Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #7340 üzenetére

    "de én őszintén kíváncsi lennék a gyártás részleteire, egyszerűen a hatékonyság miatt."

    Profilom gyakorlatilag ugyanez. Ezerszámra gyártok egyforma apró mütyűröket, így ezt rutinos biztonsággal merem vállalni. A lakkozás jelentősen megdrágítja az eljárást.

    A múlt héten épp ekkora nagyságrendű fakereket szabtam le rúdanyagból. Vázolom durván a gyártás menetét:
    1 - Alapanyag beszerzés 40-es anyag, a homogén szerkezetre kihegyezett figyelemmel (fél nap)
    2 - Szélezés - ezt rajzolt egyenes vonal mentén a freud koronggal szabadkézzel végzem. (2 óra)
    3 - Egyengetés a derékszögű steller mentén. (2 óra)
    4 - 38mm-es csíkok leszabása a hosszvágó fűrészlappal. (3 óra)
    5 - Vastagolás 35mm-re 1+1+0,5+05 fogásmélységgel. (fél nap)
    6 - Darabolás a DW 702-vel. (másfél nap)
    7 - MEO (3 óra)
    8 - Lakkozás szivacshengerrel. (2 v 6 nap - az elvárt felületminőség függvényében)

    A darabolást részletezném, mert a többi szerintem egyértelmű.
    Aki nem csinált még ilyet, az ütközőt szorítana a gérvágóra 35mm-nél. Ezt én nem szoktam megtenni a következők miatt:
    Amikor átvágtad az anyagot, meg kell várnod 2400-szor, hogy leálljon a gép. Azért, mert ha a forgó korongot az ütköztetett darab mellett felhúzod, rendre bele fog kapni az anyagba a fűrészlap. Jobbik esetben csak sérül a munkadarab, rosszabbikban megfintul a fűrészkorong, legrosszabbikban kivered a szemed. Egy ilyen kirepülő fakocka lazán átüti a plexi védőszemüveget. Szóval ha megvárod, h leálljon a gép, akkor azzal egyrészt rengeteg időt veszítel, másrészt egy ilyen kaliberű vállalás után szaladhatsz is a szervízbe a gépeddel, mert elkopott a fék. A következőképpen szabom:
    A durván 1-1,5 m-es 38x40-es léceket még gyalulás előtt elszelem ott, ahol göcs miatt meggörbült, így már egyenes darabok kerülnek a daraboló gépbe. (Itt nagyon pici kajlaság is azt eredményezné, h a 8 db kocka már nem illeszkedik szépen egymásra.) Felragasztok egy vékony papírcsíkot a gérvágó tárgyasztalára, és az első pontosan levágott kocka élénél a papírra rajzolok tűfilccel egy rovátkát. Ehhez illesztem majd minden vágás előtt az anyagot mindenféle leszorítás és ütköztetés nélkül, a fűrészt pedig folyamatosan járatom. Így amikor emelem a lapot, az az első érintésnél ellöki magától a levágott darabot, és tized mm-nél is kisebb sebet ejt rajta. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag tizedpontos vágást tudok mára produkálni versenyképes sebességgel. Ám aki most kezdi, hát jó sokat kell gyakorolgatnia, míg ráál a keze és elsősorban a szeme a pontos vonalra illesztésre. (A metebó gérvágóval ez elképzelhetetlen volt, a makitával a tűrés határán szambázott, a DeWalttal pedig príma. Méltán tudnak elkérni olyan sok pénzt egy jó gérvágóért.)

    Felmerült bennem a kérdés, hogy ha nincsenek az élek letörve, az vágni fog, ha puhafa, ha keményfa - s merthogy itt is gyerekjátékról van szó (sejtésem szerint), lehet, hogy emiatt meg sem fog felelni az EN71 szabványnak - így pedig nagyon kockázatos lesz azt CE jelöléssel ellátni. Ha viszont letöröm az éleket picikét, az tovább drágítja a kérés korrekt teljesítését egyfelől a ráfordított plusz rezsiköltség miatt, másfelől pedig így a bütüknél gyakori lesz a kipattogzás, és számottevő selejt képződik. Kérdés, hogy elvárás-e az abszolút makulátlan kockatest, vagy belefér néhány saroknál a kipattogzás? Lehet elébe menni a kipattogzásnak azzal, hogy minden élvégződésnél visszairányba törni ez élt a géppel, de mivel ez dupla munkaidő, mérlegelni kell, h a több selejtet érdemes kifizettetni, vagy a több munkát - nyilván, amelyik olcsóbba jön ki - azonban ezt csak 50 vs 50 próbadarab után lehet eldönteni, mert még azonos fafaj esetén is jelentős szórás lehet az ilyentén eredmény terén, hiszen kitermelés ideje, szakszerűsége, szárítás, tárolás szakszerűsége, fa nedvességtartalma igencsak meg tudják változtatni a leányzó fekvését.

    A festés (lakkozás) egy másik téma, ami szintén szűk keresztmetszet lehet az árképzésnél.

    Ahogyan én számolgattam, lehet, hogy nem is lesz rentábilis a srác elképzelése, ugyanis az általam hirtelenében kikalkulált alapanyag ár már kérdésessé teszi, hogy felvesz-e stabilan a piac 300 drágább, de új, és minőségi fajátékot. Elképzelhető, hogy a többszörösét is, ha slágert teremt, ám elképzelhető az is, hogy néhány óvodán kívül alig lesz egyéb komoly érdeklődő.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák