Új hozzászólás Aktív témák

• #18955 kymco veterán Psych0 #18951

  Új Válasz 2014-04-28 11:23:18 #18955

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kymco

  veterán

  válasz Psych0 #18951 üzenetére

  Látom te olyan feltételezésekkel vitatkozol, amit én fel sem vetettem... Nem mondtam, hogy fogadd el, csak azért, mert létezett több olyan város, amiről a Biblia írt, de korábban azt mondták az okosok, hogy hülyeség.
  Én ezzel azt mondom, hogy nem lehet lesöpörni a Bibliát azzal, hogy hülyeség stb...
  Korhű, történelmi pontokhoz illeszkedik, és mivel évezredeken át ível, ezért nem tekinthető egy regényíró fikciójának...
  Én magam írtam, hogy ennek tudomásul vételével az Istennel való személyes kapcsolat nem pótolható.

  Tehát most fogalmam sincs kivel vitázol, de velem nem az biztos...

  Egyébként érdekes lehet irodalmi oldalról is megnézni a történeteket.
  Általában egy mese valamilyen tanulságot hordoz, valaminek létét magyarázza. Nem ragaszkodik a kor leírásához, mert akik a mesét hallják abban a korban élnek. A meséből kiderül általában, hogy a mesélő ura a történetnek. Ha más nem is, ő tudja mi fog történni, tisztában van a motivációkkal a jók jók, a gonoszak gonoszak.
  Ez részeben igaz a regényekre is.
  Ellenben a Bibliában pld Ábrahám, a leghíresebb ősatya, aki Isten szavára elhagyta otthonát, hogy hihetetlen módon száz évesen alapítson családot, és egy szem gyermekétől származik egész Izrael.
  Nos ez az Ábrahám letagadja a feleségét a fáraó előtt, és odaadja a fáraó ágyasának, majd később egy másik királynál is eljátssza a történetet. Ha a zsidó történetírók szempontjai szerint íródik ez a könyv, akkor kimaradt volna ez a rész, mint ahogy Mátyásról sem olvasunk a mondákban disznó dolgokat. A hősök, hősök, a bölcsek, bölcsek, az ostobák is azok, akik.
  És rá több ezer évre Dávid történeteit sem úgy ismerjük meg, mint egy hibátlan ember történeteit, hanem olyan Istent komolyan vevő embert ismerünk meg, aki hatalmasakat bukik. Csal, házasságot tör, gyilkol, gyáva stb... persze nem permanensen, de időnként beszakad az élete... és bár gyönyörű zsoltárok szólnak a hitéről, de szólnak zsoltárok a hitének megroppanásáról is.
  Dávid történetírói tuti kihagyják ezeket, amennyiben monda ée legendagyártás a lényeg.
  És az újszövetségi Péterrel hasonló a helyzet. Amennyiben az egyház az első apostolt jól akarta volna menedzselni a szentté avatása érdekében, kihagyják Jézus megtagadását, azt, hogy nem érti Jézus szavait, és atyai módon helyre akarja tenni a mestert, és kimarad kétszínűségét leleplező rész is, amibe ő is beleszaladt.

  De látható, hogy hűen leírja az Újszövetség a tanítványok bénázásait, értetlenségeit... azon tanítványokét, akik elméletileg össze-vissza hazudoztak Jézus halála után, hazudták a feltámadást, ellopták a testet, majd hazudták Jézus megjelenéseit... de benne hagyták a Bibliába, mikor Jézus szembesíti bénázásaikkal, hitetlenségükkel, értetlenkedéseikkel, kisstílű önzésükkel, versengésükkel stb...

  Persze ezekre is találtok választ, mert muszáj igazolni magatok előtt, hogy a Biblia nem több, mint egy vagon ősi mítosz és legenda...
  De ennek ellenére vállalom, hogy leírom újra és újra...

  www.refujvaros.hu

Új hozzászólás Aktív témák