Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #12781 üzenetére
Én nem azt kommentáltam. Könyörgésre ellenben megnézném oszcilloszkóppal és utána lehet kitalálnám. Addig nem tudom megmondani. És arról se vagyok meggyőződve (ezt se tudom), hogy van-e ott bistabil (mint áramkör, nem mint funkció) és az FETekkel van-e megépítve. Sajnálom.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12792 üzenetére
annak az „alharmonikusait" hallod valószínűleg
Alharmonikusok egyszerűen nem léteznek. Mindenhol azt tanítják/tanuljuk, hogy minden periodikus jel felbontható egy olyan Fourier sorozatra, aminek tagjai az alapfrekvencia és annak többszörösei. Nem szabad kavarni egy (valamilyen okból) moduláló jelet a harmonikusokkal.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12795 üzenetére
Akkor se tudtam és most se tudom.
Csak arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy az "alharmonikus" nem létezik mint fogalom se elektronikában. De van például húros hangszereknél, azt pedig nem a húrok, hanem a rezonáló doboz/tok produkálja.
Modulációs jelenségek ellenben létezhetnek, amiket te így nevezel. Én kimondottan a kifejezésbe kötöttem bele. Ezért nem kellene haragudnod.És ha már visszatértünk az IRDA porthoz, sejteném, hogy a kvarc fémtokja produkálhat ilyet.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12797 üzenetére
Maradjunk a cirpelésnél/cicergésnél, azt mindenki megérti, ha már tapasztalta. Ha (mechanikus) modulációs produktumról kezdünk beszélni, még hülyének néznek.
-
Lompos48
nagyúr
Érdemes elgondolkozni rajta.
Ugyanakkor van egy kérdésem: volt alsó frekvenciahatás az AM adásokban?
"NRSC-1, published in July 1998, embraced the age old challenge of high frequency audio quality in AM broadcasting. A modified 75 u/sec preemphasis/deemphasis curve was recommended, much like the long used system used in FM exciter and receiver designs. In addition, the standard recommended limiting audio bandwidth to 10 Khz (-30db @ 10.5 Khz., -40db @ 11.0 Khz., -50db @ 15. Khz.). This "audio masking" scheme reduced percentage of modulation at 15 Khz. down to as little as .32 percent. This produced substantially less 2nd adjacent channel sideband interference in wideband receivers..." [link]
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12804 üzenetére
Hamarosan ezt fogom megtanulni: [link]
Esterházy Péter könyveinél például szerintem nem használható.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12806 üzenetére
Ne légy benne olyan biztos
Hát próbáld meg! Van olyan mondat, hogy nem elég 2x elolvasni.
Nem ismerem a műveit, és engem nem hiszem, hogy veszélyeztetne az ilyenek fotoolvasása
Nem csak technikából áll ez a világ. Hál' Istennek.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12809 üzenetére
A legtöbb jóindulattal: várhatok majd tőled egy év múlva egy beszámolót a módszer eredményeiről? Komolyan!
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12889 üzenetére
...hiába hidegkatód, minimálisan melegszik...
Persze, hogy melegszik. A rajta eső feszültséget megszorzod az átfolyó árammal és ott a melegedés. Csak a katód nincs fűtve, ami még plusz hő lenne.
Ellenben ezek a LED-ek egyáltalán nem melegszenek szinte.
Most egyáltalán vagy szinte?
Minden melegszik, ha az említett szorzás elvégezhető és egyik szorzó sem nulla. -
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #12892 üzenetére
ok Csak azért kötök bele néha, hátha máskor elkerülhetőek lesznek a pontatlan fogalmazások.
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #12905 üzenetére
A gond csak az, hogy ha megkérdezted volna kezdettől (az ismeretek hiányában) hogy hogy/miért lehet szabni a szalagot ugyanezt a választ kaptad volna. Te pedig nem odaillő kijelentésekkel ugrottál neki egy olyan dolognak, amit nem ismertél. Ez pedig néha ledorongoló reakciókat vál(ha)t ki. Csak azért írom ezt, hogy máskor gondold meg kétszer, amíg az OK gombra kattintasz.
-
Lompos48
nagyúr
Hajlított plexirudacskákkal vagy vannak autumatizálásnál használt üvegszálkötegek, ahol egyetlen fényforrást vezetnek el N fototranzisztorhoz, amik optikai sorompókat alkotnak. Utóbbit 20 éve láttam utoljára egy SLEE gyártmányú tranzisztor-tokozó automatában. Ne kérdezd hol kereshetnéd, mert gőzöm nincs.
Ha elég merész vagy és nem sajnálod, a dobozra szerelsz klasszikus ledeket, az smd-ket pedig leforrasztod és szálakat viszel oda, ahova akarod.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz juhi1414 #13033 üzenetére
Ezt a funkciót általában egy újraindítható (retriggerable) monostabil áramkörrel lehet megoldani. Ami probléma: mennyire változatos időközökben érkeznek az impulzusok a csomagban és az, hogy az utolsó lefutó él után még eltart egy ideig amíg a kimenet is lefut (ha így megfelel, ezt még részletezni kell).
-
Lompos48
nagyúr
válasz juhi1414 #13037 üzenetére
Ehhez valami előrelátás (jóslás) kellene, ami egyáltalán nem egyszerű.
Én 2 utat látok:
- analóg késleltetés hosszú tápvonalon, ahol a késleltetett jelet használnád a most hasznos jel helyett. Így a hasznos jel hamarabb történik és lehet belőle "jósolni" a késleltetetthez képest. Ezt ellenben nehéz megvalósítani alacsonyabb frekvenciák esetén (jó és nagyon jó oszcilloszkópoknál használják.
- ugyanezt egy (nagyon) gyors digitális feldolgozással.Utólag látom a rajzokat. Jó lenne látni időben kb. hol mozognak a jelek.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz juhi1414 #13047 üzenetére
Amik aztán kapuzva vannak. A kapu jel ellenben már alkalmazásfüggő, vagy nem?
Még valami. Azt írtad, hogy áramgenerátor(oka)t vezérelsz. A legegyszerűbb elképzelésem szerint akkor a fűrészfogak amplitúdója frekvenciafüggő, tehát ugyanolyan sebességgel rövidebb idő alatt "rövidebb" feszültségre fut fel a jel. Vagy van valami, amit nem veszek észre? Vagy az említett 20-200kHz-es frekvencián a bemeneti impulzusok szélessége változatlan és a kitöltési tényező változik csak?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz juhi1414 #13049 üzenetére
Valamit nem értek. A bemenő jelek pozitív éle indítja a kimeneti fűrészfog rámpáját (lejtő, növekedés... angolul ramp) miután ugyanaz az él vet annak véget is. És ezt úgy hogy mindig ugyanakkora a csúcsfeszültség, ameddig felfut és ugyanakkor ez attól független, hogy a bemeneti jelek milyen szaporasággal érkeznek. Itt valami nem klappol...
de ez még sok fejtörést fog okozni.
Már okozott... Jó agymenést.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #13070 üzenetére
Ott valami hiba van. Olyan LED nincs (nem is lesz), csak ha éppen nem világít a kis feszültség miatt...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz slashing #13075 üzenetére
Boltot nem tudok. De valószínűleg nem fogsz olyat találni. Mivel általában 12V-ról táplálhatók ezek a szalagok, a leggazdaságosabb a LEDek hármanként csoportosítva szerelni, így minden csoporthoz egyetlen ellenállás kell és az "elpazarolt" teljesítmény is minimálisra csökkenthető. A színválaszték is elég szűkös meg aztán kinek a kívánsága szerint válogatnák azokat sorba. Ilyen kialakítás - gondolom - egyéni szereléssel oldható meg, de a szalagra szerelés már nem könnyű házilag, márcsak anyaghiány miatt sem.
Amit linkeltél, ahhoz már több elektronika kell és nem egy hobbiszintű konstrukció.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #13103 üzenetére
Egyenáramnál nincs földelés - pólus katód van.Az egyenirányító katódjáról kapjuk! Nem tudom ki találta ki a földelést!
Na ne! Hol tanultál ilyen okos szöveget?
Egyenáramnál nincs földelés, ha nem kötik valamelyik pólust a földre. Alkalmazás függvénye. Katód pólus... olyan nincs. A katód a dióda egyik lába, vagy az az elektróda, amit elhagynak az elektronok egy elektromos rendszerben. Az egyenirányító katódja általában a plusz pólust adja. A földelést egy (vagy több) okos ember találta ki, aki ismerte a hasznát is.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Wind-Storm #13139 üzenetére
Nem feltétlenül. A táp kapcsolásától függ. Legtöbb, amikor egy határt elér leszabályozza a feszültséget. Rövödzárnál pedig kénytelen ezt tenni. Más típus visszaveszi a feszültség mellett az áramot is, ennek a típusa a fold-back. Így néz ki:
Amit te akarsz, azt a legjobb 2 műszerrel (áram és fesz.) meg egy változtatható terheléssel (reosztát) lehet. Csökkented a terhelés ellenállását (tehát növeled az áramot), amíg a kimeneti feszültség csökkenni kezd. Itt leolvasod az áram értékét és ez lesz az.
-
Lompos48
nagyúr
válasz eXtase #13169 üzenetére
Igen, csak a schottky záróárama kicsi...
És az miért baj?
De ha schottky kerül bele akkor mindenképpen kell egy kondenzátor utánna
Miért a Schottky esetében (csak), vagy egyáltalán?
...a PC 5V ágában többet lehet mérni álltalában mint 5V....ahol az USB -n 5,2V - 5,3 is volt...)
Az gáz! Vagy nem jól mér a műszered.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz eXtase #13173 üzenetére
Ha a záró árama kicsi, az azt jelenti, hogy záró irányban is hamarabb kezd el vezetni mint egy SI vagy Ge dióda, tehát hamarabb következik be a letörés!
Hát nem! Esetleg ha zárófeszültséget írtál volna, akkor én - esetleg - rábólintottam volna.
Minden diódának van egy minimális visszárama mivel egyik sem ideális eszköz, de a schottky -nak alapból nagyobb még ezek fejében...
(azért nem ártana ismerni a schottky felépítését és a működési elvét, karakterisztikáit, felhasználását, stb... )Ezekért az információkért örök hálával tartozom. Húsz évig gyártottam, mértem diódákat.
Még olvasgass... úgy általában, ahogy az USB-n mért feszültségről is írtál.Na miért is? Ha neki az USB csatlakozón keresztül(!) sikerült az alaplapi alkatrészeken áttermelni annyi áramot, hogy a PWR LED -et villogtassa...
Szép teljesítmény!
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz eXtase #13177 üzenetére
Semmi gond, de ha látod, hogy hibáztál és kifutottál az időből, akkor nem hagyod annyiban. Írsz még egy sort vastagon mea culpá-zva. Ha nem, kezdőket vezethetsz félre.
Az USB feszültésg viszont igaz történeten alapszik.
Ezt sem cáfoltam. De pechedre azt is odaírtad, hogy általában. Nem kellett volna. Az már nem lehet igaz.
-
Lompos48
nagyúr
válasz eXtase #13181 üzenetére
Fogjuk rá, hogy rehabilitáltad magad. Attól még a kisördög nem hagy, hogy ne adjak néhány plusz információt:
Igaz, hogy a záróirányú szivárgási áram (Ir) nagyobb, mint a mezei diódák esetében. Ugyanakkor a legtöbb hétköznapi alkalmazásnál ennek semmi jelentősége, sőt hátránya sincs.
Az általad idézett információk a letörési feszültségről idejemúltak. Közönséges kapcsolóüzemű tápokban manapság a hálózat közvetlen egyenirányítását olcsón kapható Schottky diódák végzik. Példa: [link1]
Csemegeként még vannak jobb eredmények is:
500 vagy egyenesen 2000V-os Vr, igaz arany és platina is kerül beléjük: [link2]
vagy akár 7.5kV, amiben már gyémánt is van: [link3]
Nem bosszantás volt a célom, csak felhívás óvatosabb kijelentésekre/ fogalmazásokra.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz #83381760 #13182 üzenetére
Ideális az eloxálás (elektromos oxidálás). Ez az alumíniumot mindig bevonó oxidréteg festését jelenti. Mivel a létező oxidréteget használja, nem visz fel pluszba festékréteget és így előnyösebb minden festésnél.
Következő kérdésed az lesz/lehet: hol lehet ilyet csinálni? Nem tudom, de rákeresve az eloxálásra valószínű, hogy számos cégre, vállalkozásra bukkanhatsz. Csak egy példa. -
Lompos48
nagyúr
válasz eXtase #13208 üzenetére
Máskülönben hogy kapcsolnál össze párhuzamosan két áramforrást, ha a kapocsfeszültségek nem egyenlők? Erre vannak a rezisztív tagok (is)...
Két áramforrást nyugodtan, bármikor és a 2 áram összeadódik. Elméleti feszültségtartalékuk végtelen, akárcsak belső ellenállásuk. De az előzményekben 2 pucér feszültségforrásról és azok párhuzamosan kötéséről volt szó. Minden rezisztív vagy dióda nélkül. De hadd' ne fojtassuk a villamossági leckéket. Te kérted ki magadnak, hogy csak egy hub-ról van szó. OK?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz GNKING #13219 üzenetére
Hűha! Találtam egy olyan stabilizátort, amit nem nagyon köröz le sok konkurens.
El nem tudom képzelni, hogy lehet(ne) beszrezni...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz andrade #13269 üzenetére
amit eloxálásnál visznek rá csak rosszabbul vezeti a hőt
Nem kontrázok, de annyira emlékeztetnék, hogy nagyon sok (legtöbb) hővezetőpasztának egyik alkotóeleme (ami a fehér színt adja neki) az alumíniumoxid (Al2O3). Ha gondot jelentene biztos mást kevernének bele.
Dural - kemény alumínium ötvözet (dur...!), amit mechanikai ellenállás (keménység) elérésére alkottak.
Termikusan: tiszta alumínium 226 W/mK, duralumínium (Al95/Cu 4/Mg1) 147 W/mK. Arról nem is beszélve, hogy a kedvezőbb megmunkálhatóság szempontjából ugyancsak az előbbi a preferált anyag. A duralnak a korrózióval szembeni ellenállása is alacsony.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen