Új hozzászólás Aktív témák

• #12921 Crystalheart senior tag Psych0 #12919

  Új Válasz 2012-05-31 18:53:27 #12921

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Crystalheart

  senior tag

  válasz Psych0 #12919 üzenetére

  Hát nem tudom, én regényolvasás közben szakmát tanulok, szóval nem biztos, hogy nagyon járható út volna. (Egyáltalán az angolul olvasás, én magyarul írok.) Nem csak a cselekményt akarom tudni, hanem azt is, hogy hogyan fejezi ki az író. (Régebbi könyvfordítások esetén pedig a minőség rendszerint nem kérdés, hogy kiváló. Persze kivételek mindig előfordulnak.) Ha annyi időm lenne, hogy mindent kétszer olvassak, biztos elgondolkodnék a dolgon... Filmeknél kivitelezhetőbb, persze, és kell is néhányat, hiszen tudnom kell, mik az angol színészkedés módjai, erősségei, hibái, stb... De szerencsére a magyar szinkron a nagyfilmek esetén gyakran túlmutat az eredeti színészi teljesítményen - amikor meg nem, pl. Gladiátor, 300, az rögtön feltűnik és lehet angolra váltani -, szóval nincs probléma. Tehát gyakran megnézek egy filmet két nyelven is. Igaz, az utóbbi időben filmet is ritkán néztem, erősen le vagyok maradva. Az Avengerst pl. nem akarom addig megnézni, míg nem látom az összes előzményt, és eddig egyet sem láttam. o.O

  [oWn]f4te: "Pátosz, komolykodás, mélabú, de leginkább szárazság." - Azért ez nagyon általánosító. Pl. Zola (még mindig, mert még mindig őt olvasom) inkább kritikus és szellemes, bravúros mondatokkal, bár szó se róla, a 20-90 oldalas kitekintések és mellékutak, meg regénybe szőtt öröklődéstani disszertációk közepette néha száraz is. Nem is a szerkezetet tanulom tőle. Andersent még tán sosem sikerült hűen filmre vinni, az írásai mindig szívszorítóbbak. És pl. a magyar szépirodalom jó része nagyon olvasmányos, gondoljunk csak Gárdonyira, vagy Móricz és Mikszáth novelláira. Móricztól a Szegény emberek pl. olyan, hogy úgy, ahogy van, forgatókönyvnek lehetne használni. Rejtő pedig, akit ma már inkább sorolnak a mainstream írók közé, mint a ponyvásokhoz - akárcsak számos régebbi külföldi sci-fi írót -, szinte megelőzte korát írói stílusával. (De még az ő életművét sem olvastam el teljesen.) A mélabú talán leginkább Máraira jellemző, de Márai egyszerűen kihagyhatatlan. A kortárs, mai szépirodalommal amúgy magam sem vagyok kibékülve, valahova nagyon elszálltak az írók, távol az olvasóktól.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák