Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • brd

    nagyúr

    válasz zsocaozd #438 üzenetére

    Ezzel viszont én értek egyet. :D De akkor nem kell aláírni a szerződést, amelyben nevetséges a minimális garantált sávszélesség. Persze az jó kérdés, hogy ha minden szolgáltató ilyen szerződéseket köttet, akkor kihez lehetne menni internetért...

    The only real valuable thing is intuition.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz zsocaozd #438 üzenetére

    Azért mert a user fizet egy szolgáltatásért, az még nem jelenti az hogy azért bármire jogosult, hanem csak annyira amire a szerződése is szól. Márpedig a lakossági szolgáltatások best effort jellegűek, nem pedig garantáltak. Nem véletlenül kerül egy 5 Mbps-es garantált elérés 120 ezer forint felett és nem véletlenül kerül egy 5 Mbps-es lakossági best effort csomag mondjuk 6 ezerbe.

    A garantált elérésű netet, ahogy a neve is mutatja alapból úgy építik ki, úgy méretezik minden szakaszát hogy a legszélsőségesebb körülmények között is biztosítsa a szerződésben vállalt feltételeket. Egy garantált elérésénél a minőségi paraméterek az elsődleges szempont, és kvázi a pénz nem számít elv alapján az anyagi csak sokadik szempont. Mert aki garantált vonalat vesz az úgyis mérlegeli hogy az abból fakadó kiadásai arányban lesznek-e azokkal a bevételekkel amit azon vonal bérletével megkereshet. Egy garantált vonal kiépítésére ugyanezen szempontok alapján kvázi akárhol sok kerülhet, mert ha szükség van rá adott végponton akkor a kiépítés költségeit a megrendelő állni is fogja, ami sok esetben szintén milliós tétel. Ugyanígy a rendelkezésre állás és support is anyagiak függvényében egészen más elbírálás alá esik.

    Egy best effort kapcsolódás esetén viszont minden az árnak van alárendelve, hisz egy hétköznapi lakossági fogyasztó nem hajlandó százezreket kifizetni egy garantált elérésért, nem beszélve arról hogy is rá szüksége. Egy best effort csomagnál mindent az ár határoz meg, megfizethető 5-10e ft közötti ársávba kell pozícionálni a terméket, a bevételek pedig meg fogják határozni a kiadások mértékét is. Értelemszerű hogy jóval kisebb bevétel mellett nem lehet ugyanannyit költeni egy hálózatra mint a garantált elérés bevételeiből, ennek megfelelően a hálózat méretezése, rendelkezésre állása is ezt fogja tükrözni. Egy best effor hálózat nem úgy lesz méretezve hogy a legszélsőségesebb terheléseknek is megfeleljen, hanem úgy hogy az átlagos terheléseket elbírja és pénzügy keret határáig a lehető legtöbbet kihozva a lehetőségekből. A kisépítés is teljese fordított rendszerű, nem az előfizető igényhez alkalmazkodik a szolgáltató, hanem az előfizető csak ott fizethet elő ahol a szolgáltató elérhetővé teszi a szolgáltatást. A rendelkezésre állás, support is jóval csekélyebb díjaknak van alárendelve.

    Ha a best effort szolgáltatási jelleg anno egy évtizede nem alakul ki, nem lenne több mint 300 millió szélessávú netező világszerte, hisz átlagember nem lenne hajlandó havi százezreket áldozni garantált elérésekre, csak azért hogy netkapcsolata legyen, amit többnyire szórakozás céljára használ. De teljesen felesleges is lenne által felhasználói igények mellett garantált rendelkezésre méretezni egy hálózatot. Hisz a kihasználtsága az idő nagy részében úgyis töredék lenne, talán az 5%-ot is alig érné el, 95%-ban meg ott állna a kapacitás kihasználatlanul parlagon. De kiépítés költségei ettől függetlenül meglennének, amit be kellene építeni a havidíjakba, ami teljesen feleslegesen egekbe emelné a havidíjakat, elrettenve a fogyasztókat.

    A fogyasztók döntő többsége nem folyamatosan, időben állandóan és maximum kihasználtságon használja a szolgáltatását. Hanem csak időszakosan, rövidebb kisebb terhelésekkel. Pl. amikor weboldalakat néznek, chateleni, letölteneke egy-egy vicces videot vagy mp3-at. A nagyobb állományok letöltése ritkábban előforduló terhelést okoz. Épp ez fogyasztói magatartás teszi lehetővé a best effort szolgáltatási modellt, ez által pedig a megfizethető árszint kialakítását, ami az egész internet létezésének az alapja és közös osztott hálózati erőforrások, költségek optimális szétosztásán alapul.

Új hozzászólás Aktív témák