Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
Szevasztok
Pár gondolat a LED-ekről (Light Emitting Diode-fényt kibocsájtó dióda)
(Na, szóval némi technikai malőr után elkezdem)
Nagyon örülök, hogy van egy ilyen rovat is ! Köszönet a létrehozojának!
A LED-eknél nem is a feszültség a legfontosabb tényező (persze az is), de majd mindjárt meg látjuk miért. A korábbi generációs LED-ek eleinte még csak 2mA-esek voltak, igen könnyen kimentek, egy kis túláromtól is. A mai LED-ek, legtöbbje 20mA-es. Ezt a maximum üzemi áromerősséget kell betartani, mert ez az ami a lényeg. Ha egy LED-re 20mA áromot engedünk, lehet az igen nagy feszültség is, a fogyasztás miatt feszültségesés következik be, vagyis a LED a terhelés (fogyasztó), ami a számára jellemző fszültségesést vonja maga után. Nehány hozzászólást elolvastam és több helyen írják is helyesen a jellemzőket. Így pl. a piros LED-re az 1.7-1.8V a jellemző működési feszültség, a zöldre 2.0-2.2V, a sárgára hasonló (2.1-2.3V, a fehérre 2.8-3.15V a kékre 2.9-3.2V. Vannak még egyéb spec színek is, de általában azzal egyeznek körülbelül meg, amelyiknek a felépítésével hasonlóak. A sötét kék LED is pl. 3.0-3.2V körüli feszültségü. Másképp is meg lehet közelíteni ezt a kérdést. Ha egy 9V-os elemre rákötünk egy enállást, ami 20 mA-re krlátozza a továbbfolyó telepáromot (kb. 560-470 ohmos ellenállás) akkor bármelyik LED-et ráköthetjük, ugyanúgy jól fognak müködni, pedig az üzemi feszültségük eltérő, De ha megmérjük az ellenállás és a LED csomópontjában a feszültséget, akkor mindegyiknél a rá jellemző tartományba eső feszültséget mérhetünk. Ilyen alapon akár közvetlen 220V-ra is lehet LED-et kötni, csak megfelelő ellenállás kell hozzá, aminek az értéke a feszültséggel általában nő, de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé. A sorba- és párhuzamoskötésről annyit, hogy ha kellően egyforma ellenállásuak a LED-ek, amiket össze akarunk kötni, akkor ha nem maximumon hajtjuk őket, tolerálják a dolgot. Én pl. kötöttem sorban 16V váltóáromra vagy 8-10 darab zöld LED-et, rendesen müködnek. De kötöttem össze úgyszint ilyen zöld LED-ekből 10-et párhuzamosan, 190-210mA-t átengedő ellenálláson keresztül, azok is mennek mind a mai napig rendesen. A kisebb eltérések az egyes LED-ek között a gyártás során a maximumot súroló és azt meghaladó alkalmazásoknál jelenthetnek problámát. Másik dolgo, hogy nem is érdemes maximumig kivezérelni a LED-eket, mert kb. 10mA-ig eröteljesen nő a kibocsájtott fényük, aztán 20mA-ig már egyre gyengébben, miközben kis mértékben már elkezd melegedni. Tehát az energiahasznosítása az áromerő növelésével 10mA fölött már romlik, avége felé jelentősebben. Kb. 15-18 mA-ig érdemes meghajtani, így már gyakorlatilag maximum a fényük és biztos, hogy nem károsodnak semmilyen kötésben.
Az infraLEDk kicsit mások, azok között vannak amelyek üzemi ároma akár 50mA is lehet és impulzusokra elérheti a 100mA-t is. Az, hogy egy LED-nek 1, 2 ,3 ,5, vagy 10mm-es az átlátszó vagy áttetsző műanyag tokozásuk a feszültség és főképpen az áromerő, tehát teljesítmény tényezőjükön nem változtat semmit, ne tévesszen meg senkit, ugyan akkora kristály van mindegyikben. A LED-eknek üzemen kívüli állapotban is meg lehet külömböztetni a kristályuk szinéből, hogy milyen színnel világítanak. Persze, csak ha víztiszta fehér a búrájuk! A zöld LED-nek narancssárgás a kristálya, a pirosnak fekete kicsit fémesen csillogóan, a sárgának piszkos, vagy feketés sárga, és ezeknek mindegyiknek oszlop formáju a kristályuk, a kéknek nagy, lapos fémesen csillogó, a fehérnek pedig víztiszta nagy, lapos, átlátszó. A fehérnél van egy sárga színü arany tükör is a kristály alatt és környékén, e miatt melegebb fehér színü. A LED-eknek van sokféle tokozási formájuk, többek között az SMD technológia. Ezek igen kis méretű, kivezetés nélküli miliméter körüli darabok. A csatlakozóik a két végén a tokozás felszínére vannak felvive. Ilyenek találhatóak a mobiltelefonokban is.
Egyenlőre ennyit.
Üdv:
[Szerkesztve]Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz
mr_ricsi
#462
üzenetére
Szevasz
Na, most végre van időm reagálni.
1. Attól, mert valaki ujóncként ír, nem kell egyből hülyének nézni, mert lehet, hogy nem is hülyeséget ír.
2. Másrészt mielőtt valaki össze-vissza kritizálja a másik írását, nem árt ha elüszőr maga is ellenőrzi a dolgokat, s majd utána reagál.
3. Harmadszor nem árt ha figyelmesen olvassa el valaki és nem csak félig érti meg, hanem egészen. Érdemes előbb gondolkodni.
Ugyan nem elekrtonikából van egyetemi végzettségem, de kisgyerek korom óta hobbim és könyvekből, gyakorlati tapasztalatokból, mások által igen sokat szedtem össze.
Amit pedig leírtam, kő keményen gyakorlati tapasztalat és biztos hogy úgy van, tessék mindenkinek kipróbálni ellenállásokkal, LED-ekkel, multiméterrel és addig olvasni a szöveget, amíg meg nem érti a delikvens.
Erről ennyit!
Tételesen:
Nyilván minden áromforrásnál más és más ellenállás szükséges, DE az biztos, hogy ha adott egy áromforrás és valaki müszerrel kiméri, milyen ellenállásérték szükséges ahoz, hogy abban az esetben az ellenálláson átfolyó árom max. 20mA legyen, akkor (természetesen ha az a legnagyobb üzemi feszültségü LED-nek a feszültségénél is magasabb) bármelyik LED-et köti ebbe az áromkörbe sorban az ellenállással, mindegyik megfelelően fog működni. És ha megméri a csomóponti feszültséget a feszültségesés az adott típusű LED-re lesz jellemző (de ezt már írtam). Más értékü ellenállás kell 5V-ra, 9V-ra és más 220V-ra.
Na ebben teljesen igazad van, egy 3.5V-os ízzót is lehet 220V-ra kötni, megfelelő előtét ellenállással. Az igaz, hogy a LED esetében a váltóárom másik fél periódusában nem nyit ki, nem is világít, így nincs feszültségesés sem, elvileg. És ekkor meg kellene kapja a 220V-ot és el kellene füstöljön. De a gyakorlatban nem így viselkedik. A nyitóirányban egyszerű a helyzet, mert a 20mA esetében itt is a rá jellemző feszültségesést képes létrehozni, bár nem tanácsolni ilyen feszültség mellett 20mA-re kihajtani, legfeljebb 18mA-re. Záróirány esetében, bevallom, nem mértem, hogy mit csinál a LED. Két eset van. Vagy nem zavarja záróirányban a 220V, mert zárva van, kvázi szigetel, vagy ha átüt rajta, ami elképzelhető, akkor pedig, mivel űgy is csak az ellenállás által korlátozott max. áromerőt kapja, legfeljebb hasznos munka nélkül, ellenállásként viselkedve jön létre a feszültségesés. Le lehet mérni aki kíváncsi rá. Egy biztos, nem egy 220V-os eszközbe építettem közvetlen a hálózati feszültségre ellenálláson keresztül LED-et, igaz nehány mA áromerő mellett, de mindegyik ma is működik!
A fizika törvényei az ideális esetekre vonatkoznak és nem vesznek egyszerre minden értéket számításba. A valóságban pedig a reális eset van, ami kisebb-nagyobb mértékben mindíg eltér az előzőtől. Pl. ha afizikai törvényeknek megfelelően csak ellenállás és feszültségértékekkel számolunk, akkor csak akkor lesz mindíg a képlet szerinti érték, ha az áromerő végtelen nagy mivel az egyszerű számolás annak a eltérőségét nem veszi figyelembe. Ebben az esetben nem beszélhetünk az áromforrás feszültségeséséről. A valóságban az áromerő nem végtelen nagy, ami azt vonja maga után, hogy már az áromforrások kapcsain is terhelés hatásásra feszültségesés lép fel, ami már az egszerű számítás alapján kapott értékeket befolyásolja. Ezért nem ugyanaz, ha egy 44Ah-s ólomakkura kötünk ellenállással egy LED-et, vagy pedig pl. 1.5V-os gombelemekből hozzuk össze a 12V-ot, mivel az előbbi esetben gyakorlatilag nem, a második esetben pedig már beszélhetünk a telep feszültségeséséről. Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.
Aki nem hiszi, PRÓBÁLJA KI !!!
Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket. Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.
Azt mondod, hogy a kristályok szine és az üzemközben kibocsálytott fényük között nics semmi összefüggés? Valóban ! Nem azt mondtam, hogy a pirosan világító LED-nek piros a kristálya szine. Nem ilyen az összefüggés. Szinenként a kristályok összetétele, szennyezése eltérő és ez a típusra jellemző anyagegyüttes, ami minden azonos szinü LED-nél megegyezik, na ennek van egy jellegzetes, erre az anyagkomplexre jellemző szine is. Hát ezt írtam le és ez biztos, hogy úgy van. Ezt nem elhinni kell, hanem megnézni. És ha nem látod, addig nézd nagyítóval emeddig nem fogod látni !!!
Valóban, hallottam én is olyan állítólagos LED-ekről, amelyeknek a szine a feszültséggel együtt változik, de ilyet én még nem láttam. Persze, a zöld LED szine is elmegy sötét naranscsárgába, ha enyhén durva túláromot kap, de ez nem nevezhető normális működésnek.
Üdv mindenkinek:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Nem teljesen értem, hogy akarsz potmétert és ventillátort összehozni.
Az átlag potmétereken csak kicsi, legfeljebb 20mA árom folyhat át. Egy motornak pedig azért szükséges, pláne ha még hajt is valamit, úgy körülbelül 80-200mA árom. Ezt legfeljebb huzalpontméterrel lehet megoldani, ami több vattos, az kibírja az ilyen áromot is, a hagyományos szénréteges nem! Ez em tul olcsó.
Az ilyen problémát elegánsabban egy tranzisztorral lehet megoldani (persze csak ha egyenáromról van szó), ami a pontméteren átfolyó kicsi (nehány mA) áromot felerősíti és azon keresztül már akár több száz mA, sőt több A is folyhat (tranzisztor típusa és áromkőr fajtája válogatja), ez egy igen egyszerű áromkör.
Ha bővebben érdekel, emilben küldhetek kapcsolási rajzot is.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Az az anyag/spéci zacskó, amibe az alaplapokat és egyéb hardver elemeket szokták rakni, az a sztatikus elektromosság ellen véd, hogy nehogy kért tegyen az érzékenyebb integrált áromkörökben. Nem tudom hangszigetelőként mennyire lenne hatékony. Esetleg a hungarocellt, vagy szivacsot, vattához hasonló laza szövetanyagot tudnék javasolni, ami pl. a hangfalakban található rezgéscsillapítóként.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Kösz az észrevételeket!
Ahogy olvastam az első idézetemet, már feltünt, hogy elírtam, hiába már késő volt tegnap.
Természetesen minél nagyobb az áromfárrás áromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfélvétele, tehát minél NAGYOBB a köztük leő külömbség, akkor lesz egyre kisebb az aromforrás kapcsain mérhető feszültségesés terheléskor.
Természetesen egy áromforrás áromereje akkor nyílvánul meg, ha terheljük, önmagában árom nem folyik, csak az üresjárati feszültséget lehet mérni rajta. De lehet jellemezni azzal egy áromforrást, hogy bizonyos körülmények (terhelés) kö zött mennyi áromot képes leadni, iagzán erről lehet beszélni és én is ezek alapján mondtam, amit mondtam. Másik lényeg, hogy minél nagyobb maximum áromleadásra képes egy fogyasztó teljes terheléskor, adott áromfelvételü, kicsi fogyasztó esetében annál közelebb lesz a terhelt és az üresjárati áromforrásfeszültség, ami egy fokon tul elhanyagolható és ez az, amivel az egyszerü fzikai elméletek számolnak, hogy nem számolnak ezzel.
Az elem témában igazad van, ebben az esetben az elmélet és a gyakorlat megint csak nem teljesen jön össze. Elméletileg a kimerült elemnek is akkora kellene legyen a feszültsége, mint a rá jellemző névleges feszültség (mint új korában), de a gyakorlatban mégsem így van. Ezt valóban megint egy terhelés, egy ellenállás, a telepe belső ellenállása okozza. Ezek a 9V-os elemek, amelyek az általam leírtakat produkálják, valószínüleg a kelleténél jobban kiszáradnak, ezért megnö a belső ellenállásuk és így csökken az e miatt bekövetkező feszültségesés. Igaz, hogy ezeket szárazelemeknek nevezik és meg itt kiszáradásról beszélek, de ezekben is van bizionyos nedvesség, mert anélkül mozgo ionok és kémiai reakció sincsen. Csak itt kevesebb a folyadék jóval, mint pl. egy hagyományos savas ólomakkuban és az is fel van itatva -ha jól emlékszem- mangán-oxid porba. Az az a bizonyos fekete szinü anyag az elmekben. A nedvességtartalamat az is bizonyítja, biztos tapasztalta már más is, hogy a szárazelemek is előfordul, hogy ''kifolynak''. Az elem erejét valóban nemigazán feszülségméréssel, hanem adott terheléssel lehet igazán megállapítani. Az áromerőmérésnél is terheli a műszer a mérendő dolgot, mivel a műszerben egy un. sönt ellenálláson folyik keresztül az árom.
Párhuzamos és soros kapcsolás esetében a fizika szerint, ha a fogyasztók ellenállásértékei megegyeznek, akkor mindegyiken ugyanakkora feszültséget lehet mérni és ugyanakkora árom folyik át rajtuk.
Párhuzamos kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón fog nagyobb árom átfolyni ez könnyen belátható és a nagyobb ellenállásun kevesebb. Ha pl. rendelkezésre áll 40mA-es áromforrás, erre két ledett kötünk párhuzamosan (de lehet egyenként 20mA fogyasztásu ízzó is). Ha az egyiknek kicsit alacsonyabb az üzemi feszültsége az árom arra könnyebben tud folyni, következés képpen nem fele-fele a lesz a megoszlás, hanem ezen fogyasztó/LED több áromot fog felvenni, több folyik át rajta és már meg is fogja haladni a 20mA-es határt (szerencsére elég sok bírja még akár 40mA-ig is rövidebb ideig).
Soros kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón akadálytalanabbul folyik keresztül az árom, így a nagyobb ellenállásu fogyasztónál fog megakadni, arra zúdul a nagyobb terhelés. Az előbbi példát alapul véve ez esetben a nagyobb ellenállásu fogyasztón/LED-en fog az árom nagyobb munkát végezni, az kap többet mint 20 mA.
Az előbbi példákat mindjárt ki is próbálhatja mindenki pl. egy 6V, 3W-os bicikli elsőlámpa és egy 6V, 0.6W-os bicikli hátsó lámpa izzóval, párhuzamos kötésnél 6 V-ot biztosítva és a két ízzó névleges áromfelvételének összegével megyező max áromerőt szolgáltató áromforrásról, soros kötésnél pedig a kettőt sorba kötve és 12V feszültségről táplálva. Itt lehet jó agy áromerő is (pl. 12V-os autó akku).
Ebben szintén igazad van, a félvezetők ellenállása hőmérséklet növekedésre csökken, szemben az általános jelenséggel (pl. ízzó szála), a növekvő áromfelvétel növekvő hőtermelésel jár, ami pedi további ellenálláscsökkenést és áromfelvétel növekedést jelent. És az ördögi kör bezárult !
Abban is igazad van, hogy a félvezetőknek nincs állandó ellenállásuk, legalábbis nyitó irányban, az a feszültségtől függő. Természetesen állandó feszültség mellett ezen értékek már meghatározhatóak és összevethetőek egymással. A müszerek is állandó feszültséggel mérnek ellenállást.
Igen, az üzemi feszültségtartományok, amiket megadtam az egyes LED-ekre az körülbelül a nyitófeszültség és a max. feszültséget jelenti.
Örültem ezen kulturált hozzászólásnak!
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Szivesen összehozok neked is a hétvégén egy kapcs. rajzot, de jó lenne tudni, hány V feszültségről akarod üzemeltetni az áromkört, és a motord paramétereire (feszültség, áromfelvétel) is szükségem lenne (vagy lesz, ha még nincs)?
Üdv:
[Szerkesztve]Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Jól megy már a párbeszéd!
Megint csak igazad van, de nekem is, ami nem zárja ki egymást. Nehéz igazán közérthetően fogalmazni.
Szóval igen, ebben igazad van, hogy akármennyi fogyasztót/LED-et kötök sorba, az áromfelvétel akkor is az egy fogyasztó áromfelvételének fele meg (pl. 20mA). Ez igaz. Az elllenállás külömbségek okozta eltérő megoszlása viszont megint igaz.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Én is debreceni vagyok, van egy pár elektronikai bolt. A Kossuth utcán a Hobby elektronika, a Szentanna utcán a Gamma elektronika, a Péterfia és a Bemtér között féluton a Bernád hangtechnika, a Sámsoni úton pedig a Korondán Modul elektroika (ez igen profi bolt).
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Én úgy szoktam csinálni, hogy elgondolom mit akarok csinálni nagyobb vonalakban. Megcsinálok egy kapcs. rajzot, majd azt mégegyszer lerajzolom, ezzel már finomítom, majd mégegyszer, akkor lesz a legjobb szerkesztésü.
A NYÁK: Rendszerint indigóval átrajzolom a kész fóliatervet, majd akrill modellfestékkel a leendő vezetőcsíkokat, megmaradó fóliarészeket lefestem. Száradás után vas(III)-klorid oldattal (gyógyszertárból beszerezhető) maratom a rézfóliás lapot, végül alkohollal lemosom az akrill védőfestéket és már csak a szükséges fóliacsíkok vannak meg. Persze van maratásálló filctoll is, azzal is lehet a vonalakat rajzolni és van fotoeljárás is, de ez már tul drága hobbi szinten.
Az áromkört lehet nyáktervező programmal is készíteni.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
A filcet, igen alkohollal lehet lemosni, vagy a gyógyszertárból, vagy a háztartásiból veszel denaturáltszeszt. Esteleg a Spektrum 3D-től veszel 1 litert.
A vaskloridot, vagy így vagy vas-ferri-klorid-ként kell kérni, assezm egy 250ml-es, de lehet hogy 0.5L-es üvegben van, szerintem 500-ból kijön, den nem most vettem utoljára.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
A forrasztó teljesítménye (W) pont azért fontos, mert attól függ, hogy mekkora tömegü, felületü anyagot tud felmelegíteni annyira, hogy azt forrasztani lehessen, vagyis a cin ne szilárduljon meg azonnal rajta, annak ellenéra, hogy melegítjük. A teljesítmény a hőfok értékét nem befolyásolja, lehet 15W-os is 250-300 fokos, de lehet egy 100W-os is úgyszintén, csak azzal egyszerre nagyobb tömeget tudunk ilyen hőmérsékletre átmelegíteni. Általánosan a 100W-os pillanatpáka a jól használható, de meg kell jól nézni, mert sok a bóvli a piacon, amit 100W-osnak adnak el, de legfeljebb csak az 50-et teljesíti. A valódi 100W-os elég méretes és súlyos, kiló körüli. Amelyikben nagyobb a transzformátor mérete az biztos, hogy nagyobb teljesítményü is.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Küldök egy kapcs rajzot mélen, amiben LED-ek vannak párhuzamos kapcsolásban. Az értékek 10 db. LED-re vannak számítva, a rajzon adott feszültséghez szükséges ellenállás értéke és teljesítménye. A 230V-os alkalmazás helyett inkább javasolnék transzformátoron, vagy egyéb tápegységen keresztüli alacsonyabb feszültségről való üzemeltetést. Bár elméletileg kellene mennie ennek is a megadott értékekkel, mivel szándékosan ebben az esetben alacsonyabb meghajtást számoltam ki a LED-eknek. Márcsak a hálózati feszültség veszélyessége miatt sem javaslom !!!
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
-
Batman2
őstag
Szevasz
A nagyobb eltérések problémásak csak, a gyakorlatban sokszor alkalmazok hasonlót, és semmi probléma vele már elég régóta. Már csak azért sem olyan gon, mivel elég nagy tulterhelést kibírnak a 20mA-es LED-ek és ha a meghajtás 20mA alatt marad, akkor ez egyáltalán nem probléma. Nagyobb eltérésnél is csak a fénye lesz más.
Egyébként nem tudom, hogy a LED-eknek van e egyáltalán megahatározott üzemórájuk, bár már tösszőr hallottam 20000 óra körüli értéket, szerintem egy nem, vagy nem jelentősen tulhajtott LED nem károsodik egyáltalán, levegővel enm érintkezik, nincs oxidációra lehetőség, nem is melegszik, ami rendszerint ismét szokta okozni az elektronikai eszközök tönkremenetelét De persze nem vagyok fizikus és a LED-ek megalkotója sem.
Üdv:
[Szerkesztve]Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasztok
Mindenkihez, aki nyákot tervez készíteni és még nincs kiforrott módszere!
A napokban egy áromkört terveztem és ahoz készítettem a nyákot elő. Ez eddigi akrill modellfestékes szokásomtól eltérően most a már régebben megvett kért elvileg maratásálló filccel próbáltam a rajzot felvinni a nyáklapra. Azt már közben is tapasztaltam, hogy igen sérülékeny a vékony lakkréteg, könnyen karcolódik és az egyes vonások az előzőt elkenhetik, ezzel hézagokat hagyva. De, gondoltam azért hogy a maratást legalább kibírja, mire xedjére végre (nagyjából) sérülésmentes volt a rajz. Maratás közben vettem észre, hogy pereg le rendesen a filc, pedig nem is a hátoldala, ahol az edénnyel érintkezve esetleges mechanikai hatás éreti, ahenm a szinén. Az alja persze mé rosszabb volt. Gyorsan kivettem a vas-kloridból, lemostam és ismét csak a jól bevállt modellfestékkel kentem be. Az már megmaradt rajta.
Konklúzió: Lehet, hogy a nyáklap sem volt tökéletesen tiszta, bevallom előtte nem mostam le, de akkorsem ajánlom a filcet, mert csak egy három betüs szóval tudom illetni: sz.r . Előrajzolásnak nem rossz, könnyebb utána kifesteni.
Megjegyzem, két filcet is próbáltam: a magyar még fogni is nehezen tudott a lapra, pedig kifejezetten erre a célra szánták, a másik külföldi ugyan sokkal jobban fogott rá és fedte a fóliát, de az is pergett a maratás alatt.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Kösz a linket, végigböngésztem. Azt tudtam eddig is, hogy IR LED-ek között vannak nagyobb teljesítményüek is, de én csak a 100mA-resről hallottam. Igen ezeknél már nem véletlenül van szó hűtésről és hűtőbordáról, mert ezek már melegednek és kb. ennek megfelelő mértékben öregednek is. Ebből is látszik, hogy kis terhelésnél és 30 fok alatti hőmérsékleteknél gyakorlatilag korlátlan az élettartam, ezt főképpen a hagyományos 20mA-es LED-ekre értem. De csak ha 100000 órát nézünk, már az is szinte végtelen.
Mindenesetre érdekesek, jó tudni róluk. Az még érdekesebb, hogy némely IR LED-nél még nehány 10 óra üzem után növekszik is a fénykibocsátás, sőt 20mA-res meghajtásnál vagy 10000 óráig folyamatosan nő a kibocsájtott fénymennyiség azonos táplálás mellett.
Ha nagy fényerőt akarunk, akkor jobb, ha a hagyományos LED-ekből egy világítótestet állítunk össze, mintegy LED-reflektorként. A LED-es fénysorompókban is lehet vagy 100db egy-egy hagyományos ízzós búra felületének megfelelően elhelyezve, és igazán jó fényt produkál mind a piros, mind a fehér. Százszor jobb, mint a vérszegény sárgás fényü ízzó (pedig azelőtt még kékes búra is van).
Én az autóm müszerfalában is átcseréltem az ízzókat LED-ekre, garantált, hogy nem mennek ki és jeleznek, ha kell. Sőt a műszerfal világítást is a régi 4W-os ízzó helyett három darab 3mm-es fehér LED-re bíztam. Azon is gondolkodom, hogy a fényszórókba való rossz helyzetfényízzók foglalatába beleépítek fehérledet ellenállással. Zseblámpaízzót már csináltam ilyen összeépítéssel. Akár be is lehet önteni múgyantával és bombabiztosan nem mozdul el, mitha gyári lenne. Csak arra kell vigyázni, hogy a LED búravégét ne érje mügyanta, mert a műanyaga felületét megmarja.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Nem hoszem hogy komoly bajt okozzon ez a kis átalakítás, bár a tápvezeték ellenállása egy kicsit növekszik a hosszával, de ha nincs sok kártya a gépben, vagy egyéb igen nagy terhelés talán nem probléma. Ha netán nem minden bekapcsoláskor indul azonnal a gép, akkor le kell szedned, mert az azt jelenti, hogy az átfolyó árom a vezeték megnövekedett ellenállása miatt már tul nagy feszültségesést produkál bekapcsoláskor, amikor a csúcsfogyasztás jelentkezik. Sok sikert!.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Ha fordított bekötéssel sem megy az a bizonyos, titokzatos fényü LED akkor felmerül bennem a kérdés, hogy egyáltalán üzemképes e az a LED? Vagy netán sikerült beszerezni egy infra vagy UV fényt produkáló LED-et, mert akkor nem is fogsz fényt látni.
Mi a válaszod???
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
#585
Batman2
őstag
Freddy TNT
#571
Batman2
őstag
válasz
Freddy TNT
#571
üzenetére
Kedves Freddy TNT!
Elég fellengzős ötleted van, no de nem ez az érdekes.
Nem kell megijedned, a LED-ek életideje gyak. korlátlan, csak ha maximumra, vagy tul vannak vezérelve, akkor mennek tönkre belátható időn belül. Meg a sepciális szupererősfényü LEDek. Ezeket nem ajánlom ilyen beépített alkalmazáshoz.
Egyébként ha egy 20mA-es LEDet csak 10mA-rel hajtassz, akkor biztos hogy tovább bírja mint amennyi idő alatt megunod az egészet. És a soros vagy párhuzamos kötés sem zavarja őket tulságosan. Lényeg, hogy csak azonos színü LEDet kössél akár sorba, akár párhuzamosan, az áromfelvétel mellett még ez érdekes. Ha számítógép tápról akarod üzemeltetni, akkor kötheted a 12V-os részére, ebben az esetben több LEDet is tudsz sorbakötni. Nem árt úgy tervezni, hogy mindíg valamivel kisebb feszültségre legyenek alkalmasak a sorba kötött LEDek, így még egy kisebb ellenállást is beköthetsz eléjük, ami fokozza a biztonságukat az esetleges rövidebb túlárommal szemben. Ha a +12V és a -12V-os fészültségü drótokat használod, akkor akár 24V-ra is lehet számolni a LEDeket.
A számtech. táppal kapcs. van még egy észrevételem/gondom, mégpedig tudtommal ezeknek akkor áll be a feszültségük a névleges értékekre, ha a megfelelő terhelést megkapják, ami LEDekkel nem biztos, hogy bekövetkezik, mert lehet, hogy tul kevesek neki. Szóval előbb próbálkozz, utána építs be bármit is!
Sk sikert!
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
#586
Batman2
őstag
Freddy TNT
#581
Batman2
őstag
válasz
Freddy TNT
#581
üzenetére
A padlócsempék közti fuga helyére rakhatsz például az akváriumok és egyéb üvegdolgok ragasztásához használt, átlátszó szilikonpasztát, de ha az úgy tulságosan átlátszó lenne, akkor keverhetsz bele megkötés előtt egy kis hintőport, vagy más fehér, pornemü semleges anyagot is keveset és akkor már tejes lesz és szórni fogja a fényt. De ezt is javaslom előbb kipróbálni valami mintadarabbal, a véglegesnek megfelelő vastagság, stb. értékkel.
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
A potméterek ellenállásást a teljes huzal, vagy ellenállásréteg értékében adják meg. Tehát a két végkivezetés között mérhető ellenállást. A csuszka kivezetése ezen érték és 0 ohm közöt változtatható.
Azt, hogy mekkora ellenállás szükséges, szerintem a korábbi üzenetekben már megvitattuk nehányan, nézd vissza a hozzászólásokat!
Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz
spetihun
#596
üzenetére
Szevasz
Nem valószinü, hogy megfeleljen a -5V a GND helyett. Ugyanis ha az egy áromkörben +5V-tal találkozik, akkor már 10V-ot kap az áromkör és garantált, hogy kifúj (+5V-GND - 5Vtáplálás, +5V- -5V - 10V-os táplálás, ez a külömbség). Üdv:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Nekem ugyanilyen problémám merült fel, amikor a második vinyót tettem a házba. Az egy MAXTOR , de az is igen melegszik. Mivel alatta méág van egy kis hely (kb. 2cm) aláraktam egy régi processzorhűtö (P3Celeron hűtö) ventillátorát az alkatrészekre fújó üzemmódban, a ventillátort leszedtem a bordáról. Semmi probléma, halk és hatásosan hűti az IC-ket, nyáron is csak legfeljebb 35 fokosak.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Üdv!
A LEDet nem igazán tudod ízzóval pótolni, mivel a LED max 20mA-t kaphat, de a kijelzésre használt LEDek rendszerint ennyit sem kapnak, ami pedig nem elég általában az ízzóknak, kivéve ha tudsz oolyat szerezni, amelyik 20mA alatt van.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
#634
Batman2
őstag
gromble_ziz
#630
Batman2
őstag
válasz
gromble_ziz
#630
üzenetére
Szevasz
A VGA csatlakozó bekötését fejből nem tudom, de ennek alkalmatos könyvben a csatlakozó kiosztását meg lehet lelni. Szerintem, ha minden vezetéket több áromkörös kapcsolóval átkacsolunk, akkor probléma nem lehet, de a másik hozzászólásban említett szellemkép lehet, hogy előfordul.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
-
Batman2
őstag
Sziasztok
And, vagy valaki más tud egy jó, legalább 15W teljesítményü 12V egyenáromú neoncső előtét kapcs rajzot?
Nekem csak kisebb teljesítményüek vannak és azok közül is több elég jelentősen tud melegedni már 6-7W-nál is.
Előre is köszi!
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Kösz az infót! Ja, párszor már én is tekergettem, de még máig sem untam meg, legfeljebb időnként félre teszem, de később aztán megintcsak nekilátok. Amint látom, ezek a kapcsolások ugyan olyanok, mint a kisebbek, csak nagyobb teljesítményben. Olyan változatot ismersz e, amelyik szintén ilyen kisfeszültségű, egyenáromú előtét, de a csö fütését is használja. Az energiatakaréskos 220V-os kompakt lámpák szerkezete ilyen, csak nem kisfeszültségben. Ha kültéri, hideg korülmények közti használatra szánom, akkor nem árt ha fűt is, legalábbis ezek a fűtés nélküli változatok 5-10 fok alatt már nehezen, vagy egyáltalán nem gyujtanak be. Persze az is lehet, hogy ami nekem van, annak tul kis teljesítményű az előtéte és hidegben ezért nem működik és nem ennek a fűtés nélküli módszernek a hibája. Javíts ki, ha valamit nem jól látok!
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Nem ártana tudni, hogy milyen színü ledben kellene az. Nem minden színben egyforma a fényerómax. A piros LEDeknél vannak a legerősebbek, bár manapság a kékek és a fehérek is igen erősek. A fehérek 7000-18000 mcd között vannak, a kékek is megvannak vagy 7000 mcd-sok. Bár a sárgában és zöldben is van elvileg 18000 mcd-s is. Egyébként a legtöbb jobb elektronikai alkatrész boltban lehet kapni. Itt nálink Debrecenben is van pár bolt, de szerintem feléd is, csak jobban körül kell nézni.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz
mr_ricsi
#769
üzenetére
Szevasz
Érdekes volt, amit írtál. Ténlyeg fototranzisztor lesz az átlag, nem arra készített tranzisztorokból is (pl.
C109), ha megbontjuk a tokozását és fény éri az Si lapkát? Úgy gondoltam, erre csak a kifejezetten fototranzisztornak készített példányok képesek.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
-
Batman2
őstag
Szevasz
Összeadod a LEDek nyitófeszültség értékét és ha az pont annyi lesz, mint a tápfeszültséged értéke, akkor elvileg lehet ellenállás nélkül, direktbe bekötni, de a gyakorlatban ezzel nagyon vigyázni kell, mivel itt akár pár század volt változás is befolyásolja a LEDek áramfelvételét, így könnyen a maximumuknak a sokszorosát vehetik fel, ami a tönkremenetelüket jelenti általában.
Tehát ebben az esetben is ajánlok legalább egy nehány ohmos ellenállást, ami korlátozza az átfolyó és felvehető aromerőt!
Így már nagyobb felszültségváltozásokat is átvészelhet károsodás nélkül.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Igen, külömböző színü LEDeket nem érdemes és ajánlatos sorba kötni, mivel az egyik jól, vagy tul erősen menne, míg a másik gyengén vagy éppen jól működne, de ez sohasem egyszerre következne be, tehát valamelyikkel mindíg baj lenne. Elvileg, ha közéjük teszel nehány ohmos ellenállát, akkor a feszültségesések jobban meg tudnak oszlani az egyes LEDekre megfelelő értékre, de a párhuzamos kötés, külön ellenállásokkal az igazán jó megoldás ebben az esetben.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
C109), ha megbontjuk a tokozását és fény éri az Si lapkát? Úgy gondoltam, erre csak a kifejezetten fototranzisztornak készített példányok képesek.
