Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz joecontra #10253 üzenetére
"Mi lehet a különbség egy BC 548 B és egy BC 560 B tranzisztor között?"
Alapvető különbség például, hogy az előbbi NPN, míg utóbbi PNP kialakítású. Ezen kívül határadatokban is bőven van eltérés a kettő között. Lényegében kevesebb bennük a közös (pl. azonos tokozás, vagy épp az, hogy mindkettő 'kisjelű' alkatrész), mint a hasonlóság.
"Illetve mi a különbség egy 100 mA és egy 1A tranzisztor között? Jól sejtem, hogy utóbbi combosabb?"
Ezek megint csak határadatok - szokásosan a kollektoráramra vonatkozóan -, és igen, a nagyobb áramú kivitel általában 'combosabb'. Nagyságrendi eltérés esetén már láthatóan különböznek, a jóval nagyobb áramot elviselni képes típusok nagyobb (akár teljesen fém, vagy legalábbis fém hűtőfelületet tartalmazó) tokban léteznek. A TO-92 jelű tokozás nem ilyen.
"Illetve egy 1 A tranzisztort lehet használni egy 100 mA helyett egy mini áramkörben?"
Attól függ: ha csak a határárama nagyobb, akkor esetleg lehet. Csakhogy egy tranzisztornak kismillió jellemzője és határadata van, amelyeket alkalmazáskor figyelembe kell venni. Erre példák: polaritás (bipolár esetén az említett NPN/PNP kivitel), térvezérlés (/MOS-/FET, esetükben N vagy P csatornás típus), határfeszültség (Uce_max vagy fetnél Uds_max), maximális eldisszipálható teljesítmény, bipolárnál áramerősítési tényező (h21e vagy 'béta'), határfrekvencia, meg egy csomó egyéb apróság, mosfeteknél például a gate-kapacitás, vagy épp a bekapcsolt csatorna ellenállása (Rds_on). Tehát a kérdés kicsit összetettebb annál, mint hogy "1A-es" tranzisztort teszünk a "100mA-es" helyére. -
And
veterán
válasz joecontra #10255 üzenetére
Ide aztán tényleg mindegy, hogy milyen (kisjelű, NPN) tranzisztort teszel. Semmilyen különleges követelmény nincs határadatokra, a kapcsolás működése kapcsolóüzemű, a H- és V-szinkronjelet kapuzza össze. A maximális kollektoráram néhány milliamper, a disszipáció elhanyagolható, és eleve néhány voltos szintű jelfeszültségekkel működik. A Q1-es lehet például BC547 (nagyon általános típus, még a legkisebb bétájú, "A"-jelű kivitel is nagyobb, mint 100-szoros áramerősítési tényezővel rendelkezik), de ugyanígy lehet BC546, BC548, BC182, BC183, BC184, BC337, BC338, PN2222 (hogy csak a TO-92-es tokkal rendelkezőket említsem). Más tokban például: 2N2222, 2N2219, stb.
"Arra gondoltam, hogy a BC548B nem is tudom hogy írjam talán családjában jöttek már ki újabb típusok és azok valamelyikével helyettesíteném."
Ilyen célra a 'régi' 20..30 éve kifejlesztett általános célú kapcsolótranzisztorok is megteszik, semmi különlegeset nem kell tudniuk.
"Igazából olyanra gondoltam, aminek hasonló az áramerősítése mint a BC548B-nek de nagyobb a tűrőképessége."
Mint említettem, ebben a kapcsolásban a Q1-nek nem igazán kell 'tűrnie' . -
And
veterán
válasz joecontra #10257 üzenetére
A cél elvileg az összetett szinkronjel előállítása (V-sync és H-sync jelek logikai VAGY kapcsolatával), probléma viszont, hogy a VGA-ról lejövő szinkronjelek polaritása nem minden felbontásnál ugyanaz. Ha jól veszem ki, ez az egyszerű egytranzisztoros kapcsolás is csak akkor működik helyesen, ha mindkét bemenő szinkronjel negatív polaritású (aktív alacsony szintű). Korrektebb megoldás: [link], innen: [link].
- Disszipáció: a tranzisztor által elfűtött teljesítmény, bipolárisnál Pd= Uce*Ic. Kapcsolóüzemben a legkevesebb a disszipáció, hiszen egy valós kapcsolón sem tud kialakulni teljesítmény ('kikapcsolt' esetben az átfolyó áram, 'bekapcsolt' állapotban pedig az eszközön eső feszültség nulla, bár félvezetős kapcsoló esetén ez utóbbi nem teljesen igaz a maradékfeszültség miatt). A maximális disszipáció (wattban megadva) határadat.
- Kollektoráram: az eszközön átvezetett, bázisárammal vezérelt, emitter felé folyó áram (fizikai áramirány szerint). DC-n közelítőleg megegyezik az emitterárammal (minél nagyobb az áramerősítési tényező avagy h_fe, annál jobban).
A kapcsolást TTL- (0 / 5V-os logikai-) szintű jelek vezérlik, a kialakuló legnagyobb emitter- (egyben közelítőleg: kollektor-) áramot az R3 ellenállás korlátozza. Valamennyi áram folyhat a kimenet (kompozit szinkron) felé is, de nem valószínű, hogy egy monitor vagy további jelfeldolgozó áramkör ezt a jelet agyonterhelné. A kapcsolásnak klasszikus értelemben vett "tápfeszültsége" sincs, vagyis azt a V-sync jel adja, ami bizonyosan messze nem terhelhető annyival, amennyi a tranzisztor tönkretételéhez (a maximális kollektoráram meghaladásához) elegendő volna.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz joecontra #10571 üzenetére
Mivel az általad belinkelt DAC egy párhuzamos bemenetű átalakító, a "digital red +/-" pedig valamilyen differenciális soros jelnek hangzik, nem tudod használni. Amúgy ez egy kicsit meredek így elsőre, hogy van 'valamilyen' jeled, és átalakító kellene hozzá. Mégis miféle, honnan származik, hová tart, mekkora sávszélességű, meg hasonló kérdéseket kellene először feltenni, és csak azután áramkört keresni a feladatra.
-
And
veterán
válasz joecontra #10582 üzenetére
"Melyik láb feleltethető meg a DVI-D RGB+- jeleinek?"
Még mindig ott tartunk, ahol korábban: a TDA8777 egy párhuzamos bemenetű DAC, a DVI-n (és a fizikai jeltovábbítás szintjén ikertestvér HDMI-n) pedig az egyes alapszínek adatait nagysebességű differenciális soros jelfolyam (TMDS) továbbítja -
And
veterán
válasz joecontra #10589 üzenetére
Ne legyen igazam, de ezt szerintem egyetlen integrált áramkörrel nem fogod megoldani. A DVI / HDMI elsődleges célja ugyanis nem az, hogy analógra, komponens jelekké alakítsd vissza. Bizonyára lehet játszani TMDS-párhuzamos átalakítóval, óragenerátorral, gyors párhuzamos video-DAC-kal, csak nagyon nem biztos, hogy megéri. Nyilván megvalósítható a dolog, hisz kapható ilyen dobozka, kész HDMI- (DVI-) analóg átalakító formájában, 1-200 USD-től kezdődően (skálázási képességgel együtt határ a csillagos ég), ami elég költséges megoldás: [link]. Valószínű, hogy nem egyetlen chip-et találnál bennük, még akkor sem, ha az audióhoz szükséges dolgokat nem számítjuk.
-
And
veterán
válasz joecontra #10593 üzenetére
De, az elmélet természetesen nagyon szép, csak ne lenne az a fránya gyakorlat. Szétnéztem, de nem láttam ilyen funkciójú áramkört egy tokba gyúrva. Ettől még természetesen létezhet, csak épp értelme nincs sok. Úgyhogy valószínűleg részfeladatokra kell bontani a dolgot, ahogy korábban említettem. (Igazán nem akarnálak megbántani, mert becsülöm a lelkesedést, de ez egy kicsit komplikáltabb dolognak tűnik annál, hogy keresünk egy néhány lábú tokot, vagy abból hármat, ráküldjük a 3 vagy 6 pár TMDS-data jelet, az egészet rákötjük egy dugasztápra, aztán a kimeneten megkapjuk az analóg RGB- vagy YPbPr-jeleket.) Kész áramköri rajzot a korábban linkelt dobozkáról sajnos nem találtam, de olyan sokat nem is kerestem. Esetleg egy olyan doksi birtokában többre mennél, bár nyilván nem csak egyetlen megvalósítása létezik. Ha nem kell scan-konverzió, az is valószínűleg nagyban egyszerűsíti a megoldást. De nagyon valószínű, hogy az még így sem egy veszek három speciális DAC-ot meg egy szinkron-szeparátort szintű lesz. Ahogy elnézem, ezek a gyors video-DAC áramkörök egytől-egyik párhuzamos bemenetűek, ami szintén nem véletlen.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest