ventit nem akarod szétszedni. Ebben az esetben csak kísérleti úton néhány méréssel juthatunk további információhoz.
Forraszd le az egyik LED-hez vezető két vezetéket. A LED helyére kössél egymás után különböző értékű ellenállásokat. Minden esetben mérd meg az ellenállásokon eső feszültséget. Jegyezd fel az ellenállás értékeket és a mért feszültségeket.
Az I=U/R összefüggés alapján számítsd ki az ellenállásokon átfolyó áramot. A kapott értékeket rendezd táblázatba.Javasolt ellenállás értékek, melyekkel el kellene végezni a méréseket például:
R= 22kohm, 10kohm, 4,7kohm, 2,2kohm, 1kohm, 470ohm.
Tegyük fel, hogy ezeket az ellenállásokat használva a következő feszültségeket mérted:
U= 5V, 5V, 4,7V, 2,2V, 1V, 0,47V
Ekkor a számított áramértékek:
I= 0,23mA, 0,5mA, 1mA, 1mA, 1mA, 1mA
Táblázatba foglalva ez így nézne ki:
R 22kohm 10kohm 4,7kohm 2,2kohm 1kohm 470ohm
U 5V 5V 4,7V 2,2V 1V 0,47V
I 0,23mA 0,5mA 1mA 1mA 1mA 1mAEbből azt olvashatjuk ki, hogy a két vezeték (mint kétpólus) nem tud 5V-nál nagyobb feszültséget leadni és 4,7kohm-nál jobban terhelve áramgenerátorként működik.
Természetesen ez egy idealizált, konstruált példa, ténylegesen végrehajtott mérések esetén a felhasznált ellenállások tűrése, a mérőműszer pontatlansága és az elektronikában megvalósított áramgenerátor nem ideális volta miatt kissé más értékeket kapnánk.
Végül is azt kellene kiderítenünk, hogy a LED-hez vezető vezeték pár áramgenerátoros jelleggel működik-e.
Ha igen (mint a fenti példából látszik), akkor bármilyen 5V-nál kisebb nyitófeszültségű LED-et használhatsz, mindegyiken 1mA áram fog átfolyni, nincs szükség előtét ellenállásra.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
sanyek2
#14264
üzenetére
"Miért nem ajánlott párhuzamosan kötni a ledeket"
Még az azonos waferből származó LED-el feszültség - áram karakterisztikája sem egyforma.
Ha két LED-et párhuzamosan kötünk, akkor mindkettőn azonos feszültség esik. Mivel nem teljesen egyformák, ezért például az egyik LED-en mondjuk 5mA, a másikon 15mA áram fog folyni. A LED-ek fényerejében nagy különbség lesz.Üdv: Algol
-
#14288
Algol
senior tag
energy4ever
#14287
Algol
senior tag
válasz
energy4ever
#14287
üzenetére
A számítógépekben használt ventilátorok 2-4 csatlakozóval rendelkeznek, melyek lábkiosztása elvileg szabványosított.
1. Föld (vonatkoztatási pont) - fekete
2. Tápfeszültség (pl.: +12V) - piros
3. Érzékelő - sárga A ventilátor fordulatszámát mérhetjük itt. (pl.: a ventilátor sebességével arányos frekvenciájú jelet kapunk, mondjuk 2 impulzust fordulatonként)
4. Vezérlő jel, PWM jel - kék (A ventilátor fordulatszámát vezérelhetjük itt, a ventilátor tápfeszültségének változtatása nélkül)
A vezetékek színkiosztásától gyakran eltérnek a gyártók, a sorrendet talán jobban betartják.
Egy háromlábú csatlakozóval ellátott ventilátornál a 3. csatlakozó a fentiek szerint a fordulatszám érzékelő.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
suspect
#14319
üzenetére
"nagyobb terhelés esetén is a nagyon max a 60"
Ekkora hőmérséklet esetén nincs okod aggódni. Alább saját tapasztalatom áll.
Járt nálam néhány DELL Inspiron 5110-es laptop. Bennük
Core i7-2630QM @2,0 GHz / 2.9 GHz (max. turbo) illetve a későbbi kiadásokban
Core i7-2670QM @2,2 GHz / 3,1 GHz (max. turbo) 4 magos (8 szál HT) Sandy Bridge, 32 nm processzor volt.
Ezeken olyan alkalmazást futtattak (gyakran napi 4-6 órán át), amely minden magot 100%-ra terhelt és a prime95-höz hasonló mértékben melegítette a processzort. A magok hőmérséklete elérte a 100 °C-ot illetve meg is haladta néhány másodpercre, de ekkor az Intel Turbo Boost Technology visszavette 800 MHz-re a proci órajelét, az pár másodperc alatt lehűlt 95 °C-ra, majd ekkor újra felnyomta az órajelet a névleges frekvencia fölé, mire a hőmérséklet megint meghaladta a 100 °C-ot.Nos ez azt mutatja, hogy ezeknél a processzoroknál 100 °C a gyárilag beállított hőmérsékleti küszöb, csak ekkor lép működésbe a túlmelegedés elleni védelem. Eddig még egyetlen gép sem romlott el (6-8 gépről van szó).
Persze lehet, hogy valami problémát talán mégis tapasztalhatott a gyártó, mert ezek a gépek augusztusra eltűntek a kínálatból. Helyettük azóta ilyent veszünk:
Toshiba Satellite L855, ebben már Core i7-3610QM @2,3 GHz / 3,3 GHz (max. turbo) Ivy Bridge, 22 nm processzor van.
Ennél a processzornál a maximális hőmérséklet a fent leírtakkal megegyező körülmények között 85-89 °C volt, miközben minden magot 3,1 GHz-en!!! járatott a Turbo Boost Technology. Eszerint a gyártó megengedhetőnek tartja a 85-90 °C-os processzor hőmérsékletet.
Visszatérve kérdésedre: mivel tudnád segíteni a hűtést?
Ha hűtőpadod van, akkor azonkívül, hogy rendszeresen ellenőrzöd nem tömődtek-e el a hűtőborda rései nem sokat tehetsz. Ugyanis erősebbre kellene cserélni a géped ventilátorát, hogy több levegőt hajtson át a gépeden. Egy notebook esetében ilyent beszerezni nem könnyű.
Persze van még egy lehetőség: csökkentsd a szobában a hőmérsékletet!
Költözz egy hűtőházba!![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Üdv: Algol
-
#14365
Algol
senior tag
Irmscher 353
#14364
Algol
senior tag
válasz
Irmscher 353
#14364
üzenetére
Ezt már a #14261-ben is megkérdezted. Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy #14272-ben már válaszoltam rá.
Az RC24P resistor cable képe alapján
a két csatlakozó között egy ellenállás van. A színkódja szerint:piros - sárga - fekete - arany: 24 ohm 5%-os tűréssel.
(Az első színgyűrű piros voltában ránézés alapján nem lennék biztos, felőlem barna is lehetne, miáltal az ellenállás értéke 14 ohm +-5% lenne. Csakhogy az 5%-os tűrésű E24 szabványos sorban nincs 14 ohmos érték, 24 viszont van.)
Az ellenállás terhelhetőségét legegyszerűbben úgy kapod meg, ha megnézed a ventilátoron feltüntetett áramfelvételt, jelöljük ezt I-vel. Ekkor az ellenálláson kevesebb, mint
P = I x I x R teljesítmény disszipálódik, hisz I áram csak az ellenállás beiktatása nélkül folyhat át a ventilátoron.
Például, ha a ventilátor 0,2 A áramot vesz fel, akkor az ellenálláson
P = 0,2 A x 0,2 A x 24 ohm = 0.96 wattnál kevesebb teljesítmény alakul hővé.
Biztos ami biztos alapon ide azért én 1 wattnál nagyobb terhelhetőségű ellenállást raknék, mondjuk 2 wattosat. Ha ez nem kapható, vagy méretre túl nagy lenne, akkor két 12 ohm 1 wattos ellenállás sorba kötésével is célba érhetünk.[ Szerkesztve ]
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Tenken
#14601
üzenetére
"ha réz pad-ra van szükségem, azt hol tudom BP-en beszerezni"
El nem tudom képzelni, hogy mi kellene neked!
Ha a fenti idézetben a pad magyar szó, úgy annak csak két jelentését ismerem:
1. Ülőalkalmatosság több személy részére (például iskolapad).
2. Szoba alja, deszkázata vagy talaja.Rézből készített ülőalkalmatosságot nem valószínű, hogy készen kapnál: a réz nagyon jó hővezető, az ilyen ülésen fázna az ember segge. A réz jól vezeti az elektromos áramot is. Csak nem villamosszék készül?
Félretéve a tréfát: réz lemezek, csövek, rudak, huzalok a színesfém kereskedésekben szerezhetők be.
Például:BRONZKER Iparcikk-Kerskedelmi és Szolgáltató Bt.
1134 Budapest, Szabolcs utca 30.XXL-METAL Fémkereskedő Kft.
1211 Budapest 21. kerület , Gyepsor út 1.[ Szerkesztve ]
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Isten88
#14703
üzenetére
Mivel nem ismerjük a LED (modul) pontos típusát, így nem áll rendelkezésre a gyári adatlap, ezért néhány ésszerű feltételezéssel fogok élni:
A 20 chipes modul felépítése olyan, hogy 5-5 LED chip van párhuzamosan kapcsolva és ilyen 5 chipes egységből 4-et kötöttek sorosan. Ekkor 1 LED tipikus nyító feszültsége: 3,0 - 3,5 V Tjunction=25°C esetén (ez így szokott a gyári adatlapokon szerepelni). A LED nyitófeszültségének hőmérsékleti együtthatója:
-3 mV/°C. A hűtőbordát úgy választjuk meg, hogy a LED Tjunction legfeljebb 125°C legyen. (A Tjunction max 150°C szokott lenni.)Akkor nézzük a legrosszabb esetre való tervezést.
A savas ólomakkumulátoroknak a 12 V (6x 2V cella) csak a névleges feszültsége, egy teljesen feltöltött cella terhelés (kisütés) alatti feszültsége 2,13 V. De még rosszabb is lehet a helyzet, ha működik a töltőgenerátor. Ezeket úgy alakítják ki, hogy cellánkénti 2,35 V feszültségnél lekapcsoljanak, mert efölött, kb. 2,4 V-nál erős gázképződés indul meg és ez egy légmentesen lezárt ólomakkumulátornál ugyancsak nem kívánatos. Így legrosszabb esetként 6 x 2,35 V = 14,1 V lehet az akkumulátor kapcsain.
Ha egy LED-nél Tjunction=125°C, akkor nyitófeszültsége (125°C-25°C=100°C) 100°C x 3mV/°C = 0,3V-tal csökken. Mivel 4 LED van sorba kötve, ezért a modulnál a hőmérséklet emelkedés miatti nyitófeszültség csökkenés 4x0,3V=1,2V.
Eszerint a modul nyitófeszültsége legrosszabb esetben akár 12V-1,2v=10,8V is lehet.
Így a modullal sorba kötött előtét ellenálláson 14,1V-10,8V=3,3V feszültség esik.
Ebből az ellenállás értéke R=U/I=3,3V/1,75A=1,9 ohm.
Itt a modulon megengedett maximális árammal számoltam (1750 mA).
Az ellenálláson disszipálódó teljesítmény pedig P=UxU/R=3,3Vx3,3V/1.9ohm=5,7 watt.Ez lenne a legrosszabb eset, de ez egészen biztos, hogy nem következik be, mert az adott akkumulátorhoz, egyszerűen nem tervezhettek olyan nagy teljesítményű töltőt, hogy a mi terhelésünk mellett is 14,1V-ra tudja emelni az akkumulátor kapocsfeszültségét.
Legyen így ellenállásunk 1,8 ohm szabványérték 5 %-os tűréssel és 10 watt terhelhetőséggel. (5 wattosat nem választok, mert nem terhelek 100 %-ig egy alkatrészt sem.)
No de nézzük meg, mi történik akkor, ha az általunk kifogott modul nyitófeszültsége nem 12V, hanem 14V. Ez a nyitófeszültségre megadott másik határ. Akkor ugyanezen előtét ellenállás mellett a modulon hozzávetőleg csak 0,72 A áram fog átfolyni. (Itt elhanyagoltam a kisebb áram miatti modul nyitófeszültség változást.)
Következmény: a modul az előzőekhez képest még fele fényerővel sem világít. Ha meg azt is belekalkulálom, hogy az akkumulátor nincs teljesen feltöltve, akkor meg egyenest csak pislákolni fog.Az eddigiek miatt valószínű, hogy az egy darab előtét ellenállással megvalósított kapcsolás még akkor sem lesz használható, ha az ellenállás értékét a konkrét modul megmért nyitófeszültségéhez választjuk. A fényerő az akkumulátor töltöttségétől függően jelentősen változhat.
Az ellenállás helyett ide egy kis feszültséget ejtő úgynevezett low-dropout áramgenerátort kell használni.
De azzal megvalósítható a kapcsolás, mert a legrosszabb 12V-os nyitófeszültség a modul felfűtése miatt 10,8V-ra csökken. Az áramgenerátort persze nem 1,75 A-re, hanem a megadott tipikus fényáramhoz szükséges áramra kell méretezni.Más kérdés e modul valóban borzalmas fényereje.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
mr_ricsi
#14719
üzenetére
Amiket leírtál, azokat én is ismerem. Valamikor régen építettem egy-két akkumulátortöltőt és akkor átolvastam a szükséges irodalmat.
"egy teljesen feltöltött cella terhelés (kisütés) alatti feszültsége 2,13 V"
Ezt kétségtelen teljesen szükségtelen volt leírnom, hiszen töltés alatt ennél nagyobb a cella feszültsége.
"Ezeket úgy alakítják ki, hogy cellánkénti 2,35 V feszültségnél lekapcsoljanak"
Ezt a 2,35 V-ot valóban az ujjamból szoptam, de rémlik valami, hogy az "Akkumulátortöltők építése" vagy mifene című könyvben szerepelt ez mint javasolt küszöbfeszültség, vagy az általam épített töltők ekkor kezdték el csökkenteni a töltőáramot, nem tudom már.
Egyébként logikus érték: 6x2,35V=14,1V; a 2,4V [az intenzívebb gázképződés küszöbfeszültség] 6-szorosa pedig 14,4V. Így ha 14,1V-ot tűzöm ki célnak, akkor még marad 0,3 V-om biztonsági tartaléknak a tűrésekből származó pontatlanságokra, merthogy "századvolt pontosságú töltőrendszert" én sem készítenék. És ezzel majdnem azt a két feszültséget kaptam, 14V-14,4 V-ot, amit te is szabályzási célnak tüntettél fel.
Másrészt azért írtam 14,1V-os értéket a simábban magyarázható 14,4V [gázképződési küszöbfeszültség] helyett, mert állandóan az járt a fejemben, hogy mekkora lehet a rendszer feszültsége, ha egy majdnem teljesen feltöltött akkumulátort jelentős 1C, 1,5C árammal terhelünk és még megy a töltőgenerátor. Tud-e az ilyenkor 14,4V-os feszültséget produkálni? Erre a kérdésre nem tudtam válaszolni. Ezt kompenzáltam azzal, hogy a 14,4V helyett 14,1V-ot használtam, nehogy a rendszer feszültségének túlzott felfele való torzításával vádolhassanak.
Már a számítás megkezdése előtt, azt gondoltam, hogy ez a feladat nem oldható meg egy előtét ellenállás használatával. És minél jobban ingadozhat a tápfeszültség, annál kevésbé. Ezért nem akartam még nagyítani a lehetséges tápfeszültség tartományt.Akkor is, meg most is többet írtam a kelleténél.
Különben is Isten88 ezt írta:
"Szeretnék egy 20W-os LED-et robogóra, az akksijáról hajtva (12V 7Ah) működtetni."
Én ezzel foglalkoztam. Csakhogy közben egy s más kiderült és lehet, hogy az van amit írtál:"Simán elképzelhető, hogy az önindító és a gyújtás megy a 12V-ról, míg a világításnak külön tekercse van a lendkerékben."
Ha meg még az is kiderül, hogy ezen a tekercsen van egy olyan szuper feszültségstabilizátor ami mindig pontosan 12V +- 0,001V-ot szolgáltat, akkor is ha 5 km/h-val cammog a robogó, de akkor is ha 100 km/h-val száguld a lejtőn lefele, mindegy neki, hogy -20°C van vagy +40°C, nem számít hogy terhelve van, vagy terheletlen, akkor bizony 1 darab ellenállással is megoldható a feladat.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
sanzi89
#14727
üzenetére
"Volna egy saját készítésű hűtőpadom, amit még évekkel ez előtt csináltam abból, ami a kezem ügyébe akadt."
Gratulálok hozzá, szép darab. Milyen anyagból készült: rozsdamentes acél, vagy alumínium?
Gépi polírozás nyoma látszik a fémen. Ha kézi csiszolással próbálkozol, akkor vagy rengeteget kell dolgoznod vele, vagy inkább csak rontani fogsz a kinézetén. Valamilyen gépi megoldást kellene keresned.Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Lazsnak
#14731
üzenetére
Ez valóban csak félig kész megoldás, a kapcsolókhoz a nyomó sapkát a ház tartalmazza.
A kör keresztmetszetű LED-ek használhatók a legegyszerűbben, 1-2 tizeddel nagyobb átmérőjű lyukat fúrva az előlapra hátulról bedugva kibujtatjuk a fejüket, majd megfelelő ragasztóval, például ragasztópisztollyal rögzíthetjük őket. Hasonló dolgot tehetünk a kapcsolókkal is, bár ott célszerűbb olyant választani aminek saját rögzítési lehetősége van.De alkalmazhatod a gyári házaknál szokásos eljárást, az összes kapcsoló és LED egy nyomtatott áramköri lapba van beültetve, ennek a rögzítését az előlaphoz csavarral lehet megoldani. Mivel mindent te készítesz el, így nincs megkötve a kezed a tervezésben.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Isten88
#14735
üzenetére
Az akkumulátort, nagyon nagy értékű pufferkondenzátorként használni a feszültség stabilizálására jó ötlet.
Vedd figyelembe, hogy az a LED modul 20 watt/13 V=1,54 A áramot igényel, ezt a töltőnek folyamatosan szolgáltatnia kell, különben a 7 Ah-ás akksid egykettőre lemerül."A gyakorlatban hogy kell elképzelnem egy "low-dropout áramgenerátort"?"
Teljesítmény tranzisztor tokozású, három lábú integrált áramkör, amihez néhány külső alkatrészt, ellenállást kondenzátort, meg védő diódákat a (generátor miatt) kell használnunk. A low-dropout azt jelenti, hogy ezeken az eszközökön teljes terhelés, például 5 amper áram átfolyása esetén is kevesebb mint 0,5 V feszültség esik.
De még ezek alkalmazhatóságát is méréssel kellene eldönteni. Tudni kellene, hogy 20-25 W-os terhelés mellett természetesen járó töltőgenerátorral, mekkora feszültséget mérhetünk az akkumulátor kapcsain. Ugyanakkor meg kellene mérnünk a LED modulunk nyitófeszültségét, 1,5A átfolyó áram esetén. Ha ez az akkumulátor feszültség nem lesz stabilan, minden körülmények között 1-1,5V-tal nagyobb a modul nyitófeszültségénél, akkor semmilyen
low-dropout-os IC sem segít. Akkor egy kapcsolóüzemű feszültségnövelő kapcsolást kell tervezni. Lehet, hogy eleve ezzel kellene kezdeni.Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
sanzi89
#14733
üzenetére
Még egy dolog jutott az eszembe, valamikor régen készítettem egy alumínium házacskát valamilyen készüléknek. Nos azt lefestettem a Medikemia által gyártott "Prevent fémhatású alkidfesték" nevű aerosolos festékkel. Ez legalább 15 évvel ezelőtt volt, mai napig jól néz ki az a felület.
A felületet finomabb csiszolópapírral felérdesítettem, hogy jobban tapadjon a festék és előbb a fenti gyártó alapozóját is használtam, száradás után azt is az előírásnak megfelelő még finomabb csiszolóval átdörzsöltem, ezután fújtam le a festékkel.
Más esetekben matt fekete akrilfestéket vagy hőálló szilikonlakkot használtam jó eredménnyel. Minden esetben aerosolos palackból való felszórással festettem. Mostanában nem vettem ilyen festékeket. Ha van otthon megfelelő festéked, használd. Újat venni erre a célra biztos nem hiszem, hogy megérné, az ára miatt.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
mr_ricsi
#14741
üzenetére
"Márpedig nem tudod pontosan irányítani, mert a lámpa foncsora egy 5mm x 1 mm-es izzószálhoz van kialakítva"
Ez bizony így van. Sőt itt teljesen elfelejthetjük azt, hogy foncsor, meg fókuszpont, hiszen ez a LED kizárólag előre ad fényt, 120°-os szögben. Ennek a fényét csak lencsével lehetne irányítani.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
"de egy jó szakember tud segíteni a problémánkon, nemde?"
Igen, de ezt a szakembert úgy hívják, hogy villanyszerelő. Erősen javallott a védőföld kiépítése a számítógépet ellátó konnektorba.
Most lássuk, hogy miért is kell a földelt konnektor:
1. Érintésvédelem. A fémházas készülékek burkolatát össze szokták kötni a védőfölddel, azért hogy ha valamilyen hiba folytán a fázis a fémházra kerülne, akkor zárlat keletkezzen és a kismegszakító leoldjon. Ha ilyen készüléket védőföldelés nélküli konnektorral használnak, akkor hiba esetén a készülékház megérintése a konnektorba nyúlással egyenértékű.
2. Elektromágneses zavarvédelem. A készülékekbe épített zavarszűrők feltételezik a védőföld meglétét. Nélküle veszítenek hatásosságukból. A készülékbe több zavarjel juthat be a hálózat felől, és a készülék által keltett zavarok is kevésbé csillapítva kerülnek a hálózatra. [A számítógép kapcsolóüzemű tápegysége jelentős zavarkeltő!] A zavarok hatása kiterjedhet magára a készülékre - a számítógép furcsán viselkedik -, de a közelben levő érzékenyebb elektronikus készülékek működésére is kihathat, például recseg a rádió.
A földelés nélküli konnektorral használt számítógépnél van még egy érdekes jelenség. A tápegység bemenetén levő EMI filter Y osztályú kondenzátorai ilyenkor feszültségosztót alkotva 115V~ feszültséget adnak a számítógép házára. Ha megérintjük a házat, akkor bizsergést vagy csípést érzünk, attól függően, hogy testünk mennyire van leföldelve, illetve bőrünk vezetőképessége éppen milyen. Ez nem életveszélyes, mert a kondenzátorok értékei - szabványban rögzítetten - kicsinyek, így nem tud veszélyes nagyságú áram kialakulni, de ez a feszültség alkalmas lehet rá, hogy egy-két érzékenyebb elektronikát tönkretegyen. [USB-s csatlakoztatás].
Egyébként az APC-s túlfeszültségvédőd használati utasításában valami ilyesféle mondat is szerepel:
"A készülék hibás földelésű konnektorban nem tudja a névleges szintű védelmet biztosítani."Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
"Egy minőségi tápegység megóvja a számítógép alkatrészeit az ingadozó áramtól?"
Igen. Feltételezem, hogy a 230V-os hálózati feszültség ingadozásaira gondoltál. A kapcsolóüzemű tápegységek széles bemeneti feszültségtartományban képesek üzemelni. Például a te FSP Aurum tápegységed 115V~tól 230V~ig minden feszültségen működik. Ezért egy hálózati feszültségingadozásnál -amikor az izzólámpák pislantanak - a számítógép vidáman megy tovább.
"Egy minőségi tápegység megóvja a számítógépet ... az elektromos feltöltődéstől?
Ha arra gondolsz, hogy a számítógépház elektromosan feltöltődhet, ha szigetelő anyagon, például gumi lábakon áll, akkor a válasz az, hogy minden tápegység megvédi ettől a számítógépet, feltéve hogy
földelt konnektorba csatlakoztatjuk. Hisz ilyenkor a ház össze van kötve a védőfölddel.Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
trialboj
#14755
üzenetére
Fogalmam sincs. Gondolkodtam rajta és próbáltam mindenféle elméletet alkotni, de ezek megbuktak konkrét ventilátorok esetében. Ideírom a Noctua NF-B9 gyári adatait és az általam kimért gyári előtét-ellenállások értékeit.
nincs előtét - 1600 RPM (fordulatszám),
51 ohm - 1300 RPM,
100 ohm - 1000 RPM.Az NF-B9 1,32 wattos, azaz 0,11A-t vesz fel 12V esetén. Az ellenállások zsugorcsövezettek és méretre maximum 0,5 watt terhelhetőségűek.
Ha most valaki azt mondja, hogy 150 ohmos előtéttel 700 RPM-mel fog forogni,akkor indokolja is ...
Ez talán annyiban segíthet, hogy hasonló áramfelvételű venti esetében 100 - 120 ohm körül kell keresgélni, aztán meg mérni kellene.
Üdv: Algol
-
#14784
Algol
senior tag
balázs xp4e
#14782
Algol
senior tag
válasz
balázs xp4e
#14782
üzenetére
Gratulálok, válaszoltál egy 2004-es posztra.
"RJ45 csatlakozóról milyen feszültségű áramot lehet kapni és ha lehet akkor melyik pin-jén?"
Az RJ-45 csatlakozót adatátvitelre használják, a csavart érpárokon az átviteli jelek futnak, közvetlen tápfeszültséget nem továbbít. De van egy lehetőség tápáram továbbítására is, amit úgy hívnak, hogy
Power over Ethernet .Mivel például a 10/100 Base-T ethernet-összeköttetés adatátvitelre csak az 1-2 és a 3-6 (narancs, zöld) érpárokat használja, a maradék két érpárt használhatják a tápfeszültség továbbítására. A barna érpár a plusz, a kék érpár a mínusz. A Power over Ethernet-et már szabványosították. A specifikáció max. 48 V feszültséget és 350 mA áramot enged meg.
Hangsúlyozom, hogy alapból a 4-5 és a 7-8 (kék, barna) érpáron semmilyen feszültség sincsen, azt neked kell odavezetned, vagy meg kell vásárolnod a Power over Ethernet-hez való adaptereket, amelyek a feszültséget szolgáltatják, illetve be- és kicsatolják az ethernet kábelbe. Ezek feszültség-, áramértékeit keresd az adott készülék specifikációjában.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
dragonfx
#14786
üzenetére
Nem tudnál egy kicsit összeszedettebben fogalmazni és írni?
Tisztázandó lenne, hogy milyen usb csatlakozásról van szó: számítógép házba-, nyomtatóba-, usb lengőkábelbe való becsatlakozásról? És egyáltalán miért csúszik ki, miféle- és milyen nagyságú erőhatás ellen kell biztosítani a csatlakozást?
Enélkül csak azt mondhatom, hogy kösd oda madzaggal, ha meg csili-vili kell, akkor villogó LED-sorral kötözd oda.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
dragonfx
#14789
üzenetére
Az első képen a pirossal jelölt lyukak pont arra szolgálnak, hogy a második képen látható sárgával jelölt fülecskék csatlakoztatás esetén ezekbe belesüllyedhessenek, mechanikusan rögzítsék a csatlakozót. Az oldalsó pöckök pedig csak simán szorítják oldalról a dugót. Az USB elektromos működésére nincsenek hatással.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
dragonfx
#14789
üzenetére
Ha olyan lengőkábeles USB csatlakozóid vannak, amelyek úgy néznek ki, mint a második képen látható átalakító, akkor lenne egy ötletem.
Ha megnézed ezt az átalakítót a hüvelyi oldalán a fémnek körbe van egy kis pereme. Ezeket a peremeket laposfogóval egyenesítsd ki. Reméljük, hogy az anyag elviseli a hajtogatást. A ház előlapján pontosan akkora nyílást vágj ki, hogy a hüvelyt hátulról ki tudjad dugni, az egész legyen éléggé passzentos. Miután teljesen előredugtad laposfogóval hajlítsad vissza a peremeket. Na ezt kell még hogy kibírja az anyag. Ezután told hátra a peremmel történő ütközésig a hüvelyt. Most pedig a házon belülről ragaszd körbe a hüvely fém részét a ház belső falához kétkomponensű műgyanta (epoxy) ragasztóval vagy ragasztópisztollyal, lényeg az hogy szilárd kötést adjon. Ez a ragasztás stabilitást ad az egész hüvelynek.
Ha olyan csatlakozóid lennének, amelyeken nincsen ilyen perem, az majdnem még jobb is, nem kell hajlítgatni, biztosan nem fog elrepedni a fém. Ilyenkor persze csak a ragasztás tartaná az egészet. A hüvelyen levő kis nyílásokba bele fog folyni a ragasztó, ott biztosan nem fog elengedni a ragasztás. A ház belső felületét kell valahogy megdolgozni, hogy ahhoz is jól tapadjon a ragasztó. Ragasztás előtt érdemes próbát tenni.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
dragonfx
#14792
üzenetére
Szerintem azt a 6 kis pöcköt hagyd békén, nem bírnak ki azok nagyobb erőhatást. Nekem van egy maroknyi pendrive-om. Legtöbbjük simán belemegy a gépem csatlakozóiba, de van egy-kettő, ami komolyan szorul. Gondolj erre, annak a csatlakozónak néha nagy erőhatást kell kiállnia.
Ragasztás belülről. A házfal anyaga a kérdéses, mert a csatlakozó kis négyzetes lyukjaiba beleül a ragasztó, az ott nem tud elengedni. A ragasztandó felületet meg kell tisztítani, célszerű felérdesíteni durvább csiszolópapírral. A ragasztóanyagot meg legalább 45°-os szögben fel kell púpozni. Sajnos innen nem tudom megmondani, hogy mi lenne a megfelelő ragasztóanyag. a kétkomponensű műgyanták kemény kötést adnak.
Most mondok egy másikat: Soudal Fix All - ez MS-polimer bázisú rugalmas, de nagy szakítószilárdságú ragasztó-tömítő anyag. Mindenhez tapad, kivéve PE (polietilén), PP (polipropilén) és teflon.Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Lompos48
#14801
üzenetére
Az addig rendben van, hogy a zöld vezeték az R-hez (red), a kék a G-hez (green) és a piros a B-hez (blue) van forrasztva, de ettől még nem kellene a tranzisztornak elpukkani, legfeljebb a LED világítana a kívánttól eltérő színben. Sőt még az sem, ha a vezetékek túlsó végét is következetesen rosszul kötik be.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
didyman
#14817
üzenetére
Én is ezt szoktam csinálni. A papírzsepit nem terítem szét, hanem félbehajtva a hüvelyk- és mutatóujjam közé veszem és közé dugom a páka hegyét, így egyszerre a hegy mindkét oldalát meg tudom tisztítani. Ilyenkor a szokásos zsepi 3 papírrétege helyett 24 papírréteg van az ujjam és a forró pákacsúcs között. A rétegek közötti levegő jó hőszigetelő, nem kell kapkodnom a tisztítással.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
ghoszty
#14904
üzenetére
Scythe Kaze Q 12, fekete előlapi panel.
Itt 8.080 Ft.Ha ennél olcsóbban kellene, akkor saját kezűleg kell egyet építeni, csatornánként kb:
1 tranzisztor, 1 potméter, 1 ellenállás, 1 védődióda felhasználásával sokkal olcsóbb lesz.Üdv: Algol
-
#15041
Algol
senior tag
Blum1866_2
#15040
Algol
senior tag
válasz
Blum1866_2
#15040
üzenetére
"Lehetseges,hogy ezzel kinyirtam a venti motorjat?"
Elvileg nem, de szerintem hibásan csatlakoztattad a ventit és akkor kinyírhattad.
Az Arctic F9-nek 3-pines csatlakozója van. A csatlakozók kiosztása:
1 --- GND (fekete)
2 --- + tápfeszültség, névlegesen +12 V (piros)
3 --- fordulatszám jeladó kimenet (sárga), ez egy nyitott kollektoros kimenet, a felhúzó ellen állás az alaplapi érzékelő IC-ben van.Kétféle lehetőséget látok a venti tönkretételére helytelen csatlakoztatással:
1) fordított polaritású bekötés: 2 - GND-re 1 - +5V-ra vagy +12V-ra kötve. Nem minden ventilátort lehet így tönkretenni, sokban fordított polaritású bekötés elleni védelem van.
2) A jeladó kimenetre, 3-ra +5V-ot vagy +12V-ot kötni. Ekkor elfüstölhet a nyitott kollektoros tranzisztor és esetleg mást is tönkre tehet.
"Van esetleg valami ötletetek arra,hogy hogy tudnám ismét működésre bírni a ventit"
Azon felül, hogy biztosan helyes polaritással kapcsolsz rá 12V-ot (vagy 5V-ot) és kézzel megmozgatod a rotorját, nincs.
Ha van multimétered, akkor ellenállásmérésre kapcsolva mérd meg az 1 - 2 csatlakozók közötti ellenállást. Ha szakadást vagy rövidzárat mérsz, akkor a ventinek annyi.[ Szerkesztve ]
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Jarod1
#15043
üzenetére
De hisz ugyanazt írtad!
Az, hogy egyik gyártó kis-, a másik nagybetűvel tünteti fel a típusszámot az IC-n még nem jelent feltétlen különbséget. Sokkal fontosabb lenne a tokon a gyártóra utaló jelzést keresni, mert akkor az adott gyártó katalógusából megtudhatod az IC paramétereit és összehasonlíthatod az itthon kapható IC gyártójának katalógusadataival. Van amikor lényegtelen a különbség, máskor meg nem helyettesítheti az egyik a másikat.
Ez például kapható a HQ Elektronikában.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Tenken
#15130
üzenetére
Az ATX tápegységek Molex csatlakozóján általában tartják magukat a szabványhoz a gyártók
12V --- sárga
+5V --- piros
GND --- fekete.A ventilátor csatlakozók esetében már kevésbé követik a "szabványt" főleg a vezetékek színeit illetően. Elvileg ehhez kellene tartaniuk magukat:
1. csatlakozó --- GND --- fekete
2. csatlakozó --- +12V --- piros
3. csatlakozó --- fordulatszám kijelzés --- sárga
Ez utóbbi egy nyitott kollektoros kimenet, a felhúzó ellenállás nem a ventilátorban van.Tehát, ha a piros vezetékbe van beiktatva a poti, akkor jó helyen van, a piros a 12V vezetéke. Ha a másodjára linkelt ábrát nézed, akkor azon látszik, hogy a sárga vezeték csak tovább van vezetve, vissza az alaplaphoz, hogy az monitorozni tudja a ventilátor fordulatszámát.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Tenken
#15133
üzenetére
Nem vagyok biztos benne, hogy jól értetted: a ventilátoroknál az a szabvány amit írtam, csak a vezetékek színében nem mindig követik a gyártók azt, egyesek olyan színt használnak ami éppen van. A csatlakozók sorrendjéhez azonban tartani kell magukat. A következő ábra mindezt jól mutatja: csak ahova neked a potmétert kell kötnöd, itt fix értékű ellenállás van.
A csatlakozók leírásában balról-jobbra haladok, előbb a szabványosat-, utána a képen láthatót írom.
1. GND (föld) --- fekete --- fekete
2. Tápfeszültség, max 12V --- piros --- sárga (ellenállással)
3. Fordulatszám kijelzés --- sárga --- zöld
4. Fordulatszám vezérlés PWM-es ventinél --- kék --- kék (Nem PWM-es ventinél ez a csatlakozó elmarad.)Mérés nélkül a vezetékek sorrendje alapján azonosíthatod azokat, mert a csatlakozóban a sorrend kötött.
Kérdésed további részét nem biztos, hogy jól értem.
Van egy ventilátorod, 12V-os és az áramfelvétele 1200mA=1,2A ?
A képen bemutatott potméteres szabályozó leírásában az szerepel, hogy maximum10 wattos ventilátor köthető rá illetve maximum 1A árammal terhelhető?Ha igen mindkét kérdésre a válasz, akkor bizony túlterhelnéd a potmétert akkor, amikor a maximális fordulatszám elérése felé tekernéd. Továbbá a linkelt kép alapján úgy néz ki, hogy csak egy potméterből áll az egész szerkezet, akkor meg a potméter mérete alapján már abban is kétségeim támadnak, hogy 1A-t elbír-e az egész.
Nézd meg a Scythe Kaze Q 3.5 ventivezérlőt hátulról mutató képet. Látszik rajta, hogy tranzisztorokat használ a szükséges terhelhetőség eléréséhez, ami így is csak 1A - 12 watt csatornánként. Sajnos más gyártmányoknál is ez a szokásos érték.
Innentől két lehetőséged van: vagy magad építesz meg egy ventilátorszabályozót, vagy azt amit a képen mutattál módosítod egy kicsit. Az első eset olcsóbb, de szakértelem kell hozzá. Második esetben a potméterrel sorosan kellene kötni 3 darab 1N540x diódát. Az x helyén 1-től 8-ig bármilyen szám jó. Ezek 3A-es közönséges diódák. A 3 diódán (nyitó irányban) úgy 2,1 - 2,4 V feszültség eshet. Ez a feszültségesés 10 watt alá csökkenti a ventilátor által felvehető teljesítményt. Ekkor még mindig bíznunk kell abban, hogy jól méretezték a potméter terhelhetőségét, az bírni fogja az általuk megadott teljesítményt.
[ Szerkesztve ]
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
A "Táp ventilátor csere" topicban azt szoktam írni, hogy lehetőleg ugyanakkora légszállítású ventilátort tegyél a régi helyére. Most ez nem segítene rajtad, mert ekkora méretben nem kapsz olyant, ami 9 CFM levegőt szállít és halkabb is az eredetinél. Igen a kis méret átka... Kisebb légszállítás esetén melegebb lesz a tápegységben, ez megrövidíti a táp alkatrészeinek az élettartamát. Általában 10°C hőmérséklet emelkedés megfelezi az élettartamot.
Ha el tudod érni, hogy csak 40%-ig terheld a tápegységet, akkor használhatod az új ventilátorral. 150*0,4=60.
Ne terheld 60 wattnál jobban a tápegységet. Hogy mennyit fogyaszthat a géped, azt nem tudom megmondani. Legegyszerűbben úgy tudhatod meg, hogy kerítesz egy fogyasztásmérőt és megméred.Még segíthet, ha be tudsz építeni a házba egy ventilátort - ha eddig nem volt benne -, mert az tehermentesíthetné a tápod ventilátorát, a máshol keletkezett hőt nem neki kellene kihúznia a házból.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
Az általad linkelt képen nem látszik a táp eleje, de ha ott is akkora szellőzőnyílások vannak, mint a tetején, akkor az sokat segíthet. Lehet, hogy 80 %-os terhelésig is jó.
Biztosat persze csak akkor lehetne mondani, ha azonos terhelés mellett megmérnéd a kiáramló levegő hőmérsékletét a jelenlegi és az eredeti felállásban is. Ha nem lett jelentősen melegebb, akkor rendben van.
[ Szerkesztve ]
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
Tenken
#15141
üzenetére
A DC az (angolul: direct current) magyarul egyenáram.
Az a szerkentyű egyenáramú motorok teljesítmény szabályozásához való, maximum 10 A-es kimenőáramig, ami 12 V-os feszültség használata mellett 120 wattot jelent. A kimenő teljesítményt impulzusszélesség modulációval változtatja, frekvenciája 25 kHz.
Ha a ventilátorod egyenáramú, DC motoros, (ez rá van írva), akkor használhatod vele. Ha a ventid 1,2 A vesz fel maximális fordulatszámon, akkor akár 8 darabot is ráköthetsz. (8x1,2=9,6 < 10 amper).Üdv: Algol
-
-
#15159
Algol
senior tag
lukaszokni
#15157
Algol
senior tag
válasz
lukaszokni
#15157
üzenetére
Kérdésed nem teljesen világos számomra.
A 6 pin-es PCI-E segéd tápcsatlakozó egyik oldalán 3 sárga vezeték (12V) van egy sorban, a másik oldalon 3 fekete vezeték (föld). Pontosabb leírást ábrával például itt találsz.Ha a sárga vezetékeket egymás között felcseréljük, az nem okoz semmiféle problémát feltéve, hogy a vezetékek túlsó vége helyesen van bekötve (ami a tápegységbe megy).
Üdv: Algol
-
#15165
Algol
senior tag
lukaszokni
#15160
Algol
senior tag
válasz
lukaszokni
#15160
üzenetére
A lényeg az, hogy ahogy az általa beillesztett 6 pin-es PCI-E segéd tápcsatlakozó képén is látható: a rögzítőpöcköt tartalmazó oldalon vannak a fekete vezetékek, ezek mindegyike földre (GND) van kötve. A túloldalon az összes sárga, pedig 12V-ra. Az összes sárga vezeték egymás között felcserélhető, hisz mindegyik 12V-ot vezet a kártyába. Ugyanígy az összes fekete egymásközt felcserélhető, mindegyik a földet (0V-ot) hozza.
Üdv: Algol
-
Algol
senior tag
válasz
moha21
#15175
üzenetére
Nézd meg ezt a leírást! Közvetlenül a csatlakozó rajza fölött ez olvasható:
"Also note that pin two is technically listed as “no connection” in the official specification, but most power supplies do seem to include +12 V there. "
Eredetileg, a szabvány szerint a középső 12V-os, (sárga) vezeték helye üresen marad, csak a legtöbb tápegységgyártó ide is 12V-ot vezet. A te szerver-tápjaid gyártói tartották magukat a szabványhoz.
Üdv: Algol
, de erre valószínűleg nem lesz szűkség.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Sorozatok
- Elektromos cigaretta 🔞
- Windows 11
- EAFC 24
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Gaming notebook topik
- További aktív témák...
