Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
Sziasztok!
Lenne egy kérdőív, amin különböző életkorú és nemű egyének válaszolgatnak különböző kérdésre. A kiértékelés úgy vannak bontva, hogy igen-nem kimeneteket lehet táblázatba vezetni, pl. 50 megkérdezett férfiből 20, 40 megkérdezett nőből 12 jelölt be egy tulajdonságot, akkor 20 igen, 30 nem kimenet férfiaknál, 12 igen, 28 nem kimenet nőknél.
A kérdés az, hogy milyen statisztikai próbával lehetne megállapítani, hogy a különböző neműek által adott válaszok között van-e különbség, meg a különböző korúak között stb stb?
Elég rég volt már, hogy biometriából statisztikai próbákat tanultam, és totál elfelejtettem, de ha megmondjátok, hogy kb. melyik statisztikai próba lenne alkalmazható, akkor menni fog az alkalmazása. -
Szten Márs
nagyúr
Igen, értem ezt a módszert, de nekem a lényeg az lenne, hogy megállapítsam, hogy a két minta statisztikailag szignifikánsan eltér-e egymástól. Ehhez statisztikai próbákat kell alkalmazni, be kell lőni, hogy az első és másodfajú hiba határán hol szeretnénk lavírozni stb, csak fene emlékszik a próbákra. Talán kétmintás t próba, vagy welch-próba, de lehet nem. Most át kéne néznem az összes, vagy legalábbis igen sok próbát, hogy biztos legyek benne melyik is kell, és sajnos nincs rá kapacitásom, mert igen el vagyok havazva magam is, ebben pedig egy bölcsésznek segítenék konkrétan Ha megvan melyiket kell használnom, akkor csak azt az egyet kell újratanulnom
-
Szten Márs
nagyúr
Emberek! Ha egy valószínűségi változó két értéket vehet fel, mert a kutatásban igennel, meg nemmel lehetett válaszolni, tehát nulla és egyes értékeket feleltetünk meg a válaszoknak, akkor mégis mi a túrót lehet mondani ennek a valószínűségi változónak az eloszlásáról? Egyáltalán hogy lehet ehhez bármiféle sűrűségfüggvényt rendelni így?
-
Szten Márs
nagyúr
válasz concret_hp #1794 üzenetére
Kössz, így legalább van egy irányom amerre elinduljak
cocka:
Szerintem valamit félreértettél -
Szten Márs
nagyúr
válasz cellpeti #2068 üzenetére
Kétszer lederiválod a függvényeket minden lehetséges módon, tehát, kétszer x szerint, majd egyszer x szerint utána y szerint (vagy fordítva, tökmindegy, az eredmény ugyanaz lesz) és végül kétszer y szerint. Így lesz 3 darab függvényed, ami az eredeti fv kétszeri differenciálásával állt elő. Ezeket egy 2x2-es mátrixba kell rendezned, olyan módon, hogy a bal felső sarokba a kétszeri x szerinti deriválással előáált fv-t írod, mellé az x, majd y szerintit, a bal alsó sarokba megint az x majd y szerint deriváltat és a jobb alsó sarokba a kétszer y szerint deriváltat.
Mivel az origo-ban vizsgálódunk, ezért ezeknek a fv-eknek a (0,0) ponton felvett értékeit kell néznünk. Most csinálunk egy olyan 2x2-es mátrixot, ami az előző 2x2-es, fv-ekből álló mátrix fv-ei által a (0,0) pontban felvett értékeket tartalmazza, mindegyiket a megfelelő fv helyén. Megnézzük ennek a mátrix determinánsának az értékét. (Gondolom mátrix determináns értékét ki tudod számítani). Ha a determináns értéke kisebb, mint nulla, nem lesz semmilyen szélsőértéke az eredeti fv-nek az origóban, ha nagyobb, mint nulla, akkor lesz. Ez akkor lokális maximum, ha a 2x2-es mátrix (amit a (0,0) értékek behelyettesítésével kaptál) bal felső tagjának értéke kisebb, mint nulla.[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Kis magyarázat az előttem szólóhoz: ez ugye 1/x szorozva lnx-el. Namost lnx derivláltja pont 1/x, és van egy szabályunk f az n-ediken szorozva f derivált típusú fv-ek integrálására: (f az n+1-ediken per n+1) + konstans lesz az integráltjuk.
Megpróbálom jobban láthatóvá tenni:
Integrál f^n * f' = [f^(n+1)/n+1] + CMagyarán ha olyan fv-t kell integrálni, amely vmilyen fv vhanyadik hatványának és annak a fv-nek a deriváltjának a szorzataként fel tudunk írni, akkor egyszerű dolgunk van.
Itt fv-ünk simán az első hatványon volt, tehát ezért lett a végeredménynél a számlólóban a négyzeten, és ezért lett kettő a nevező.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz cellpeti #2080 üzenetére
A Hesséből nem. De, ha az eredeti fv-t lederiválod először x szerint, majd lederiválod megint az eredeti fv-t y szerint, akkor meg tudod nézni hol lesz lokális szélsőérték. Ugye lokális szélsőértéknél mindkét parciális derivált értéke nulla, így az így kapott fv-eket egyenlővé teszed nullával, majd megoldod a kapott egyenletrendszert és az összetartozó x,y párok adják a lokális szélsőértékek koordinátáit. Illetve csak adhatják, ezt Hesse mátrix-al, pontosabban annak determinánsával ellenőrizni kell.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz cellpeti #2085 üzenetére
Annak az eldöntését, hogy merőleges-e, vagy párhuzamos, leírtam privátban, az igen egyszerű módszer, gyakorlatilag fél perc. Igaz pontos szöget nem tudsz belőle meghatározni, de az tutira kiderül, hogy ha merőleges, vagy hogy ha párhuzamos.
Amúgy wow, mi van most, hogy ennyi feladatot dobsz be ide, főleg vizsgaidőszakban, hisz ilyenkor nyílván nincs beadandó - vizsgára készülés?
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz cellpeti #2090 üzenetére
Szerintem ezt tényleg gondod most át. Nézd, a matematika nem csak arról szól, hgy bemagolunk x mennyiségű képletet, és gépiesen csináljuk a dolgokat, hanem itt összefüggéseket kell keresni és észrevenni, magunktól felismerni, ötletekre van szükség, meglátásokra stb stb. És egész egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ezt tényleg megérdezted, sokkal inkább hiszem azt, hogy bele sem gondoltál, így pedig nem lehet matekot csinálni...
-
Szten Márs
nagyúr
válasz cellpeti #2093 üzenetére
Na jó, ezek szerint ez komoly
Ömm, hogy is fogalmazzak. Itt azért igen erősen rá kell feküdni a matematika alapjaira az esetedben. Az alapjait szó szerint értem. Általános iskola alsó tagozatos alapjait. Viccen kívül sajnos, mint kiderült, de ezeket kell tudni, mert így előbb utóbb megfeneklik a csónak, szóval akármilyen kellemetlen vissza kell kicsit görgetni az időt, és azokat a tananyagokat átnézni.
[ Szerkesztve ]