-
GAMEPOD.hu
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Sokan megkerestetek ebből a fórum topikból különböző kéréssekkel a Magyar Állampapír Kalkulátor kapcsán, a kérések egy jó részét már sikerült is megvalósítanom. Ezúton is köszönöm azoknak, akik segítettek ötleteikkel, és örülök neki, hogy ilyen sokan használjátok.
Mivel mostanában különösen sok kérést kaptam arra vonatkozólag, hogy lehessen kalkulálni a Diszkont Kincstárjeggyel, illetve a "6 évesített" PMÁP/PEMÁP állampapírokkal, nem várhatott tovább a dolog, elkészült a fejlesztés.
Még csak a béta felületen érhető el, itt: https://allampapirkalkulator.hu/beta2
Úgy gondoltam, hogy először Nektek mutatnám meg, még egy erősen béta állapotú fejlesztésről van szó. Sokat még nem volt időm tesztelni, arra kérnélek Titeket, hogy segítsetek a következő dolgokban:
1. Annak ellenőrzésében, hogy jól számol-e a 6 éves papírokkal, illetve a Diszkont Kincstárjeggyel.
2. Érthető-e a működés? A DKJ-hoz még biztosan kell egy jobb leírás, példákkal megtűzdelve. De pl. a kapcsoló, amivel az 5 és 6 éves papírok között lehet váltani, milyen?
3. Nem esik-e szét az UI az új blokkok beemelése miatt? Teszteltem már pár böngészőben és mobilon, de általában mindig van legalább egy kombináció, amin valami elcsúszik.
Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket!
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Élesítettem a Magyar Állampapír Kalkulátor új verzióját (3.1.0).
Changelog:
- Már lehet számolni a 6 éves lejáratú PEMÁP és PMÁP papírokkal.
- Frissültek az inflációs mutatók a legújabb előrejelzések alapján.
- Lehet számolni Diszkont Kincstárjeggyel is.
- Mobilos optimalizációk.
- UI finomhangolás.Készítettem továbbá egy részletes leírást az Állampapírok menüpontban a Diszkont Kincstárjegyről, amelyben igyekeztem választ adni az itt (is) felmerülő kérdésekre vele kapcsolatban, pl. idő előtti visszaváltás kapcsán.
Jó számolgatást. Minden hibajelzést, ötletet szívesen fogadok.
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Elindult az új, 3 éves PMÁP sorozat (2026/J), amely valójában több, mint 3 éves (~ 44 hónap). Ennek megfelelően módosítottam a Magyar Állampapír Kalkulátort, megadható, hogy az adott sorozat 36 vagy 44 hónap lejáratú-e (alapértelmezettként az utóbbi van beállítva).
Kérlek, ha hibát találnátok, jelezzétek.
https://allampapirkalkulator.hu
Szép napot!
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Egy nagyon sokak által régen várt funkció került be a Magyar Állampapír Kalkulátorba:
Megéri-e meglévő MÁP+ papíromat másba forgatni?
Egyelőre a tesztoldalon érhető csak el: https://allampapirkalkulator.hu/index2
Már meg lehet adni a meglévő MÁP+ papírod kamatozásának kezdőnapját, és a kalkulátor kiszámolja, hogy megéri-e most eladnod és venned helyette más valamit.
Lenne egy kérésem is Felétek: segítsetek kitesztelni, írjátok meg, hogy logikus-e, érthető-e a működés, min változtatnátok esetleg.
Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
válasz Lex Icon #71556 üzenetére
Szia!
Köszönöm, hogy megnézted!
60 hónapra állítva valóban nem működött az összehasonlítás, de most már megy az is.
Igen, egész hónapokat néz, hogy könnyebb legyen vele számolni, de a napokban kifejezett eltérés úgy gondolom, csak apró pontatlanságot eredményez, a döntésben nem befolyásol.
Számol az idő előtti eladási díjjal is (ha az van bejelölve, hogy nem kamatfizetési időszakra esik az eladás), ezt most egyértelműsítettem az eredményoldalon.
Valóban neked kell jól beállítanod a kamatozás kezdőnapját, de beépítettem nagyon sok ellenőrzőképletet, hogy a lehető legkisebb legyen a hibázás lehetősége. Persze, ha nem jó dátumot adsz meg, azzal nem fog tudni mit kezdeni, de azért több mindenre is figyel az algoritmus, pl. nem lehet 5 évnél régebbi a kezdőnap stb.
Szívesen veszem a további visszajelzéseket is, még mindig csak a tesztoldalon érhető el az új funkció: https://allampapirkalkulator.hu/index2
@Livius: Némi támpont lehet eseleg az említett új funkciója a Magyar Állampapír Kalkulátornak, amiben meg tudod nézni, hogy a tervezett eladás dátumáig még mennyi lenne a hozama a meglévő MÁP+ papírodnak, és ezzel szemben más papíronak mennyi.
Szép napot!
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
válasz allampapir #71564 üzenetére
Csak egy gyors jelzés: élesedett az állampapír kalkulátorban a "Megéri-e meglévő MÁP+ papíromat másba forgatni?" funkció.
-
allampapir
csendes újonc
válasz Lex Icon #72040 üzenetére
Köszönöm, hogy felfedezted a hibát! Az elmúlt napokban módosítottam a kalkulátor kódján, hogy a jövőben könnyebb legyen megoldani, ha változtatnak egy új papír futamidején és egy hiba került a gépezetbe. Miután "lejárt" a 36 hónap, újra az 1. évi inflációval számolt (vagyis a 2022. évre vonatkozóval), így jobb eredmény jött ki, mint kellett volna. Ezért volt az, hogy 37 hónap alatt pontos volt. A hibát kijavítottam, futtattam is egy számolást arra, amire Te, és már 26,13%-ot hoz. A .27 eltérés abból adódik, hogy napra pontosan számoltál, a kalkulátor pedig teljes hónapokkal dolgozik.
Reméljük ilyen nem lesz, de ha a jövőben is találsz/találtok hibát, megköszönöm, ha jelzitek, elsősorban a kapcsolat@allampapirkalkulator.hu címen, de igyekszem figyelni a topikot is.
Köszi még egyszer és szép estét!
-
allampapir
csendes újonc
válasz üzenabakusz #72054 üzenetére
Igen, ezen már gondolkodtam hogy lehetne megoldani. Attól félek, hogyha betennék plusz egy sort a nettó nyereség alá, az sokakat megzavarna, a visszajelzésekből tudom, hogy pl. a vásárlóérték jelentése nem mindenkinek világos. Nem tudom, hogy lehetne úgy megmutatni ezt az említett 137 980 Ft-ot, hogy ne gondolják azt sokan, hogy nominálisan ennyi lesz a hozamuk, így is sok kérdés arról szól, hogy az tényleg nettó összeg-e ami ott van, vagy le kell még belőle vonni valamit. Ha erre van valakinek egy jó megoldása, akkor szívesen beépíteném.
Mi lenne, ha csak a Párnaciha magyarázatát egészíteném ki?
-
allampapir
csendes újonc
válasz Ringman #72915 üzenetére
Megerősíthetem. Az állampapír kalkulátor "Megéri-e meglévő MÁP+ papíromat másba forgatni?" funkcióját egyre többen használják. Szerintem a legtöbben, akik informáltabbak, DKJ-t vesznek most, legalábbis az most a 2. legfelkapottabb funkciója a kalkulátornak.
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Készítettem egy rezsiköltség kalkulátort, amellyel a rezsicsökkentés átalakítása utáni várható áram- és gázdíjak számolhatók ki.
Még béta változat, épp, hogy elkészült, viszont szeretném kikérni a véleményeteket, hogy mit lenne még érdemes megoldani benne: https://allampapirkalkulator.hu/rezsikalkulator
Köszönöm.
-
allampapir
csendes újonc
válasz korcsi #73586 üzenetére
Igen, talán nálunk is így lesz, csak amíg nem ismertek a részletek, nem akartam feleslegesen dolgozni vele Ha így lesz, akkor hogy is kéne? Az áram ára bontódjon három felé: energiadíj, rendszerhasználati-üzemeltetési díj, elosztói alapdíj. Az utóbbi havonta egy fix összeg, az első kettővel meg szorzom a kWh-t. A gáznál meg egy fix összegű alapdíj, illetve egy gázdíj, amivel szorzom a köbmétert.
Szerk: de sokan számoltok! Túl vagyunk a 200-on pár perc alatt
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Én ezt azért nem tartom valószínűnek, mert megy bele havonta tíz/száz milliárd, és ha abbahagynák az emberek a vásárlást (ilyen hír hatására a legtöbben abbahagynák), akkor pont, hogy még kevesebb és kevesebb pénz folyna a kasszába. Azért is tolják ennyire óriásplakátokon, mert most nem állhat meg a körforgás.
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Jó reggelt!
Frissítettem a Rezsiköltség kalkulátort, már külön lehet kezelni a számla energiadíj részét és a többi (elosztói alapdíj, rendszerhasználati díj). Ez valószínűbb kimenete a rezsicsökkentés-átalakításnak, és így már kevésbé lesznek fájók az eredmények.
A https://allampapirkalkulator.hu/rezsikalkulator oldalon érhető el.
Visszajelzéseket szívesen fogadok.
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
-
allampapir
csendes újonc
✅ Jó hír érkezett! Várhatóan más szabályok vonatkoznak azokra, akik ⚠️CSAK ÁRAMOT fogyasztanak, ❌GÁZT NEM vagy csak keveset!
(Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Kossuth rádió, Vasárnapi újság c. műsor)
Rezsiköltség kalkulátor itt, az újabb fejlemények nyomán folyamatosan frissítve: https://allampapirkalkulator.hu/rezsikalkulator
Személy szerint én számítottam rá, abszurd lett volna, ha a modern, elektromos fűtéssel rendelkező lakások ekkorát szívnának, csak azért, mert ők nem használnak gázt (mintha muszáj lenne).
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Az imént tisztáztam telefonon az Államkincstárral a DKJ adózási ügyet, és valóban nem kell adót fizetni lakossági ügyfeleknek, akkor sem, ha idő előtt kerül értékesítésre a papír. Érdekes adalék: az allampapir.hu-n fent lévő információk a Kincstár elmondása alapján nem mindig tekinthetők megbízhatónak, mert nem a Kincstár kezeli az oldalt.
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Frissítettem a Rezsiköltség kalkulátort, lehet benne különböző tarifákkal számolni, gyermekek száma is megadható már, mind aktuális érték: https://allampapirkalkulator.hu/rezsikalkulator
Ha hibát találnátok, megköszönném, ha jeleznétek, elsősorban a lap alján lévő Visszajelzés menüpontban.
Jó számolást!
-
allampapir
csendes újonc
Sziasztok!
Sokszor előkerül a megtakarítások kockázatértékelése kapcsán a manyup-ügy, amely körül nagyon sok a félreértés, és ez nagyon káros az öngondoskodásra nézve. Erre válaszul írtam egy cikket, várom az észrevételeket.
Így nem lopták el a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat
Magyarországon kifejezetten magas a megtakarítást készpénzben tartók aránya, a lakosság nagyjából 40%-a készpénzben vagy bankbetétben tartja a megtakarítását. Ezek a megtakarítások folyamatos reálértékveszteséget szenvednek el. Ez azt jelenti, hogyha valaki idén január 1-jén félretett készpénzben 1 millió Ft-ot, annak a reálértéke jövő január 1-jén a 900 ezer Ft-ot sem fogja elérni, tehát több, mint 100 ezer Ft lesz a reálveszteség. Minél hosszabb az időtáv, annál nagyobb a veszteség. Ennek a jelenségnek sajnálatos velejárója, hogy sokan hiába próbálnak spórolni és félretenni, azt látják, hogy megtakarításuk egyre kevesebbet ér, ami elveheti a kedvüket a további megtakarítástól.
Több oka is van, hogy sokan inkább készpénzben tartják a megtakarításukat, és még a legkockázatmentesebb, legkönnyebben elérhető, állami garanciával rendelkező állampapírokat is elkerülik. Az okok közül jelen cikkben egyel foglalkozom: a magánnyugdíjpénztári ("manyup") vagyon államosításával.
Nagyon sok, állampapírral vagy egyéb befektetéssel kapcsolatos hír vagy cikk alatt előkerül a hozzászólások között a manyup államosítása („ellopása”), amelyet a hozzászóló párhuzamba állít az állampapírok kockázatával. Ez azt jelzi, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon 2011-es államosítása, és az azt övező rengeteg tévhit, valamint hozzá nem értésből vagy politikai indíttatásból származó félrevezető kommunikáció rendkívül nagy kárt okozott az emberek öngondoskodásra ösztönzésének és pénzügyi tudatossága fejlesztésének folyamatában, amelyre a rendszerváltozás után különösen nagy szükség lett volna.
Ebben a jelenségben a legszomorúbb, hogy egy fatális félreértésről van szó, a manyup vagyont nem lopta el az állam. Nézzük, mi is történt valójában.
Az 1989-es gazdasági és társadalmi összeomlás után (17%-os infláció, a munkanélküliség és a nyugdíjasok számának robbanásszerű emelkedése) valamit lépni kellett. A Világbank (World Bank, Washingtonban székelő pénzügyi intézmény) felől volt egy erős politikai nyomás arra, hogy az általuk, 1994-ben kidolgozott hárompilléres öregkori ellátás rendszerét Magyarország is átvegye (a többi posztkommunista országhoz hasonlóan). Az akkori Horn-kormány 1998. január 1-jére kidolgozott és elfogadtatott egy, a Világbankéhoz hasonló modellt, de a magyar megoldásnak voltak sajátosságai, amelyekért sok kritikát is kaptak akkoriban.
Az új rendszer első pillére az állami felosztó-kirovó rendszer volt, amely lényegében a most is érvényben lévő állami nyugdíjrendszer, a második volt a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság, a harmadik pedig az adókedvezménnyel is támogatott öngondoskodás (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár stb.). Mára az első és a harmadik maradt meg.
A Világbank modelljének alapvetése, hogy a "régi", felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek visszafogják a gazdasági növekedést, mivel ahogy egyre több a nyugdíjas, a költségvetési hiány is egyre magasabb lesz, ami gerjeszti az inflációt. Az elgondolás szerint ebből a "hárompilléres rendszer" jelenti a kiutat, amely szerint a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe kerülő járulékot (1989-ben ez 7% volt) fokozatosan át kell irányítani a gazdasági élet egyéb szereplőihez, nevezetten a bankok és biztosítótársaságok által alapított magánnyugdíjpénztárakhoz, ezzel levéve a terhet és felelősséget a költségvetésről.
A Világbank hárompilléres modelljének volt egy erős felfutási ideje, amikor nagyon sok országban átvették kisebb-nagyobb módosításokkal, ám a 2008-as világválság után csökkent a népszerűsége, mivel a nyugdíjalapok nagymértékű veszteségeket szenvedtek, ezzel megmutatva, hogy bár a második pillérnek vitathatatlanul van előnye, egyúttal kockázatnak is ki van téve a befektetett tőke. A világválságot követően lecsökkent a hárompilléres modell népszerűsége, és a korábban bevezetést fontolgatók továbbra is távol maradtak, a bevezetők közül pedig többen kivezették (pl. Csehország, Magyarország) vagy jelentősen átalakították (pl. Lengyelország) a Világbank által ajánlott modellt. Ma már látható, hogy a Világbank akkori modellje hosszútávon nem működött volna, egyrészt nagyon magas volt a rendszer működési költsége, másrészt voltak olyan portfóliók, ahol a realizált hozamok nem érték el az inflációt, harmadrészt nem voltak kidolgozva a jövőbeli nyugdíjazási szabályok, negyedrészt a kisebb-nagyobb gazdasági válságok negatív hozamokat termeltek a pénztártagoknak, így kiszámíthatatlanná téve a rendszert.
A 2008-as világválságot követően a Magyar Kormány bejelentette, hogy a bő 10 évet megélt hárompilléres rendszert átalakítja, és az ez idő alatt, a második pillérbe fizetett nyugdíjjárulékokat visszairányítja az első pillérbe. Ennek egyik legfőbb oka volt, hogy a 2008-as világválság rendkívül nehéz helyzetbe hozta a költségvetést, és az sem segített, hogy az akkori nyugdíjasok pénzét biztosító nyugdíjalapban állandó lyuk keletkezett, hiszen 1998-tól az aktív keresők a nyugdíjjárulékuk jelentős részét már a magánnyugdíjpénztárakba fizették, nem a költségvetésbe. Évekkel később, amikor ők lettek volna nyugdíjasok, ez már nem lett volna gond, hiszen a manyup-ból kaptak volna nyugdíjat, viszont az átmeneti időszakban a havi kb. 30 milliárd forintot a költségvetésből kellett kipótolni, hiszen a manyup miatt nem folyt be elég pénz az állami nyugdíjalapba, amelyből a nyugdíjakat fizették. Ez növelte a világválság miatt amúgy is magas költségvetési hiányt, ami pedig az inflációt gerjesztette, és Görögország államcsőd-közeli helyzete is sokakban keltett aggodalmat.
A hárompilléres rendszer megszüntetése lavinát indított el, és nemcsak a kormányzat kommunikációja volt félrevezető és kapkodó, de az ellenzékben lévő politikusok is igyekeztek hasznot húzni a helyzetből, és szándékosan ferdítettek a tényeken, főként azt követően, hogy lezárult a nyugdíjrendszer átalakítása és sokan csalódásuknak adtak hangot. A politika tehát óriásit hibázott, mert mindennek az lett az eredménye, hogy az egyébként sem fejlett pénzügyi kultúrával és ismeretekkel rendelkező magyar társadalomban eluralkodott a pánik, és jelentősen csökkent az államba, de úgy általában véve is a különböző megtakarítási és befektetési formákba vetett bizalom, ami csak az elszegényedést és a nyugattól való távolodást erősítette.
Itt kanyarodnék oda vissza, hogy az egészben a legszomorúbb, hogy fatális félreértések soráról van szó, az állam nem lopta el senkinek a pénzét.
Amikor a Horn-kormány 1998-ban törvénybe foglalta, hogy a kötelezően fizetendő nyugdíjjárulék egy részét kötelező jelleggel a főként bankok és biztosítótársaságok által működtetett magán-nyugdíjpénztárakba kell fizetni, azt is törvénybe foglalta, hogy a pénztári tagoknak le kell mondaniuk a korábbi nyugdíjjogosultságuk egy részéről. A Kormány 2011-ben, a középső pillér kivezetésekor ezt a jogszabályt némiképp kiforgatva azt kommunikálta, hogy a manyupban maradók csak a manyuptól fognak nyugdíjat kapni, az állami rendszerből nem, mivel hiába fizeti utánuk a munkáltató továbbra is a 24% szociális hozzájárulási adót, "kiszerződnek" a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszerből, mivel a 10% nyugdíjjárulékot továbbra is a manyupba fizetik, így nekik nem jár a közösből. Így a maradóknak jelentősen lecsökkent volna a nyugdíjuk.
Ez a kommunikáció azt eredményezte, hogy a pénztártagok 97%-a átlépett az állami rendszerbe. Az átlépőknek az addig befizetett nyugdíjjárulékát a manyupoknak át kellett utalniuk az államkasszába, az évek során keletkezett reálhozamot pedig a kilépő pénztártagok számlájára kellett átutalniuk vagy igény szerint készpénzben kifizetni számukra. Voltak olyan manyup portfóliók, amelyekben nem keletkezett reálhozam az évek során, vagy azt elvitte a 2008-as világválság, ezért nem mindenki számíthatott a reálhozam kifizetésére (hiszen nem volt mit kifizetni). Ha valakinek negatív hozama volt, azt az állam kompenzálta az átlépéskor, tehát úgy vette, hogy legalább az inflációval megegyező hozamot szerzett az évek során, így nem fog kevesebb nyugdíjat kapni az állami rendszerből, mint mások.
Itt rögtön két súlyos hibát is láthatunk:
Egyrészt, valószínűleg a Kormány sem gondolta komolyan, hogy a maradók csak a manyuptól fognak nyugdíjat kapni, mert az év végére a manyupban maradók 10%-os nyugdíjjárulékát is átirányították az államháztartásba, és ezzel feloldották azt a szabályt, hogy a manyup-tagok "kiszerződnek" a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszerből. Ettől még továbbra sem lett senki pénze "ellopva", de ez a húzás biztos, hogy nem erősítette az államba vetett bizalmat.
Másrészt, a reálhozamok kifizetését követően több millió ember ölébe hullott több százezer vagy akár több millió forint nem várt vagyon, amely valójában a nyugdíjuk része lett volna, de nagyon sokan ahelyett, hogy befektették volna, elköltötték, ami amellett, hogy a nyugdíjaskori kilátásaikat rontotta, az inflációt erősítette.
Volt egy harmadik ígéret is: az egyéni számlák. A sajtó híradásai alapján ez úgy nézett volna ki, hogy mindenkinek nyitnak egy saját számlát, amelyre áthelyezik a manyupból kivont nyugdíjjárulékok összegét, és ugyanúgy örökölhető lesz, mint a személyes bankszámlákon lévő vagyonok. Itt nemcsak a kormányzati kommunikáció hibázott, de a sajtó is, akik a konkrétumokat hiányában a saját elgondolásaik alapján egészítették ki az értesülést. A Kormány valójában soha nem mondta ki nyíltan, hogy ez így fog működni, legfeljebb homályos utalásokat tett rá. Idézem a 2010. december 22-én elfogadott nyilatkozat vonatkozó részét: "[...] garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíjpénztári tagoknak [...]". Az öröklés kapcsán pedig így fogalmaztak a Kormány honlapján: "Az állami rendszerben a nyugdíjas elhalálozása esetén rokona bizonyos hozzátartozói ellátásokra lesz jogosult (özvegyi járadék)".
Megint hiba: vélhetően szándékosan félremagyarázható kommunikáció. Az egyéni számlák ugyan létrejöttek, a 2012-től történő befizetések nyomon követhetők (https://egyeniszamla.onyf.hu), de a legtöbben nem erre gondoltak. A tb-nyugdíjnak pedig tényleg vannak az örökléshez hasonló elemei, az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék, de az öröklés alatt csak nagy jóindulattal érthetjük ezeket.
Ami viszont mindezek ellenére sem történt meg, az a nyugdíjak ellopása, amire sokan hivatkoznak, ha a megtakarítások és befektetések biztonságáról van szó.
Látjuk, hogy a manyupból való kilépésre ösztönző, nem túl elegáns kormányzati kommunikáció ellenére az állam senkinek nem vette el a saját döntéséből, az adózott jövedelméből befizetett megtakarítását vagy reálhozamát. Ahogy azelőtt és ahogy jelenleg is, a nyugdíjjárulék fizetése kötelező. Akár a manyupban marad valaki, akár az állami rendszerbe lép, az aktív évei alatt befizetett nyugdíjjárulékaiból fog nyugdíjat kapni. Az előbbi esetben a manyup a feladó, az utóbbiban a Kincstár. A két fél megbízhatóságáról folyhat csupán vita: a Kincstár vagy a magánnyugdíjpénztárak számláján van-e nagyobb biztonságban a kötelezően fizetett nyugdíjjárulék. Erre egyértelmű választ nem lehet adni. Amikor a gazdaság stabil, akkor viszonylag jó hozamot érnek el a magánnyugdíjpénztárak (bár nem minden portófiló infláció fölöttit), amikor viszont válság van, akkor könnyedén mínuszba fordul a hozam, és veszteséget termelnek a pénztártagoknak (idén sok portfólió 10% fölötti mínuszban van).
Mindebből a legfontosabb tény, hogy bármennyire is volt félreérthető (és haszonleső) mind a kormányzati kommunikáció, mind a sajtó és a politikai élet egyéb szereplőinek kommunikációja: a Kormány nem nyúlt hozzá adózott, saját döntés eredményeképp megtakarított vagyonhoz. Éppen ezért teljesen értelmetlen az állampapírok kockázata kapcsán felhozni a „manyup-ügyet”, de ugyanúgy értelmetlen összekeverni más nyugdíjcélú megtakarítások kockázatával is, pl. az önkéntes nyugdíjpénztárakéval, amelyekbe nem nyugdíjjárulékként kerül a megtakarítás, hanem a pénztártagok saját döntésének eredményeképp, az adózott jövedelmükből. Ez itt a legfontosabb: a manyupnál a kötelezően fizetendő nyugdíjjárulékokról volt szó, amelyek egy viszonylag rövid időszakban nyugdíjpénztárakhoz kerültek a Horn-kormány döntése nyomán, utóbbi esetben pedig saját döntésen alapuló megtakarításokról beszélünk, amelyek alapját az adózott (!) jövedelem képezi. -
allampapir
csendes újonc
válasz Mercutio_ #77143 üzenetére
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást!
@Mercutio_: Pont emiatt osztottam meg Veletek először, hogy ne maradjon a cikkben pontatlanság. Melyik részekre gondolsz, ahol nem a megfelelő helyen van a hangsúly? Szeretném kijavítani publikálás előtt.
Az, hogy az állami nyugdíjba visszalépők esetében mennyi az annyi, az kiszámolható. Van rá kalkulátor is, de tény, hogy egy könyvelő könnyebben átlátja. Vagy nem erre gondolsz?
Szerintem igenis nagy különbség, hogy kvázi egy "adóról" beszélünk, vagy a kötelezően fizetendő elemek levonását követő nettó összegről, amivel már te rendelkezel és az államnak nincs köze hozzá.
@Bugarov: a nyugdíjadat ugyanúgy névre szólóan fogod megkapni csak más lesz a feladó. Mi a különbség?
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
válasz szabi__memo #77142 üzenetére
A linkelt cikk nem számol azzal, hogy az államkasszában ugyanúgy "növekszik" az összeg, hiszen, amikor megkapod a nyugdíjat, akkor nem a 40 évvel ezelőtti nominális értéket fogod megkapni, hanem sokkal többet, mint amennyit befizettél. Vannak olyan manyup portfóliók, amelyekben a 10 éves hozam nem éri el az inflációt, ők konkrétan rosszabbul járnak, mintha az államtól kapnának nyugdíjat. Persze a kockázatosabb, "növekedési" portófilók, amelyekben több a részvény, teljesíthetnek jobban is, meg nem is.
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Elkészültem a Magyar Állampapír Kalkulátor új verziójával, már lehet benne számolni az új Prémium Magyar Állampapírokkal és a Bónusz Magyar Állampapírral is.
Még friss, ropogós a kód, szeretném kérni a segítségeteket a tesztelésben. Egyrészt nincs-e elcsúszva valami és érthető-e a működés, másrészt, különböző "visszaváltási" hónapokat megadva jó hozamot számol-e az új hosszú és rövid lejáratú PMÁP-nál, illetve a BMÁP-nál.
A BMÁP beállításainál meg lehet adni a 3 havonta érvényes kamatbázist. Ide nyilvánvalóan csak becslést lehet majd beírni, egyelőre mind a 12 helyre az induló kamatbázist írtam be, ha valakinek van egy indokolható tippje, hogy milyen értékekkel lehetne feltölteni a mezőket, azt szívesen elfogadom.
Tehát, kérlek, hogy segítsetek a tesztelésben, mielőtt élesíteném. Ezen az aloldalon érhető el a tesztverzió: https://allampapirkalkulator.hu/index2
Előre is köszönöm!
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
válasz allampapir #79928 üzenetére
Azt is megköszönöm, ha azt jelzitek vissza, hogy jónak tűnik a működés
-
allampapir
csendes újonc
Nagyon szívesen, én is köszönöm, hogy megnézted
Ha tudnátok még segíteni a tesztelésben (jó értékeket számol-e az új PMÁP-oknak és a BMÁP-nak a Kalkulátor), az nagyon jó lenne: https://allampapirkalkulator.hu/index2
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Többen írtátok, hogy a sok új funkció miatt kezd egyre bonyolultabbá válni az állampapír kalkulátor felülete. Végre elkészült az új felület, ebben a legfontosabb beállítási lehetőségek vannak kiemelve, a finomhangolási opciók pedig csak gombnyomásra jönnek elő. Más dolgok is változtak, de ez a legfontosabb: állampapír kalkulátor
Köszönöm azoknak a fórumtársaknak, akik segítettek a tesztelésben
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Látom, pont szóba kerül a Prémium Magyar Állampapírok várható kamata, ma írtam egy cikket a lehetséges kimenetekről: https://allampapirkalkulator.hu/hirek/mennyi-lesz-jovore-a-premium-magyar-allampapir-kamata-51
Meglátjuk
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Fórumtársak!
Többen is kérdeztétek privát üzenetben, hogy mikor lehet kalkulálni az új PMÁP sorozatokkal az állampapír kalkulátorban. Szeretném jelezni, hogy mától, viszont a sorozat indulásáig egyes mezőket manuálisan át kell írni, a cikkben írtam erről: Már lehet számolni az új Prémium Magyar Állampapírral a Kalkulátorban!
Ha netán hibát fedeznétek fel az új funkcióval kapcsolatban, szívesen venném a visszajelzéseteket.
További szép napot!
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Fórumtársak!
Itt is nagyon sokszor felmerült már, ezért remélem, lesz aki hasznát veszi az új funkciónak, amellyel kiszámolható, hogy a meglévő állampapírjaid közül melyiket, melyikre éri meg lecserélni. Itt érhető el a fejlesztés: Állampapírcsere-kalkulátor.
Szép napot!
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
válasz tomazin #91747 üzenetére
@tomazin: Köszönöm a tesztelést! Igazad van, kiegészítettem a TBSZ-es részt.
@Yellow73_a: Valóban, azokat inkább kiveszem majd, köszönöm.
@IG55: Köszönöm, pótoltam a "nem"-et :)
@IG55 és @Ixion77: Valóban egyszerűbb lenne a listás választás, valahogy igyekszem megoldani, egyelőre marad a manuális beírás. Az is nagyon jó ötlet, amit írtál. Gondolkozok rajta, hogy hogy tudnám ezt megoldani úgy, hogy ez ne társuljon egy komplett adminisztrációs munkakörrel, aki figyeli a változásokat.[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Fórumtársak!
Naponta előkerül itt, a fórumon a PEMÁP-kérdés, ezért talán hasznosnak találjátok az új cikkemet, igyekeztem olyan kérdésekre választ adni, amelyek gyakran előkerülnek: Megvan, mennyi lesz az eurós állampapír (PEMÁP) kamata! Megéri az euró?
Szép napot!
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Fórumtársak!
A Magyar Állampapír Kalkulátorban mától lehet számolni az új Euró Magyar Állampapírral.
Kérlek, ha bárminemű hibát tapasztalnátok (új fejlesztéseknél nem kizárható), jelezzétek nekem privát üzenetben. Köszönöm!
(Ebben a cikkben összeszedtem pár gondolatot az új konstrukcióval kapcsolatban.)
Szép napot!
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
A Magyar Állampapír Kalkulátorban már az új PMÁP-sorozatokkal lehet kalkulálni: https://allampapirkalkulator.hu/hirek/mar-az-uj-premium-magyar-allampapirral-lehet-szamolni-a-kalkulatorban-frissultek-az-inflacios-adatok-is-86
Ha hibát fedeznétek fel, kérlek, jelezzétek nekem e-mailben.
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Többször szóba került a fórumon az állampapír átruházásának, öröklésének és válás utáni sorsának kérdése.
Ez inspirálta a cikkemet, igyekeztem alaposan körüljárni a kérdéskört: Állampapírok átruházása, öröklése és válás utáni sorsa - útmutatók és információk
Remélem, tudok vele segíteni.
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Megvan a BMÁP új kamata a következő kamatperiódusra, akit érdekel.
-
allampapir
csendes újonc
Üdv mindenkinek!
Hadd osszam meg veletek egy új fejlesztés eredményét, amire őszintén szólva elég büszke vagyok, és remélem, hogy hasznosnak találjátok
Ez egy inflációkalkulátor, ami az elmúlt mindenkori 12 hónap havi inflációit veszi bázisként, és abból számolja ki az év hátralévő részére várható inflációt.
A fejlesztést két okból kezdtem el: egyrészt rájöttem, hogy nagyon sokan rosszul tudják, hogy mit jelent az infláció, és egy felmérés alapján az emberek 1/3-a van ebben a csoportban. Másrészt talán támpontot ad a tervezéshez.
Egy érdekes adat: ha az év hátralévő részében minden hónapban 0% lenne az infláció, akkor lenne decemberben 9.9% az éves infláció, az éves átlag pedig 16,8% lenne.
Az új fejlesztéshez kapcsolódó cikkben a témáról bővebben is.
Ha hibát találtok vagy fejlesztési javaslatotok van, azt szívesen elfogadom.
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Csoporttagok!
Láttam, hogy lentebb szóba került, hogy jelenleg nem jegyez árfolyamot az ÁKK a két Zöld Magyar Államkötvényre. Ez valóban így van, az árfolyamjegyzést soron kívül felfüggesztették. Ennek minden bizonnyal az a mozgolódás az oka, ami zöld kötvény fronton történik, az imént megjelent az új Zöld Kötvény Keretprogram (és más érdekességek is zajlanak).
Mivel a zöld állampapírok nem túl ismertek (pedig a környezettudatos szemlélet mellett befektetésnek sem utolsók), készítettem egy átfogó cikket a témában, fogadjátok szeretettel:
Friss hírek a zöld állampapírokról és zöldítési programokról!
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Fórumtársak!
A Lightyear nagyon komolyan gondolja ezt a magyarországi terjeszkedést, a Forbes Money Summiton jelentették be a pénzpiaci alapok megjelenését és a TBSZ érkezését + lesznek magyar részvények is. Meghívottként vettem részt a konferencián, és interjút is tudtam készíteni a kutatási igazgatóval. Fogadjátok szeretettel a cikkemet: Pénzpiaci alapok, TBSZ, magyar részvények a Lightyearön
-
allampapir
csendes újonc
válasz aujjobba #106970 üzenetére
Valóban Én azért vagyok bizakodó ezzel kapcsolatban, mert konkrétan kutatási igazgatóval beszéltem face to face, és elmondta, hogy hol tart a folyamat, mik még a megoldandó problémák, és hogy sokan csak ezen dolgoznak most a cégnél. Szóval én nem tartom valószínűnek, hogy ennek ellenére évekig húzódna az ügy. Eddig minden úgy történt a magyarországi nyitással kapcsolatban, ahogy előre jelezték, nagyon szimpatikus cég.
-
allampapir
csendes újonc
válasz dellfanboy #106972 üzenetére
Ez a szokás. Ő egyrészt azt vizsgálja, hogy melyik piacokra érdemes belépnie a cégnek, illetve ott hogyan alakulnak a piaci viszonyok és a felhasználói igények. Így jött ki nálunk a TBSZ, mint elsődleges igény, de más országokban is vannak hasonló dolgok. Illetve ő foglalkozik a webes és mobilos felület UI/UX fejlesztési irányainak kijelölésével. Hogy minden kutatási igazgató ezt csinálja-e, azt nem tudom
[ Szerkesztve ]
-
allampapir
csendes újonc
válasz dellfanboy #106977 üzenetére
Szerintem, ha van market researcher és UI/UX researcher, akkor nincs semmi baj a head of research megnevezéssel sem. Ne mintha nem lenne mindegy.
-
allampapir
csendes újonc
Szép estét!
Múltkor írtam róla, hogy lesz TBSZ a Lightyearön. Friss hír, hogy indul a bétatesztelés decemberben, fel lehet iratkozni a várólistára. Ami igen jó hír, hogy ingyenes lesz a TBSZ.
Fogadjátok szeretettel az összefoglalómat arról, hogy mit lehet tudni: Ingyenes lesz a hamarosan induló TBSZ a Lightyearnél!
-
allampapir
csendes újonc
Kedves Fórumtársak!
Ma hivatalosan is elindult a Lightyearnél a TBSZ, lesz magyar ügyfélszolgálat, és még jópár újdonság várható a közeljövőben. Ti is segítettetek összegyűjteni a kérdéseket a cég felé, amelyekre most válaszoltak, a cikkben ezeket a válaszokat is közzétettem.
Kaptunk továbbá egy promókódot a cégtől (leírtam a cikkben), amely 1 millió Ft-ig ingyen pénzváltást tesz lehetővé, használjátok bátran.
Egy szavazást is indítottam a cég kérésére arról, hogy melyik funkciót szeretnétek leginkább viszontlátni, megköszönöm, ha szavaztok, én tudom, hogy a felsoroltak közül melyiknek örülnék a legjobban
Itt a cikk: Lightyear: már bárki nyithat TBSZ-t, lesz magyar ügyfélszolgálat és más újdonságok
Köszönöm.
Új hozzászólás Aktív témák
- -56% HP EliteBook 840 G8:i7 1165G7,16GB RAM,512GB NMVe SSD,Iris Xe,IR kam.+ujj.olv.,vil.MAGYAR bill.
- Monitortató plexi konzol több elérhető készletről MONITORCENTER
- -50% HP EliteBook 840 G8: i7 1165G7,32GB RAM,1TB NMVe SSD,Iris Xe,IR kam.+ujj.olv.,vil.MAGYAR bill.
- 1.250.000 FT helyett 940.000 FT !! MacBook Pro 16" M3 Pro 12CPU / 18GPU / 18GB / 512 SSD
- RTX 2080TI ROG STRIX GAMER PC