Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Sziasztok!
    Az az információ érdekelne, hogy a Microsoft Authenticator szoftverbe mentett jelszavak mennyire biztonságosak; vagyis ez a fajta jelszótárolás mennyire biztonságos?

    [ Szerkesztve ]

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz ledgeri #1106 üzenetére

    Írtam Wordben egy 3 oldalas választ neked, de végül inkább megpróbálom lerövidítve megírni a választ neked.

    Lehet jelszavakat tárolni a Microsoft Authenticator szoftverben, de ezek megjelennek a Microsoft Edge böngészőben (Windows, Android, iOS). A számítógépen kéri a jelszó megnézésekor a Microsoft fiók e-mail címét és jelszavát a Microsoft Edge, de mobilon ujjlenyomattal lehet megnézni. A kizárás ellen SMS kéréssel szoktam védekezni; amikor csak 1 okostelefont használtam, akkor SMS kéréssel oldottam meg a belépést. Jelenleg Android, iOS rendszereken van a Microsoft Authenticator szoftver és ha nem lenne egyiken sem szoftver, akkor az egyik okostelefonra tudna jönni az SMS. Google használatát azért nem próbálom, mert sok helyen olvastam arról, hogy ellopták a Google Chrome böngészőben tárolt jelszót és ezért azt veszélyesnek gondolom. Néhány napja lecseréltem az e-mail címem, mert már évek óta próbálják feltörni a fiókom, de a Microsoft Authenticator szoftverben mindig elutasítottam a kérést. A Microsoft szerint a jelszót nem tudták, mert mindig helytelen jelszóval próbálkoznak, de jelszó nélkül majdnem bejutottak, de a Microsoft Authenticator miatt mégsem tudtak belépni, mert amikor nem én akarok belépni, akkor mindig elutasítottam a kérést. Jelenleg van a régi e-mail címem üzenetküldésre és regisztrációra (hotmail.com) és van külön belépésre (outlook.com).

    Azért kérdeztelek meg titeket, mert volt egy olyan tippem, hogy lehet a Microsoft is veszélyes, de akkor maradhat a Microsoft fiókban tárolt jelszó módszer, mert abból nem tudom kizárni magam az SMS kérés miatt.

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz ledgeri #1114 üzenetére

    Fizikailag a Password Depotban tárolom a jelszavakat; ez pedig a laptopomon, mobilokon, külön SSD-n, külön memóriakártyán van; pluszban van az OneDrive-on azért, ha véletlenül minden eszközöm meghalna egyszerre, ahol az adatok vannak. Az adatokat ugyanazokra a helyekre rakom, de BitLockerrel titkosítva; vagyis a fizikai tárolóhelyek (SSD, memóriakártya) vannak BitLocker segítségével titkosítva, a mobilok pedig remélem alapból titkosítva vannak gyárilag. A Microsoft fiók letiltás esetén nekem csak az e-mailek vesznének el, mert a névjegyeket Excelben tárolom azért, ha kell, akkor majd adatvesztés esetén a külső tárolóból kimásoljam, de ezeket akkor egyenként kellene megint beirkálni. Szerencsére nem nagyon szoktam képeket le-fel tölteni, ezért maximum a gyerekkoromban készült képekre mondhatnák, hogy azok gyerekpornók, mert fürdéskori féle képek vannak (fürdés előtt, fürdés közben, fürdés után). A többi képeken nem szerepel meztelenül gyerek, de ezek a képek is már több évtizedesek, mert csecsemőkortól ovis korig tartó időszakból vannak rólam és a testvéreimről. Mondjuk ezek családi képek kategória, amiket a szüleim csináltak rólunk és nem raknám be az ilyen képeket pornó kategóriába, mert pl. a fürdésben nincs semmi pornó, mert azt mindenki csinálta és csinálja. Olvastam olyanról, hogy a szülő küldött orvosnak a meztelen gyerekéről képet, mert a doki távvizsgálatot tartott képek alapján és a szülő végül megszívta és a rendőrségen kötött ki, mert valamelyik e-mail szolgáltató jelentette, de mivel nincs gyerekem, ezért nem kell távvizsgálatos diagnózist csinálnia az orvosnak róla sehogyan. Ezért nálam a gyerekkori képek lehetnének problémásak, de akkor már a Wikipédia is mehetne gyerekpornó miatt a rendőrségre, mert valakik feltöltöttek rá meztelen gyerekekről képeket. Amikor olvastam a meztelenségről, akkor ott volt az egyik film példának a cikkben*1* és utána ott volt az, hogy régen az emberek meztelenül úsztak és erről be is raktak a Wikipédiára képeket és ez alapján a meztelen gyerek képek miatt mehetnének letiltásra és rendőrségre azok, akik a Wikipédiát szerkesztik (például akik feltöltötték a képeket).
    Berakok néhány írást a Wikipédiáról, amiknél képek is vannak:
    - Nude swimming https://en.m.wikipedia.org/wiki/Nude_swimming
    - Childhood nudity https://en.m.wikipedia.org/wiki/Childhood_nudity
    - Nude swimming in US indoor pools https://en.m.wikipedia.org/wiki/Nude_swimming_in_US_indoor_pools
    Szóval, ha a gyerekkori képeim pornó, akkor a Wikipédia baromi sok pornó képet tárol nyilvánosan elérhetően; sokkal többet, mint amennyi meztelen kép rólam és a testvéreimről készült.
    *1*Ez a film volt az: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Robby_(film)

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz ledgeri #1116 üzenetére

    Akkor, ha jól értelek most, akkor az a probléma léphet fel véletlenül bármikor a Microsoftnál és akár Google, Apple, egyéb nagy cégeknél, hogy mondjuk az ismerőseim mutogatják a gyerekeiket a Facebookon*1* és megnézem a képet és ezt rossznak értelmezi a rendszer a nagy cégnél és letiltja a fiókom, ami ahhoz a céghez tartozik.
    *1*Pl. megszületett XY-XX-nek a gyereke és kirakja róla a képet, éppen kajál a gyerek és arról raknak ki képet és mondjuk ezt rosszul értelmezi a szoftver és megy a fiókjaimra a tiltás; meg gondolom a többi emberére is menne ekkor a tiltás.

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz ledgeri #1116 üzenetére

    Közben eszembe jutott az, hogy a Password Depot szoftvert már több éve használom, mert a Panda Security adja a Panda Dome Premium szoftverhez. Régen meg a másikhoz adta; ha jól emlékszem, akkor a Panda Global Protection volt az első Panda termék, amihez adták a Password Depot szoftvert és ez alapján szerintem már több mint 10 éve használom a Password Depot szoftvert. A szoftvert pedig akkor szoktam megvenni, amikor 50%-kal olcsóbban adja a Panda Security. 25.000 HUF körülre szokott kijönni 1 évre a Panda Dome Premium 5 gépre. 2023-ban elvileg több mint 50% kedvezménnyel sikerült megvennem.

    Berakok egy számláról képet (csak azért érdekes az ár, mert így olcsóbb a Password Depot, mintha külön vettem volna meg). Elvileg 99,95 EUR a gyártótól megvenni, de a Pandán keresztül 1 gépre csak kb. 20.000 forint; 3 gépre kb. 23.000 forint, 5 gépre pedig kb. 25.000 forint (kiszedtem a linket, mert a berakás után megnyitva már nem 50%-kal adja olcsóbban a Panda; lehet, hogy csak keresésre jön be a Google-ből a gyártói oldalon).

    Berakom a linket és mellé a képet, hogy mit látok, mert ezen engedte volna a vásárlást, de ide berakás után a link más árra mutatott.

    [ Szerkesztve ]

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz ledgeri #1119 üzenetére

    Akkor, ha jól értem azt, amit írsz, az a gond, hogy ez olyan, mintha lenne 2 ember; az egyik ember benne van a körözési listán a DNS adatai alapján, de közben létezik egy tök ártatlan ember, akinek véletlenül tökre olyan DNS adatai vannak, mint a körözött embernek és a rajtaütésnél az ártatlan embert zárják be a börtönbe élete végéig. Erről eszembe jutott egy film, amiben a szem adatai alapján van 2 egyező ember: A szem tükrében (I Origins)

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz ledgeri #1121 üzenetére

    Vettem magamnak új mobiltelefont (Samsung Galaxy S23 Ultra) és 2024.02.09-én átvettem a postán. Amikor otthon be akartam lépni az új mobilba, akkor nem tudtam a Google fiókba belépni, mert a kétfaktoros azonosítás nem engedte. A gond az volt, hogy az új mobiltelefonba került át a régi mobiltelefon (Samsung Galaxy S22 Ultra) e-SIM-je és ezért a régire nem jött SMS, mert az lekapcsolódott végleg a Telekom hálózatáról. Az új mobilra jött gondolom az SMS, de azt a mobil nem érzékelte és ezért a régi mobiltelefonomról kellett bejelentkeznem úgy, hogy a Microsoft Authenticatorban lévő Google fiókhoz tartozó hitelesítési számokat kellett az új mobiltelefonomba beírnom. Amikor pedig a Panda Security weboldalára akartam belépni, akkor az új mobilon nem volt jó a Microsoft Authenticator által adott számsor*1*. Végül megnéztem a Samsung Galaxy S22 Ultra és az Apple iPhone SE (2020) mobilokon lévő Microsoft Authenticator szoftvert, hogy ott miket ír; az derült ki, hogy az Android operációs rendszeren lévő szoftver nem csinált biztonsági mentést, de az iOS operációs rendszeren lévő szoftver csinált biztonsági mentést. Szóval bementem a Panda Security weboldalán a kétfaktoros rész beállításához és kikapcsoltam; végül megcsináltam újra a kétfaktoros beállítást és így most az Androidos és iOS-es rendszereken ugyanaz megvan. Mondjuk az Androidról töröltem a biztonsági mentést és csináltam rá új biztonsági mentést és így, ha majd kell, akkor nem lesz gond az, hogy jó-e a biztonsági mentésben lévő adat. A másik dolog pedig az, hogy a kb. 3 hónapja szerzett (feltöltős, Domino) telefonszámom átraktam havidíjasba és elkezdtem beállítani arra az SMS kérést, mert az a SIM kártya egy Nokia 105 4G (2023) mobiltelefonba van berakva. Ez pedig azért van, mert elvileg a butatelefonon jobb helyen van a beléptető SMS, mert arra nem szokás internetről támadást indítani. Szóval majd hiába kérne valaki az okostelefonomra beléptető SMS-t a Microsoft fiókra, nem menne a terve, mert a butatelefonra jönne meg a beléptető SMS. Jelenleg még mindig tart az új mobilom beállítása, pedig 2024.02.09-én kezdtem, de még sok mindent nem állítottam be megfelelően, mert egyenként szedem le a szoftvereket és egyenként állítom be őket. Tudom, hogy egyszerűbb lenne átrakni a régiről az újra, de mindent úgy szoktam beállítani, hogy 0-ról kezdem; szóval a laptop, okostelefon, butatelefon és egyéb eszközök beállítását gyári beállításból kezdem és nem veszem igénybe a gyártók által adott lehetőséget, hogy csak simán átrakódik minden az újra, mintha a régit használnám. A fellépő hibának köszönhetően megtudtam azt, hogy a Microsoft Authenticator akkor is működik, ha nincs internet.
    *1*Az volt a gond, hogy csináltam olyan kérést, hogy kikapcsoljam a kétfaktoros azonosítást, mintha nem lenne meg a mobilom és rajta a Microsoft Authenticator. 2024.02.09. 6 óra körül lett ki-be kapcsolva a kétfaktoros azonosítás a weboldalon, mert a Panda Security küldött olyan e-mailt, hogy azzal be tudtam lépni, mert az kikapcsolta a 2FA-t. Amikor pedig beállítottam az új 2FA-t, akkor nem csinált az Androidos Microsoft Authenticator biztonsági mentést és ezért az új mobilomon hiába állítottam vissza a Microsoft Authenticatort, nem segített, mert a régi 2FA volt benne. Végül egyszerűbb volt újra megcsinálni mindent és most már az új Androidos telefonomon ugyanaz van, mint az iOS-es telefonomon.

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz Tails111 #1126 üzenetére

    A felhőbe mentést akkor szoktam bekapcsolni, amikor először telepítem a Microsoft Authenticator szoftvert. Nekem az volt a gond, hogy nem szinkronizálta le egyből a változtatást Androidon a felhőbe; iOS-en leszinkronizálta magát. Rossz telefont váltottam le, ha iOS-es mobilt vettem volna, akkor nem lett volna gond a mentésből visszaállítás, de most Androidos mobil lett véve.

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

  • válasz Llew #1129 üzenetére

    Amikor QR kóddal felveszem a Microsoft Authenticator szoftverbe azt a fiókot, amit akarok, akkor előveszem az Androidos mobilom és rárakom; ezután pedig előveszem az iOS-es mobilom és rárakom; ezután pedig befejezem a weboldalon a 2FA felvételét. A befejezésnél, ha jól emlékszem, akkor be kell írni a Microsoft Authenticatorban lévő számsort; ha minden jó, akkor az Androidos és iOS-es mobilon ugyanaz a számsor fog szerepelni és ezután bármelyik mobillal lehet azt a fiókot kétfaktorosan azonosítani. Ha kizárod magad a Microsoft Authenticator szoftverből, az nem gond, mert ha beállítottál SMS kérést, akkor meg tudod oldani a Microsoft fiókba belépést.

    Fujitsu LifeBook U7411; Samsung Galaxy S23 Ultra; Apple iPhone SE (2020); Nokia 105 4G (2023); EVOLVEO StrongPhone Z6; Nokia G21; Nokia 105 (2019)

Új hozzászólás Aktív témák