-
GAMEPOD.hu
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
Az ESP12 használható az Arduino IDE-vel, "Arduinoként". Én ezt javasolom, mert rengeteg info és könyvtár van hozzá. Én is ezt használom. Egy USB-serial konverter kell hozzá, amit 3.3 V-ra be lehet állítani. Az ESP12 3.3 V-al működik!!!!!!
Nekem az FTDI csipes konverterrel működik, egy másikkal nem sikerült életet lehelnem bele.
WiFi szerverként használom.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Janos250 #2459 üzenetére
Fel kell rakni a számítógépre az Arduino IDE-t:
http://arduino.reviewsoft.com/download/
Innentől kezdve a panel komplett kisgép, programozható C++-ban.
A számítógéphez USB-TTL átalakítóval kell csatolni.
Vigyázz, 3.3 V-os!
Elég jó leírás van itt:
http://arduino-er.blogspot.hu/2015/05/arduino-esp8266-simpe-web-server.html
Meg itt:
http://www.tavir.hu/iot-0
Le van írva az AT parancsokkal vezérlés is, de mióta megoldott az önálló kezelés, azt célszerű választani.
Nálam a program eleje:
#include <ESP8266WiFi.h>
#include <WiFiClient.h>
#include <ESP8266WebServer.h>
WEB szerver használathoz, ezek szükségesek.
Pesten élsz, vagy vidéken?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
Ezek közül az elsődlegesen "reszelendő" az "espcomm_sync failed".
Ez azt jelenti, hogy nem sikerült a kapcsolat a számítógép és az esp8266 között,
Ez korábban nekem is sok fejfájást okozott. Lecseréltem egy másikra (erre FT232RL) a PL2303 Prolific típusút, mert azzal látszólag működött, de ezt a hibajelzést adta.
Más lehetséges okok:
Az esp8266-nak KÜLÖN 3.3 V-os táp kell, nem elég neki az USB-TTL konverter adta táp.
Tehát
USB ESP
GND GND
RX TX
TX RXTápot nem szabad összekötni.
Elvileg (ezt nem próbáltam) megfelelő konverter esetén a konverter átállítja (kontroll vonalak bekötésével)
az ESP-t programozó üzemmódba. Én a kézi módszert használom: GPIO0 földre kötve, majd UTÁNA reset.
Ezzel programozó üzemmódba áll, és nem lesz a fenn hivatkozott hiba.
Felprogramozás után a GPIO0 - föld csatolás megszüntetve, újabb reset (RST földhöz érintve, picit várni, majd elengedni) és az ESP-ben lévő program elindul.
Egyebek:
Gondolom, a hozzá árult kis panelra raktad fel az ESP12-t. Azon van 3 SMD ellenállás, amiből a középső 0 ohm (rövidzár). Ennek akkor van szerepe, ha a panel hátuljára teszel fesz. szabályzót, mert akkor a panel tápja nem egyenlő az ESP12 tápjával, tehát ezt az ellenállást ki kell venni.
Viszont én még olyan embert nem láttam, akinek ez jól működött, tehát a panelra is 3.3 V szabályozott tápot kell adni.
A másik két ellenállás: jobboldali földre (GPIO02), bal oldali magasra (CH_PD) húzó.
Ami nálam sokat javított a helyzeten:
RESET állandó felhúzása HIGHra .3k-10k értéket írnak, tapasztalatom is ez.
Táp és föld közé kondi berakása.
A reset megoldása nem egyszerű érintéssel, hanem az ellenállással felhúzott reset láb kapcsolóval földre vitele, a kapcsoló két lába között kondival pergésmentesítve.
Na, ennyit, mert nem tudom, hogy itt mennyire morcosak a modik, mikor törlik.
Ha gond van, írj. Mindenképpen össze fog jönni.
Amiket leírtam, nem csupán itt-ott olvasott dolgok, hanem SAJÁT tapasztalat.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz nagyharcos #2588 üzenetére
Pénzért program írására nem vállalkozok, de elmondom az elképzelésem (persze, ha jól értettem, hogy mit akarsz):
A menüvel akkor boldogulsz a legkönnyebben, ha egy ESP8266 Wifi panel (ebay-en 7-800 Ft) segítségével mobiltelefonon készíted el a menüt html-ben.
Most én is ezeket csinálom a vezérlőkben. Telefonról megnyitod a WEB lapot, beállítod az értéket és kész!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem tudom, megoldódott-e a dolog, de csak most olvastam.
K típusú szenzorhoz 7-800 Ft-ért lehet venni konvertert, ami digitálisan (SPI) küldi a hőmérséklet értéket.
[link]
Továbbá benne van automatikusan a hideg pont kompenzáció. Van rajta chip select, tehát felfűzhető.
Arduinon kezeléséhez van kész class, csak alkalmazni kell. [ Bár én sajátot írtam, de ez csak az én háklim :-) ]Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #2733 üzenetére
Nem tudod csak úgy "felemelni". Nincs 12V-os mikrokontroller.
Helyette az Arduino lábával egy "villanykapcsolót" tudsz kapcsolni, ami be- illetve kikapcsolja a 12V-ot.
A "villanykapcsoló" relé, illetve FET.
FET-ből az IRL típusjelűek általában megfelelőek.
[link]
http://www.hqelektronika.hu/hu/category/tranzisztor_fet
Kulcsszó legyen IRL.
vagy ebay.
Reléből ebayen olyat is találsz, amit az Arduino tud kapcsolni.
Itt egy alapszintű leírás:
http://kkft.bme.hu/~johnny/Diplomamunka_OcskoSzabina_2011.pdf
30, 34. oldal
14, 18. ábra
Itt a PIC helyére gondolj Arduinot![ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #2791 üzenetére
Sokáig a PIC-eket használtam, de ma inkább az Arduinot használom.
A PIC kétségtelen előnye, hogy rengeteg féle típus van, rengeteg periféria készlettel. A DIP tokozás előnye a próbapanelok könnyű alkalmazhatósága.
További előnye, hogy a cég által gyártott programok és leírások koherens egységet alkotnak. A fordítók elég jók, de - amikor utoljára használtam - a komolyabbak fizetősek voltak. Nagy sorozatú ipari célra, szerintem is mindenképpen előnyös.
Ezzel szemben az Arduino nyílt rendszer, rengeteg programot találsz rá ingyen, de bizony elég gyakran meg kell nézni a forráskódot, hogy biztonságosan használd. A koherencia álom. Még a beépített ledek címe sem állandó.
Előnye, hogy nagyon sok kész hardvert, kiegészítő panelt is lehet hozzá olcsón venni ebay-en. PIC-re ez nem áll.
Ha a kész panelen (Pl. UNO) bejátszod a programot, akár legyártott nyákba is ültethetsz ugyanolyan csipet, és működik. Előny, hogy minden láb ki van vezetve dugdosható csatlakozóra. Minden rajta van, a táp IC-től kezdve (ez persze gyengus) soros, vagy USB csatlakozásig.
Érdemes az UNO helyett más lapokat használni.
STM32F103C8T6-ARM-STM32-Minimum-System-Development-Board-Module-For-Arduino (850 Ft). Használom, tetszik:
Core: ARM 32 Cortex-M3 CPU. 72MHz work frequency. 64K flash memory, 20K SRAM. 2.0-3.6V power, I/O.
Nagyobb méretben 1400 Ft.
STM32 ARM Cortex-M3 Leaflabs Leaf Maple Mini Module for Arduino 1200Ft.
Ha WiFi is számításba jöhet, akkor ESP8266 (ESP12-E). "It's running at 80MHz 64KBytes of instruction RAM 96KBytes of data RAM 64KBytes boot ROM"
ESP12-E (670 Ft) Hozzá lapka 80 Ft Picike, és nagyszerű :-)
NodeMcu Lua ESP8266 CH340G ESP-12E Wireless WIFI Internet Development Board (1100 Ft)
Kiegészítő panel NodeMcu-hoz egy csomó csatlakozással (Pl. több GND csatlakozás) 1200Ft
OTA WeMos D1 CH340 WiFi Development Board ESP-12E ESP8266 For Arduino IDE (UNO "szerű" panelon) 2000 Ft
Ha több minden kell, pl nem csak ADC hanem DAC is:
STM32F103ZET6 144-PIN Core Development Board For Arduino 2500-5000 Ft.
(Ezt még nem próbáltam, úton van. 2600-ért vettem, de mások 4500 körül adják. Remélem tényleg be is jön)
MCU: STM32F103ZET6 (144pin) Core work at up to 72M frequency 512KB Flash and 64KB RAM[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
Az általam felsorolt procik/lapok Arduino frame-el is mennek. Nem profinak szerintem jobb az Arduino. Ahhoz a halom szenzorhoz/lapkára épített szenzorhoz, amit ebay-en OLCSÓN árulnak, természetesen bármelyik rendszer alatt lehet programot írni, de Arduino alatti programok a neten készen vannak, csak alkalmazni kell az objektumokat. Más kérdés, hogy én is most írtam egy sajátot a neten lévő egyik helyett.
De pl. WiFi WEB szerverként nem nagyon van ennél egyszerűbb, 1000 Ft árú megoldást, mint az Arduino ESP8266:
void setup(void)
{
WiFi.mode(WIFI_AP);
WiFi.softAP("neve","jelszava");
server.begin();
server.on("/", handle_index);
}
void loop(void)
{
server.handleClient();
}
Persze a handle_index függvénybe bele tenni kell azt a HTML kódot, amit küldeni akarunk, és ha mobiltelefonról akarunk valamit vezérelni, akkor pofonegyszerűen le tudjuk kérdezni a GET paraméterét és - mondjuk - bekapcsolni valamit.Egyes Arduino alkalmazásoknál, ha több szálon futtatsz programokat, a delay KELL (!) , mert ott ugrik át a másik szálra, nincs igazi time sharing jelenleg.
Természetesen perifériát nem pollozással, hanem interrupttal kezelünk, de kezdőnek először az alapokat kell megtanulni! Utána jöhet az interrupt.
Szóval, nem profiknak messzemenően ajánlom a pár óra alatt megtanulható Arduino rendszert.
Profik természetesen komolyabb rendszerrel dolgozzanak.
Én nem gyártok ipari alkalmazásokat. [Tudod, aki tudja csinálja, aki nem.... :-) ][ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz lmaresz #2814 üzenetére
A forráskódot azért szoktam megnézni, mert a mintapéldákban nem mindig szerepel az osztálynak minden függvénye. Az se mindig egyértelmű a mintapéldákból, hogy pontosan mit is csinál. A biztonságos használat alatt azt értettem, hogy biztosan azt csinálja, amit gondolsz.
Ehhez legjobb, ha megnézzük a forráskódot.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz DrojDtroll #2819 üzenetére
Azt hiszem, félreérthetően fogalmaztam. A biztonságos használat alatt azt értettem, hogy azt csinálja, amire gondolsz. A PC világban előforduló biztonsági problémákkal még nem találkoztam, de jelenleg nem is nagyon tudom elképzelni.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
Biztosan upload módba állítottad?
Tehát
1. GPIO0 GND-re kötve
2. reset
Utána indulhat a feltöltés.
Biztos, hogy a Rx,Tx vonalakat jól ("keresztbe") kötötted?
Nem véletlenül "egyenesen", azaz az Rx-et az Rx-hez?
A "wrong direction" hibajelzés miatt én ez utóbbira gyanakodnék!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #2925 üzenetére
Én az STM32 sorozat valamelyik tagját választanám.
Van belőle többféle, igényeidnek megfelelően választhatsz procit és utána olyan panelt.
Én nagyon jónak tartom őket! A kisebb verziók nagyon olcsók is (akár 1000Ft). Egy clone DUE árán pedig már nagyon jót kapsz. Én a DUE helyett messzemenően ezeket javasolom mindenkinek!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Én megpróbálnám IRL sorozattal is. Mindig is azt mondom, hogy aki FET beszerzés előtt áll, mikrokontrolleres környezethez ne IRF, hanem IRL sorozatot használjon!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz kmisi99 #2915 üzenetére
Én is rendszeresen használom a kínai panelokat.
BT ügyet nem ismerem, mert én ESP8266 alapú WiFit használok inkább. Az ESP12-E 680 Ft (!), és a lábak száma kivételével jóval többet tud, és sokkal kisebb. mint pl. az UNO. De szerintem az UNO is jó lesz.
A szervo vezérléshez elképzelhető, hogy szükséged lesz egy bridge-reAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz kmisi99 #2952 üzenetére
" Bridge miért lenne jó?"
Ha elegendő az Arduino jele, akkor nem kell, de ha nagyobb áramú jel kell, akkor megoldás lehet. Próbáld ki, hogy elég-e a Te motorodhoz a jel!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
Természetesen profik ne akarjanak arduinozni. Ha viszont szempont, hogy mikrokontroller témában kezdők is belevágjanak és gyorsan legyen sikerélményük, akkor - szerintem - jelenleg az Arduino a legjobb. Aztán, ha esetleg ez lesz a szakmája, akkor az Arduino már csak emlék marad.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Csak elméletben, mert nem próbáltam.
Akkor már, ha ekkora ágyúval lövünk, nem érdemesebb ezt kipróbálni? [M7 (!), 9700 Ft]
[link]
Nem próbálta esetleg valaki?Ha meg jó az M3, akkor 870 Ft-ért ez:
[link]
Használom, szerintem jó, és olcsó. Ez is 32 bites ARM Cortex-M3.
Külön boot jumper is van rajta.
Arduino IDE jól kezeli. Legalábbis én eddig nem találtam problémát.
72MHz work frequency. 64K flash memory, 20K SRAM.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #2982 üzenetére
Benne van a bootloader. Az egyik sárga jumperrel tudod szabályozni, hogy reset után a bootloader bootolni akarjon, vagy átadja a vezérlést az általad betöltött programra.
Viszont programozni a soros porton kell, mert az USB csak táp.
GND-GND, Rx-PA9, Tx-PA10.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #2986 üzenetére
Megnéztem erő nagyítóval. Egyértelműen az utolsó van nekem.
Ahogy elnézem a micro USB OTG-ként van bekötve (ha nem keverem össze)
VCC, D+,D- átmegy a hátoldalra, ID, GND a földön
D+, D- ellenállásokhoz megy.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Bocs, hogy beledumálok, de:
A FET S-G kapacitása miatt azt a kapacitást fel kell tölteni. Ha elég nagy a freki és elég rövid az impulzus, nem biztos, hogy ki tud nyitni a FET, és borul az egész.
Ez persze csak tipp, hallgasd meg a hozzáértők véleményét is!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Szerintem a Leaflabs Leaf Maple - amit írtál - nagyon jó. Párszáz forinttal drágább, mint amit én linkeltem, de előnye, hogy USB-n keresztül programozható. Ehhez nem kell se az az USB-soros illesztő (első link) se a másik. Ez utóbbi akkor kellene, ha a benne lévő bootloader programot akarnád módosítani, de azt inkább ne babráld!
Arduinoval símán megy. Mivel aktív emberek megcsinálták rá az Arduinohoz illesztést, az eredeti gyártó már be is fejezte a fejlesztést, mert mindenki úgyis Arduinoval használja. És persze az utángyártottat.
Én ilyen beállítással programoztam USB-n:
Board: Maple Mini
Bootloader version: Original (17k RAM, 108k Flash)Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
IAR, KEIL, stb. jók, sőt jobbak, mint az Arduino. Viszont ha kezdő azzal kezdi, akkor pókhálónak tűnik és abbahagyják, elmegy tőle a kedvük. Viszont az Arduinoval gyakorlatilag bárki tud indulni. Gyakorlatból tudom, hogy 5-6 db. 2 órás foglalkozás során olyanok is eljutnak egy saját telefonon WiFin keresztül történő FET-es lámpa, vagy más vezérléséhez, akik semmit nem konyítanak se az elektronikához, se a C++-hoz :-) A FET-ről csak annyit mondtam hogy "villanykapcsoló", amitől persze a haja égnek állt volna, ha hozzáértő hallja! :-) Na, ez nem menne más keretrendszerrel! Mások a szempontjaink. Te gyakorlatban használod, ahhoz természetesen jobb egy kényelmesebb rendszer. Én embereket próbálok rávenni arra, hogy kezdjenek el ezzel foglalkozni, akkor is, ha nincs előismeretük. A szükségeseket majd közben megtanulják. Például itt a fórumon is azok, akik most kezdik, meg tudják csinálni a dolgokat. Később majd rátanulnak, ha szükségük lesz rá.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Elég hosszú lett, de amikor majd a moderátorok törlik, felteszem elérhető helyre.
Na, akkor egy kis áttekintés kizárólag a kezdők kedvéért. Az itt leírtak mind a saját tapasztalataimat tartalmazzák, tehát erősen szubjektívek, lehetnek benne tévedések is. Nem saját tapasztalat a PIC és a Core-M7 esetén leírtak, mert azokat még nem próbáltam.
Egy kis történelem:
A mikrokontrolleres világban a két nagy öreg az Atmel és Microchip. Mindkettő saját utasításkészletet használt.
Idővel megjelent kínálatukban a 32-bites vonal is: az Atmel az ARM, a Microchip a MIPS irányba ment.
Az ARM chipeket licensz alapján gyártják a különböző gyártók, akik a licenszelt mag köré még saját periféria kezelő készletet is tesznek.
Lapok gyártásával több cég is próbálkozott. A FriendlyARM vonal jelenleg is él, de amatőr számára nagyon drága. ARM9, ARM11, Cortex-A8, Cortex-A9 processzorokat használ.
A Raspberry nagy siker, de az is magasabb kategória árban is, tudásban is.
A LeafLabs is elkezdett nyitott rendszerű lapok gyártásába. Mivel az Arduino közösség beillesztette ezeket a lapokat is az Arduino vonalba, leálltak a fejlesztésével, mert szinte mindenki az utángyártott olcsó kínai lapokat használja, Arduino rendszerben.
Az olaszok is elkezdték az Arduino rendszerüket, teljesen nyitottan, Atmel processzorokra alapozva. Mivel teljesen nyitott rendszer, tömegesen jöttek a kínai utángyártók a filléres utángyártott lapokkal. Ez biztosította elsősorban a hatalmas sikert.
A kialakult Arduino közösség más processzorokat is beillesztett a rendszerbe, elsősorban az STM32 ARM procikat. Pár nappal ezelőtt - az internetes közösségnek utána menve - a hivatalos gyártó is bejelentette, hogy ők is elkezdik az STM32 lapok gyártását és hivatalos támogatását, de jelenleg ez még a bejelentés szintjén tart. Tehát jelenleg sokféle procit tartalmazó lap használható.
Nézzük processzorok szerint:
Atmel
Atmega168 (16K flash,0.5K EEPROM, 1K RAM): Pro Mini atmega168 és BTE13-010 néven a kínaiak gyártják. Gond nélkül használható, de nem érdemes vele foglalkozni, mert ugyanezen az áron jobb is kapható.
Atmega328 (32K flash, 1K EEPROM, 2K RAM): nagyon elterjedt, legfontosabb képviselője az UNO (Duino verzió 950 Ft) UNO LC, UNO lite átállítható 3.3V és 5V között ezért én inkább ezt javasolom (1400 Ft). Tartalmazza még pl. a Pro Mini atmega328 (420 Ft, soros vonalon programozható, nincs USB), Leonardo (1600Ft) a Nano (620 Ft, van USB),
ATmega2560 (256K flash, 4K EEPROM, 8K RAM): Mega2560 néven ismert (2100 Ft).
SAM3X8E ( ez már ARM proci, 2x256K flash, 64+32K RAM, ) : DUE néven ismert(4100 Ft). Nem érdemes vele foglalkozni, mert az STM32 sorozatú procikkal gyártott alaplapok SOKKAL olcsóbbak.STM32 procik (mind ARM, ezek a korábbiakhoz képest már erőművek. Nem sorolom az adatait, internetről kikereshető) Érdemes ellátogatni a http://stm32duino.com/ oldalra is.
Cortex-M0 maggal: STM32F0 széria. Pl. STM32F030F4P6 lap (1100 Ft). Ugyanilyen árom Cortex M3 szériáju lap is van.
Cortex-M3 maggal: STM32F1, STM32F2 széria. STM32F103C8T6 processzorral többféle kapható. Leaflabs Leaf Maple Mini Module (1200 Ft, javasolom, USB). STM32F103C8T6 ARM STM32 Minimum System (870 Ft, USB csak táp, soroson kell programozni, javasolom "2 sárga jumperes"). Az STM32F103ZET6 proci pedig már elég sok mindent tud, de ezek a lapok már 3-5000 köröl vannak.
Cortex-M4 maggal: STM32F3, STM32F4 széria. Erősebb, de ez már drágább. A Nucleo lapok 5000 körül kezdődnek, a Discoveryk (STM32F4DISCOVERY - STMicroelectronics) még drágábbak.
Cortex-M7 maggal: STM32F7 széria. Ez már atomerőmű, de jóval drágább. 10000 Ft körül kezdődnek és - tudtommal - még nem kezeli az Arduino rendszer.ESP8266 alapúak
WiFit tartalmaz. Eredetileg modemként, AT parancsokkal való kezelésre szánták, de az Arduino közösség beillesztette a rendszerbe, így már teljes értékű Arduino processzorként használják. Számos verziója van az ezt taartalmazó lapoknak. Messzemenően javasolom a használatát. Előnye a beépített WiFi, hátránya a kevés GPIO láb. 4M flasht tartalmaz, amiből 1-3 megát file tárolásra használunk. Ha ezt összehasonlítjuk az Atmel procikkal, láthatjuk a különbséget. 80 Mhz-en jár, 32 bites processzor
ESP12E: 700 Ft,"fehér" panellel együtt 930 Ft. Ha a kis panelt külön vesszük meg darabja 100 Ft körüli öszegbe kerül 10-es tételnél.
Picike, szigorúan csak 3.3V-al működik, nincs rajta fesz. szabályozó. Programozása soros portról. Én szeretem.
Vannak "UNO szerű" lapok is, amik ezt tartalmazzák. Pl. a "D1" lapok. Wemos D1 1900 Ft. Van rajta feszültség szabályozó, USB, és az UNOhoz hasonló elrendezésű csatik. Persze hiába a csatik, akkor is csak annyi GPIO lába van, amennyi az ESP12E-nek. Javasolom, főként kezdőknek.Microchip Pic32 alapúakból is van, amit lelkes emberek beillesztettek az Arduino rendszerbe, de drágák. Én még nem próbáltam.
Programok feltöltése:
A programok betöltésére minden rendszer alkalmaz valamilyen módszert. Pl. PC-n a BIOS némileg hasonló, vagy Samsung processzorokn a "stepping stone". Viszont valahogy ezt a kezdő programot is be kell vinni. (lásd tyúk/tojás dilemma). Tesztelésre, illetve az első felvitelre manapság elterjedten használják a JTAG szisztémát, ami nagyon leegyszerűsítve aazt jelenti, hogy egy "lánccal" körbefogjuk az IC-t, hogy minden láb csatlakozzon egy láncszemhez. A láncszemek ki tudják olvasni az IC lábán lévő értéket, vagy be tudják oda írni a lánszemen lévőket. A láncot soros olvasással "ki lehet húzni", vagy a beállított értékekkel "be lehet húzni". Így ezzel a módszerrel az IC kezelhető. STM procikhoz a programozási célt szolgálja ST-LINK, Atmelekhez az AVR ISP programmer, de ezekre földönfutó usernek Arduino esetén általában nincs szüksége de ezt a célt szolgálja a tools menü "alja".
Az egyszerű felhasználó életének segítése érekében a lapok gyártói fel szoktak vinni egy pici "loader" programot, ami a tényleges program bevitelét végzi. Így van ez Arduino esetében is. Az előre feltöltött nyúlfarknyi program reset után megnéz egy megadott (dokumentációban leírt) lábat, hogy az alacsony szinten van-e. Ha igen, akkor elkezdi soros vonalon keresztül a programunk betöltését a flash memóriába, ha magas szinten van, akkor pedig a korábban feltöltött programunkat futtatja. Ezért soros programozásnál mindig biztosítani kell az adott láb alacsonyra húzását, ha a soros vonalnak csak az Rx,Tx,GND lábait használjuk. Ha a többit is, akkor azok általában ezt elvégzik.
Mindig soros vonalon keresztül programozunk, de a lapok egy részére rá van építve az USB/soros konverter, ezért látszólag USB-n megy a programozás. Amin nincs USB átalakító, azt külső USB/soros átalakítóval kell programozni. Ha ilyet akarunk venni, akkor messzemenően az FTDI FT232RL darabot javasolom (530 Ft) Lényeges a végén az L, mert akkor átállítható mind 5V-ra, mind 3.3V-ra. Szükséges hozzá driver. Windowshoz a Microsofttól letöltöttel még nem tapasztaltam problémát, máshonnan letöltökkel igen.
Sok szerencsét![ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #3004 üzenetére
Az ARM vonal az STM32 sorozatú lapokkal RÉSZE az Arduino rendszernek is! Programozás szempontjából gyakorlatilag megegyeznek más egyéb lapokkal, némi túlzással azt mondhatnám, hogy mindenki ugyanazt a szabad C++ fordítót használja.
Lásd a 3008-asban leírtakat."Arduino-nak nincs Nano méretű 32 bites vasa, csak a Zero és a Due úgy tudom"
De, van! Az STM32 vagy az ESP sorozat."Ez a Maple ez nem discountinued? Tovább is lapoztam, mikor először kidobta a kereső."
Igen, a Maple saját fejlesztésű rendszerét abbahagyták, mert mindenki áttért EZEN a lapon is az Arduinora. A lapot viszont változtatás nélkül tömegével, olcsón gyártják a kínaiak! Én szeretem Arduino alatt használni.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Lámpa, ahhoz nem kell szabadonfutó dióda :-)
Ha meg mi is motort akarnánk PWM-el szimulált analóg jellel vezérelni, akkor mi is elgondolkodnánk a megoldáson. Mármint amennyire egy vegyésztől kitelik. :-(
Helyette maradunk a szervo motornál, léptető motornál.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Okos tanácsot adni nem tudok, hátha valaki tud okast mondani, aki jobban ért hozzá.
Elvileg neked is menni kellene probléma nélkül.
Pl. : [link]Én az alábbiakat próbálnám ki:
1. Jóval alacsonyabb frekin hajtanám.
[link]2. Nekem továbbra is mániám az alacsony gate feszültség.
[link]
Ebben persze lehet, hogy tévedek, mert az IRF540 VGS-ID diagramja szerint már elég nagy áramnak kellene lenni 5V-on is.3. A multiméteres mérés adata sem kápráztat el igazán. Multiméterrel egy PWM átlagfeszültséget nem tudom, mennyire jól lehet mérni. Erről itt olvashatsz:
[link]
Megnézném szkóppal - ha van rá lehetőséged - a motoron a feszültséget és a rajta átfolyó áramot.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #3019 üzenetére
^ (bitwise xor)
[link]
Vagyis valóban kioltja a ledet, ha világít és fordítva.
Igen, lehet olvasni az outputra állított lábat.
Azt olvassa be, amire állítottad.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #3040 üzenetére
"Barebone Uno" ?
Ilyen is van?
Egyébként ízlések és pofonok.
Az UNO gyakorolni szerintem kényelmesebb. Én mindenképpen olyan példány mellett döntenék ha UNO, ami átkapcsolható 3.3 és 5 V-ra egyaránt. Beépítésre meg inkább a nano. De neked kell döntened. Én egyébként pártolom az STM32-ket! Ugyanúgy Arduino ma már, de sokkal nagyobb teljesítményű minden szempontból. Dönteni csak Te dönthetsz!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #3038 üzenetére
FT232RL FTDI Serial Adapterre előbb-utóbb mindenképpen szükséged lesz, ha ilyen témával foglalkozol.
Azzal a legegyszerűbb a felprogramozás, ha nincs USB. Más konverterekkel volt problémám, de az FT232RL-el nem. A többi a fiókba került.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz norbert1998 #3070 üzenetére
Én ócskapiacon szoktam venni régi nyomtatók tápját, ami nem az a nehéz trafós. 500 Ft alatt meg lehet venni őket általában. Ezek 20-30 V körüli feszültséget adnak. Vettem hozzá ebayen szabályozható DC-DC konvertereket szintén párszáz Ft-ért, és príma, bármilyen feszültségre beállítható tápjaim vannak. Kissé több pénzért már feszültségkorlátozható áramgenerátoros (akku töltés, LED meghajtás), sőt akár kijelzős átalakító is kapható.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
-
Janos250
őstag
válasz szaci92 #3083 üzenetére
Békéscsabáról 550 Ft a posta, Kínából ingyenes. Így felébe sem kerül, bár kétségkívül lassabb.
[link]
"the chip can supply a maximum current of 600mA per channel, the L293D chip is also what’s known as a type of H-Bridge."A másodikat meg véletlenül sem a ...-ról rendelném meg, mert az a csaj semmit nem csinál, csak a Te címedre megrendeli ugyanúgy az ebayről, csak pofátlanul mellétesz még némi pénzt.
[link]
("2-phase stepper motor the 800mA continuous current output capability per channel")
Így kerül a postával együtt 279 Ft-ba kerülő panel 800 Ft-ba, vagyis a pénz több mint fele lenyúlva!Én ezt vettem 400 Ft-ért (postával együtt), de nem tudok eredményről beszámolni, mert közben más dolgokkal foglalkoztam.
[link]
("Drive current: 2A(MAX single bridge)Max power: 25W")Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz norbert1998 #3084 üzenetére
Ha jól emlékszem még a fizikára, akkor 20 N * 0.015 m = 0,3 Nm , tehát másfél centis sugarú tárcsával tudja felemelni.
Elvileg, és ha jól számoltam :-)Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz norbert1998 #3084 üzenetére
Bocs, most látom, nem tárcsával emeled. Akkor munka képlettel lehet kiszámolni.
0.3 Nm-el egy fordulat mennyi munka. Leméred, 1 fordulattal mennyit emelkedik, az mennyi munka. Melyik a kevesebb.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #3107 üzenetére
"magyarországi készlettel dolgozó vaterás"-nál 1500 Ft az, amit Te 1.90 $-ért vettél szállítással együtt. Majdnem háromszorosa a vaterán. Na, én ezért zárnám ki a készlettel rendelkező vaterások 99%-át is!
Ő is Kínából veszi 1.90 $-ért, csak egy hónappal korábban.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Metal topik
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- LEGO klub
- Suzuki topik
- Júniusban végre bemutatkozhat az új Gears of War játék
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sh4d0w: Rebel Moon - Ne nézd meg!
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- iPhone topik
- További aktív témák...