Új hozzászólás Aktív témák

• #21579 Crystalheart senior tag Nova96 #21575

  Új Válasz 2013-09-05 00:46:19 #21579

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Crystalheart

  senior tag

  válasz Nova96 #21575 üzenetére

  Ezt miért tetted offba?

  Amúgy kb. egyetértek (ritka pillanat ), noha ha egy kicsit ügyesebben rajzolnak, akkor még jó is lehetett volna. Nem tudom, van-e ezen kívül rotoszkópos anime, de annyi szent, hogy például az amerikai Tűz és jég anno, '83-ban rotoszkóp technikával készült és nem esnek szét benne másodpercenként az alakok, nem néz ki mindenki minden egyes szögből más embernek, nem darabos a mozgás és még a távoli alakoknak is van arca. Nem tudom, hogy a pénz-, időhiány vagy valamilyen művészeti vezető elmebaja vitte rá az Aku no Hana készítőit erre, de borzasztó.

  A hosszú sétálgatásokat, meg egyáltalán az időnkénti hosszú snitteket még fel lehet fogni művészi eszköznek, elvégre nem az elején van, hanem azokon a pontokon, amikor már nem áll meg csak ezért az ember (legföljebb beleteker, ha akar és tud), és sehol sincsenek Jancsó meg Tarr Béla egyes jeleneteihez. (Az amúgy 400+ perces, 1994-es fekete-fehér Sátántangóban van, hogy 12 percig csak mennek egy szekéren, semmi történés, vagy 10 percig hosszú snittben idétlenül táncolnak. És ez a magyar filmművészet egyik legismertebb alkotása.)

  Szóval nem ez volt vele a fő gond, bár a mai fiataloknak kétségkívül zavaró tud lenni. A legnagyobb baj a grafika, ez kétségtelen. Amiért pedig az átalakított Obelix-idézetet írtam, csupán az, hogy kicsavart egy világ az (Japán), ahol egy ilyen sztori életképes, pedig a történet (állítólag) már a közkedvelt mangában is ez vagy hasonló. Az elfojtás, a társadalomtól való elidegenedés, a félelmek, és pláne a nevetséges kiváltó okok ilyen formában csak Japánban fordulhatnak elő - az alap alkalmazható lenne bármely fejlett országban, de ennél azért drasztikusabb és kevésbé prózai elemek kellenének hozzá. Az is megjegyzendő, hogy végtelenül szánalmas az összes főbb szereplő viselkedése, kivétel nélkül, és nem különben a mellékszereplőké és az osztályé. Komolyan megérdemelnénk az ilyenek néhány ébresztő pofont, meg egyenként egy pszichológust. Ilyen fazonok közt nem csoda, ha olyan sok hikikomori van, mert annyi empátia szorult a szereplők 98%-ába, mint egy teásbögrébe. Ám mivel Japánban játszódik, ez inkább felhívja a figyelmet az ottani társadalomban rejlő mérhetetlen és valójából fölösleges feszültségre, amit a fiatalok "tökéletes és alázatos cégkatonává vasalása", és így az egyéniség kényszerű elrejtése okoz elsősorban.

  No de bővebben még nem írok, mert jön még évada.

Új hozzászólás Aktív témák