Aktív témák

• #21 *Ropi* félisten

  2017-09-17 08:18:54 #21

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  *Ropi*

  félisten

  Monitorok - és más megjelenítő eszközök - kalibrálása dióhéjban:

  Néhány, általam videó-, és fotószerkesztésre jónak tartott (korrektül kalibrálható) monitor (sRGB, REC/BT.709): AOC Q3279VWFD8, Benq PD2700Q, PD3200U és PD3200Q (Az "ikrek" közül az elsőnek IPS létére olyan a képe mint egy AHVA panelesnek, az utóbbi valóban VA paneles!), LG 24UM58-P, Dell U2718Q, EIZO EV2750 (ez gyárilag támogatja a DICOM / GSDF felhasználást). sRGB+: Benq SW2700PT, Dell UP2716D, Dell UP3216Q, Benq EW3270U (VA paneles!), Eizo ColorEdge CG318-4K. Ha pedig megvetted a monitort, akkor a fotószerkesztéshez való kalibrálásáról várjuk a kérdéseidet a monitorkalibrálós szaktopikban!

  A képalkotó eszközök kalibrálása olyan, mint a hangszerek hangolása: ez kell ahhoz, hogy a teljes "zenekar" harmóniában játszhasson az adott "kottából". Képalkotóként az átadott anyagok színhelyessége alapvetően elvárt dolog, hogy bárki a projekten dolgozók közül ugyanazt láthassa, amikor a munkafolyamat során bárhol belenéz: a projektmenedzser, a grafikus, a nyomdász, stb...Ezért meghatározott időnként újra kell "hangolni" a megjelenítő láncot minden résztvevőnél. Mit lehet kalibrálni? Gyakorlatilag mindent, ami képet jelenít meg:

  • Androidos és Apple okostelefonokat,
  • tableteket,
  • PC-t & Mac-et vagy ezek laptop variánsainak monitorát,
  • monitorral rendelkező digitális rajztáblát,
  • LCD és plazma TV-t,
  • projektort,
  • szkennert profilozhatunk,
  • lézeres és tintasugaras nyomtatót is profilozhatunk,
  • fényképezőgép szenzort szintén profilozhatunk,
  • kolorimétert szintén - mert egyes kalibráló eszközöket is szükséges: a gyengébb koloriméterek a kémiai alapú szűrőik öregedése miatt az idő múltán jelentősen eltérnek a beállított referenciától, de szerencsére spektrofotométerrel profilozva őket készíthető egy korrigáló mátrix, ami javítja az eltéréseket. Így fotóink nem csak szépek, de egyúttal színhelyesek is lehetnek.

  Ha nincs hozzá eszközöd, akkor szemre (tesztábrával), de annak nem sok köze lesz a referenciához, csak azt mutatja meg, hogy a Te szemednek mi kellemes (ráadásul az ember szemei közt is van különbség: gyógyászati mérések igazolják, hogy az egyik szemükkel kicsit melegebbnek, a másikkal meg kicsit hidegebbnek látják ugyanazt a dolgot - szabad szemmel akár 150 Kelvines lehet a különbség, de pl. egy rosszul csiszolt, nagy dioptriás szemüveg esetén több is - ennyire lehet megbízni magunkban ilyen tekintetben - a műanyag lencsés szemüvegek pár év alatt sajnos maguktól is "megromlanak"). Ha pedig a monitorodhoz egy másik ugyanolyan monitorhoz (vagy a saját monitorodhoz, de másik videokártyával) készült "konzerv" színprofilt használsz, annak kb. annyi köze van a valósághoz mintha a legjobb barátod harapásmintájából csináltatnál műfogsort magadnak: egyre több gyártó írja bele a megjelenítők felhasználói kézikönyvébe is, pl.: (37.oldal) "a mérések a mérőberendezéstől, a mérés helyszínétől, a rendszerkörnyezettől - pl. számítógép, videokártya, stb. - és további változóktól függően eltérhetnek". Vagy a netről letöltött profiloknál: "I tried ICM files from TFT Central but they didn't bring the monitors even remotely close in terms of colors." - egyrészt a netről letöltött, másik monitorhoz készült színprofil használata feltételezi, hogy a monitor ehhez előzőleg hardveresen be lett állítva (világosság, kontraszt és a színcsatornák ki lettek egyenlítve - ami persze a Tiéden nem történt meg, és szemre, tesztábrákkal nem tudod megtenni), ennek hiányában viszont a profil 99.9%-ban biztos, hogy ront az eredményen, másrészt a kifejezetten a monitorodhoz készült profil esetén is, az idő múlásával és a környezeti viszonyok (pl. hőmérséklet, páratartalom) változásával az alkatrészek bizonyos mértékben önmaguktól is változtatják az elektromos tulajdonságaikat - ugyan minimálisan, de ahhoz éppen elegendően, hogy a kalibráció elcsússzon. Pl. a CCFL háttérvilágítás idővel besárgul és veszít a fényerejéből, illetve a L.E.D.-ek spektrális képe is elcsúszik - ezek minden monitoron eltérő mértékben jelentkeznek, viszont az összes színvisszaadási tulajdonságaikat elhúzzák. Nem, hogy több különböző monitor, de egy adott monitor különböző bemenetei közt is elég nagy eltérés tud lenni, ezért mindig azzal a bemenetével használjuk a monitort, amivel a kalibrálása történt!

  • A monitorom gyárilag kalibrálva érkezett: szükséges rögtön kalibrálnom? Ez egy Dell U2414H gyári kalibrálási riportja, ahogy mellécsomagolják a dobozába: annyit mond, hogy az átlagos DeltaE-je kevesebb mint 4 - igen ám, de a maximum simán lehet több is ennél: a papíron látszik, hogy középtájon a 15-green3 DeltaE-je már inkább 5-ig nyújtózik - és DeltaE 2-től egy laikus gyakorlatlan szemével is látszik az eltérés (egy tréningezett szemű fotós már 1 környékén is kiszúrja). Ráadásul az akkor beállított értékek sokszor már azalatt érvényüket vesztik, amíg a monitor a raktárban állt eladásra várva, magyarán a gyári "kalibrálás" leginkább a "nesze semmi, fogd meg jól" kategória: ha azt szeretnénk, hogy a megjelenítőnk színhelyes maradjon, akkor minimum néhány havonta pontosítani kell. Szerencsére a legtöbbször nagyságrendekkel jobbat is ki lehet masszírozni a gyárinál az adott monitorból: pl. a gyárilag DeltaE 1.87-re kalibrált UP2716D-ből DeltaE 0.04-et (!) hoztam ki, ami gyakorlatilag már mérési hiba kategória (de több példányon is megcsináltam, szóval tényleg annyi).

  Referencia pontoshoz kalibrálni csak műszerrel lehet (egyszerűbb koloriméterrel vagy fejlettebb spektrofotométerrel - a legpontosabb és egyben a leggyorsabb megoldás tapasztalataim szerint a spektrofotométerrel keresztbe profilozott koloriméter: én az X-Rite i1 Pro 2-t és az X-Rite Eye One Pro-t - i1D3 - használom), mert egy alap kalibrálás is több száz referenciaponttal dolgozik színcsatornánként, egy komolyabb kalibrálás esetén pedig ennek a többszöröse (akár több ezer referenciapont) kerül mérésre: ezeket szabad szemmel több ok miatt is fizikai képtelenség végigcsinálni. Ha igazán (referencia)pontos eredményt akarunk elérni, akkor egyben kell kalibrálni az egész rendszert (nem más VGA-val / oprendszerrel / kábelezéssel), mert befolyásolhatják az eredményt - itt csak a VGA változott, mégis szép nagy - és nem lekváros - bukta lett a Gamma görbére nézve, ami a színeket és a kontrasztot is elhúzza magával - tehát mindent is ) és nem a Windowson keresztül kell beadni a színprofilt, mert a külső szoftverek speciális profiljait a saját LUT Loader-ükön keresztül betöltve sokkal pontosabb eredményt adnak (meg még pár dolog, ami rendszerre szabottan egyedi beállítást igényel). Tanmese: csináltam magamnak 2 kábelt (a telefonomat a DAC-al összekötni), zenehallgatáshoz (a kábelek teljesen egyformák, csak a hosszuk különbözik pár centivel) - ugye ezek csak drótok, amiknek az a feladata, hogy a digitális 0-kat és 1-eket elvigyék A pontból B-be. A meglepetés az, hogy az egyik kábel átviteli hibákat csinálva, véletlenszerű pattanásokat okoz a zenében - először ritkábban, majd egyre sűrűbben, végül, amikor hibák száma eléri a hibajavítás tűrését, a DAC elveszti a szinkront és csikorogva megszakad a zene. A másik ugyanolyan kábellel nincs ilyen probléma, azzal órákon keresztül tudom hallgatni pattanások, zajok és akadás nélkül. Tanulság: hiába digitális 1-ek és 0-ák, mert ha egy passzív alkatrész is (mint a kábel) össze tudja őket keverni, akkor az aktív alkatrészek (amik a jelfeldolgozó áramkörökben vannak) még jobban. Ezek után remélem már mindenki el tudja dönteni magának, hogy milyen kalibrálást szeretne - a számítástechnikai boltok kalibrálási megoldásaival nincs semmi baj (az ő célcsoportjuknál), mert a játékosok igényeit tökéletesen kielégíti, csak a fotósokéhoz (színkritikus felhasználásra) kevés (sok számítógépes boltban árulnak kalibrálót, amivel árukapcsolt szolgáltatást is hirdetnek, de a profi eszközzel kalibrálás és a profi kalibrálás közt vannak különbségek: az ISF / DiCOM kalibrátor egy külön szakma). Ha bármi változik a rendszerben, újra kell kalibrálni - egy egyszerű driver frissítés is kukázhatja a beállításokat, tehát érdemes őket inkább letiltani.

  Fontos: kalibrálás után el kell felejteni a monitor [automatikus] fényerő állításának még a létezését is, mert a fényerő változásával minden más is változik! Ugyanígy az energiatakarékos funkciókat is ki kell kapcsolni, valamint a szemkímélő kék fény szűrőt is csak akkor érdemes aktiválni, ha nincs szükség színhelyes megjelenítésre.

  A műszeres kalibrálás két részből épül fel (egyik a másik nélkül nem ér semmit):

  Első lépésként a megjelenítő hardveres beállítása: az optimális fehéregyensúly, fényerő, az ebből adódó maximális kontrasztátfogás meghatározása, valamint a színcsatornák kiegyenlítése: a megjelenítő hardverének a referenciaszínek optimális visszaadásához legközelebbi beállítása. Ezt a monitor / TV / proji normál profilmenüjében vagy akár a szervizmenüjében is el lehet végezni, utóbbinak a hátránya egyben az előnye is: mivel nem könnyen hozzáférhető, ezért utólag csak hozzáértő tudja módosítani (viszont mivel az elállításával a kalibrálás érvényét veszti jobb is, hogy nincs szem előtt. Valamint egy áramszünetkor, vagy a monitor felhasználói menüből történő resetelésekor nem nullázódik, mint a felhasználói profilmenü beállításai esetleg. TV-k és projik esetén valamivel bonyolultabb a beállítás, mert azoknál lehetőség van nem csak 2, de 8 vagy 10 pontos együtt futás beállításra is: ez nagyságrendekkel megnöveli a kalibrálási folyamat pontosságát, viszont ezzel arányosan a rá fordítandó időmennyiséget is.

  Másodjára a szoftveres korrigálás: ez a hardveres beállítás pontatlanságait finomítja a videokártya LUT-ba (Look Up Table) írt korrigáló értékekkel, hogy a lehető legjobb legyen a szín együttfutás és a legkisebb referenciától való eltérés. A kalibrálás pontosságától függően pár száz, vagy akár több ezer referenciapontot is tartalmazhat: minél többet, annál jelentősebben növeli meg a kalibrálás idejét.

  Hozzá kell tennem, hogy hardveres kalibrálás alatt két dolgot értünk: egyfelől, amikor kalibráló hardverrel (koloriméter, spektrofotométer, radiospektrométer) kalibráljuk az adott eszközt (ez terjedt el a köztudatban). Másfelől a gyártók által használt zsargonban a hardveres kalibrálás az, amikor a megjelenítő saját LUT-jában, a megjelenítő szervizmenüjében végzett beállításokkal finomhangoljuk a képet (nem mindegyik képes rá: csak a high-end temékek): ez önmaga színhelyes képet eredményez, bármilyen forrásoldali változtatás nélkül.

  Általános (nem színkritikus) felhasználásra általában 3-6 havonta érdemes ellenőrizni a rendszert és ha szükséges újra kalibrálni. A L.E.D. háttérvilágítású monitorok a technológiájukból adódóan kevésbé "driftelnek": általánosságban elmondható, hogy kb. 2-3x annyi ideig pontosak, mint a hagyományos CCFL háttérvilágításúak. Szintén általános érvényű ökölszabály, hogy a laptopok kijelzői általában instabilabbak a különálló monitoroknál (az akkus tápellátás és az összezsúfolt alkatrészek fokozott melegedése miatt), ezért könnyebben elcsúszik a kalibrálásuk (emellett a laptopokban lévő IGP + GPU öszvér kombinációk a kikapcsolhatatlan IGP miatt sokszor limitáltak: ilyen esetben nem engedik a GPU teljes tudását kihasználni, így nem tudnak 10 Bites színkezelést még külső monitorral sem). Mindentől függetlenül: ha egy kalibrált rendszerben bármi változik (hardver, driver, vagy az operációs rendszer) akkor újra kell kalibrálni az optimális eredményért. Színkritikus alkalmazás (gyógyászati felhasználás, nyomdaipar, fotófeldolgozás, videovágás) esetén van, hogy naponta újrakalibrálják a rendszert, de a pár napos, 1-2 hetes (L.E.D.-es háttérvilágítás esetén hónapos léptékű) intervallumok az átlagosak.

  Mi(ke)t szeretnél kalibráltatni és milyen felhasználásra? Ha több mindent és periodikusan, akkor érdemes megfontolnod egy eszköz vásárlását: korrektebb koloriméterek (pl. a Colormunki Display) már 40-50.000 Ft körül beszerezhetőek.

  • Milyen kalibráló eszközt érdemes vennem?

  Ez attól függ, hogy mit szeretnél kalibrálni: ha aktív (saját fénykibocsájtással rendelkező) megjelenítőt, akkor elég egy koloriméter is, ha passzív (saját fénykibocsájtással nem rendelkező) médiumot, akkor csak spektrofotométer jöhet szóba. A régebbi koloriméterek sem a nagy színterű (pl. Adobe RGB, DCI-P3) megjelenítőket, sem a plazmát, sem a L.E.D. / O.L.E.D. háttérvilágítást, illetve a HDR TV-ket és projektorokat sem támogatják (a L.E.D. háttérvilágításnak a spektrális eloszlása más, a plazmának csak a kontrasztátfogása, a HDR TV-knek pedig a kontrasztátfogása és a fényereje is nagyobb, mint amit a régi koloriméterek le tudnak kezelni). Ezeknek a kalibrálásához minimum ColorMunki Display vagy i1D3, illetve valamilyen spektrofotométer szükséges.

  • Létezik olyan kalibráló eszköz ami minden kijelző típusra megfelelő? Gondolok itt az LCD, Plazma és OLED-re, esetleg projektorra is.

  Az "ultimate kalibráló" ami mindezeket tudja, az X-Rite ColorMunki Display, vagy az X-rite i1 Display Pro (azaz i1D3 és EODIS3 neveken is fut még: ugyanaz a hardver, csak 3-5x gyorsabb a CMD-nél - egyébként jelenleg ez a leggyorsabb hardver, ami kapható - egy combosabb kalibrálásnál akár 3-4, vagy több órányi előnyt is jelent megjelenítőnként). Az i1D3-nak 2017 óta létezik HDR-re egy OEM "Rev. B" verziója és nemrégiben jelent meg az Eye One Display Pro Plus (EODIS3+): ezek már 2000 Nittel is megbirkóznak (az eredeti verzió csak 1000-ig jó). Az Eye One Display Studio pedig a Colormunki Display utóda: szintén lassú, és HDR-t sem tud.

  Egy jó tanács: ne vegyél ezeknél gyengébb eszközt, mert látszólag be fogja kalibrálni a dolgaidat, csak éppen rózsaszínben / zöldben / bíborban / stb. fognak úszni. A korábbi, kémiai alapú szűrőkkel működő koloriméterek nagyon könnyen elpontatlanodtak: 3 évesen már borítékolhatóan eldrifteltek (volt, amelyik korábban is), ráadásul amúgy sincsenek felkészítve a nagy színterű és a L.E.D.-es háttérvilágítású megjelenítőkre. Érdemes tudni, hogy az elcsúszott koloriméterek spektrofotométerrel még korrigálhatóak (ha van értelme), viszont az csak arra a megjelenítőre lesz érvényes, amivel a profilozása történik (bár még mindig olcsóbb, mint egy új eszköz vétele). Pl. a Spyder most az 5-ös hardververziójánál tart, de még az is nagyságrendekkel pontatlanabb a most említett X-Rite ColorMunki Display-nél: egyrészt az összes Spyder (így az 5-ös is) melegebbre kalibrál ~200-250 Kelvinnel a referenciánál, másrészt a sötét tónusok mérése katasztrofális náluk. Egyébként a Spydereknek pontosan a pontosságra való törekvés a hátránya, ugyanis 7 db szenzor van bennük a többi gyártó 3 illetve 4 db szenzorával szemben: a 7 db szenzor leképezése nem az emberi szem karakterisztikáját követi. Régebben nem tudtak mást készíteni, mert a technológia nem volt adott: a kémiai alapú, tristimulus koloriméterekben az abszorpciós szűrő folyadék vagy zselé, ami egy meghatározott hullámhosszt enged át, a többit kiszűri (akkoriban ráadásul még műanyag szűrők társultak mellé, amik idővel szintén megváltoztatták az optikai tulajdonságaikat, hogy teljes legyen a káosz), a modernebb, nem kémiai alapúakban már üveg dichroikus prizmákat / szűrőket használnak.

  • Elavult - kémiai alapú szenzorral rendelkező - koloriméterek:

  Spyder 1-2-3-4-5 szériák, Eizo EX3, Pantone Huey, Gretag-Macbeth / X-Rite DTP-94 [PRO], Eye One Display és Eye One Display 2, Eye One Display LT, ColorMunki Smile, LaCie Blue Eye és Blue Eye 2 + ezek különböző klónjai.

  • Amiről biztosan tudom, hogy nem kémiai alapú szenzorosak:

  X-Rite Colormunki Display, X-Rite Eye One Display Studio, X-Rite Eye One Display Pro [Plus] (i1D3, EODIS3, EODIS3+), BasICColor Discus, Klein K10(a) és K80.

  Egyébként a gyártók nem közölnek információkat, csak a neten keringő szétszedési infók alapján lehet következtetni: a jelenlegi sebességbajnok és egyben az egyik legpontosabb eszköz, az i1D3 szűrői és szenzorai így néznek ki.

  • Ismertebb spektrofotométerek:

  X-Rite / GretagMacbeth i1 Monitor, X-Rite / GretagMacbeth Spectrolino, X-Rite Colormunki Photo, X-Rite Colormunki Design, X-Rite i1 Pro (a klónja: EFI ES-1000), X-Rite i1Pro 2 (a klónja: EFI ES-2000), JETI Specbos 1201/1211, JETI Spectraval 1501/1511. A CM Photo és a JETI-k kivételével mindegyikek van beépített UV szűrős és UV szűrő nélküli verziója is: monitor kalibráláshoz bármelyik használható (az UV szűrőnek azoknál a nyomtatóba való papíroknál van jelentősége, amelyek gyártásánál optikai fehérítőt használtak: szűrő nélkül ez kékbe húzná a mérést).

  • Milyen programot használjak kalibráláshoz?

  Az attól függ, mihez: általában a koloriméterek gyári programjai felejtősek (kivéve, ha HW kalibrálható a monitor vagy pedig a BasICColor Discus, mert azokat csak a saját programjuk kezeli megfelelően): ha be is tudják kalibrálni az adott megjelenítőt, nagyságrendekkel jobb eredményt lehet elérni 3rd party programok használatával. Monitorokhoz általánosan a DisplayCAL, TV-khez és projektorokhoz a CALman és a HCFR, egyéb eszközökhöz pedig a spektrofotométerek saját programjai.

  Csináltam Win-es kezdőcsomagot A DisplayCAL mellett az ArgyllCMS is benne van (32+64 Bit), az egész pakkot a rendszermeghajtó gyökerébe érdemes kicsomagolni, mert ott könnyű megtalálni.

  És egy példa, hogy megfelelő kalibrálással mit lehet kimasszírozni egy elavultnak számító monitorból: a saját Dell 2709-em, amit egy X-Rite i1 Pro2 spektróval különbségi profilozott X-Rite Eye One Display Pro (i1D3) segítségével kalibráltam.

  [ Szerkesztve ]

  Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Aktív témák