Új hozzászólás Aktív témák
-
#06658560
törölt tag
válasz Szepy2884 #4469 üzenetére
Mélyedj el a lokális menü rejtelmeiben.
A closing pointot meg tudod adni neki te is. Sőt, előre sem kell definiálnod, hogy meg tudd adni, ha jól emlékszem. Bár lehet ez utóbbi nem igaz. Amennyiben ez sem lesz elég, akkor jöhetnek a spineok, és guide curveök.
Amennyiben így nem jó, akkor próbálkozz felülettel megcsinálni és azt követően thick surface-szel hozd létre a solidot.
[ Szerkesztve ]
-
-
#06658560
törölt tag
válasz csilllo #4487 üzenetére
Kiegészítem Parson kollégát: a stepben elvileg testeket gyárt testekből a konverter, de néha megmakacsolja magát, s felületekké bombázza szét. Egy elég idegesítő tud lenni, ha fel kell használni utána a modellt még. A módosításától nem kell beszarni, mint egy kezdő kockát lehet reszelni.
szepy: felettébb érdekes dolog. Ott, egyedül létrehozva megcsinálja rendesen? Elvileg tükrözésnél nem a gyártási metódust tükrözi át, hanem a végeredményt. Azt mondanám multi section volume és surface készítéséhez, hogy előre hozz létre mindig minden elemet, s ne elégedj meg egy vezérgörbével, három-négy már jól kézben tartható eredményt ad-ha megcsinálja. Nekem sokszor akadt már el felületmodellezésnél. Illetve hülyén hangzik, de sweephez, multi section-höz inkább gsd, az stabilabban megy neki.
Valaki az add position nevű, Bodyban létrehozott kooordinátarendszerrel pozicionálás módját ismeri? Amíg nem kapok oktatást addig ezt nem fogom tudni használni, saját magamtól nem sikerült megoldani.
tomyoy: ha a CATIA-hoz hasonló a program, akkor a materialnál tudod hozzáadni, úgy ahogy azt is, csak egy másik fülről csemegézve.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
válasz Szepy2884 #4495 üzenetére
Melyik cég oktatta?Pár disztribútorról nincs túl jó véleményem oktatás terén. S intenzíven is inkább két hónap, mint két hét megismerni-megtanulni kb. mint a magyar nyelvet.
Felületmodellezéstől meg ne félj, ugyanazon logika szerint megy, mint a part design. Pár helyen viszont szabadabb nála, és tényleg könnyen lehet bonyolultabb felületeket létrehozni.
Ezzel kapcsolatosan, ha nem sikerül megoldást találnod a leömlőre, egy alternatív ötletem maradt: két félből oldd meg. Akkor lesznek referenciapontjaid szépen, amik közé vezérgörbét is könnyű betenni.Egy felületes alternatíva a megoldásra, bár kissé nehezen kézben tartható, ha változtatni kell rá- legyártasz két hengert, amiket össze akarsz kötni-jó, nem akarsz, de segédelemnek felveszed őket. Majd a blend paranccsal szépen összekötöd őket- előbb kijelölöd a kezdő görbét, majd a hozzá tartozó felületet, aztán a másik görbét, az ahhoz tartozó felületet, megadod a folytonosságot, a felületek szélein a folytonosságot, s a tenzióval beállítod mennyire hasson az adott oldali peremfeltétel a felületre. Ekkor legyártja neked a felületet, amit aztán bezárhatsz, vagy vastagságot adhatsz neki.
Ha igazán el akarod borítani a felületesdit, akkor vezérgörbéket is szerkeszthetsz connect curve-vel. Hasonlóan viselkedik, csap görbével és ponttal mint a fent leírt blend. -
#06658560
törölt tag
Németül tudóknak segítségül jöhet a CAD.de is.
-
#06658560
törölt tag
válasz jahatpersze #4623 üzenetére
Mennyi az a pár?
Amúgy nem hinném, hogy AutoCAD és AutoCAD között akkora különbség lenne.
&rew: nézegesd a cad.lap.hu-z, hátha találsz megfelelő rendszert. Látványtervhez, ha más programban fogod utána megtervezni a látványt elvileg mindegyik, amelyik képes igs-t, stepet készíteni megfelelő-ha jól tudom.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Hmm. kezdjük az leső és minden egyebet hazavágóval: a hálózás, elemek típusa, mérete beállíthatóságával. ilyen konkrétan nincs benne. Választhatsz a háromszög és a a háromszög alap közül. Második esetben lesz csomópontod az élek közepén is, ennyi. A háló felépítését nem tudod kontrollálni, csak a global sag és local sag értékek módosításával, de mindkettőből egyet tudsz megadni. Hogy hol kezdje a hálózást, s hogy fussanak az elemek nem megy neki. Terhelések, kényszerek feltétele ramaty, anyagmodellje pocsék, a kapott értékek köszönő viszonyban sem lesznek más rendszerekkel, a valósággal meg pláne. Egyvalamire jó. Szép, színes képeket lehet vele gyártatni ha nincs sürgős melód, mert veszett lassú is mellé a lelkem. Helyette mit ajánlok? Ansys, Abaqus, Nastran, Marc, LSDyna, hálózáshoz ezek-talán LSDyna nem tud, Hypermesh. Illetve IDEAS, gyönyörűen hálóz, remekül kézben tartható, hálóval, módosítási lehetőségekkel. Én konrkétan most semmit nem használok, de ha kell, akkor inkább a NASTRAN felé mozdulok, munkában meg a megfelelő részleg fogja számolni úgyis, nem én.
Ez az a modul, amit abszolút nem tudok megérteni, miért tették bele, mikor a kistesónak egy FEM progival van remek együttműködése, itt meg szopatják a népet a saját fejlesztésű hulladékkal. -
#06658560
törölt tag
A képzetes élek bár ott vannak, a régiek nem értik őket, s megzavarja látásukat.
Volt már vele problémám. S bizony a szabványban a lekerekítéseknél a vékony vonalat a két "nézetbeli él" metszéspontjai közé kell berajzolni.
CATIA is tudja, hogy mit jelenítsen meg, mit ne, globálisan, rajzlapok szintjén, nézetek szintjén beállíthatóan.Dr. Speed: CATIA megjelenítéseket vettél elő, amikkel különösen az ISO nézettel van egy hatalmas baj- ebben a módban egyetlen, a lekerekítéssel érintett méret sem lesz asszociatív, minden update után újra kell definiálnod őket. Én konkrétan nem is szeretem, kivéve, ha bonyolult, sok hajlítással operáló elemet kell bemutatni, s zavaró a rengeteg vonal. Soha senki nem kérte még.
-
#06658560
törölt tag
Milyen rendszer? CATIA-ban szoktunk kapni dummy-t (manikint) a meat to metal peremfeltétel ellenőrzéséhez, de ez nem mozgatható, hanem szép felületekből összerakott izé.
Atlantis: hosszlyuk-longhole-langloch Akár úgy is mondhatnám, reteszhorony, retesz nélkül. Na, ennek általában elég nehéz megadni normálisan a szimmetriatengelyét- illetve szerintem ehhez az a barkácsolás, ha 3D-ben kell létrehozni ahhoz, hogy rajzon megjeleníthető legyen. Vagy hasonló a valami oknál fogva nem vízszintes-függőleges orientációjú furat szálkereszt feltétele sem, mondjuk kör menti kiosztású furatokhoz-amiknél a szálkereszt egyik ágának illik sugárirányúnak lennie. Ezt megint csak rajzon lehet normálisan megcsinálni. Szimmetriatengelyt jelölni falak közé hasonló eset, a 3D-t hazavágja, ha csak a rajzon lesz rá szükség.
Parson: az idomuljunk a szoftverhez elvről. Had engedtessék már meg az elvárás, hogy a munkaeszközünkkel képesek legyünk megcsinálni azt, amit akarunk, kell. Ez egyébként sok esetben a CATIA-ra is vonatkozó kívánalom, mert rengeteg marhaságot tud elkövetni, nem tud megcsinálni.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Szerintem ez a hozd létre pluszban, pakolászd a sketchekbe, stb. stb. nem a leghasznosabb megoldása a dolognak, tudja csak a szoftver, ha már generálja a nézetet a 3D-ről, hogy annak van-e szimmetriája, vagy sem. S állíthasd be, akarod ezeket látni, vagy sem. CATIA elvileg tudja, nem mindig jól, szálkeresztet pedig valami alternatív orientációhoz manuálisan kell megadni. Pl, furatét is esetleg, ha azt nem normális irányból akarod méretezni. A 3D-ben levő elemekkel pedig akár el is veszítheti a rajz a kapcsolatot, ha valamit nem jól oldasz meg- s ha elrejted, akkor megtartja a nézeten? Vagy mindig kapcsolgatni kell a 2D generáláshoz a 3D-ben a featureöket?
-
#06658560
törölt tag
Nekem más a meglátásom a mindent a 3D-be tegyünk elvről. Pl legújabb ilyen szokás- a csatlakozó elemeket is fel kell tüntetni a rajzon, szaggatott vagy kétpontvonallal jelölve. Ezt pedig az egyéb adatbázisbeli előírásoknak megfelelően, vagyis egyetlen solid maradhat a fában, csak az látszódhat, semmi nem solid elem, stb. Ezzel már rögtön nem olyan jó a rajzkészítés az állandó updateigény miatt. Sokszor láttam már, hogy jobban lehetett automatizálni egy két vonal közé betett szimmetriatengelyt, mint a 3D-ből átvett elemet. jártam már így. Ha pedig csak egyetlen nézethez kell, egyetlen plusz vonal, akkor megint nem éri meg a 3d-ben bűvészkedni vele.
-
#06658560
törölt tag
Apropó, sraffozás: van, aki szabványosan sraffoz? Értve ez alatt, hogy két-három vonalas sraffozás a különböző acéloknak. Mert a CAD rendszerek ezt sem feltétlen kezelik helyesen.
-
#06658560
törölt tag
Szabvány szerint sem csak egyetlen nézete van a hatlapú anyának. vagy te minden nézetbe beforgatod? A géprajz szabványai azt hol engedik meg?
Illetve hogy adod be a Fordnak, hogy a rajzon a sraffozás az ISO-DIN-En-MSZ-KGST-kínaikommunistapárt-vietnami- bantu szabványok mindegyikének megfelelő, ha az ő előírása, sraffozás nincs a rajzon?
Az egészen túlmenve pedig, a rajzokhoz tartozik egy darabjegyzék, amiből kiderül, milyen alkatrész az, vagy milyen rajzszám alatt található meg a leírása.[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Mármint melyik részét?
Ha az a bajod, hogy egy nekünk ide bemásolt nagy rajz részletéen nem jó a htl anya nézete, akkor nem értelek, ill szándékos kötözködéesnek vagyok kénytelen illetni a dolgot.
Ha arra, hogy milyen szabváanynak felejen meg, megint nem értelek, ezer féle szabváany, ezer leíráűs- max bizonyos szabványok igazodnak a másikhoz, a többi meg nem. Aztán a megrendelő mondja meg hogy nézzen ki. A szabványok mindenhatóságáróol pedig- össze vissza vannak, egy kalap káosz az egész, elég megnézni a GDNT területet, a dobozos mérettel kapcsolatban. Aztán a vonaltípusok jelentéásét dettó. Pontvonal, kétpontvonal, kiemelt területek jelölése, stb. stb.Gumózás: mi a fészkes fenéért van akkor a szabványokban is feltűntetve az egyszerűsítés lehetősége, pl. pont csavar, anya, alátét csoportokra, ha nem amiatt, hogy nem kell fölöslegesen midnent feltűntetni?
Ezen túlmenően egyetlen szabványt sem kötelező használni, mert egyik sem törvényi előírás, mindegiyk maximum ajánlás, s majd a megrendelő mondja meg, hogy akarja a rajzot viszotnlátni. Vonaltípusokat, méretnyilak kinézetét, metszetek helyeinek definiálását, stb. -
#06658560
törölt tag
Nem tudom. De ha neutral formatot választasz-általában csak ilyet adnak akkor jó SE-hez is a dolog. Leírás meg annyi, hogy katt a cég nevére a tracepartson, majd náluk a listából kiválasztod ami kell, ekkor vagy egyből tölthetsz, vagy regisztrálnod kell náluk mélen keresztül...
-
#06658560
törölt tag
Anno dolgoztam úgy, meg láttam most kollégáknál is, hogy notira rácuppantva másik monitor, s annak felbontását megkapta a noti is, azon meg egyből lehetett csúsztatni a nagyobb kijelzőt. Meg kéne nézni esetleg a matrox kártyák környékét, hátha ők tudnak valami okosat erre. Illetve a dual head to go ill triple head to go is lehet tud segíteni.
-
#06658560
törölt tag
Mi a halál ez a Creo? Marketingrizsát sikerült találnom eddig csak.
CATIA-ra is mondogatják, hogy drága, és pletyka szinten hallottam, pár autógyár migrál NX-re. S a Dassault Systems szerintem nagyon rossz útra lépett a V6 vonallal, remélem még sokáig nem fog elterjedni.
Kis CAd, vs- nagy. A nagyokra elmondhatjuk, házon belül van minden fontos elem hozzá, s jól integrálódik más okos programokkal, a millió modulnak köszönhetően nagyon szélsőséges területekre is tökéletesen alkalmas, de egységes kezelőfelületű, modellezésileg átjárható rendszert ad a cégek kezébe. S minden cégnek magának kell eldöntenie, milyen elemeire van szüksége egy-egy termékből. Lehet, hogy mindösszesen a kompatibilitás miatt vesznek meg valamit, miközben a konkurens minden másban jobb lenne.
Ami tuti, kell szelekció, viszont várom, hogy megjelenjen egy intuitív, hobbi CAD rendszer is, amit otthon mindenki ingyé birizgálhat, s el is terjed.Ha valaki tud ilyet, ossza meg velem izibe.
-
#06658560
törölt tag
válasz Jack O'Neill #5458 üzenetére
Egyenletek, CATIA: érdeke,s határeset állapot. Diszkrét remekül tud dolgozni, szépen felírható minden. De pl. görbét futó paraméter két értéke közé már nem tud megcsinálni, pedig marha jó lenne. Hogy evolvenst véges sok pontból tudj csak megadni spline-nal, ami vagy pontos, vagy nem, az szerintem súlyos hiány. Alapvetően sokkal több, precíz szerkesztési elemről lehetne szó, ha akarnák, nagyon tudnám értékelni.
Asszem pl. diffegyenletként sem lehet megadni semmit neki. Múltkor kerestünk olyan görbét, amelyik egy adott ponthoz mindig három fokos érintővel bír- önzáró profil kellett. Diffegyenlet lett volna a megoldás.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Valami hasonlóról van szó ismerősnél is, csak neki CATIA-ban kell megnyitnia stp vagy igs filet, de hulladék, használhatatlan az összes. Minden felületet újra kell mókolni a shape modul elemeivel.
-
#06658560
törölt tag
válasz Keddkem #5717 üzenetére
Hát, ha valamit utálok, az a ribbon. Mivel használok gyorsbillentyűket, ezért nekem az átrendezett, átpakolt billentyűkkel elérhető funkciók sokkal több szopást adtak, mint ami előnyöm volt belőle oficce-on belül. A megfelelő csoportosítás pedig kényelmesebben elérhető a logikusan strukturált ikonozással, lásd CATIA. pedig annál nem sok komplexebb program fut szerintem kereskedelmi forgalomban-teljes kiépítés esetén. S mégis gyorsan átlátható, logikusan csoportokba rendezett ikonokkal operáló rendszer, ahol az ikonok már kinézettel elmondják mik ők, nem kell olvasni hozzá. A MS legnagyobb hülyeségének a ribbont tartom.
Ha az lenne a cél, hogy ne legyen sok kattintás, akkor mindent helyi menüből kellene tudni elintézni, mint az OOO-nál pl. Nekem az egész ribbont parasztvakító hülyeség, ami a produktív munkát áldozza fel a csicsa oltárán.
-
#06658560
törölt tag
válasz Atlantis #5723 üzenetére
Akkor marad a minden billentyűre kirakott valamilyen parancs, meg a konzolos programvezérlés. apropó, kátya e téren sík hülye, ha nem írom be neki a c: -ot, akkor nem tud vele mit kezdeni. Plusz eddig elég körülményesen tudta csak a parancsokat meghívni, kellett neki a teljes név. Ami a CallactivewindowCDB nevű parancsnál kissé nyakatekert.
-
#06658560
törölt tag
Hát, sajnos csak AIX alatt használtam, CATIA-val, nem rossz, de értelmes tempóra csak a nemlineáris érzékenység beállítás és max reakció beállításával sikerült bírnom OK, nekem minden patkány lassú, max tempón is.
Szerintem nem lesz gondja a modern programokkal, ha van hozzá driver. Ezen téren a logi rendesen dolgozik. -
#06658560
törölt tag
Csak CATIA-s okosságom van: gondolom nem egy assembly a nagy assy, hanem több kisebb együtt. Ekkor részenként lehet nyomni generate allcatpartot, majd azokkal kicserélni az eredetiket, s végül megitn generate allcatpart- bekapcsolva a tegyen minden, egy parthoz tartozó body-t egy bodyba. Ezután az eredményre lehet megéri még egy ilyet uszítani. automatizálás makrózással lehetséges. Hogy SW alatt mennyire megy kérdés- de végül is kistesó, nem?
-
#06658560
törölt tag
válasz Keddkem #5801 üzenetére
Kifelejtettél olyan semmiségeket, mint Valeo, Visteon, Cascade, Draexelmaier, Johnson Controls, Hammerstein-ill már JCI ő is. autóiparban, ahol a design megjelenik, ott rendre belebotlik az ember kátyába, mert nincs más helyette. felületezni messze a legjobb alkalmazás. S az Audi szerszámfejlesztése is nagyon erősen kátyával megy. Pl Philips borotvákat is kátyával fejlesztenek Mo-n. Szerszámgépezésnél is sok helyen megjelenik a NX, mint olyan, nem kizárólagos a ProE helye.
A nagy váltásokat nem kell készpénznek venni, hisz ha egy rendszerben ott van az összes futó, s jelenleg fejlesztés alatt álló termék, akkor minimum tíz év, mire kifutnak teljesen, inkább több, annyi ideig meg kell a natív cad rendszer."Ami biztos, ha sok pénzt akarsz keresni, középkategóriások felejtősek." Ha sok pénzt akar valaki keresni, akkor külföld, vállakozóként, s FEA, vagy azon belül is méginkább rezgéssekkel, akusztikával foglalkozó terület. Esetleg CFD, bár azt a repgépészek terítik.
jahatpersze: nem az Audi miatt van nagy CATIA fölény, pláne, mert ők a motorfejlesztést ProE-ben nyomják, szerszámozni szerszámoznak CATIA-ban. egyszerűen mivel kváziszabvány lett autóiparon belül, a beszállítók jelentős részének kell, hogy legyen kátya a polcon, megfelelő emberekkel. A világba dolgozó AVL is használja mindkettőt legjobb tudomásom szerint. Amennyiben cél az autóipar, akkor ezen két szoftvert éri meg hazsnálni, bár persze kérdés melyik országrészen belül gondolkozol, esetleg a határokon túl-e. NX, ProE, Catia a három használt autóipari progi, jelenleg igen jelentős CATIA fölénnyel. sok esetben ott is azt használják, ahol nem a legjobb. De pl. még mindig vannak V4-et igénylő projektek, s I-DEAS-t is használnak még váltófejlesztésre. Azt pedig, hogy a kis francia VEM-ben jó, nagyon gyorsan felejtsd el. Gyakorlatilag használhatatlan eredményeket ad, semmit nem lehet értelmesen beállítani benne, nicnsenek normális anyagmodelljei, hálózni pocsék vele. Manager szemének elhomályítására viszont megfelel.
imics:"Érhető is, mondjuk a német autókat tervezzenek német szoftverrel nemár franciával... Nem is olyan régen még a németek nem szerették a franciákat, de persze jobban szerették, mint az amcsikat... ezért lett a német iparban közkedvelt a Catia, de változott a világ itt a Siemens..." Ez így ebben a formájában irtózatos nagy marhaság, hogy igazán finoman fejezzem ki magam. Nem a nacionalizmus, hanem a használhatóság volt mindig is a mozgatórugó. S itt kulcskérdés a designerek, valamint a már tényleges fejlesztést végző mérnökök közötti adatcsere, adatminőség problematikája.
Modulok: a CATIA-nak 13 csoportban van 97 modulja. Átlag mérnök ebből jó, ha tízzel találkozik autóipari pályafutása alatt. S ott sem minden funkcióval. túl sokat pedig nem lehet mivel összevonni, annyira szerteágazó, specifikus modulok.
-
#06658560
törölt tag
válasz Imics13 #5811 üzenetére
Mutass egyetlen példát, amikor valamit azért választottak az autógyárak, mert hazai, nem azért, mert jobb, olcsóbb, stb. I-DEAS meg már nicns, csak NX. Chrysler várható, hogy váltani fog, ha a FIAT-hoz neki kell igazodnia, nem fordítva.
CATIA-t sem azért választották, mert erópai, pláne, hogy a V4 korszakában a mocsok nem volt képes értelemsen számolni a dupla mm-inch átváltás miatt, hanem mert jó volt az adott feladatra.
"Egy biztos, hogy a szoftverfejlesztők versenyéből többnyire a felhasználó az az mi jövünk ki győztesen"
Sajnos nem ez a tapasztalatom. -
#06658560
törölt tag
válasz Imics13 #5815 üzenetére
Kevered a szezont a fazonnal, illetve sokmindent figyelmen kívül hagysz. Jelen esetben az autógyártónak nem máshoz kell igazodnia, saját érdekeit kell szem előtt tartani. S ezek között egyik legfontosabb. A hazafiságot meg pont leszarják. Amikor a német beszállítót választották, tuti nem csak az ár döntött, hanem esetleges megrendelői igények is szerepet játszhattak, műszaki megoldás, kapacitás, stb. stb. Pl a Fordnak van egy ukáza, csakis Brose, vagy Hammerstein tracket lehet beépíteni az üléseibe. Hiába lenne másik olcsóbb, neki az a minőség kell.
A Mercinél azt hallottam, hogy azért váltanak, mert kurva drága a kátya. Viszont kollégáimnál még fel sem merült, hogy váltás jönne a merci projektekben szoftverileg. Előfordulhat, hogy integrálhatóság szempontjából jobban járnak vele,
Másik ilyen, a spórolás, meg globalizáció erőltetése ész nélkül, ford és Magna részéről is.
A fejlesztések legalábbis a franciák esetében eléggé öncélúnak tetszenek, mert nagyon nem akaródzik nekik a kért javításokat megtenni, helyette új fícsöröket hoztak be, amik senki által nem voltak használva.
Új hozzászólás Aktív témák
- Gaming notebook topik
- Subaru topik
- Háztartási gépek
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Megérkezett a legújabb és eddigi legátfogóbb 3DMark teszt
- Milyen SSD-t vegyek?
- Call of Duty: Modern Warfare III (2023)
- Ilyen lehet a Samsung Galaxy Watch7 Ultra
- Milyen monitort vegyek?
- Fortnite - Battle Royale & Save the World (PC, XO, PS4, Switch, Mobil)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen